Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

a NÉPLAP 1952 február 3. vasárnap ban ül egy volt nyilas vészbíróság! tag. Az igazgatóság pártszervezete és a vasútpolitikat osztály Láng elvtársat kezdte vizsgálhatni, majd alaptalan vádak alapján kizárták a pártból. Láng elvtárs nemrégi­ben résztvett levelezőink borsod- megyet konferenciáján. Büszkén mutatta fel visszakapott pártköny- v ét: ts Párt megvédte öt, megto­rolta a rajta esett sérelmet. — Ideig-óráig érvényesülhet az ellenség keze vagy befolyása a le­velezőknek, bírálóknak üldözésében. De a Párt előbb vagy utóbb felde­ríti as igazságot és megérdemelt büntetéssel fogja sújtani azokat, akik nagyszerű katonáit, a "becsüle­tes munkás és paraszt levelezőket üldözik, A mi nagy Pártunk Politikai Bi­zottsága szeptemberben foglalkozott a munkás és paraszt levelezömozga- lom helyzetével — mondotta ez­után. A Politikai Bizottság határo-. zatót hozott, amelyben hangsúlyoz­za: ,A levelezők népi mozgalma Pártunk és Népköztársaságunk belső • demokralizm usának sarkala­tos pontja, a dolgozók legszélesebb rétegeit közvetlenül bevonja a, Párt és államvezetés, az ellenőrzés mun­kájába, megteremtve a bírálat és önbírdlat tömegméretű kibontakozás sának alapjait. Ezért minden olyan törekvés, amely a levelezők üldö­zésére, leveleik cenzúrázására irá­nyul — pártellenes és u népi domo- kratikm rendszer elleni megnyil­vánulás." A Politikai Bizottság ülésén nagy Szeretettel beszélt a munkás paraszt levelezők munká­járól a mi drága Rákosi elvtársunk. Nagyon nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy szerkesztőségeinknek, pártszer­vezeteinknek, állami szerveink­nek minden erővel ki kell áll- niok azok mellett, akiket bírá­latuk, levelező munkájuk miatt üldöznek s nem elég megvédeni a. levelezőket az üldözéstől, ha­nem, teljes erkölcsi és anyagi elégtételt kell adnunk nekik, s keményen meg kell torolni az üldözést, a bírálat elfojtásának mind-en esetét. A továbbiakban a munkás és paraszt-levelezők jogait és kötelességeit foglalta össze Botlen elvtárs. El­mondotta, hogy a levelezőt nem vá­lasztják és nem jelölik ki. Senki­nek sincs jogában előírni, hogy a levelező miről írjon és miről ne írjon. Nem akadályozhatja meg senki abban, hogy bármelyik lapunk szerkesztőségébe írjon. A szerkesz- iőségek sértheietlen jogú, hogy az­zal a dolgozóval tartsanak levele­zői kapcsolatot, akivel akarnak. — Ez azonban nagy felelősséget ró a levelezőre is, a szerkesztősé­gekre is. A levelezőnek féltő gond­dal kell megszerkesztenie leveleit, gondoskodnia arról, hogy annak támaszkodjanak a és azok vezetőségeire. Forduljanak hozzájuk tanácsért, beszéljék meg' ' elük problémáikat és a pártszerve­zetek támogassák, karolják fel munkájuk nagy erőforrását, a leve­lezők mozgalmát. Támogassák —> de ne támogassák agyon. Engedjék Szélesen érvényesülni a levelezők saját hangját, meglátásait. Taná­csaikkal szélesítsék ki a levelezők látókörét, ne akarják szőkébb kor­látok közé szorítani. — A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről is a leg­alaposabban ellenőrizzék a levelek tartalmát. A levelek közlése előtt győződjenek meg arról, hogy az azokban foglaltak helytállóak, hogy a levél tartalmáért olvasóik előtt, az egész nép előtt vállalhatják a felelősséget. — A szerkesztőségek feladata, hogy gondosan tanulmá­nyozzanak minden egyes levelet külön-külön és tanulmányozzák a le­veleket összességükben is. — A szerkesztőségekhez — mon­dotta — naponta sokezer levél ér­kezik és természetesen nem lehet távolról sem az összes vagy a leg­több levelet közölni. De a lapoknak ..em szabad beérni azzal, hogy számszerüleg elég levelet közölnek, hanem úgy kell dolgozniok, hogy a iegjobb, a legjelentősebb, a legjel­lemzőbb leveleket közöljék, úgy kell dogozniok, hogy szerepeljenek a la­pokban a nem közölt levelek is. merítsenek azokból a szerkesztősó- -,ek cikkeikhez, írásaikhoz, az egész iap megszerkesztéséhez. Ezután Betlea elvtárs a levelezők neveléséről beszélt. A levelezők nevelésének formái az ankétok, értekezletek, egyéni beszélgetések a levelezőkkel — mondotta. — Sztálin elvtárs a levelezők neveléséről a következőket mondja: „A munkás cs falusi leve­lezőket természetesen meg kell ta­nítani az újságírás-technika némi •ninimumdra. De nem ez a legfon- losabb. A legfontosabb az, hogy a munkás és falusi levelezők műm iáik folyamán tanuljanak és nevel Iák ki magukban az aktiv társa­dalmi munkásnak és újságírónak azt az érzékét, amely nélkül leve­- --ö ltem tudja teljesíteni kiildcté- *ót~ és amely nem nevelhető ki a tinit ásnak a szó technikai értelmé­ben veit mesterséges módszereivel." — Azt hiszem, nemcsak a Sza­bad Nép munkatársai és levelezői, hanem egész sajtónk munkatér­minden adata helytálló legyen. ■— A levelezőnek a legjobb lotki- ismerotc szeriül kell levelét meg­írnia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy amikor ő levelet ír a szerkesztőségbe, már nem ma­gánlevelet ír, a közvélemény tol­mácsa, és ezért helyes, ha levél­írás előtt tanácskozik dolgozó tár­saival, pártszervezetének tagjaival. Igyekszik tényleg környezőiének, dolgozó társainak véleményét, han­gulatát, örömét ős panaszait közve­títeni a szerkesztőséghez. — A levelezők — folytatta Bot- len elvtárs pártszervezetekre sai és levelezői mély meghatottság­gal olvasták Rákosi elvtárs meleg­hangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnagyobb kitüntetés is jele annak, milyen nagy megbe­csülés övezi a mi sajtónkat. — Abban a megbecsülésben, ame­lyet a ml sajtónk kivívott, nagy szerepe van annak, hogy lapjaink, a munkás, a paraszt és értelmiségi levelezők segítségével elmélyítették kapcsolataikat a dolgozók tömegei­vel, egyre jobban ismerik azok min­den problémáját, rajta tartják ke­züket a dolgozó nép ütőerén, isme­rik azokuak örömeit és gondjait.-— Dolgozzanak levelezőink abban a büszke tudatban, hogy munká­jukra számít a mi munkásosztá­lyunk, a mi dolgozó népünk, számít rá a mi nagy. szeretett Pártunk, dolgozzanak abban a büszke tudat­ban, hogy munkájukat szerető gon­doskodással figyeli a mi drága Rákosi elvtársunk. Botién Oszkár beszámolóját hosz- szantaríó lelkes taps fogadta s a konferencia résztvevői felállva, per­ceken át kitörő lelkesedéssel éltet­ték népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután megkezdődött a vita. Az első felszólaló Vidakovics Károly vájár, a péesvidébl bányászok üd­vözletét tolmácsolta. Diána Béres Gyulánál fonalki- fcészítő (Budapest) hangsúlyozta, hogy a levelekre kapott válaszok sok segítséget nyújtottak már eddig Is munkájában, de szeretné, ha a válaszok még inkább nevelő erejűek lennének, segítenék abban, hogy még jobb kommunistává váljék, még jobb harcosa legyen a dolgozó nép ügyének. Zsebők .János a Szegedi-ruhagyár dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy üzemükben is vannak olyanok, akik mint Rákosi elvtárs mondotta, november 30-i beszédében, fékei terveink megvaló­sításának,- kerékkötői győzelmcink- nek. Nekem, mint levelezőnek — érez-, tem — fel kell az ilyen jelenség ellen vennem a. harcot — folytatta. — Ezt a sajtó nagy nyilvánossá­gán keresztül meg is tettem s az eredmény nem maradt el. Berta Klára, a Zrínyi Ilona leánygimnázium tanulója, a Szabad Ifjúság levelezője arról szólt, hogy a levelezés segítségével a különböző területeken dolgozó fiatalok meg­ismerik egymás munkáját, munka­módszereit é? életét. Üdvözöljük a magyar sajté levelezőinek országos konferenciáját'! A Szabad Ifjúságnak sokat kell fejlődnie, de ahhoz, hogy ez sike­rüljön, szükség van a mi segít­ségünkre, a levelczőtdbor szélesíté­sére is. Láng Lajos, a MÁV miskolci igazgatóságának előadója arról be­szélt, hogy a sajtó valamennyi leve­lezőjének úgy kell harcolnia az igazságért, hogy mnnkájá nyomán valamennyi becsületes dolgozó egyetlen nagy aktív hadsereget al­kosson az ellenség elleni küzdelem­ben. Tolnai Imréné dolgozó paraszt­asszony felszólalásában felajánlotta, hogy Rákosi elvtárs 60. születés­napjáig, március 9-ig a helyi MNDSZ-szervezet két tagját beszer­vezi levelezőnek. Hangyái Róza, a körösladányl Rákosi-zászlós úttörőcsapat pajtása elmondotta, hogy á sajtóban megje­lent írásokat, cikkeket felhasznál­ják ismereteik bővítésére, a fegye­lem megszilárdítására. Benedek Jenő festőművész, a Szolnokmegyei Néplap levelezője azt hangsúlyozta, hogy a sajtó le­velezési rauuká segítséget nyújt kultűrforradalmunk ügyének is. A nép és a művész egymásra ta­lált ez újvilágban — folytatta — széttéphetetlen szálak fűzik okéi össze. A sajtó levelezésen keresztül a bennünket összekötő szálak níég- jobban erősödnek, elmélyülnek és nagyon sokat tanulunk egymástól. Kari Erahn. a német szocialista A magyar sajtó legjobb leve­lezői, munkások, parasztok, ér­telmiségi dolgozók, nők és ifjak, úttörők országos konferenciá­ra ültek össze hazánk fővárosá­ban. Ebből az alkalomból for­ró üdvözletünket; küldjük a saj­tó valamennyi levelezőjének, az országos konferencia küldöttei­nek, üdvözlik a levelezőket a sajtó hivatásos dolgozói, akik oly hatalmas segítséget kapnak a levelezőktől. Levelezők nél­kül, levelek nélkül nem tudja betölteni hivatását a kommu­nista sajtó. A levelezők min­dennapos tevékenységéi szélesen kiépített hálózata annyit je­lent, mint szoros kapcsolatban lenni a dolgozó tömegekkel, is­merni a tömegek véleményét, kívánságait. így tudja a kom­munista sajtó elevenen és he­lyesen nevelni a dolgozókat, vá­laszt adni kérdéseikre, A 8ka- bolcs-Szatmá) i Néplap munka­társai éppen az utóbbi időben. lünk a mozgalom további ki- , szélesítéséért. Ma már nemcsak egy-egy levelezője van a fal­vaknak, üzemeknek, hanem n t pes levelezőaktíva működik, — mint Ujfehértún, Nyírbátorban, : Záhonyban : dolgozóink — feli?- ' merve jelentőségét — szívesen1 csatlakoznak meglévő levelező-, táborához, hogy elősegítsék e nagyrahívatott mozgalom to­vábbfejlesztését, erősítését, Üdvözlik a levelezők országos konferenciáját a dolgozók vala­mennyien. Hiszen minden dol­gozó láthatja, hogy mit jelent a levelezők inunké ja. A. riyíi- bogdányi tizembe! lek tapasztal . Itatták, hogy Simon elvtárs le­velei nyomán javult a termelés, növekedett a dolgozók keresete.- A mátészalkai Építőipari Válla­lat dolgozói saját munkaterüle­tükön láthatták, hogy mit jéiCiit' Szabó elvtárs levelezői tevét kenysége. Bátor kiállással lep­lezte le az osztályellenséget * egységpárt központi lapja, a Neues Deutschland szerkesztőbizottságának tagja szólalt fel ezután. — Van egy Németország — mon­dotta— ahol a fasiszta. Schröder­bank és az amerikaiak által szaba- donbocsátott háborús bűnös Veesen- rnayer más német fasisztákkal együtt új rablőháborűt és támadási tervez a Szovjetunió békeszerető népei és a népi demokráciák or­szágai ellen. — De van egy másik Németor­szág, egy új Németország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, amelyet testvéri: kapcsolat ffiz a Szovjetunióhoz és a, népi .demokratikus országokhoz. Ez az á Németország, ahol a dolgozók azon fáradozunk, hogy határidő előtt, 'április 4-re, hazatok felszabadulást ünnepére elvégezzék vállalt munká­jukat, a Diósgyőri kohászati üze­mek magas olvasztói számára. Ez az a Németország, ahol a Pláiuág dolgozói teljes erejükkel azon igye­keznek, hogy ugyancsak határidő előtt, április 4-re elkészüljenek a ti lapotok, a Szabad Nép számára az új, nagy rotációs gépek. Ez a Né­metország Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl Németországa. — A nemzetközt szolidaritás megerősítése és a tapasztalatcsere területén új tényezőt jelentenek a nemzetközi . levelező kapcsolatok, amelyek a béketábor több országa között kialakultak. Remélem és kívánom, hogy ilyen levelezőkap. esolat a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói között is létrejöj­jön. — A Szabad Nép lö éves jubi­leumán további nagy sikereket kí­vánok nektek. Mefogadjuk, hogy folytatjuk harcunkat Németország egységéért. Nem lehet és nem is lesz már sokáig két Németország, hanem egyetlen egységes, demokra­tikus, békés Németország. Erőt ad küzdelmünkhöz a Szovjetunió ve­zette béketábor erőinek baráti kap­csolata és szolidáris segítsége. Csuka Jenő olajmunkás Zala megyei dolgozó társai nevében üd­vözölte az értekezletet és elmon­dotta, hogy milyen nagy jelentő­sége van a sajtónak a verseny vál­lalás és annak teljesítése terén. Hár István felszólalása után Emil Boconeios zsilvölgyi bányász, a Sancteia levelezője szólalt fel s tolmácsolta a Román Munkáspárt központi lapja munkás és paraszt levelezőinek testvéri üdvözletét. — A levelező mozgalom — mon­dotta —a dolgozók sajtószabadsá­gának kifejezője. A megvalósult szocializmus országában és a népi demokratikus országokban a dol­gozó tömegeknek joguk van nyíl­tan hallatni szavukat a sajtóban és ebben a formában is résztvesz- nek az állam vezetésében. Ehhez hasonló mozgalom kapitalista or- 1 szájúkban sohasem fejlődhet lő. amikor a megyei konferencia nyomán egyre nagyobb mérték­ben bontakozott ki a levelezők mozgalma, — éppen ezekben az j időkben tapasztalták azt a ha­talmas segítséget, amit a lap számára a leVelezőhálézat je­lent. És most, a levelezők or­szágos konferenciája alkalmával megfogadjuk: .úgy vigyázunk ; levelezőinkre, mint a szemünk fényére s teljes erőnkkel hareo­akadúiyozott meg ezzel sokezer-, forintos kárt. Sorolhatnánk to-> vább. Megbecsülik és tiszteli kp dolgozóink a munkás és falusi' levelezőket, azokat, akik forrón szeretik a Pártot, a népet. & népünk érdeklődése és szeretet.' minden bizonnyal abban is* inégnyilvánul majd, hogy az országos levelezői konferencia nyomán újabb ezrek csatlakoz nuk a letclezőmozga lomhoz! Az országos levelezőkonferencia megyei küldöttei lURGYÁN MIHÁLY elvtárs, nyírpilisi tanácselnök, a Szabad Nép levelezője. Több levelet írt a szerkesztőséghez, két levele meg is jelent. Az egyik békekisgyülésen beszédet mondott, amelyben el­mondta, hogy a békét úgy tudjuk még jobban megszilárdítani és megerősíteni, ha beadási kötele­zettségünknek eleget teszünk. A kisgyülós hallgatói megfogadták, hogy már másnap teljesíteni fog­ják beadásukat. Ezt megírta Turgyán elvtárs a Szabad Nép­nek. A levél megjelenése után 78 dolgozó paraszt 200 százalékra, 17-en 500 százalékra, S dolgozó paraszt pedig 1000 százalékra tel­jesítette kötelezettségét. életéről ír, de ezenkívül falujának az életéről is sok levelet küldött a Szabad Eöld szerkesztőségéhez. Mint kiváló tanuló, segíti gyen­gébb tanulótársait, hogy ők is ma­gasabb tanulmányi eredményt ér­jenek el. Gergely elvtárs 12 tagból álló .levelezőgárdát szervezett. GERGELY ISTVÁN ctvtdrs, a mátészalkai gimnázium tanuló ja, Szabad Eöld-levelező. Gergely elvtárs egy pályázattal kapcsoló­dott be a levelezőmozgalomba. — 1940-ben a Szabad Föld pályáza­tot hirdetett, melyre ö is beküldte, írását. A pályázaton könyv jutal­mat nyert. így kapcsolódott be Gergely elvtárs a levelczömozgu: lomba. Leveleiben főleg az iskola A földművelésügyi miniszter közleménye: március 10-ig engedélyezik a* új termelő­szövetkezetek és csoportok alakulásál A földművelésügyi miniszter közli, hogy a tavaszi munkákra való tekintettel az idén is már­cius 10-ijf engedélyezi az úi ter­melőszövetkezetek és csoportok alakulását. Ezért az eddig alakuló terme lőszövetkezetek és csoportok engedélyezés iránti kérelmüket, az alakulási jegyzőkönyvvel együtt legkésőbb március 10-ie juttassák el a földművelésügyi minisztériumba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom