Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

NÉPI AP 1952 február 10. vasárnao Álig egy hete alakult meg Csa­pdán a* új III. típusú Bástya tszcs. Első feladatuk volt a eső-' port tagjainak, hogy megválás is­szák az Intézőbizottságot, hisz sok munka vár elvégzésre a fiatal kezdő csoportban. Az istállók rend- behozása, trágyahordás és még egyéb olyan munka, amit még a tél folyamán el kell végezni. Most legdöntőbb feladatuk, hogy meg szervezzék a brigádokat és mun­kacsapatokat a tervszerű munka érdekében. A vezetőség megválasztásánál Ügyeltek arra a csoport tagjai, hogy jó’.dolgoző parasztokat, köz­tük a munkát jól ismerő közép parasztokat is válasszanak a ve­zetőségbe. Meg is választották el­nöknek Király Elemér középparasz­tot, mert Igen jól bánik a földdel, kétéves gazdasági iskolája van. Bíznak benne: nem lesz hiba a munkában, a vezetésben. A brigád- és munkacsapatvezetök megválasztása sem kisebb feladat, hiszen egy-egy brigádvezetőre 300 hold föld megművelését bízzák, öt növénytermelő brigádot szerveznek, mert a földterületük 1500—1700 hold körül lesz. A termelési tervet felbontják brigádokra, munkacsapatokra, a jószágokat, gazdasági felszerelése­ket átadják minden brigádnak és azért felelni is fog egész évben. A földterületet egyénekre is feloszt­ják, hogy mindig meg lehessen lát­ni : ki végez jő és ki rossz mun­kát, hogy év végén prémiumot is lehessen adni a jó termésered­ményt elért tagoknak. vei Az építő brigádot már meg }s szervezték a Bástya tagjai, Brigádvezetönek Kokas Sándor ácsot választották meg. Igen sok építkezést terveznek a tszcs, tagjai, hiszen munkadíjért nem kell pénzt kiadni, van szak­ember bőven a szövetkezetben. — Must elsőnek 23 méter hosszú, 13 méí** széles kultúrház felépítését tervezik saját erőből. Ugyancsak saját erőből építenek fel egy nap­közi-otthont, hogy a kisgyermekes anyák is mehessenek dolgozni. Maguk gondoskodnak a napközi otthon ellátásáról is, mert tudják: duplán meghozza az a kiadás a hasznot, hisz jobban megművelik a földet, ha a családtagok is dol­goznak. A legutóbb megtartott csoport­értekezleten számos javaslatot (ettek a csoport tagjai a termáiési terv elkészítésére. a brigádok és munkacsapatok be­osztására. Cserepes elvtárs java­solta, hogy a brigádok és munka­csapatok beosztásánál ügyeljenek arra, hogy lehetőleg egy utcából valók legyenek a tagok. Kulcsár István felvetette: igen szépen van jószágálloraányunk, szarvasmarhát is 230—300 körül hoztunk be. Jónak látnám, ha a t; kéneknél bevezetnénk a három­szori fejést és az egyedi takarmá­nyozást. Az építő brigádnak sür­gősén munkához kell látni és az Istáitokat korszerűbbre átalakítani, hogy az alkalmas legyen az egye­di takarmányozásra. — Minél több naposcsibét kell vásárolni a tavaszon, hogy idejé­ben tudjak teljesíteni beadásunkat és azon felül maradjon egy na­gyobb baromfitörzg is a csoport­nak, hogy ne kelljen minden év­ben újra vásárolni a csibéket, — javasolta még Cserepes elvtárs. Király Arpddné üj növények ter­melését javasolja. Igen jövedelrue- ő lenne a gumipitypang, korian- der és a len termelése és ezzel ’.versanyagot adunk az ipar szá­mára. — A brigádok megszervezése után versenyezni fogunk egymás­on), hogy melyik brigád végzi el Mbt> munkáját Már meg is kezd •ejtik a munkát, hisz Itt az ideje vetőmagtisztításnak, — veti fel í Ko as Sándor..— Minden hiú­idnak érdeke az is, hogy a gaz­dasági íe!s zseléseket, gépeket reudbehorza, mielőtt megkezdőd­nek a tavaszi munkák. Rendbe keli hozni a lószerszámokat is, hi­szen abból is van 70 pár. Helyes­nek látnám, ha a brigádvezetők hetenként tartanának majd érte­kezleteket, ahol beszámolnának a brigád eredményeiről, hibáiról és értékelnék, melyik brigád látta el jobban feladatát. Kulcsár István párttitkár a munkafegyelemről szól. — Nem fogjuk megtűrni azt, hogy fegyelmezetlenek, lógósok le­gyenek csoportunknál. De a szilárd munkafegyelemnek az alapja ,a terv-szerű munka. A régi tsz.-ben, a Béké-ben is az volt a hiba, hogy- nem az elkészített termelési terv szerint dolgoztak és nem volt meg a brigádok állandó területe sem. Ezért fordulhatott elő, hogy Kecs- kéméit Gábor, Horváth. János és még több tag is, hol elmentek a szövetkezetből, hol visszajöttek. — Ezért tudták csak idegen segítség­gel idejében elvégezni a növény- ápolást. Nem is vonták felelősség­re azokat, akik igazolatlanul el­maradtak a munkából. A Béke tsz. hibáiból tanulnunk kell. Min­den egyes tagot felelőssé teszünk a területén végzett munkáért és szigorúan megbüntetjük a fegyel­mezetlen tagokat. Azt akarjuk, hogy a járás valamennyi termelő- csoportja előtt példamutatóan vé­gezzük munkánkat. A csarodal Bástya, tszcs, helye­sen foglalkozott a szövetkezeti ta­gok feladataival. Számos kedvezményt kapnak az ipari burgonya szerződéses termelői Sraboles-Szatmár a burgonya hazá­ja, az ország sokat vár megyénk burgunyatermels dolgozó parasztjai, tói. Fejlődő keményítő- és szempá­runk egyre több nyersanyagot kíván. A dolgozók állama termelési szerződé­seket kőt a dolgozó parasztokkal azért, hogy a szükségleteket terv sze­rint biztosítsuk. Nagy burgonyater- mó területeink ellenére igen gyengén halad azonban az ipari burgonya tér. melésére való szerződéskötés, A szer. ződéskötés február 15-i határidejéig meg kell sokszorozni a szerződéskötési eredményeket. A községi pártszerveze. iek, községi tanácsok olyképpen segít­hetik ezt elő, ha részletesen ismerte­tik a szerződéses termelők számára biztosított számos kedvezményt- Minden szerződéses termelő az «I. múlt esztendeihez hasonlóan, a szer­ződött területek arányában kap terme­lési előleget. Azok a szerződéses termelők, akik saját vetögumót vetnek, az ipari burgonya termelői ára é3 a vető. burgonya tavaszi átadás esetére msg- allanltott ára közötti különbséget is megkapják. Ez az ipari fajtáknál (Woltmann, Kurier, Krüger stb.) száz kilónként 9 forint, Ellánál 14.80 fo­rint. Tehát eszerint * termelő egy hold Ellával bevetett terület után 148 torint, mig egy hold egyéb ipari fajtájú burgonyával bevetett terület után 90 forintot kap. Az ipari burgonyát szerződésesen termelő dolgozó parasz. tok mindén mázsa átadott burgonya után két tíeoi rumot kapnak gyári áron. A rum egyharmadrészét a szer­ződé« megkötésekor, kótbarmadrészét pedig a termés átadásakor kapják. — A szerződéses termelők ugyanolyan fuvardljtérltést kapnak, mint azok, akik étkezési burgonyát adnak be. Csak abban az esetben nem jár fu­vardíj, ha ai átvevő gyár telepe nincs messzebb a termelőhelytől, mint az étkezési burgonyát átvevő földműves- szövetkezet átvevöhelye. — Egyébként a dolgozó parasztok által leszerződött ipari burgonyát termő terület mentes a termény- és állatbeadásí kötelezett, ség alól. Termelőszövetkezeti levelezők írják: A tavaszi munkákra készülnek a tunyogmatolcsi tszcs-ben A Néplapban megjelent cikk nagy. övben S egészséges borjút nevel lendületet adott munkánknak, fel­lendítette csoportunkban a munka­versenyt is. Most már minden munkacsapat és azon belül az egyének is versenyre hívták ki egymást. Nálunk is tettek felajánlásokat Rákosi elvtárs hatvanadik szüle­tésnapjának tiszteletére. A fogatos munkacsapat vállalta, hogy a trágyát kihordja a szántó­földekre és a gyümölcsösbe. Kiss János tehéngondozó vállalta, hogy bevezeti a napi háromszori fejést és ezáltal a napi fejési átlagot egy literrel növeli. Ezenkívül vállalta még, hogy tíz tehéntől ebben az fel. A csoport vezetősége vállalta,! hogy minden egyes tagot megtanít- a munkaegység számolásra, vala­mint politikai és mezőgazdaság! szaktanfolyamot indít. Jakó István munkacsapata Tál—, lalta, hogy a raktárban lévő mű­trágyát szétszórja a földeken. Al­csoport egész tagsága vállalta, hogy a multévi hibákat kijavítva, ebben az esztendőben 80 százalék­kal magasabb termésátlagot ér ek- mint az egyénileg dolgozó parasz-; tok. Somogyi Béla, Tunyogmatolcs, Szabadság Hajnala, termelöcsoport. Munkafelajánlással készülünk Rákosi elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére A nyírbátori iöldmuvesszövet- kezet igen szép eredményekkel zárta le az elmúlt esztendőt. A1 szövetkezet tiszta jövedelme a múlt évben megközelítette a fél millió forintot A szövetke zet most két úi üzletet nvit meé. hogy ezzel is elősegítse a község áruellátását. ÍZsukk Mihály, Nyírbátori MI, a porcsalmai Dózsa tsz. tag­jai igen sokat köszönhetünk Rá­kosi elvtársnak és úgy tudjuk há­lánkat és szeretetünket legméltób­ban kifejezni, ha munkafelaján­lásokkal, jobb és több munkával készülünk ennek a napnak meg­ünneplésére. Az elmúlt évben igen szépen jö­vedelmezett 12 hold gyümölcsö­sünk. Több, mint 10 vagon almát adtunk el és ezért nem kevesebb, mint 130 ezer forintot kaptunk. Ezt az eredményt ebben az évben még fokozni akarjuk. Idejében vé­gezzük el gyümölcsösünkben az előkészítő munkákat, mely alapja a minőségi gyümölcstermésnek. Az elmúlt esztendőben nagy kárt okozott az almamoly, mert nem fordítottunk kellő gondot a kár­tevők pusztítására. Ezt a hibát ké­sőbb a leggondosabb permetezéssel sem tudtuk kijavítani. Most vál­laltuk, hogy a gyümolcsfatörzseket a kártevő rovaroktól megtisztítjuk, A száraz gallyakat levágjuk, a sűrű koronákat kiritkítjuk, a liszt- harmatos hajtásokat visszavágjuk Duleba Jánosné traktoros segít a nyírtét) Petőfi tszcs-nek A nyírtéti gépállomás pártszer­vezete elhatározta, még szorosabb­ra fűzi a kapcsolatot a gépállomás és a termelőcsoportok közt A leg­utóbbi taggyűlés úgy határozott, hogy a gépállomáson dolgozó leg­jobb kommunisták egy-egy terme­lőcsoportot patronálnak. így való­ban szorosabbá lesz a kapcsolat, mert a traktorista, aki a szövetke­zetbe eljár, megismeri az ott fel­merülő problémákat, hibákat és segítséget tud adni a megoldáshoz, a kijavításhoz. A taggyűlést köve­tő napon Gábor elvtárs párttitkár meg is csinálta a beosztást. így lett Duleba Jánosné, a gépállomás traktoros-nője a nemrég alakult nyírtét! Petőfi termelöcsoport pat- ronáléja. Dl'LÉDÁKÉ J.945-IŐ1 tagja a Tártnak, 1040-től pedig a Vas Zoltán temelőcso- portnak is. A gépállomásra trakto­rosnak a Fárt hívó szavára ment. Megértette, hogy a gépé, a techni­káé a jövő és az országnak ezer és ezer szakemberre van szüksége. Ezért tilt traktorra. Nem bánta meg. Amint kezdte megismerni a gépek bonyolult szerkezetét, mind­jobban megszerette őket. Igaz, a tanulás egy kicsit nehezen megy. Annakidején mindössze két osz­tályt végzett. A múlt bűne, hogy iskolábajárás helyett libát kellett őriznie a knláknál. De ez nem ke­seríti el Dulebánét. Sőt arra kész­teti, hogy még fokozottabban ta­nuljon. A helytállásra, a kemény akarásra, a nehézségek vállalásá­ra és legyőzésére, a Párt, Rák st elvtárs tanította meg Dulebánét. Amikor nehezen megy valami, amikor már-már el akarja dobni a könyvet, mert nehéz a tanulás, mindig eszébe ötlik: Rákosi elv­társ meghátrált valamikor? Nem! Még akkor sem, amikor a nép el­lenségei kivégzésére készültek. — „Én meg ilyen kicsiségektől is meghátrálnék? Nem is lennék kommunista!” 1 Dulebáné az egyik délután, a munkaidő letelte után, a gépállo­másról nem hazafelé indult, ha­nem ki a székelyi útra, a Petőfi elnökének lakásához. Bár még ko­ra este volt csak, de az elnök la­kásán már gyülekeztek a csoport­tagok. Minden nap össze szoktak Ittál, hol az egyik házban, hol a másikban, hogy megbeszéljék a tennivalókat, meg tervezgetnék. A Petőfi tagjai majdnem mind kö­zépparasztok, s most kóstolgatják az új életet, próbálgatják, milyen is a nagyüzemi gazdálkodás. Dulebáné, amint egy kis időt töltött a csoporttagok közt, máris felfedezett egy-két hibát, ami aka­dályozná a csoport fejlődését, ha nem javítanák ki. Dulebáné mint régi csoporttag, igen sok és ke­serű tapasztalatokat szerzett. Az ember először el som hinné, hogy azok a kicsinek látszó hibák mi­lyen nagy károkat tudnak okozni a csoportnak, ez különösen a zár­számadáskor mutatkozik meg. JÖVEDELMEZŐ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS így hát azonnal hozzászólt, amint meghallotta, hogy némelyik csoporttag, mint Nagy András is, eladták a tehenüket. Ez nem jé, — mondta Dulebáné, — mert a csoport egyik erőssége az állatte­nyésztés és ennek fejlesztését a minisztertanács határozata is el. rendeli. Aztán még beszélt nekik, hogy milyen hasznos és jövedel­mező a csoport számára az állat- tenyésztés. A mi csoportunkban sem 18.50 forint lett volna az egy munkaegységre eső jövedelem, ha az állattenyésztést nem hanyagol­juk el. Bedig ez is szép. Maguk tudják, hogy nekünk nyolc hold földünk volt és ennek a jövedel­méből nem tudtunk egy házat épí­teni. Most, amióta a csoportban vagyok, ez is van. De hiszen nem is erről akarok én beszélni, mert ezt tudják, ezért léptek he. Aztán elhatározták, hogy min­den esoporttag egy tyúkot bead, a közösbe, megbeszélték, hogy ki mennyi vetőmagot tud beadni a tavaszi vetéshez. Majd a munkák ra fordult a sző. Számba vették, hány munkaerőre számíthatnak s hogyan osszák be azokat. Dulebá­né elmagyarázta, MIKÉNT KELL MEGSZERVEZNI A MUNKÁT, hogyan kell beosztani a tagokat. — Nem szabad úgy csinálni, hogy majd ahol munka lesz, oda mennek a tagok, meg csoportosan dolgozzanak. Ez nem vezetne jó eredményre, mint ahogy a mi cso­portunkban sem vezetett. Először nálunk is így gondolkoztak sokan. Ezért maradt aztán kapálatlan a cukorrépa és ezért termett keve­sebb vagy 300 mázsával. 8000 fo­rint meg azért esett ki a csoport­tagok zsebéből, mert a kendert nem tudták behordani. Fontos te­hát, hogy előre tervezzünk, boosz- szuk a munkát. Az meg nem len­ne igazságos, hogy az a tag is annyi munkaegységet kapna, aki többet dolgozik, mint aki keveseb­bet, S ha úgy lenne a munkaegy­ség-írás, mint ahogy itt eltervez­ték, akkor ez sülne ki belőle. — Szükséges a vezetőségnek is, meg a tagságnak is, hogy tanulják meg a munkaegység-számítást, meg szakmailag is képezzék- magukat, hogy minél nagyobb termésered­ményeket tudjanak elérni. A csoporttagok helyeslőén fo­gadták Dulebáné tanácsait és el­határozták, hogy á munkát így fogják megszervezni. Késő este volt már, amikor Du- lebánó hazafelé ment, keresztül a havas, alvó falun. Hideg volt, de nem sietett, nem fázott. Belülről jó érzés melegítette: előbbre segí­tett egy csoportot a boldogulás Útján, S elhatározta, hogy 4 lég sokszor meglátogatja őket. j ‘ í J adási toébejj és a sebkezelést szakszerűen elvé* gezzük. A fákon található gyü- mölcsmúmiúkat és hernyóíészkeket leszedjük és elégetjük. A trágya -, hordást, a terítést és a faaljak, ásását is elvégezzük. Ezeknek, alapján versenyre hívjuk a megye, valamennyi tszcs, gyümölcstermelő brigádját. A tyukodl termelőszö­vetkezet gyümölcstermelő brigádját pedig egészévi párosversenyre hív ­juk. Horváth Miklós, üzemi párttitkár h„ 20 hold erdőt telepít az újfehértói Vörös Csillag Termelőszövetkezetünk, az üjfé- hértól Vörös Csillag az elmúlt év­ben igen szép terméseredményeket ért el. A jó termésátlagok eléré­séhez nagyban hozzájárult az, hogy szövetkezetünk versenyben dolgozott a nyíregyházi Járás va­lamennyi termelőszövetkezetével. Búzából 14.75 mázsát termeltünk holdanként, rozsból 13.00, cukorré­pából 180 mázsa volt az átlagter­més. Tengeriből a holdanként! át­lag elérte a 85 mázsát, mert négy­zetesen vetettük és pótbeporzásl alkalmaztunk. Ebben áz évben azonban mégna«* gyobb termést akarunk elérni, bogy bebizonyítsuk a kívülállók­nak a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. Nagy súlyt fektetünk az idén az állattenyésztés fejleszté­sére. Tenyészetünkben bevezetjük a: fejlett szovjet módszereket, az egyedi takarmányozást és a napi háromszori fejést. A tehenészetben a szövetkezet nőtagjai fognak dol­gozni. A borjúkat mesterségesens fogjuk nevelni. Rákosi elvtársnak a n. országú.-* tanácskozáson elmondott emlékeze­tes beszéde óta nagyon sokat javult szövetkezetünkben a munkafegye­lem. Amióta a büntető rendszabá­lyokat bevezettük, alig van egy­két tag. aki igazolatlanul nem jön dolgozni. Termelőszövetkezetünk Rákosi elvtárs születésnapjára vállaláso­kat tett. A tagság vállalta, hogy március 9-ig húsz hold j erdőt tele­pít, 3 ezer mázsa trágyát kihord a földekre és megtanuljuk a mun­kaegység-számolást. A termelőszövetkezet DlSZ-szer- vezete meglátogatja a kótajl Vö­rös Október termelőszövetkezet DISZ-szervezetét és kicserélik ta­pasztalataikat, ezen kívül kultúr­műsort is tartanak. ifí. -Nyíri Islvánx levelező. Terveinek a tiszakórúdi tszcs-tagok Tiszakóród szövetkezeti községben négy termelőcsoport alakult, mind a négy hármas típusú. Az újonnan alakult Petőfi és Kossuth vezető­sége már a munkaszervezést készí­ti, hogy a munkában fennakadás ne legyen. Már tervezik, hogy egy teherautót fognak vásárolni, mert a csoportnak nagy gyümölcsöse van és a gyümölcsszállításhoz szűk séges a teherautó. Szóval megin­dult az élet a termelőszövetkezeti községben, a szövetkezeti tagok már nekikezdtek a munkának, hogy minél szebb eredményeket tudjanak elérni. Parkos Bálintné, vb. elnök. A brigádok és munkacsapatok megszervezésére készülnek a csarodal Bástya tszcs, tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom