Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-15 / 38. szám

2 NÉPLAP 1952 iebrnár 15. péntek PÁ BTÉPITÉS j Vitavezetés a politikai iskolákon Rendelet a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről Az elmúlt napokban a közép- és alapfokú politikai iskolák propa­gandistái, ellenőrei tapasztalatcse. rére gyűltek össze Nyíregyházán, a Pártoktatás Házában. Az értekez­letet Dániné elvtársnö, a három- hónapos pártiskola vezetőjének elő­adása vezette be. Dániné elvtársnő többek között a következőket mon­dotta : A propagandistáknak az elméleti, politikai felkészülés mellett nagy gondot kell fordítaniuk módszer­tani Ismereteik állandó bővítésére. Ezen a területen nagy a lemara­dás a városban és a megyében. Az elmúlt oktatási évben sok, külön­ben szorgalmas és becsületes pro­pagandistánk egészévi fáradságos oktatómunkája éppen azért nem gyümölcsözött kellőképpen, mert ezek az elvtársak nem Ismerték a tanítás, nevelés legjobb módszereit. Nem Ismerték e munka mesterfo­gásait — nem nyúltak szakavatott kézzel a propagandamunkához, nem voltak a nevelés művészei 1 Ezekután Dani elvtársnő rátért a vitavezetés jelentőségének és leg­jobb módszereinek ismertetésére. Sok propagandista nem fordít kel­lő gondot a vitavezetéshez való fel­készülésre, kizárólag az előadással törődik. Ez hiba, hiszen éppen a vita helyes megszervezésével tud­juk az anyagot maradandóvá ten­ni, a helyes vita mutatja meg azt: ki hogyan készült fel — a vita mutatja meg, hogy melyek azok a részek, amelyek homályosak ma­radtak h hallgatók előtt. A vita elengedhetetlenül fontos, jelentős része, kiegészítője az előadásnak. Hogyan készüljön fel a propa­gandista a vitavezetésre ? A vita eszmei és politikai szín­vonala, a hallgatók aktivitása min­denkor attól függ, hogy maga a vjtaveaető hogyan készült fel a vi­tavezetésre és milyen segítséget adott a hallgatóknak a felkészülés­hez! Ezt figyelembe kell venni azoknak a propagandistáknak is, akik rendszeresen panaszkodnak: • Az én hallgatóim nem elég fejlet­tek, nem szólnak hozzá a kérdés­hez ...” A propagandistáknak Le­nin elvtárs példáját kell követniük. Ezeket írja róla Krupszkája : „Függetlenül attól, hogy Lenin szé­leskörű propagandista tapasztalat­tal rendelkezett, minden egyes fel­szólalásra, minden egyes előadás­ra gondosan felkészült, foglalkozá­sainak tervét összeállította.” Ezt kell tenniük propagandistáinknak minden egyes előadás, de minden egyes vitafoglalkozás előtt is. Lel­kiismeretesen, gondosan felkészül­ni. Elsősorban át kell tanulmá- nyozni az anyag tárgykörébe tar­tozó klasszikus irodalmat. S klasz- sziknsaink tanításainak alátá­masztására, a vita kiterjesztésére szükséges, hogy felhasználjuk a folyóiratokban, az „Anyag- és adat. szolgáltatás”-ban, a „Társada mi szemle’-bcn megtalálható cikkeket. A folyóiratok, újságok tanulmá­nyozásánál mindjárt jelöljük meg: melyik adatot hol fogjuk felhasz­nálni. Fgyanúkkor a propagandis­tának nagy gondot kell fordítania a helyi anyag gyűjtésére a párt­munka, a község, üzem, termelő- szövetkezet életének területéről. Mintahogy az előadásnak a helyi anyagon kell felépülnie, éppenúgy a vitát Is a helyi gyakorlati élet­tel való összekapcsolás teszi ele­venné, érdekessé, maradandóvá, igen fontos a szemléltető segéde z- közök, térképek, fényképek stb. fel- használása. Ha a vitavezető alaposan fe'ké- szül, akkor figyelemmel tudja kí­sérni a felszólalásokat s egy kér­dés megvitatása alkalmával nem a következő kérdés megfogalmazásán kell törnie a fejét. Ha a vitave­zető nem készül fel, akkor a vita rendszerint helytelen irányba te­relődik. így volt ez Nyírbátorban is .ahol teljesen helytelen kérdé­sekről vitatkoztak. fi vilavezelés vázfala Az anyag alapos áttanulmányo­vázlatát. Ennél figyelembe kell venni a hallgatóság általános poli­tikai műveltségének színvonalát, a helyi körülményeket. A vázlat ge­rincét az a három-négy főkérdés alkossa, amely az anyag lényege s e köré csoportosuljanak az alkér- dések — ezek azonban no legyenek túlzott mértékben. A kérdéseket egyszerűen és világosan kell meg­fogalmazni. Állítsuk össze előre az összefoglalót is, amit a vita során az egyes felszólalások anyagával kibővítünk. Ez a vázlat igen nagy segítség a vitában. Adjuk meg a hallgatóknak a főkérdést s utána jegyeztessük le vele az alkérdése- ket is. Ezzel biztosítani tudjuk a megvitatandó anyag egyenes vona­lát. Élénk vitának kell kialakulni! S tanítsa meg a propagandista hallgatóit arra, hogy helyes néze­teik mellett szilárdan tartsanak ki. fis még egyet: a propagandista necsak tanítson, hanem tanuljon is. A viták alkalmával ellenőrizze saját munkájút is: előző előadásá­nak melyik része volt homályos, gyenge, melyik hallgatóval kell többet foglalkozol. Igen fontos az, hogy rendszeresen és állandóan tanulmányozzuk a bolsevik propa­gandisták módszereit. A szovjet tapasztalatok elsajátítása, rendsze­res tanulmányozása lehetővé teszi, hogy propagandistáink betöltsék igazi hivatásukat: új embereket neveljenek a szocializmus építése számára. A hozzászólások Az előadás után hozzászólások következtek: Még több, mint félóra hiányzott a műszak befejezéséhez, de már a leváltó műszak tagjai majd mind bent voltak a gyártelepen és ké­szültek a váltáshoz. A tilósdk — mindannyian fiatalok —» már el is indultak volna a tiló felé, hogy ott, mint szokták, munka közben átvegyék gépeiket de Szegedi Ro­zália szétnézve észrevette, hogy hárman hiányoznak a brigádból: Lökös Ilona, Béres Erzsébet és Nagy Julianna. Balkó Pál, aki az elsők között érkezett a gyárba, erősítgette, hogy látta, amint azok előtte fordultak be a gyárkapun. „Hát akkor hol vannak..” néztek egymásra a tllósok. De már jöttek is Böszörményi Lajos DlSZ-tltkárt közrefogva az iroda felől. Éppen Nagy Julianna magyarázott a DISZ-titkárnak. Megelőzött bennünket Májer An­náéit műszakja, de mi sem mara­dunk le... A másik kettő, Béres Erzsébet és Lökös Ilona nem szólt közbe, de helyeselve figyelték Nagy Julianna szavait. Mindegyi­kük nevében beszélt... és majd meglátod, hogy a versenyt a mi műszakunk nyeri meg a „Rákos! ifi műszak” előtt. Szegedi Rozália, meg a többiek csak hallgattak: „Rákosi it'l mű­szak”? Hol van az? Úgy tudták meg Balkó Pálék, meg a többi tllósok is Lökös Ilonáéktól, hogy a most dol­gozó műszak tilósai vették fel a „Rákosi ifi műszak’’ nevet és egy­ben vállalásokat is tettek, Rákosi elvtárs születésnapjának tisztele­tére. Szó vau A FELAJAXLiSBAX a minőségi munkáról, a gyengébb teljesítményűek megsegítéséről, a munkafegyelem betartásáról, a „Termelj ina többet mint tegnap” mozgalomhoz való csatlakozásról, terven felül közel 40 mázsa ken­der megmunkálásáról. A brigád tagjai úgy vélekedtek: „Mi még ennél js többet teljesítünk". Megindultak a gépek felé. mi­vel elérkezett a váltás ideje, Lőküs Ilona is elfoglalta gépét és hozzá­látott a munkához. Munkaközbea is, am'g kezével a Ülőkés alá Igaz­gatta az összetört kendert, gon­dolkozott. Nagyjából kiszámolta. Cs. Nagy Ilona elvtársnő, a do­hányfermentáló propagandistája arról beszélt, hogy politikai iskolá­ján nagy a lemorzsolódás. Több hozzászólás volt még ezután. Baksi olvtárs, a nyíregyházi fütőbáz propagandistája bírálatot gyakorolt, mert a propagandisták kevés számban jelentek meg ezen a tapasztalatcserén. Fegyelmezet­lenek voltak a propagandisták. Fájjon hogyan akarnak saját po­litikai iskoláikon fegyelmet meg­honosítani ?! Egyetértünk Baksi eivtárssal: valóban súlyos hiba az, bogy a propagandisták kevesen jelentek meg ezen a tapasztalatcserén — a meghívottak alig 50 százaléka!Ez is azt bizonyítja, hogy még nem ismerték fel eléggé a pártoktatás káderei a tanítás és nevelés mód­szere elsajátításának jelentőségét. De még hozzáfűzzük ebhez a bírá­lathoz: hibát követett el a Városi Pártbizottság is, amikor nem szer­vezte meg kellőképpen a tapaszta­latcsereértekezletet. Ennek volt a következménye, hogy a jó előadás után nem alakulhatott ki élénk hasznos vita —- nem volt valójá­ban tapasztalatcsere. Maga a Vá­rosi Pártbizottság sem vett részt ezen az értekezleten. A tapaszta­latcserék megrendezése igen helyes dolog — szükséges sok hasonló megszervezése, a most tapasztalt hibák kiküszöbölésével. hogy az előző műszak tagjainak a vállalás teljesítésére személyenkint 113 kiló kendert kell megmunkál­ni terven felül március 8-ig. „De még ennél is többet ki lehet hozni a gépből” — folytatta gondolatát, így határozta el magát, hogy ja­vasolni fogja a brigádnak tagon- kint .1 150 KILÓS TÚLTELJESÍTÉST, ami összegezve 42 mázsát tesz majd ki. Munka végeztével mindannyian hozzá hasonló elhatározással jöt. tek már össze. Rövid pár perc alatt cl is határozták, hogy Lőlsös Ilona javaslatát elfogadják és a brigád 43 mázsával fogja túltel­jesíteni tervét március 8-ig. Nevet is választottak. A brigád a hős szovjet fiatalok, az „Ifjú Gárda” nevét vette fel. Sokáig beszélget­tek az ifik hazafelé menet Rákosi elvtársról, a munkáról, arról az öt hold földről Is, amit Lőkösék kaptak a földosztáskor, meg Béres Erzsébet bátyjáról, Jánosról, aki Iszcs.-tag. De mikor ezekről szól­tak, ugyanakkor kimondatlanul is emlékeztek a régi életre. Arra az életre, amikor még * Lőkösék 5 bold földje a nagyhalászi birtoko­soké volt, ahova Béres János is csak mint napszámos járhatott húzni az igát nap, mint nap pár fillérért. És ha arról az időről van szó, nem lehet nem gondolni a mostani boldog életre, amelynek megvalósulásáért Rákosi elvtárs éveket szenvedett a börtönben ... Iár nap alatt megmutatták azt is az „Ifjú Gárda” tagjai, hogy vállalásuk nem csupán szóbeszéd volt A vállalástól számított hato­dik napon tartották a februári ter­melési értekezletet. Az „Ifjú Gár­da” tagjai büszkén vették tudomá­sul, hogy a brigád ma is 16 mázsa 81 kiló kendert dolgozott fel ter­ven felül, míg a „Rákosi” brigád tagjai 14 mázsa 65 kilót teljesítet­tek, Lökös Ilona egymaga 113 kiló kendert dolgozott fel terven félti’, s megfogadták valamennyien, hogy egymást fogják túlszárnyalni tel­jest tmén veikben. zás után el kell készíteni a vita® Nagyhalászi fiatalok a termelés élén A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben a növénytermelés 1651/52. évi tervé­ről szóló minisztertanácsi határo­zat végrehajtása érdekében rende­letét adott ki az 1952 évi tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzé­sére. A rendelet tartalmazza a tava­szi mezőgazdasági feladatokat, sza­bályozza a termelési kötelezettsé­geket és vetéstervet, továbbá az iga- és gépk&telezettséget. A rendelet értelmében a tavaszi mezőgazdasági feladatok elvégzése során az 1951/52 évi növényterme­lési terv maradéktalan végrehaj­tása érdekében az ősszel be nem vetett vagy évelő növénnyel el nem foglalt minden szántóterületet meg kell művelni és be kell vetni. A tavaszi mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzéséért a ter­melőszövetkezeteknél (csoportok­nál) az elnök felelős, egyéni műve­lés alatt álló területen a tulajdo­nos, illetőleg a tényleges gazdál­kodó tartozik felelősséggel. Az Al- Jami földalaphoz tartozó tartalék- ingatlanok megműveléséért a köz­ségi (városi, kerületi) tanács fe­lelős. Az állami vállalatok vetés­tervük szerint gondoskodnak a mű­velésűk alatt álló minden terület megmunkálásáról és irányító szer­vüknek felelősek a terv teljesíté­séért. A tavaszi talajmüvelés során, ahol az őszi mélyszántást nem vé­gezték el, a talaj koratavaszi fei- szúntását március 31-ig be kell fe­jezni. Mihelyt a talaj állapota megengedi, el kell kezdeni és leg­később április 15-ig te kell fejezni az őszi mélyszántás alól mentesí­tett talajok tavaszi szántását. Az őszi mélyszántás tavaszi elmunká- lását, simitózásút, amint a talaj nedvességi állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni. Az őszi mélyszántás simítőzását mindenütt et kell végezni. A trágyázásra ke­rülő, felszántaüan területekre az Istállőtrágyút március 25-ig ki kell hordani és te kell munkálni. A tavaszi vetések hiánytalan el­végzéséhez szükséges vetőmagról mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők maguk kö­telesek gondoskodni. A rendelet szabályozza, hogy mely esetekben milyeu feltételek mellett kapnak a termelők központi vetőmagot. A termelők kötelesek a tavaszi vetésű növények vetéséhez tisztított vetőmagot használni. A vetőmag­vakat elsősorban szelektorral kell megtisztítani. A tavaszi búza és tavaszi árpa vetőmagját csávázni kell. Az egyes szántóföldi növényeket országosan az alábbi végső határ­időkig kell elvetni: Március 10-ig: mák, tavaszbúza, borsó, olajlen, rostlen, lencse, bük­köny, hagyma, füvesherések; 1 április 10-lg: tavaszárpa zab, lucerna, vöröshere, baltacím, nap­raforgó, csillagfart, cukorrépa, ta­karmányrépa, cirok; április 25-ig: rizs; április 30-ig: burgonya, csicsóka, marhakáposzta, szójabab, köles, csumiz és kukorica; május 5-ig: gyapot, rostkender, ricinus, bab, késői vetésű napra­forgó. A tavasszal elvetésre kerülő nö­vények vetését meg kell kezdeni, mihelyt a csírázásukhoz szükséges talajhőmérséklet és a talaj ned­vességi állapota a vetést megen­gedi. A talajhőmérséklet alakulá­sát és ennek megfelelően a vetés megkezdésének időpontját a me­gyei tanács végrehajtóbizottsága közli a termelőkkel. A rendelet felsorolja a szántó­földi növényápolás munkált, majd a zöldségfélék vetési batáridejét tartalmazza. A korai fejeskáposz­ta, kelkáposzta, karfiol, kalaráb' melegágy! vetését, a spenót és zöldborsó első szabadföldi vetésé” február 25-ig kell elvégezni. A szőlőművelés munkáinál március 31.-ig be kell fejezni a nyitást, áp­rilis 15-ig kell befejezni a met­szést és harmatgyökerezést, május 10-ig az első kapálást, május 20-ig az első permetezést, május 31-ig az első kötözést, június 15-ig a má­sodik kapálást, június 30-ig a má­sodik és harmadik iiermetezést és a második kötözést, július 15-ig pedig a harmadik kapálást kell elvégezni. A gyümölcstermelés tavaszi mun­kálatai közül az ősszel el nőni végzete talajmunkát és trágyázást március 31-1 g te kell fejezni. — Ugyaneddig az időpontig kell befe­jezni az eröraüvl védekezési mun­kák után a rügyfakadás előtti per­metezéseket. Intézkedik a rendelet az öntöző- berendezések üzemképes állapotba való helyezéséről. E munkákat legkésőbb április lig be kell fe­jezni. Az 1952. évi tavaszi vetésterv végrehajtásának biztosítása érde­kében a rendelet az egész ország területére kötelezően írja elő a lu­cerna, vöröshere, baltacím és nap­raforgó termelését. A községi (vá­rosi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága az egyénileg termelők lucerna, vöröshere, baltacím és napraforgó termelési kötelezettsó gét a községi vetésterv alapján a helyi termelési viszonyok ügye lemtevételévcl a rendeletben fog­lalt határok között birtokkategó­riánként, azon belül pedig egyé­nenként állapítja meg és arról az érdekeiteket 1952 március 5-ig írás­ban értesíti. A már kiadott ren­delkezések szerint és megállapított mértékben kötelező a. burgonya, hagyma, fűszerpaprika, dohány, rostlen, rostkender és cirok terme­lése is. A termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi gazdálko­dást folytató állami vállalatok termelési kötelezettségét jóváha­gyott üzemtervük határozza meg. A rendelet szabályozza a kulá kok vetéstervének elkészítését Az egyénileg termelők kötelesek mezőgazdasági munkagépeiket ar­ra az időre, amikor azokat saját gazdaságukban nem használják, a községi végrehajtó bizottság által megállapított használati díj elle­nében olyan gazdaságnak átenged­ni. amelynek a szükségletének meg­felelő mértékben a gépek nem áll­nak rendelkezésére. A mezőgazdasági igaerő tulajdo­nosai kötelesek igaerejükkel a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sorún állandó és folyamatos munkát vé­gezni. A saját területükön végzett munkával együtt egy pár lóval legalább 25, egy pár igúsökörrol legalább 15 hold felszántásának megfelelő talajelőkészítési, vetési, növényápolási, illetőleg takarmány betakarítást munkát kell végezni. A rendelet szabályozza a traktor- tulajdonosok által végzendő mun­kát is. Más gazdaságokban a ren­deletben meghatározott mértékű munka elvégzésére díj ellenében kötelezni lehet elsősorban a ku'á- kokat és egyéb igacrőtulajdonoso- kat. A rendelet befejezésül büntető rendelkezéseket tartalmaz. Vasárnap nyílik meg a megyei újító és anyagtakarékossági kiállítás Nagyszabású újítási és anyagta- karélsossági kiállítás nyílik meg vasárnap Nyíregyházán. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa felhívja az üzemek Ca vál­lalatok fizika!, műszaki dolgozóit, hogy minél nagyobb számban te­kintsék meg a kiállítást. Az ünnep! megnyitó vasárnap 9 órakor lesz a IV. számú általános Iskolában (Luther-u. 17. szám.) A hiisépfoku hádcrhópsőt un folyam politikai gazdaságtanszakos hall­gatói részére vasárnap délelőtt 9 órai kezdette! kouíerenciá* tartanak a szokott helyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom