Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

ntn AP 1KB rnmcojuK IT. Yjumknaf NEMZETKÖZI SZEMLE Mteni-fls évfordulóról «silólseateS: meg ezen « héten a Szovjetunió­ban, a Kínai Népköztársaságban és világszerte a békeharcosok: a szovjet-kínai barátsági szerződés megkötésének második évforduló­járól A kétéves barátsági szerződé*, nein sokkal azután- született, hogy a kínai néphadsereg kiűzte a szá­razföldről az amerikai imperialis­ták álla! pénzelt népellenes Kuo­mintang- bandákat, s a kínai nép kezébe ment át a hatalom a föld legnéiieasbto országában. Kétéves a szerződés, de sokkal régibb keletű maga a szovjet-kínai barátság. Ott született a Nagy Októberi Forra­dalomban, amely megmutatta min­den elnyomott népnek: nem tart örökké a szolgaság, a nép képes lerázni bilincseit. Ott szü.etett Sztálin elvíárs tanításaiban, a kí­nai forradalom sztratégiájának és taktikájának kidolgozáséban. S folytatódott a barátság a Nagy Honvédő Háborü idején, amikor a Szovjet Hadsereg a Japán felett aratott győzelemmel sietett a kí­nai nép segítségére. S az újjáépí­tés, az üzemek, gyárak megindu­lása. újuk alapítása mind-mind a Szovjetunió segítségéről beszélnek. Régi ez a barátság és örök, mert ágy akarja a két nagy nép, amely együtt a Föld lakosságának har­madát teszi ki. örök ez a barát­ság s erős támasz a békéért, a biztonságért folyó harcban. Az amerikai Imperializmus ugyanis nem nyugszik bele, hogy lakáját, C*ane-Kaö-Seket a néphadsereg ki- ebrudalta Kínából Az amerikai Imperializmus a kínai nép békéjé­nek ádáz ellensége, a japán fasiz­mus újjáélesztésén fáradozik. — Megszállva tartja Talvant, Kína elidegeníthetetlen részét, Koreában és Burmában out keres a Kína elleni agressziód támadásnak. számtalan provokációt követett el a Kínai Népköztársaság ellen. •— Minden oka megvan tehát Kína szabad népének, hogy éberen őriz­ze határait as ellenséggel szem­ben. A aaorjet-kínai barátsági neraű- déss szövetség * fasizmus ellen, szövetség az agresszió ellen, s ezzel jelentős hozzájárulás a béke megvédéséhez, a vüágbéke táborának erősítéséhez. A kínai nép győzelme, szilárd ha­talma nem kis hatással van az el­nyomott népekre, különösen Ázsiá­ban. Az ázsiai népek egész sora harcol elszántan szabadságáért a francia, angolszász, holland gyar­matosítók és „hazai” lakájaik el len. A vietnami néphadsereg az utóbbi napokban újabb területeket szabadított fel, a meghiúsította a francia imperialisták terveit, ame­lyek szerint a gyarmatosítóknak előre kellett volna törniük egészen a kínai határig. Az imperialista közvéleményt igen lehangolják ezek a kudarcok, s jellemző, hogy az amerikai sajtó az USA agresszió­ját is felveti, DuUes pedig egye­nesen azt követeli, hogy Koreához hasonlóan az ENSz. kalőzlóbogója alatt törjön rá az amerikai impe­rializmus a szabad Vietnamra. Az amerikai imperialisták meg akarnak ragadni minden alkalmat hogy minél többet kereshessenek a háborún, ugyanis az amerikai gazdasági élet a esőd felé halad Ab elmúlt év közepe óta egyre csökken az Ipari termelés. A nem­zeti jövedelem nagyrészét fel­emészti a háborús termelés, a nagy katonai egységek fegyverben tar­tása. A koreai háború kirobban iá sa óta ugyanis megháromszorozó­dott a fegyverek és hadianyagok gyártása, u megtöbbszöröződött a katonák száma ia A háborús termelés következté­ben kibírhatatlan adók nehezednek a dolgozókra, amelyek az 1951— 52-es gazdasági évben 70 milliárd dollárt tesznek ki, s elveszik a dolgozók keresetének csaknem a felét. A bú nős háborús politika kö­vetkezménye a szakadatlanul tar­tó áremelkedés. A létfenntartási költségek a háború előttihez ké­pest 2.7-szereeökre emelkedtek, nem követte azonban a drágulást a munkabérek emelése. Maguk az Imperialisták sem tudnak már tit­kot csinálni abból, hogy a gazda­sági élet az Egyesült Államokban a esőd felé halad. Maga a vfilasz­BefejezSdSlt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kétnapos értekezlete 1‘énteken végétért * Francia Kommunista Párt kétnapos értekez­el«. As értekezlet második napján a Francia Kommunista Párt szer­kezetéről, feladatairól és tevékeny­ségéről Auguste Lecour terjesztette be jelentését. „A legfőbb cél továbbra Is — mondotta — a bébe megőrzése. Minden erőnket latba kell vetnünk e cél elérésére. E munka eredmé­nyességét a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a kenyérért, s a sza­badságért folyó tömegmozgalom mé­retei mutatják. Munkánk crétimé-^ ily ességét — folytatta — a kor­mány politikájának népszerűtlensé. gével, s e politika ellen tilta­kozó hatalmas mozgalommal is fel leltet mérni.” „Nem lehet megvédeni a bé­két a Kommunista Párt nélkül' — mondotta Lecour —, nem lehel megvédeni a nemzet érdekeit a pro­letárok osztálya nélkül vagy elle­nére. A béke jelszavát terjeszteni kell, ez azonban nem helyettesit heti a háború előkészítése és az ország megszállása ellen irányuló közvetlen jelszavakat.” A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívása a francia néphez A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos érte­kezletének végén felhívást intézett a francia néphez. A felhívás megállapítja, hogy az amerikai beavatkozással hatalmas tömegmozgalom áll szemben. „A békén és nemzeti függetlensé­gen alapuló francia politikát kell folytatni — hangsúlyozta a felhí­vás, majd így folytatta: meg kell menteni az országunkat, ezért még határozottabban ki kell fejleszteni az egységet és az akciót a béreme­lés mellett, Nyugat.-Németország felfegyverzése ellen, a francia had­sereg elnemzctlenítése ellen, az amerikai megszállás megszünteté­séért, az indokínai háború befeje­zéséért, a tuniszi megtorló intézke­dések ellen, az ötbatalmi békeegyez mény megkötéséért, normális keres­kedelmi kapcsolatok létesítéséért valamennyi állammal, a dolgozók kenyerének védelmében és a hábo­rús gazdálkodás felszámolásáért.” A Központi Bizottság felhívása ezután kiemeli, hogy a legteljesebb mértékben ki kell fejleszteni a munkásosztály egységét. Felszólítja a szocialista dolgozókat, hogy a munkásegység zászlaja alatt egye­süljenek a közös ellenség ellen. A Központi Bizottság levele Thorez eiviárshoz A Francia Kommunista Fárt Központi Bizottsága kétnapos i tekezletéről levelet intézett a ft,: ívjetunlóban lábbadozó Tliorez .társhoz. A levélben a Központi Bizottság legjobb kívánságait küldi a Párt főtitkárának mielőbbi fel­épüléséhez, biztosítja őt szilárd ragaszkodásáról. Egyúttal ismétel­ten kifejezi háláját a Szovjetunió kormánya és népei iránt, mart meg­teremtették a lehetőséget Maurice Thorez gívtárs gyors felgyógyulásá­hoz. tásra „készülő” Hoover volt elnök fecsegte ki, bőgj „gazdaságunk az óriási kiadások következtében fe­szült helyzetben van”. Pusztító in­flációról, hatalmas adóterhekről beszélt, amelyek már felérnek a vagyonelkobzással. Hivatalosan 1.8 millió munka­nélkülit tartanak nyilván, a szak- szervezetek adatai aaonban el­árulják, hogy négymillió a teljes munkanélküliek száma és még 12 millió olyan ember fi az ÜSA-ban, aki hetenként nem dolgozik töb­bet 29 óránál Ezt eredménye*! az Egyesült Ál lamok számára a háborús politika és ugyanezt a nyomort „importál­ják” a csatlósországokba a Mar- shall-terv „áldásaiként”. A* Egyesült Államok európai la­kájai Párizsban értekezletet tar­tottak az úgynevezett „európai hadsereg” ügyében. Aztán Edén angol külügyminiszter, majd Hari- mm „látogatta meg” a francia, fővárost Számos tárgyalás után elhatározták, hogy február 20-ra halasztják az atlanti szövetség „tanácsülését”. Nem titok: a nyngateurőpaí dolgozók harca, felháborodott tiltakozása mdatt voltak kénytelenek elhalasztani a február elejére tervezett értekezle­tet Ezek a népek a leghatározot­tabban tiltakoznak az „európai hadsereg” felállítása és általában az imperialisták aljas, háborús politikája miatt Különösen ma­gasra csapott a háború elleni el­szánt küzdelem lángja Francia- országban és Nyugat-Németország- ban. A francia nemzetgyűlés most tárgyalja az „európai hadsereg” ügyét s amint a vitából kitűnik: a polgári politikusok egyrésze is tiltakozik Nyugat-Németország fel­fegyverzése, a német imperializ­mus újjáélesztése ellen, a bonni kormány „egyenjogúsága” ellen. Az amerikai „gazda” a „botos­ispán” szerepet szánta nyugati gyülevészbandájában a német im-' perializmusnak, és éppen ez az, ami nem létszák a többi dollárszoi- gának. Mindegyikük első akar len­ni a lakájok között Adenauerék egyébként „igényt tartanak” a francia fennhatóság alatt álló Saar-ridékre és — ami különösen jellemző Adenauer „kikötéseire”: a bonni bábkormány kéri, hogy a megszálló hatóságok haladéktala­nul bocsássák szabadon a börtön­be zárt fasisztákat Ezek az előzmények joggal von­ták magukra a népek haragját Nyugat-Németország népe sztráj­kokkal, tüntetésekkel tiltakozik az ellen, hogy Hitler utóda ocsmány célokért újra háborúba vezesse. Széles népmozgalom van kialaku­lóban, amelynek jelszava: „Vesz­szen Adenauer, hogy a nép élhes­sen”. Hasonlóan tiltakozik az ameri­kai imperializmus háborús tervei ellen a francia nép is. Kedden egész nap százezrek sztrájkoltak nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki központokban is, hogy fel­hívják a figyelmet a fasizmus ve­szélyére, a kormány háborús poli­tikájára. „Az amerikaiak menje­nek haza” — követelték a sztráj­kolok, a francia hazafiak. A má­sodik világháború óta ez volt Franciaország legjelentősebb poli­tikai sztrájkja, s jelentőségét még csak emelte, hogy megbuktak a szabadár Force Ouvriére szakszer­vezet áruló vezetőinek kísérletei a sztrájk megakadályozására. Az új háború elkerülése, inkább, mint eddig valaha, a népek széles rétegeinek ügyévé vált , Külpolitikai jegyzetek Akinek még a temetőben sem jut pihenőhely A Hungarian Daily Journal nemrégiben arról számolt be, hogy »8 Arizona állambeli Phoenlxben Thomas 0. Reed 19 éves katona holttestét hosszú hetek óta tartják egy temetkezési vállalat pincéjé­ben, mert a temetőben nem adnak helyet számára. —: Az indok: Thomas Reed bőre fekete. Különben ez a néger katona Koreában vesztette el életét, az amerikai háborús gyójtogatók érdekeiért, pro­fitjáért harcolva. Közismert dolog, hogy milyen szörnyű nyomorban, nélkülözések közepette élnek a négerek Amerikában s az is közismert, hogy há­borítatlanul lehet ölni, gyilkolni azokat, akiknek nem fehér a bőre, akik nem tartoznak a „supermanok” közé. Mint a fenti újsághírből kiderül: a már meghalt négereket is üldözik. Felmerül a kérdés : mindazok, akik ezekért a dolgokért felelősek, mérhetetlenül osto­bák-e vagy mérhetetlenül gazemberek? A népek jól tudják, hogy aa utóbbi az igaz. S a népek azt Is tudják, hogy ezek ellen a gazem­berek ellen, a világbéke ellenségei ellen kíméletlenül harcolni kell az emberi méltóság, a béke megőrzése érdekében! Lakáj kerestetik... A Politika című belgrádi titóista lap január 4-í számában Igen jellemző hirdetés jelent meg. A hirdetés így hangzik: „Ügyes lakájt keresünk. Érdeklődni a belgrádi brit nagykövetségen.” Lám, lám, A „büszke és délceg” John Bull odajutott, hogy az „amerikai nagybácsi” még a lakájokat is „elhappolta” előle, miután az ázsiai és afrikai gyarmatainak, félgyarmatainak árupiacairól, a domíniumokról és az európai marshallizált országokból kiszorította. Az apróhirdetés bizonyára nem marad pusztába kiáltott szó. A* eddigiekből ítélve, valószínűleg siker koronázza lakájszerzési fára­dozásaikat. Úgy hírlik ugyanis, hogy az apróhirdetés megjelenése után heves viták folytak titóista körökben arról, vájjon átengedje­nek-e a brit nagykövetségnek egy lakájt a sok közül, vagy sem. Az a vélemény alakult ki — tekintettel Titóéknak a háború alatt az angol imperialistákkal eltöltött mézesheteire, no meg a háború előtti és utáni kebelbarátságukra —, hogy mégis segíteni kellene a bajba­jutott régi gazdán — természetesen az űjgazda, az amerikai Imperia­lizmus kegyes engedelmével. Már ki is jelölték a lakájok közül azokat, akiket átadnak a brit nagykövetségnek. Eddig két jelölt neve isme­retes: Mosa Bijade és Milován Gyilasz, Még nem tudni, melyikre esik a választás. Mosának nagyobb tapasztalatai vannak a lakájkodásban, de egy kicsit öreg. Gyilasz fiatalabb, de prostituáltabb és mocskosabb. Minden kilátás megvan arra, hogy a Tito-klikk nehéz szívvel ugyan, de feláldozza mindkettőjüket, tekintettel a régi jő kapcsola­tokra Churchillel és az imperialisták labourists lakájaival, akiktől annakidején a lakájkodást Is tanulták, hogy azután most a Wall­street! pénzmágnások előtt gyakorolják. Erősödik a nyugatnémet dolgozók ellenállása a bonni kormánnyal szemben A nyugatnémet szakszervezeti szövetség hesseni tartományi bi­zottsága 650 ezer dolgozó nevében a DGB elnökségéhez intézett levelé­ben a nyugatnémetországi szakszer­vezetek rendkívüli kongresszusának haladéktalan összehívását követelte. A remilitarlz&lás ellen alakult munkásbizottság wüttemberg-bado- ni szervezete ülést tartott. Az értekezlet résztvevői felhívást intéztek Nyugatnémetország mun­kásságához, amelyben fokozott harc­ra szólítanak fel a bonni kormány háborús politikája ellen. A felhí­vást eljuttatták a bonni szövetségi gyűlés képviselőihez is. Az értekezlet egy másik határo­zatában tiltakozik a bonni kor­mánynak a Német Kommunista Párt betiltására irányuló tervei el­len. Wertheim város és környéke üze­meinek üzemi bizottságai együttes ülést tartottak és elhatározták, hogy az Adenauer-kormány meg­buktatásáért általános sztrájkra szólítják fel a kerület összes üze­meinek munkásait. Börtön, kegyetlen Isánásmád, kiutasítás jut osztályrészül a haladúszellsiml személyiségeknek Amerikában Aa^íTSA szövetségi ügyésze kö­vetelte, hogy James LastSgot, a villamossági és rádióipari egyesült szakszervezet egyik vezetőjét fosz- szák meg amerikai állampolgársá­gától, Lästig már letöltötte három­havi börtönbüntetését, amit azért szabtak ki rá, mert mint „az antifasiszta emigránsokat segélyező egyesült bizottság’’ tagja, nem volt hajlandó kiadni azok nevét, akik pénzt adnak a bizottságnak, vagy akik a bizottságtól segélyt fogad­nak el. A newyorki fellebbviteli bíróság megtagadta, hogy Martin Youngot, az ismert haladőszellemü szakszer­vezett vezetőt biztosíték ellenében szabadon bocsássa a koncentrációs táborból. A külföldi származású személyeket védelmező amerikai bi­zottság rámutat, hogy To un gon kí­vül még több mint háromszáz sze­mélyt, akiket a reakciós McCarran- törvény alapján kiutasítottak az TJSÁ-ból, nem bocsátottak szabadon biztosíték ellenében. A Daily Worker megírja, hogy Youngot rendkívül kegyetlen bánás­módban részesítik. A koreai néphadsereg főparancsnokságénak hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága február 15-én kö­zölte. A koreai néphadsereg alakulatai a kínai népi önkéntes egységekkel együtt egyes froníszakaszon helyi jelentőségű harcokat vívtak az el­lenség ellen. lényeges változás nem történt. Az ellenség légiereje február 15-én továbbra is bombázni próbál­ta Namphőt, Yonszant, valamint a nyugati és keleti partvidék más körzeteit, A néphadsereg légvédelmi tüzér­sége az glienség két repülőgépét jötte le. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom