Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

1Ö52 FEBRUAR 24. Y AhARNAT NÉPLAP é —WH Ilii IB II WHHWBWWMBMBSUlff Wffffl Wl i ül 1111III ill HI 11WIIIII III III—BIi I IIIII Hl ’'9KT3JG3& IHHB Következetesen hajtsák végre pártunk parasztpolitikáját a dombrádi kommunisták Aki föl a víztől az nem eszik halat, — mondja egy szabolcsi közmondás. A , Domibrédi Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport tagjai nem főinek új módon dol­gozni 3 bár az elmúlt esztendőben igen gyenge eredménnyel zárlók az évet, erős bizakodással kezdenek idén a munkához. Terveznek! Az évről évre szebb élet képe bonta­kozik ki a csoport tervének szám­adataiból, betütengeréből Négyze­tesen vetik a kukoricát s egy hold­ról 6 szekérre valót számítanak letörni Ekekapát járatnak a ka­pások között s még a cukorrépa- sraedéei Is géppel végzik el. Ahogy a tágok beszélgetnek, tervezgetnek, úgy néz ki, mintha táltosok repül­őének előre az úton a szövetkezet szekerével Sok derék, lelkes tagja van a csoportnak, akik szorgal­mukkal, tüzes munkakedvükkel előre röpítik a csoport, a szövetke­zeti mozgalom szekerét A falu becsületes dolgozói örömmel fi­gyelik a termelőcsoport fejlődését, — de annál Uühödtefbben a ku'á- kok, fasiszták. Népünk ellenségei ravaszul, agyafúrtan igyekeznek akadályt gördíteni a község szö­vetkezeti mozgalmának szekere elé. Olyanok, mint Ff orvát hvé negyven- holdas kuláknsszony, aki vad gyű­lölettel gondol arra, hogy Csom- bok János már nem az ő kiuzso- rássott harmadosa, hanem vidám- arcú csoporttag. De nemcsak a Vörös Csillag szekeréről van sző, hanem az egész község fejlődésé­ről, szövetkezeti mozgalmáról. Mire tanít bennünket a Párt? — Arra, hogy a lenini hármas jelszó közül, ha egyet is elfeledünk, ak­kor egyiket sem tudjuk végrehaj­tani. Ha a pártszervezet nem har­col a kulákok ellen, akkor nem tudja a« párt politikájának végre­hajtására eredményesen mozgósí­tani a dolgozó parasztokat s a kö­zépparasztokkal kötött szövetsé­günk Is meglazul. S éppen erről feledkeztek meg Dombrádon a kommunisták. A feulákság, az osz- íályellenség elleni könyörtelen harcról. Ezért tudtak eddig bün­tetlenül garázdálkodni Dombrádon dolgozó népünk ellenséget A dombrádi teiákob gyalázatosén mesterkednek szemérmetlen hazugságokkal csap­ják be a dolgozó parasztokat. Az áriam iránti kötelezettség teljesí- vésében akadályozzák a dolgozókat „meséikkel”. Ezért van az, hogy a község aJig-allg teljesítette sertés­beadási kötelezettségét, hogy még hátralékban vannak a kukoricá­val, hogy általában begyűjtésnél Dombrádot az utolsók között szok­ták emlegetni Szabolcs-Szatmár. ban, •i,ltoA kutyából nem lesz szalonna”, r— mondja egy régi közmondás s a dombrádi kulákok újabb mes­terkedései ezt bizonyítja. Egyre- másra „adogatják el” földjeiket a dolgozó parasztoknak törvénytelen úton. Egy hold földért 3—4 ezer forintot követelnek. Tutor Sándor, dolgozd paraszt is így „vett” né­hány napja földet Révész István­odtól, Vajda L&szlfrnétál. őrt. Szántó Ilaldzsné dolgozó paraszt- asszony a lovát adta el 8000 fo­rintért, hogy a hozzá „jó ember­ként” közeledő kuláktól, speku­lánstól két hold földet megvehes­sen. A megállapodások szerint a földet megvásárló dolgozó paraszt műveli meg a földet s teljesíti a kulákföldek utáni beadási kötele­zettséget. így akarják most a dombrádi kulákok újból a dolgo­zók vérét szívni, ók akarnak me­gint jól Járni, mert amellett, hogy holdanként 3—4 ezer forint üti a markukat, még a földjük Is meg­marad, mert hiszen a fold adás­vételét a kormányzatunk megszün­tette, a földeket nem lehet átírat­ni a félrevezetett dolgozó parasz­tokra. E gyalázatos kuláilrmester- kedést a község kuláksága, fasisz­ta söpredéke készítette elő. Azt terjesztették: „rövidesen megvál­tozik minden”. Igen, ők erre vár­nak, a régi paradicsomukat akar­ják vissza, amikor büntetlenül le­hettek a dolgo7ők farkasat. Igen, erre várnak és még ma Is felemelt karral, náci köszöntéssel tidvözllk a római katolikus dombrádi pa­pot, Baranyait. Erre várnak és mint ahogy az éhes disznó mak­kal álmodik, arról hazudoznak a faluban: „üj rendszer jön, a meg­vett föld a tiétek lesz”. Mit tesz a dombrádi pártszerve­zet annak érdekében, hogy meg­gátolja a kulákok aljas aknamun­káját? Semmit: „tudtunk Is róla, meg nem is”-elv alapján. Éppen ügy elnézi ezt a pártszervezet ve­zetősége, mint ahogy megtűri a nép nyakára újból visszaülni aka­ró kulákokat, fasisztákat és bará­taikat a tanácsházán, a földműves- szövetfeezetben, mint ahogy elnézi: a DISz-Szervezet gyűlésein hábo­rítatlanul résztvesznek a trulák- fattyúk. Jogosan mondják a köz­ség, a Vörös Csillag tszcs, fiatal­jai : „Addig nem megyünk a DISz-be, amíg ott kulákok lesz­nek, olyanok, mint Harsányt Meny­hért". Tétlenül nézik a dombrádi kommunisták a kulákok garázdál­kodását, semmit sem tettek eddig, hogy a hazug meséket szövő spe­kuláns, „földein d ássál” ravaszkodő kulákok elnyerjék méltó bünteté­süket! A dombrádi pártszervezetnek, mint ahogy a begyűjtési eredmé­nyek is matatják, szinte birkóznia kell egy-egy feladat megoldásával. S nem látják, hogy hol van a hi­ba. Nem gondolnak arra: nem me­het a begyűjtés, ha Hagy János tanácstitkár otthonának állandó vendéget a község kulákfattyül. Nem látják az összefüggést akö­dolgozó paraszt, hogy középparaszt egyetlen egy sincs a pártszervezet­ben, — pedig a község dolgozó pa­rasztságának zöme középparaszt s a dolgozók nagyrésze becsülettel teljesítette, sőt túlteljesítette be­adási kötelezettségét — s aközött, hogy a tanács levette a kólák! is­táról Tónké Mártont, akinek jóme- netelű, nagy hentesüzlete, két nagy háza és három hold földje Volt, akit ennek ellenére a szövetkezet hentesének tettek meg. Nem látják az összefüggést aközött, hogy a község dolgozó parasztjai, ha a szövetkezet kerül szóba, zsírpana mákról s egyéb szennyes dolgokról beszélnek s aközött, hogy a tejfel- vásárló csarnok élén a község volt nyilas titkára. Hidas Sándor, volt textilkereskedő áll, akt még min­dig durván, gorombán bánik a dolgozó parasztokkal, vagy hogy a földművesszövetkezet köziponti iro­dájában Kecskés volt horthysta őr­mester dolgozik. Nagy feladatok előtt állunk, ro­hamosan közeledik a tavaszi munkák ideje Rákosi elvtárs születésnapját uz egész, ország még jobb munká­val, emelkedő termelési eredmé­nyekkel akarja köszönten!. Az üzemek dolgozói, a falu felszaba­dult dolgozó parasztsága harci zászlajára írta: „Termelj ma töb­bet, mint tegnap, — teljesítsd első negyedévi terved március 9-re”. — Szappanos Mihály besztereci dol­gozó paraszt •rehaeityre hívta ki a megye dolgozó parasztjait e jelszó megvalósításáért. A dombrádi be­csületes dolgozó parasztok is — az állam iránti kötelezettségük tel­jesítésével, a mezőgazdaság! mun­kák időbeni elvégzésével — együtt akarják március teét ünnepelni az egész országgal, S a pártszerve­zetnek e célkitűzés megvalósításá­hoz hathatós segítséget kell nyúj­tania, de ezt a segítséget a domb­rádi pártszervezet csak úgy adhat, ja meg a község dolgozóinak, ha felszámolja az eddig megmutatko­zott megalkuvást a dolgozók ellen­ségeivel, a kalákákkal,' fasiszták­kal szemben. A község eddigi rossz eredményei, a kulákok aljas mes­terkedései s aa a néhány, kulák- földet vásárló, félrevezetett dolgo­zó paraszt példája legyen intő fi­gyelmeztetés a dombrádi kommu­nistáknak, dolgozóknak: ne fe’ed- jék el soha többé Lenin elvtárs tanítását: „egy pillanatra se szün­tesd meg a harcot a kulákok el­len” ! A dombrádi pártszervezet a po­litikai munka megjavításával, cso­portos ági rációval, egyéni felvilá­gosító munkával mozgósítsa a köz­ség dolgozóit az élőttünk állő nagy feladatok végrehajtására. Keressék fel a kommunisták azokat a dol­gozó parasztokat, akik a Fárt, az állam Iránti szeretetüket beadási kötelezettségeik túlteljesítésével, a mezőgazdasági munkák időelőtti elvégzésével bebizonyították és se­gítsék őket kézenfogva a Pártihoz zött, hogy a pártszervezet tagságá­nak mindössze csak 15 százaléka ■ ■ ..............— Március* elején megkezdi működését az új nyíregyházi rádióállomás Balatonszabadiban épül az ország harmadik nagyadója As idén több rádióállomás épí­tését fejezik be. Közülük a legjelen­tősebb a Balatonsaabadiban felépülő harmadik 135 kilowattos adóállo­másunk ; az új adóállomás nagymér­tékben felerősíti majd a Petőfi- rádió műsorsugárzását. Az adóál­lomáshoz 150 méter magas antenna- torony felállítása szükséges. — A posta rádiómüszaki vezetői az új antennatornyot jelentősebb meny- nylségü új anyag felhasználása nél­kül építik fel A lakihegyen ugyan­is — a Kossuth-adó antennája mel­lett 1— jelenleg két 150 méter ma­gas ántenmatorony tartja a Petöfi- adó antennáját. Ttájöttek arra, .hogy a Petőfl-rádiő adása megja­vulhat, a sugárzás egyenletesebbé válhat, ha csak az egyik antenna- toronyról, Illetve az arra szerelt an­tennáról sugározzák jt, műsort. A másik antennatornyot így a bala- tonszabadi új adóállomás építésénél használhatják fel. A Lakihegyi egyik torony leszerelésével és Bala- tonszabadiban való felállításával rövidesen megkezdik harmadik 135 kw-os adóállomásunk építését. Március elején kezdi meg a mű­ködését a nyíregyházi 24 kilowat­tos adóállomásunk is. Ugyanilyen adóállomás épül Szombathelyen. Ez a nyugati országrészben biztosítja majd a zavartalan rádióvételt. A szombathelyi adóállomás még ebben az évben elkészül. Április elsején kezdi meg műkö­dését Győrött egy kis relé-állomás, amelynek üzembehelyezésével a postásdolgozók a Kossuth- és a Pe- tőfí-adók műsorának jobb vételét biztosítják Győr környékén, vezető útra. Erősítsék meg ezekkel az élenjáró dolgozókkal a dombrá­di pártszervezetet. S az eddigi hi­bák kijavításával tegyék a domb­rádi kommunisták a pártszerveze­tet a község dolgozóinak erős har­ci szervezetévé. Távolítsák el a községből, juttassák méltó helyük­re, — ezt követelik a község be­csületes dolgozói, — a dolgozó pa­rasztokat „földeladással” megkáro­sító, rémhírterjesztő fasisztákat, lculákokat! Hirdetmény £rte*iti a Váróéi Tanáos Végrehaj­tó bizottsága a lakosságot, hogy a „Szépítsük házainkat“ mozgalom ke­retén belül május 1-e méltó megün­neplésének előmozdítása érdekében esrzközlendő lakóépületek tatarozásá­hoz szükséges anyagokat február hó f oly rúnán a, TÜZÉP-nél beszerezheti, Segíti a verseny a malmok tervének teljesítését A 8zabol**-szármán Malomipari Egyesülés dolgozóinak legnagyobb része felajánlásokkal és azok tel­jesítésével készül Rákosi elvtárs 60. születésnapjának méltó megün­neplésére. A vállalások nagyban hozzájárultak, hogy a balkányi motormalom dolgozói 106, a nyír­bátori mümaiom lisztkiadói 104 és a nyíregyházi Ietván-malom dolgo­zói 114 százalékra teljesítették az elmúlt dekád tervét Egyre jobban fejlődnek ki mal­mainkban a szocialista mozgal­mak. A zaj tat hengermalom mol­nára, Bchtoarczkopf János például a Gazda-mozgalom keretében ért el kiváló eredményt. Vezetőink kö­zül a kisvárdai mümaiom főnnel nára ért el Jó eredményt az őrlés lielyos vezetésével és a helyes elő­készítéssel. Tisztasági versenyünk legjobbjai: Meggyest István, a nyírbátori mümaiom llsztleszedője, Huszti Mihály és Qerzsenyi Albert. a kisvárdai mümaiom liszt’esze- dői. A Nazárova-mozgalom eredmé­nye, hogy az üzemzavarok egyre csökkennek malmainkban. BRKSTYAKSZKV AKTA! igazgató. Jó burgonyatermést csak jó Te tógumó után Tárhatunk Ha országosan igaz az, hogy „második kenyér a burgonya”, — megyénkben még sokkal inkább igaz. A burgonya nemcsak mint közvetlen emberi táplálék hasznos, hanem fontos nyersanyaga fejlődő iparunknak ée mint takarmány is jelentős szerepet tölt be. A burgonya-vetőgumók jelenleg még prizmákban vannak. Még nem mindenütt számolták fel azt a nézetet, hogy „ősszel jól elver­meltük a burgonyát, az ültetésig kibírja, ha rá sem nézünk”. Az ál­lami gazdaságok és termelőcsopor­tok viszont már állandó ellenőrzés alatt tartják, hőmérőzik prizmái­kat A Szovjetunió nemcsak tapasz­talatait adta át a burgonya ter­mesztésre vonatkozóan, hanem az elmúlt év folyamán közel 2000 vá­gón vetőburgonyát is adott azok­ból a fajtákból, amikből holdan­ként négy-ötszáz mázsán termést felszednek. Ezt a vetőgumót mi továbbszaporítottnk 1951-ben, te­hát ennek a mennyiségnek a több­szöröse van most elvermelve. A. PRIZMÁK BLLBN­................ in i — V ŐRZÉSÜKÜL ha azt tapasztalnánk, hogy romlás vagy erős csirásodás következett be, akkor azonnal válogassuk át és újra prlzmázzuk. Átválogatás után erősen lehűtjük a prizmát — ez az ősrt éltetésnél is alapvető, — mert a meleg prizma újból gyorsan cslrásodik és a rothadás is a. melegedéssel együtt jár. A szakiját nem szabad sajnálni a takarásnál, 40—50 centis réteg ■»— természetesen száraz szalmából — megvédi a külső hőingadozftsoktól és magába tudja venni a burgonya páráját anélkül, hogy rothadást idézne elő. A szalmaréteget 15—20 centis földdel befedjük. TAVASZI ÜLTETÉS ELŐTT * 40 a burgonyát átválogatjuk és a eér- nacsirás, kisburgonyás, romlott gu­mókat eltávolítjuk. A vetőgumót gondosan kezelve kosárban, ládá­ban szállítjuk az ültetési helyre. Kocsiderékban, de még zsákban se szállítsuk, mert a le-, felrakásnál törődik a burgonyánk és a jól át­telelt gumót az utolsó munkálat­nál ronthatjuk el. Az egészen laza talajok kivételé­vel a burgonyát őszi szántásba vetjük, melyet vetésig simítóznnk, fogasolunk, vagyis a csapadékot tároljuk és gyomtalanul tartjuk. A burgonya szereti az istállótrá­gyázott talajt, de ezt is ősszel dol­gozzuk bele a talajba. Istállótrá- gyázás mellett meghálálja a mű­trágyát is. Az ültetés határidejét a talajfelmelegedés szabja meg. Amikor 7—8 fok körüli a talaj hő­mérséklete, ültethető, de április végéig mindenképpen el kell ültet­ni. Hetven centiméter sor- és 35— 40 centis növény távolságra ültet­jük a burgonyát, óvakodjunk a ritka ültetéstől, mert a sűrű állo­mány beárnyékolja a talajt és jobban felfogja a szárító szeleket, tehát több csapadékot tartalékol, mint a ritka vetés. Á Szovjet Burgonyagazdasági Intézet megfigyelése szerint egy­egy horgonyató 60—70 liter vizet párologtat A. G. Lorch professzor 300 milliméterre számolja azt a csapadékot, amit a burgonya te- nyésziűeje alatt elpárologtat, ami egy holdra átszámítva, 20.000 bek toliter körűi van. A JA VETŐGUMÓ előállításának legjobb módját szin­tén a Szovjetuniótól tanultuk s ez a nyári ültetés. A múlt évben szá­mos termelőcsoport termelt me­gyénkben is nyári vetésű burgo­nyát, mondhatjuk, nagy sikerrel. Az átlagos eredmény 50—60 má­zsa körül volt, ami vetésre alkal­mas. Ahol nem tartották be a szaktanácsokat, a cslráztatást nem végezték el a talajt rosszul ké­szítették elő, mint az újfehértói Vörös Csillag, a demecseri Úttörő, vagy a kislétai Rákóczi tsz.-beu — ott nem értek el ilyen eredmé­nyeket, de ahol szakszerűen jaro- vizálták a vetőgumót, fekete ugar­ba vetettek, vagy korán lekerülő takarmányféle után volt idő a tH lajelőkészítésre, ott sokkal maga sabb eredmények voltak az átla­gosnál is. A nyíregyházi szélső­bokori Szabadság tszcs, egy holdról 120 mázsa vetőgumót prizmézott el a nyírmeggyes! Petőfi szintén egy holdról 90 mázsát. A nyári ültetést! burgonya prtz makezelése ugyanaz, mint a tava­szi ültetésűé. Ahol az ősz folya­mán nem külön prizmázták volna azt a vetőgumót, melyet a nyár folyamán fognak vetni, azt, ha átválogatásra kerülne sor, rakják külön prizmába, mert ba ültetés­kor teszik külön, az föl fog mele gedni és könnyebben romlik. A nyári ültetést! gnmőt május második felében szedjük ki a priz­mából. A vetőgmnónak nem alkal­masaikat külön válogatjuk, az al kai más mennyiséget pedig megfele lő helyen 30—35 népig jarovizál- jnk. Legtökéletesebb a ládákban, való esiráztatrts. Ha láda nem áll. rendelkezésünkre, úgy padlóé he­lyiségben elterítve t* végrehajtható a jnrovizálás. A csíráztató helynek világosnak szellőztet betűnek kell lenni és fon tos, hogy a hő szabályozható le­gyen, legmegfelelőbb a 16—18 fok, A burgonyát két burgonya vastag­ságban rétegezzük, ha ládában, ha padlón végezzük a csiráztatást. A csira rövid, vaskos, zöld színű le­gyen. Ültetésnél vigyázzunk a esf rára, nehogy letörjön, tehát nem dobjuk, hanem helyezzük a fészek be. Ültetési idő június második fele. A legjobb termést a fekete uga­ron ültetett burgonyák adták. Sor és nővénytávolsága megegyezik # tavaszi ilítetésűvel. A nyíregyházi. Szabadság a 120 mázsás termést fekete ugaron érte el. Ha nálunk is elterjed * nyári ülteWsfl barge nyából előállított ve tőguraóterme lés, akkor saját tapasztalataink fogják igazolni, hogy a Szovjet­unió „Kraszm.i Peréfeop” kolhozá­ban 1942-bera hektáronként elért 1331 mázsa termése nálunk is megtermelhető, csak el kell sajátí­tanunk a szovjet termelési olt áré sokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom