Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-20 / 42. szám

NÉPLAP 1932 FEBRUAR 20, SZERDA PAKTÉPITÉS A csoportos agitáció tapasztalatai a kemecsei járásban MILLIÓK HELYESLESE A PoMtfkai Bizottság határozata értelmében Pártbizottságunk felelős a Járásban folyó agitáclós munka irányításáért, saját területükön be­lül pedig alapszervezeteink vezető­ségei, elsősorban párttitkirai, A tömegek közti felvilágosító munka színvonalának emelése érdekében népnevelőinket rendszeres megbe­szélések segítségével tanácsokkal helyi adatokkal kell ellátnunk. Hosszú Ideig csak egyéni agi­táció folyt a járásunkban, csak a P. B. határozata nyomán alakítot­tuk ki a csoportos agitáció külön' böző formáit és módszereit. Átszer­veztük és kiszélesítettük ennek meg­felelően népue velőcsoport j alnkat. Igen komoly eredményeket ér­tünk el és értékes tapasztalatokat szereztünk a járásunkban leginkább elterjedt kisgyűlések segítségéved. Pártbizottságunkon belül Is felismertük, hogy milyen nagy mozgósító ereje van egy jól előkészített hisgyfilósnek, ezért a J. B. tagjai is komoly segítséget nyújtanak a kisgyflléselőadók rend­szeres instruál ásóhoz, neveléséhez. Legutóbb Csorna elvtárs ágit. prop. titkár Nagyhalászon Ismertette 12 klsgyűlés-előadó előtt, a soron levő feladatokat, az új begyűjtési ren­deletet, ennek szoros tartozékát, a tavaszi munka jó előkészítését és Rákosi elvtárs 60. születésnapjá­ra k Jelentőségét. Elmondotta ugyan­akkor, hogy mely könyvekben, új­ságban találnak anyagot a kisgyti- léseiőádők a kisgyűlés levezetésé­hez. Az alapos előkészítésnek ezt a módszerét már legtöbb községi tPkárunk is átvette. A* előadó gardát a község vezetőiből, a legjobb műn kásokból, sztahanovistákból, élen­járó tszcs, tagokból és egyénileg dolgozó parasztokból állítottuk ösz- sze. Gondot fordítunk arra, hogy az előadó állandóan egy bizonyos körzetet, ugyanazokat a, dolgozókat látogassa, hogy így alaposan meg- :smerhessék egymást és közvetlen kapcsolat alakuljon ki. Demecserben általában pénteken este tartják a klsgyüléseket. Baráz József, az Úttörő tsz. elnöke jegy­zeteket készít előadásához. Felhasz­nálja a Szabad Nép. a Néplap cik­keit és a Magyar Közlönyt Is sok­szor előveszi. A begyűjtési terv is­mertetésénél elmondotta, hogy ter­melőszövetkezetük nem marad adó­sa államunknak és már erre a ne­gyedévre üs 7 sertést fogtak be hí­vásra. Fodor Sándor 7 holdas gazda is tudja kötelességét, de a felszólalá­sából kitűnt, hogy nem mindenki gondolkozik még így az utcában, Akad még, aki Benya Sándornéék- ra hallgat, aki pedig mindig mások munkájából élősködőit, gyarapo­dott, fia pedig dollárral, arany­gyűrűvel kupcckodott. Hozzászólt Legeza J&nosné Is. Mlmondotta, hogy 5 hold földjük után mindenből túlteljesítették a beadást, pedig férje beteg és só­éi t költöttek orvosra, patikára. De ott van az 5 holdas Gulyás Árral, aki tanácstag létére a tojás-, ba- roinfibeadást most sem teljesítette. Nem ilyen példamutatást vár a község a tanács tagjaitól. Jól használják kisgyülés-elöadó- Ink a különféle könyvkiadványokat, többek közt a nemrégiben megje­lent ..ötéves tervünk — béketerv” című könyv adatait. Márta Zoltán nyírbogdányl klsgyüléselőadó a „llákosi-per” részleteit olvasta fel legutóbb. Olyan lelkes hangulat alakult Itt ki, hogy a jelenlevő 16 dolgozó paraszt mindegyike felaján­lást tett Rákosi eWííifs születésnapjára a tavaszi munkával, beadással kapcsolatban. Járásunk területén több mint fíOO dolgozó paraszt tett már felajdn­hist* Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére Beszterecen. Svéger Mihály C holdas dolgozó paraszt két hete vállalta, hogy félévi tojás­os baromfibeadásút teljesíti Rákosi elvtárs születésnapjáig. Beadását már a múlt héten teljesítette. Nagyhalászon Hagymás! Imre és Benedek József 7 holdas dolgozó parasztok voltak az elsők, akik tel­jesítették vállalásukat a beadás te­rén és március 9-ig félévi adójukat is rendezik. Oláh Lajos, Virág An­tal, meg sokan mások az eddiginél gondosabb vetőmagtisztítúst vállal­tak és azt, hogy árpatermésüket a múlt évi 10 mázsáról 12-re emelik, Lesnyánszki György elvárs, a demecserl Úttörő tsz. párttitkára a Veres-tanyán tart rendszeresen klsgyülést. Beszél a tsz. eredmé­nyeiről, elmondotta, hogy a 12 anyakoca helyett ma már 34 van 127 kismalaccal. Aztán papírra ve­tették az ő jövedelmét és a kis- gyülésen résztvevő egyéni gazdál­kodókét. Ezen a kisgyülésen írta alá belépési nyilatkozatát negyed­magával a 6 holdas Gyerák- József ős másodmagárai az 5 holdas Var­ga Márton. Berlcesz, Székely és a többi termelőszövetkezeti községek­ben eredményesen használták jel a kisgyüléseket a brigádok és munka­csapatok előkészítésére a tavaszi munkára. Sikerült már ráirányítani a nép­nevelők egyrészének figyelmét a csoportos agitáció többi fontos for­májára, a csoportos beszélgetésre, újságolvasásra, rádióhallgatásra, stb. Szomszédai már megszokták, hogy Asztalos Mihály nagyhalászi népnevelő rendszeresen felolvassa nekik a Szabad Népet, most fő­ként a tavasai munkák előkészíté­sével foglalkozó cikkeket. A kéki pártvezetőség egyik tagja Balogh Józsefné elvtársnő a szomszédság­ban lakó dolgozó parasztokat hívja össze rádlóhallgatá8ra. Rendszere­sen meghallgatják a falurádiót, a híreket és az üzemi dolgozók pél­dájára nemrégiben felajánlásokat tettek Rákosi elvtárs születésnap­jára. Hiba azonban éppen itt Ké­ken. hogy nem érti még meg az egész párt vezetőség a csoportos agitáció jelentőségét. Nem tartják meg rendszeresen a klsgyüléseket és az előadók felkészülését sem segíti. Hagymás! elvtársnő, a párt- szervezet titkára. A kisgyülések el- sekélyesednek és éppen ebben a köz­ségben mutatkozik legkevésbbé moz­gósító erejük. A nyírturai párt- szervezetben hasonló jelenségeket találunk. Itt egyszerűen abba a hiedelembe esett a pártvezetőség, hogy miután termelőszövetkezeti község lettek, már nincs is szükség politikai nevelőmunkára és nyu­godtan átadták a teret az ellensé­ges hírverésnek. Éppen ezért tűz­tük ki agitáclós munkánk egyik fontos feladatául az éberség felkel­tését, az osztályellenség támadá­sainak kíméletlen visszaverését. A színvonalas agitáció döntő fel­tétele a népnevelők bevonása rendszeres politikai oktatásiba Gondoskodtunk arról, hogy a cso­portos agitáció vezetői vagy a ká­derképző tanfolyamok valamelyi­kén, vagy középfokú politikai isko­lán vegyenek részt mint propagan­disták, vagy hallgatók. Demecser­ben helyes kezdeményezés indult: az egységes falusi pártbizottság tapasztalatcsere-értekezletet hívott össze, amelyen legutóbb S kisgyülés- előadó, 5 népnevelő és 2 olvasókört vezető elvtárs cserélte ki agitáciős tapasztalatait. Ezt a módszert a járásban általánosítjuk még e hó­napban a csoportos agitáció színvo­nalának emelése érdekében. A csoportos agitáció jól bevált módszerei mellett nem hanyagoljuk el egy percig sem a» egyéni felvi­lágosító munkát. Az a célunk, hogy népnevelőink ne csak egy-egy sür­gős feladat megoldására álljanak sorompóba, hanem állandó felvilá­gosító munkájukkal valóban a tö­megek kommunista nevelését segít­sék elő. Szabó Endre MDP járási titkár. kíséri a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletét egyes házingatlanok állami tulajdon- bavételéről. Szocialista fejlődé sünk új győzelme ez a rende­let, amely a múlt rendszer egyik kapitalista maradványától sza­badítja meg dóig zó népünket. Számtalan dolgozó jogos pa­naszát orvosolja a rende.et, amelynek egyik célja, hogy „népgazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlá­sából eredő kártól.” Azok a dol­gozók, akik volt tőkések, ház- tulajdonosok házába jutottak családjukkal, örültek, ha tető volt a fejük felett. A nagy la­kásszükséglet miatt nyeregben érezte magát a háztulajdonos és esze ágában sem volt, hogy a lakóitól „szorgalmasan” beva­salt bérből valamennyit az' in­gatlan rendbeszedésére költ­sön. Felőle, akár a tetőn befoly­hatott az eső. Ezek a visszássá­gok most megszűnnek, mert az állam illetékes szerve folyama­tosan gondoskodik majd a la­kóházak gondozásáról Ugyanakkor megszabadítja a rendelet a volt tőkés elemeket a havi bérbeszedés „fáradságá­tól”. A rendelet fontos célja az, hogy ,,megszüntesse a volt ural­kodó osztályhoz tartozó elemek házingatlanból eredő, mwnlca nélkül szerzett jövedelmét.” A kapitalista rend maradványai­nak súlyos igazságtalansága szűnik meg a rendelet végrehaj­tásával, hiszen ezek a tőkés háztulajdonosok azoknak a zsírjából élősküdiák ingat: anaik bérbeadásával, akiknek mimká jából házaikat felépítettél?. A rendelet jwntjaiből kitűnik hogy szövegezésénél milyen min­denre kiterjedő figyelemmel tö­rődtek a dolgozó nép minden ré­tegének érdekeivel. Jelenlegi bérletének jogaiban minden egyes dolgozót megerősít a ren­delet. Ugyanakkor a rendelet kirnondla, hogy nem kerül álla­mi tulajdonba a fizetésből élők, szellemi dolgozók, alkotó művé­szek, kisipari termelőszövetkeze­tek tagjainak, dolgozó parasz­toknak, nyugdíjat élvezőknek; továbbá a kisiparosoknak és kiskereskedőknek egytől-hat, il­letve öt szobáig terjedő ingat­lana, ezenfelül pedig még egy pihenésre, vagy üdülésre saját szükségletre szolgáló ingatlana. Ellenségeinkre mért újabb ke­mény csapás ez a rendelet, amely hadállásaik újabb marad­ványaiból űzi kt őket. Ezért fo­gadta milliók helyeslése ezt a rendeletet, amelynek értelmé­ben elégedetten fogadják a dol­gozók sajátjukká vált, állami tulajdonba került lakásaikat. Jugoszláviában nopróf-napra gazdagodnak az üzérek és uzsorásak a dolgozók bőrén A. jugoszláv politikai emigránsok Moszkvában megjelenő „Za Szo- cialiszticsku Jugoszláviju” című lapja írja: Jugoszlávia militarizálása és tel­jes alávetése az amerikai-angol imperialisták érdekeinek — a jugo­szláv dolgozók életszínvonalának katasztrofális hanyatlását okozta. Az úgynevezett „űj gazdasági tör­vények’’. ezen belül különösen a munkások új fizetési rendszerével foglalkozó „törvények”, valamint az új „szabad kereskedelemről” szóló intézkedések, amelyeket az angol-amerikai „szakértők” dolgoz­tak ki, szemmelláthatóan tükrözik a fasiszta rendszer belső rothadt­Yalkoyics István vállalatigasE^ató munkája Nincs még egy éve, hogy Vaiko- vlc3 István a Nyíregyházi Útfenn­tartó Vállalat élére került. Sok olyan hibát látott meg mindjárt első napokban, amik a terv telje­sítését veszélyeztették. A bajok bent az irodában kezdődtek. A kinti te­rületen dolgozó útkarbantartók nem kaptak napokra előre munká­inál ványokat, Ennek következmé­nye volt aztán, hogy a kinti terü­leten sokszor egymástól 10—12 ki­lométer távolságra dolgozó útkar­bantartók napjaikat csak elesel- lengték, nem tudták, mi a munká­juk. És így fordulhatott elő, hogy sok esetben a kinti dolgozók, akik néha semilyen ellenőrzést nem kaptak, olyan munkák elvégzését írták be, amit valójában el sem végeztek. Ezeket az el nem végzett munkákat a vállalat majd minden esetben kifizette. Ennek elkerülése végett szervezte meg Valkovics elvtárs a munkák jobb ellenőrzé­sét és a tervek előre, napokra való felbontását s az útkarbantartók a legtávolabbi helyeken is időben kézfliezkapják a munkautalványo­kat. A másik hiba a A MUNKAFEGYELEM területén volt Nagy számmal vol­tak olyanok az útkarbantartók közt, akik a laza külső ellenőrző- következtében néha egész napoka nem töltöttek munkában, vagy pe­dig igen kevés időt. Valkovics elv társ ellenőrzései folytán magállapí tóttá, hogy a vállalat 240 útkar­bantartó dolgozója közül átlag 100 késve kezd munkához, vagy pedig korábban hagyja abba. Valkovics elvtárs azt is kiszámolta, hogy ez a fegyelmezetlenség a vállalat út­karbantartó dolgozóinak havonta majdnem 1250 munkaórát tesz ki. Olyan munkaórát, amit a vállalat kifizetett, holott teljesítményt a dolgozók nem adtak. Ez egy évre átszámítva 260.000 forint kárt je­lentett volna népgazdaságunk szá­mára, ha a vezetőség nem lép fel ellene erélyesen. A FOKOZOTTABB ELLENŐR­ZÉS, egy-két fegyelmezetlen felelősségre vonása javulást hozott, de még mindig voltak, akik nem használ­ták ki az időt kellőképpen. Ilyen dolgozó volt Sovány Miklós útkar­bantartó is, aki munkaidejét be­szélgetéssel, ide-oda mászkálással töltötte. Persze, napokra felbontott munkaterv szerinti előirt munká­ját nem teljesítette száz százalék­ra. A szomszédos munkaszakaszon dolgozó Kiss Dániel, aki mun­kaidejét jól kihasználta, lelkiisme- etesen dolgozott, el is érte a 150 ízű za lékot. A két útkarbantartó fi­zetése között 333 forint különbség .•olt abban a hónapban. Valkovics lvtárs meg is írta Sovány Miklós feleségének, hogy férje miért vitt haza családjának a vártnál keve­sebb fizetést. És így értette meg lovány Miklósnélioz hasonlóan öbb útkarbantartó felesége a le- ,-él után, hogy férjük lógással, ké- őnjörással, a munkaidő nem tel. •s kihasználásával családját is aegkárosította. Valkovics elvtárs nem csupán aját meglátásaira támaszkodik a , uunkaigegjavítás terén, hanem fi- O’elembe veszi A MUNKAVEZETŐK ÉS A DOL­GOZÓK TANÁCSAIT 11 s. A kölesei körzet termelési érte­kezletén Kovács József útkarban- jtartó javasolta, hogy az útszaka­szára, amelyet eddig kizárólag fo- lyamkaviccsal kezeltek, nagyobb szilárdságú bányakavicsot szállít­sanak a burkolat hosszabb élettar­tamának elérése érdekében. Ez a javaslat helyesnek bizonyult és ma már a vezetőség intézkedett is eb­ben az ügyben. A vezetők és a dolgozók közötti jó együttműködés ma már meg­látszik a termelésen. A vállalathoz tartozó tarcali kőbányában a dol­gozók a műszaki feltételek biztosí­tásának nyomán vállalták, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapjá­nak tiszteletére első negyedévi tér. vüket, március 9-re befejezik. Gondja van AZ ÖNKÖLTSÉCSÖKKENTÉSRE, az anyagtakarékossági mozgalom kiszélesítésére is Valkovics elvtárs- nak és nem utolsó sorban állan­dóan ellenőrzi a béralapfelhaszná lást és az egy munkaórára, a 1O0 forintra eső termelési értéket. De hogy mindezeket jól el tudja látn Valkovics elvtárs, szükség volt és vau a további munkák során is a pártvezetőség, üzemi bizottság és a válialatvezetőség további szóró? együttműködésére. Arra az együtt működésre, ami nem is egy év alatt döntő változást hozott a vál tolatnál a tervteljesítésben is. — Amíg a tavalyi első negyedévet — amikor még nem Valkovics István volt az igazgató, — a vállalat 98 százalékban teljesítette, addig a idei januári tervteljesítés 116 szá zalékos volt. Valkovics elvtársat azonban nem teszik elbizakodottá az eddigi eredmények, hanem fo­kozottan harcol a még mindig fennálló hibák ellen. Varga János, az építők szakszervezetének megyei szervező titkára. ságit, amely már képtelen „szociá­lis” frázisok puffogtatásával el­kendőzni kapitalista lényegét. Gombamódra szaporodnak ma Ju­goszláviában a különböző spekulá­ciós eégek, gyors iramban terjesz­kedik és fejlődik a magánkereske­delem. Rövid Idő alatt körülbelül 7000 tőkés, üzér és kereskedő ala­pított különböző kereskedelmi vál­lalatokat. A féktelen proflthajhászásl ver­senyben semmitől sem riadnak vissza a titóista kapitalisták. Min­dennel, de főleg élelmiszerrel üzér­kednek. A háborús előkészületek, a paranesuralom, az amerikai-an­gol monopóliumok garázdálkodása és az üzérkedés rendkívül felverte az élelmiszerek árát. Ez természe­tesen a dolgozók további elszegé­nyedését, az üzérkedők és a titóista elemek busás meggazdagodását ered­ményezi. A féktelen üzérkedés fész­kei éppen maguk a titóista „állami kereskedelmi vállalatok”, amelyek már régóta a titóista burzsoázia érdekeit szolgálják. Az új titóista „törvények” értelmében e vállala­tok igazgatói és magasabbrendü tisztviselői egymás között osztják meg az üzérkedés révén szerzett profit nagy részét. Gyakran megtörténik, hogy egyes ügynökségek ugyanannál az árunál kétszer is bezsebelik a jutalékot. Sokszor előfordul, hogy ugyanaz az áru négy-öt ilyen kereskede mi eég és ügynökség kezén megy ke­resztül, aminek következtében már a raktárban ötven százalékkal drá­gul. A titóista élelmlszerkereskedelml vállalatok óriási profitra tesznek szert. A szarajevói „Beletrgovina” zágrábi fiókja csupán egy hónap alatt és egyetlen árucikkel: geszte­nyével, két és félmillió dinárt ke­resett. A legtöbb eég profitfát tzonban „állami titokként” kéz A dolgozókat ezenkívül az üzemi étkeztetéseken és vendéglői árakon keresztül is kirabolják. Ljubljáná- lan egy igen gyenge ebéd körüibe- U1 320 dinárba, azaz egy munkás 'galább kétnapi bérébe kerül. Az üzérkedésben résztvesznek a titóista kulákszövetkezetek Is. 1951 íovemberében Zágrábban komoly íurgonyahiány mutatkozott. A kú- Ükszövetkezetek ugyanis nem vitték dacra árujukat, mert „kedvezőbb feltételekre", vagyis áremelkedésre fúrtak. A jugoszláv nép világosan látja, íogy a fasiszta Tito-rendszer lelki- smeretlenül kizsákmányolja a dol- ;ozók millióit, ugyanakkor pedig ehetővé teszi az üzérek és tőkések neggazdagodását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom