Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-02 / 27. szám

NÉP t A? 1953 íeSnufa- 2, atomijai­(A vezércikk folytat Asa.) Azért, mert a meglévő termelő- szövetkezetek által mutatott jő pél­da megérlelte bennük az elhatáro­zást. Azért, mert a példából lát­ták, hogy jő át a nagyüzemi gaz­dálkodás útja. — Az országos ta­nácskozás után pedig ismét csak azt látták, hogy döntő fordulat kö­vetkezik a termelőszövetkezetek- ben, hogy visszaszorítják, felszámol­ják mindenfelé a tavalyi hibákat, s jobban, sokkal jobban fognak dolgozni az idén a szövetkezetek, sokkalta jobb eredményeket érnek majd el. _ Nem véletlen hát, hogy a megyei tanácskozás óta több, mint 4.200 dolgozó paraszt- család lépett a szövetkezeti ti tra, negyvennél is több új termelőszö­vetkezet alakult, egyetlen nagy szö­vetkezet több község, mint Szé­kely, Berkesz, Pócspetrí. Megnőtt a termelőszövetkezeti községek száma. És jönnek a termelőszö­vetkezetbe azok a középparasztok, akik Igen tartózkodóak voltak eddig — és akik most elő fogják majd segíteni, hogy felvirágozza­nak a szövetkezetek. Hiszen jő gazdák mind, hozzáértő emberek. Mi jellemzi termelőszövetkeze­teink mostani gyors fejlődését. — Nemcsak az, hogy mindenfelé in­kább a szövetkezett út fejlettebb formáját választják. Hanem az, hogy az önként, saját elhatározá­sukból szövetkezetbe lépett pa­rasztok azonnal munkához látnak, azonnal terveznek, javasolnak, dolgoznak a szövetkezetekben. És minden várakozás, felkérés nélkül gyarapítják a közös vagyont jó­szágaikkal, szerszámaikkal, felsze­relésükkel. Gyulaházán az újbelé­pők — legtöbbjük középparaszt—, azonnal hozzáfogtak az istálhiépi- téshez bevitt jószágaik számára, a közös jószágáUomdny számára. _ Ugyanígy Gégényben és más szö­vetkezetekben. így kell történnie ennek minden termelőcsoportban, fiatal termelő­szövetkezeti községben. Azonnal munkához látni, azonnal elkészí­teni a terveket, mert nincs mesz- sze a tavaszi szántás-vetés kez­dete. Mindennel rendben kell lenni akkorra. S megyénk gépállomásai­nak nem szabad elfelejteniük: n termelőszövetkezetek tervezése az ő tervezésük Is; hogy a munka eltervezésében, s később a munka elvégzésében milyen döntő felada­taik vannak gépállomásainknak a termelőszövetkezetekben. Legyen sérthetetlen termelőszövetkezetei ük­ben és gépállomásainkon egyaránt tz országos tanácskozás felhívása: ,„4 terv legyen a gazdálkodás alap­törvénye és a terv teljesítése le­gyen kőtelező minden termelőszö­vetkezeti tagra, minden gépállo­mást dolgozóra egyaránt.” A pontos tervvel — amelybe sokféle, jó hasznot hajtó új nö­vény termelését vezetik be —, ez erős munkaszervezettel, a szer­számok rendbehozatalával, a vető­mag elkészítésével mielőbb el kell készülni. S van mit tanulni most tí'tldön. Mennyi, de mennyi tnln- dnnre kíváncsiak az új tagok! A munkaegységgel való számolásra, arra a sokféle új módszerre, ante- 'yekkel a szövetkezetben magas ■: rméseredményeket lehet elérni, rs mindenre, amely fejleszti, tá­gítja a szövetkezeti ember látó­körét. Ezért legelsősorban fontos, hogy nagy gondot fordítsanak mindc- ütt a járási pártbizottságok a szövetkezeti üzemi pártszervezeteik megerősítésére, s megalakítására ott, ahol nincs még pártszervezet. Nagy gondja legyen a mezőgazda­sági igazgatásnak arra, hogy a megnőtt termelőszövetkezetek — négy-ötezer holdasok is vannak — az új termelőszövetkezeti közsé­gek, a számos új termelöcsoport minden segítséget megkapjon. Mert nem elég olyan munkát vé­gezni, mint amilyent a mezőgaz­dasági igazgatás végzett például a termelőszövetkezetekben folyó szak­mai oktatásnál. Az olyan munka nem elégséges, különösképp most, amikor nem sokkal több, mint egy hét alatt kerek öt százalékkal nőtt a termelőszövetkezeti gazdaságok földterülete 1 Nincs község, ahol- ne menne ünnepszámba a termelőszövetke­zetek növekedése, az új termelő­csoportok megalakulása. Micsoda öröm is az, ha egész falvak lép­nek egyakarattal közösségbe, arra az útra, amely jómódú, gond­talan élethez visz. — He vájjon milyen örömmel „szemlélődtek” a kulákok és cin­kosaik azokban a községekben, ahol győzött a termelőszövetkezet? Vájjon csak szemlélődtek-e? Nem. Dühös haraggal bellii, kívül mé- zes-mázosan törieszkedtek a szö­vetkezetiekhez. Mint Nyírtéten, Nyírbogdánybatt is. Hogy „meg­férnénk ml veletek egy szövetke­zetben” — meg hogy „eddig se akartunk mi rosszat, mostmár egyet akar az egész falu, bennün­ket se hagyhattok ki”. Szóval men­tek volna a szövetkezetbe. Men­tek volna, hogy ott titokban rom­boljanak, elégedetlenséget szítsa­nak, megállítsák a szövetkezet sze­kerét Nyírbogdányban arcátlanul még küldöttséget is menesztettek a kulákok a tanácshoz, hogy „alakí­tanának ók csoportot maguknak”. Csak ám éberek voltak a új szö­vetkezeti parasztok, a régiek — erre tanította őket a Párt. Kieb- rudalták maguk közül a kuláko- kat, mint Kötény Bernáitnét, Tar Ignác volt csendőrt Beregdaróeon. — Ezek az események még na­gyobb éberségre, még nagyobb fi­gyelemre intenek mindenütt min­den dolgozd parasztot, aki nem akar egy tálból csercsznyéznl sa jdt maga ellenségével, aki nem akarja, hogy új házát titokban lángbab őrit sók. Éberségre intenek minden kommunistát, minden párt- szervezetek Mert a Párt azt ta­nítja, hogy a nép ellenségei annál veszettehbül vetnek harcba min­dent, minél inkább visszaszorítják őket a nép győzelmei! Az események is bizonyítják: termelőszövetkezeteink megerősí­tése, megszilárdítása és fejlesztése összefügg. Az a fáradozás, ame­lyet a munkaszervezés, a munka­fegyelem szilárdsága, a szövetke­zetvezetés megjavítása érdekében kifejtettünk, most gyümölcsözik a száz és száz belépésben. Annak a munkának pedig — sokkalta jobbnak kell majd lennie minden eddiginél -—, amelyet az elkövet­kező időkben végzünk meglévő ter­melőszövetkezeteink megerősítése, soraik rendezése érdekében, gyü­mölcsöznie kell szövetkezeti moz­galmunk még további fejlődé­sét. Itákosi elvtárs tanítása még inkább előtérbe került most, a Párt útmutatásai még Inkább mu­tatják nagy jelentőségüket most: virágozzanak fel, legyenek még gazdagabbakká, még jövedelmezőb­bekké a szövetkezeti gazdaságok, még inkább növeljék meg 0. példa erejét. Ezt kívánja a falu szo­cialista átalakításának ügye. Ünnepélyes keretek között leplezték le Rózsa Ferenc elvtárs emléktábláját A nagyhalászi hengermalomban « dolgozók lelkesen, munkafel- ajánlásokkal készülnek nagy taní­tónk, vezérünk, Itákosi elvtárs 60. t zületésnapjára. Tóth László pél­dául vállalta, bogy az egy mű­szakra eső feiőrlést minden nap a 8 óra helyett 7 óra alatt végzi el. Szappanos Mihály pedig a mű­szakjára eső 75 mázsa termény ör- ■ lését 100 mázsára emeli. Hasonló Ágoston Elemér felajánlása Is. — A lisztleszedök mindannyian vállal­ták, hogy az eddigi 1 százalékos portást 0.8 százalékra csökkentik és a zsákokat pontosan lisztfej-, tánkint címkézik, ami az elszállí­tásnál jelent könnyítést. Nagy Gi­zella liszfkladó vállalása az, hogy az eddigi 1.5 százalékos selejtet 0.2 százalékra csökkenti. A gépház dolgozói 33 százalékos szénmegta- barítást vállaltak. A drága tüze­lőt napraforgóliéjjal helyettesítik. Ten ke Agnes, A magyar sajtó napján, tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között loplezték le Rózsa Ferenc elvtársi­nak, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének emlékét hirdető márvány emléktáblát a Szabad Nép székhazának előcsarno­kában. Az ünnepségen megjelentek; Révai József elvtárs népművelési miniszter, Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Harustyák József, a SZOT elnöke, Kiss Károly kül­ügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jai, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének több tagja, s a politikai és kulturális élet több más kiválósága. Jelen voltak az ünnepségen a baráti államok kül­képviseleteinek képviselői és a ma­yor sajtó napjára érkezett kül­földi küldöttek is. Kiss Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja mondott ünnepi beszé­det. Kiss Károly elvtárs arról az út­ról beszélt, amit. a magyar munkás­osztály a Kommunista Párt vezeté­sével a felszabadulásig megtett. A dicsőséges tanácsköztársaság leve­rése utáni években nyíltan és szaba­don folyt a munkásmozgalom har­cosainak gyilkolása. — Később, a Horthy-rendszer megerősödésének idejében, gondo­san ügyeltek arra, „ hogy betartsák a „törvényes” formákat —- mon­dotta. Már az úgynevezett konszolidá­ció éveiben megteltek a börtönók a dolgozó nép harcos fiaival ős hiába voltak a rácsok, vastag falak és párnázott ajtók, tiltakozó kiáltá­saik, szenvedésük híre eljutott a gyárak, a falvak népéhez. A látszat törvényességnek is vége szakadt, amikor a magyar fasiszta uralom ingadozni kezdett. Senki sem tudhatta a harcosok közül, mikor jut a mártírok sor­sára, de a kommunisták állták a harcot. Nemcsak ■ élni, meghalni Is tudtak hősök módjára. 1 A 10 éves Szabad Népet ünnepel­jük. Ez alatt a 10 év alatt Pártunk harcos lapja, a Szabad Nép az ille­gálisan írt és nyomtatott kis lap­ból, hatalmas újsággá fejlődött. Dolgozó népünk mindennapi kenye­révé lett. A még kis, illegálisan szerkesz­tett Szabad Népnek volt első szer­kesztője a mártírhalált halt Rózsa Ferenc. A legnehezebb időben szer­kesztette a lapot. A náci- és a Horthy-faslzmus terpeszkedett az országban, kegyetlenül üldözve a szabadság harcosait, a kommunis­tákat. Rózsa Ferenc az illegális pártmunka hosszú iskoláját járta már ki, amikor 1942 februárban elvtársaiDk a Szabad Nép szerkesz­tésével bízták meg. Ez n választás nem véletlenül esett Rózsa Fe- renere. Mestere volt a konspirálásnak. Minden gondolatát tettét a Párt iránti végtelen szeretet Irányította. Az 1942-ea esztendő súlyos csa­pásokat hozott a Magyarországon dolgozó illegális kommunistákra. A Párt rettenetes nyomásnak volt ki­téve. Csendőr- és rendőrnyomozók, jobboldali szociáldemokrata árulók, provokátorok és csendőrspiclik nyü­zsögtek a gyárakban, szakszerveze­tekben és tették veszélyessé a kom­munisták szervező munkáját. Kegyetlen dühük még fokozódott, amikor megjelent a kommunisták friss illegális sajtója, a Szabad Nép. Adták kézbe csúsztatva, bedobták a gyár törött ablakán, ment címre postán, borítékban, vagy betéve a munkás szerszámos ládájába. De bárhogyan jött, mindenütt várták. Rózsa Ferenc és .elvtársai az illegá­lis lapkiadás és terjesztés minden akadályát elhárították. 1942 májusában Rózsa Ferencet sokszáz kommunistával az „And- rássy’-laktanyába hurcolták. Hete­ken át válogatott kínzásokkal gyö­törték. Villanyáramot vezettek tes­tébe, annyit ütlegelték, hogy egy ép rész nem maradt testén. Alig* volt már jártányl ereje, de hű ma­radt a Párthoz és egy szóval sem künnyíjette a csendőrpribékek mun­káját, megtagadott minden vallo­mást. Úgy halt meg Rózsa Ferene elv- társunk, mint a Kommunista Párt hű katonája. Mintaképe volt a munkásmozgalom kemény harcosai­nak. Emlékét hazánk dolgozó népe mélyen a szívébe zárta. Mi adta az erőt Rózsa Ferenc­nek és elvtársainak az emberfeletti nehézségek elviseléséhez? Erőt ős kitartást merítettek első­sorban a nemzetközi munkásmozga­lom nagy tanítómestereinek, Lenin­nek és Sztálinnak a tanításaiból. Erőt és kitartást merítettek Pár­tunk szeretett vezérének, a ml drága Rákosi elvtársunknak életé­ből, a fasiszta bíróságok előtti példamutató kommunista magatar­tásából. Régi tartozásunknak teszünk ele­get, amikor szabadon és boldogan, az új, szocialista Magyarországot építve megemlékezünk mártírunkról, harcos lapunk első szerkesztőjéről, Rózsa Ferenc elvtársról és emlék­táblát állítunk részére Méltóbb helyet sem találhattunk volna emléktáblája részére, a naggyáterebélyosedett Szabad Nép házánál. Legyen Rózsa Ferenc ön­feláldozó harcos élete példakép a Szabad Nép szerkesztői és munka­társai részére. Álljon példaképpen ifjáságunk, feltörekvő nemzedékünk előtt, nyerítsünk belőle erőt és ihle­tet a jövő nehéz, de győzelmes har­caihoz ! Kiss Károly beszéde után lehullt a lepel az emléktábláról, amelyen márváuybavésett betűt hirdetik * „Rózsa Ferenc elvtárs, a. magyar nép hű fia, hazánk szabadságáért, a munkásosztály győzelméért vívott harcban. 19j2 június 13-án mártír­halált halt.’' Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére gyümolcsíatisztogatási hetet kezd a sdslóhejryi Toros Csillag- termelőszövetkezet Mi, a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. tagjai tudjuk, hogy szeretett, vezérünk, Rákosi elvtárs iránti hálánkat ügy tudjuk legméltóbban kifejezni, ha tettekkel, jobb és több munkával készülünk hatvanadik születésnapjára. Ml tudjuk, hogy a :öbbtonnelés­sel nemcsak a mi jövedelmünk szaporodik, hanem népgazdasá­gunk és egyben a béke magyaror­szági frontja is erősödik. A múlt gazdasági év jó eredmé­nyei nálunk elsősorban az idejében végzett jó munkának köszönhetők. 1930 őszén elvégeztük u téli fa­tisztogatást, a lombhúllás utáni per­metezést és a mélyszántást. — Ezek a munkálatok a védekezés alapjai, a megelőző védekezések. Ha ezt nem végezzük el, a tenyészjdő alatti védekezéssel már csak fél munkát végezhetünk. A hetvenkét hold gyümölcsö­sünkből több, mint 50 vagon almát adtunk el, ami S00.000 forintot hozott. Csak a hulló almából 57 darab süldőt vettünk, amit hízóba fogtunk. Ha a tagoknak kiadott almát és a hullógyümölcsöt nem vesszük figyelembe, a holdanként hozam akkor is több, mint 10.000 forint. Ma már a gyümölcs népélelme­zési cikk. Ezen kívül népgazdasá­gunknak fontos exportterméke, amiért Műnk nem lelhető nyers­anyagokat kapunk. Gyümölcster­melésünkben hatalmas bárokat okoznak a kártevők. Évente 30—40 százalékos termésveszteségeink van­nak csak mennyiségben. Ezt tud­juk és mindez bennünket is arra kötelez, hogy még sokkal jobb munkát végezzünk. Ezért ml ötven vagon pomposz trágyát vettünk gyümölcsösünkbe, melyet beleástunk a talajba. A brigád négy munkacsapatát úgy osztottuk be, hogy azok állan­dóan azokat a fákat fogják ke­zelni, amiket most megkaptak. — így meg tudjuk valósítani az egyéni felelősséget és be tudjuk vezetni a jutalmazást. Úgy látjuk, hogy a téli munká­latokkal kissé el vagyunk marad­va, ezért vállaljuk, hogy az alább felsorolt munkákat február 23-ig elvégezzük, ennek előrevitelére a mai nappal gyümölcsfatisztogatási hetet kezdünk. Vállaljuk, hogy a) a gyümölcs­fákon található múmiákat, her­nyófészkeket leszedjük, b) a be­teg. száraz gallyakat levágjuk, c) a sűrű koronákat kiritkítjuk, d) a törzs kaparását és az ágak kefélését elvégezzük, e) a kidobott beteg és öreg fák helyére másikat ültetünk. A fenti munkák mielőbbi elvég­zése érdekében versenyre hívjuk a megye valamennyi termelőszövet­kezetének és állami gazdaságának gyümölcstermelési brigádjá f. A nyíregyházi Úttörő tszcs, gyü­mölcstermelés! brigádját pedig egészévi párosversenyre hívjuk. Tudjuk, hogy Szabolcs-Szat már megyének az almatermelés terüle­tén fontos szerepe van. De azt is tudjuk, hogy ebben a faápolási munkában lemaradás van nemcsak Szövetkezetünkben, hanem az egész megyében. Ezért felhívjuk az egész megye termelőszövetkezeteit és egyéni gyümölcstermelőit, in­dítsanak gyümölesfatisztogatásl he tét, hogy ne csak mi, hanem az egész megye méltóképpen készül­jön szeretett Rákosi elvtársunk 60. születésnapjára. Pakete Bertalan, Vígvári János, párttitkár. elnök. Outyán János, brigádvezető. A csahold állami gazdaság dolgoséinak vállalásai március 9-re Rákosi elvtárs 60. születésnapjára a csoportos vállaláson kívül az alábbi egyéni vállalásokat tették a csahold állami gazdaság dolgozói: Szabd Pirosba baromfigondozó to- jáshozam-tervét 150 százalékra emeli, Szabó Ilonka baromfigondo- zó a növendékek növekedési sú­lyát 33 százalékkal emeli. Dúrbák János juhász 125 anyától 130 bá­rányt nevel fel. Tökei Elemér ju­hász április 1. helyett március 9-re 17 kg-osra neveli a bárányokat. Marsa Sándorod, Varga Miklós fe­jők -20 százalékkal emelik a fejésl [átlagot, Mursa Sándor és Csernyi i István pedig vemhes teheneknél megtartják a jelenlegi átlagot. | Szlávi k János gépcsoport-vezető 'terven felüt egy traktor javítását vállalja, Bereckl András agrooómus 24 kh. gyümölcsös metszését fel* ruár 10-re vállalja. Egyben fel hívjuk a megye állami gazdaságait, hogy tegyenek vállalást Rákosi elv­társ születésnapjára. Kása Béla csahold áll. gazdaság. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom