Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-09 / 33. szám
1952 iebraár 9, szombat NÉPLAP a Uj növények termelését tervezi a gégényi Ady tsz. Az utóbbi hetekben megkétszereződött a terület, a taglétszám pedig háromszorosára nőtt a gé- gényl Ady tsz.-ben. öt pár lovuk volt, jelenleg már 10 pár dolgozik, de még nincs bent mind, amit felértékeltek már, amit a közös vagyonba hoznak az új tagolt. Fabu András és Tóth István azokat a lószerszámokat javítgatják, amik most jöttek az új lovakkal. A tágas teremben tizen-tizenöten beszélgetnek, nagyrészük új tag — ismerkednek. Közben a könyvelő, Nagy András iratcsomót tesz az asztalra. A tervkészítéshez szedi össze a szerződéseket és az egyének által behozott szerződéseket adogatja hozzá a „régi” közöshöz. — Ezek az egyéni szerződések csak dohány, cukorrépa meg kender termelésére szólnak, mind ilyen közismert növény, nincs köztük se csumiz, se kömény vagy gumipítypang termelésére megállapodás — mondja a könyvelő. őr UOLD KÖMÉNYRŐL száz ölet paláutáztunk. Most öt holdra van szerződésünk, aminek egy részét magvetéssel fogjuk termelni. A vetést, amikor rá lehet menni a talajra, azonnal meg keil kezdeni. A jól előkészített talajt keresztbe-hosszaba megsorozzuk 45-ször 45 centis négyzetes kötésben. A vetést három személy végzi : az első egy nyeles lyukaié koronggal a sor-kereszteződéseken lyukat üt, a második ebbe be'e- csorgatja a magot, 200—220 szemet egy fészekbe, a harmadik pedig betakarja. Lápon saját talaj- bél be lehet takarni, míg agyagosabb talajon, aki takargatja, kosárban komposztot visz magával és abból takar. Nagyon vigyázni kell, bogy egy centinél vastagabb takaró ne kerüljön a magra, mert az apró magvak nem tudnak kitörni. Amikor kikelt, utána kapálni é3 kapálni .egyelni nem szabad. Szóval a legközelebbi teendőink ezek. — Úgy látjuk van ezzel munka, de mit fizetnek ezért? — kérdik egyszerre többen is. — Látjuk, sok dolgod van Képási elvtárs, de annyira ismeretlenek ezek az új növények, beszélj a töb- biekről is — kéri őt Nagy elvtárs. A CSUMIZRA, feketegyökérre, meg a pasztinákra gondoltok — mondja Képási elvtárs. Tényleg sok a dolgom, így csak annyit: a csumiz a kölesnél magasabb, a ciroknál alacsonyabb, szemtermése ezekhez hasonlít, tehát kásanövőny. A feketegyökér és pasztinák pedig fűszernövények- Ezeknek az űj növényeknek a termelésére speciális, csak ezzel foglalkozó brigádokat szervezünk, akik még a tél folyamán esti tanfolyamokon vesznek részt, — erre mindenki eljöhet, akit érdekel. — Most már látom, fog sikerülni az egyéni tervem is — szól közbe ifj. Plősz András. — Mint az egy ujjam, úgy kerültem Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére: január havi tervünket 113 százalékban teljesítettük és március 20-ra befejezzük az első negyedévi tervet Mi, a leveieki gőzmalom dolgozói a műhely! értekezleten elhatároztak, hogy szeretett vezérünk és tanítónk 60. születésnapjára a munkaiegyelem megszilárdításával, fokozott anyagtakarékossággal március 20-ra befejezzük első negyedévi tervünket és az üzem minden egyes dolgozója résztvesz a Nazarova-, Vorosin- és Gazda-mozgalomban, Mariacsák János főmolnár vállalta, hogy óránként egy mázsával növeli a teljesítményt a színhalár betartása mellett és a líllérkiörlési százalékot 30.5-ről 30.7 százalékra emeli. E vállalás teljesítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy január havi tervünket 113 százalékra teljesítettük. Üzemünk legtakarékosabb dolgozója Holb Gyula gépész, aki ebben az évben még a múlt évben megtakarított üzemanyagból üzemeltetett, összesen nyolc heti üzemanyagot takarított meg a múlt évben, mellyel nagyban hozzá'árult első negyedévi tervünk sikeres túlteljesítéséhez, örömmel mondhatjuk, hogy a Nazárova-mozgalom terén tett vállalásunknak meg- felelően üzemünkben nincs egyetlen gép sem, amelyiket szocialista megőrzésre gondozásba ne vettünk volna. Natívon iól tudjuk, hogy a vállalások teljesítése nemcsak becsületbeli kötelesség, hanem népgazdasági érdek, amely elősegíti az ötéves terv sikerét, fokozza jólétünkéi Jászkovícs Mihály Brecka János bizalmi. igazgató. kell lenni szerződésnek és azzal együtt van a termelési eló'írás Is, azt add nekem ide — kéri Képási István növénytermelési brigádvezető. — Igen... igen... — csak úgy félhangosan olvassa magának, d; amikor látja, hogy másokat is ér- dekel, hangosra veszt a szót. — Aratásig gyommentesen kell tartani. Érés jele: a levelek elsárgulnak és a magernyők megszür- külnek. Aratást harmaton végezzük, hogy a pergést megakadályozzuk. Kis kévékbe kötözve kúpokba rakás után érleljük. Mivel pereg, a hordást ponyvás szekérrel végezzük, a cséplést géppel és utána vékonyan teregetve szárítsuk. A tagok közül hárman-négyen is kérik egyszerre, hogy a gum'pity- pang termeléséről és hasznáról beszéljen még nekik Képási elvtárs. A QVHIPITYPANGOT kétféleképpen is szokták termelni. Magvetéssel és palánta-előneveléssel. Ml az elmúlt őszön már négy-. A MAGTERMÉSÉRT kilónként 600 forintot, a gyökérért pedig mázsánként ötszáz forintot fizet a vállalat. Egy hold ról könnyen szedhető 10—12 kg., mag és 12—15 mázsa gyökér. Ha S mázsánál többet érünk el gyökérből, ahogy emelkedik a termés, olyan mértékben prémiumot is kapunk. Például 25 mázsánál már 150 forint prémium jár a nyolc mázsán felüli termésre mázsánként. A Szovjetunióban egy holdra átszámított területről 35—40 mázsa gyökeret és 30—35 kg. magot is aratnak. — Síi még ennyit nem tervezhetünk, de nem jelenti ez azt, — ha betartjuk a termelési előírásokat — hogy nem érhetjük el! A könyvelő közben ki is számolja, hogy S—10.000 forintot is elérhetnek, ha csak közepes termést vesznek is le. Az új tagok csodálkozva hallgatják, hogy az ezer forintokkal milyen könnyen beszélnek itt a termelőszövetkezetben. A tszcs, terve törvény lesz iniiidaiinyiimk számára Csoportunk, a sonkádi Móricz Zsigmond tszcs, napról-napra fejlődik. A legutóbbi napokban 17 dolgozó paraszt lépett be, akik a háztáji gazdálkodást fenntartva, behozlak egy pár lovat és 11 szarvasmarhát. így a csoporttagok száma 4S lett és most már újult erővel foghatunk a soron lévő feladatok megoldásához. A múlt évben csoportunkban nagy hiba volt az, hogy nem dolgoztunk tervszerűen, pedig ez a munkánk sikeres végrehajtásához elengedhetetlen feltétel. Az idén úgy készítjük el a tervet, hogy minden percet kitudjunk használni és ez a terv törvény less minden dolgozó száméra. Szövetkezetünk nagy súlyt fog fektetni az állattenyésztésre ebben az évben. Saját erőnkből egy baromfitelepet létesítünk, hogy baromfiállományunkat is fejleszteni tudjuk és eleget tudjunk tenni az állam iránti kötelezettségünknek is. De nem fogunk megfeledkezni a munkafegyelem megszilárdításáról sem, mert a fegyelem lazasága sokat rontott a csoport multévi eredményén. Csoportunk ebben az évben még jobb munkát fog végezni, hogy a még kívülállókat meggyőzzük « nagyüzemi gazdálkodás helyességéről, lássák munkánk eredményét és gyümölcsét. Sztároszta Ferenc, a sonkád! Móricz Zsigmond termelőcsoport tagja. A nyirpazonyi Gerb tsz. megmutatja a kívüiáiióxnak: jó a szövetkezet A nyirpazonyl Gerö termelőszövetkezetbe a jó eredmények láttán pgyre több egyéni gazdálkodó lép be, váfásztja a nagyüzemi gazdálkodás útját. A termelőszövetkezet az elmúlt »apókban gyűlést tartott, amelyen mintegy ezer kívülálló dolgozó paraszt is megjelent. Nyírpazonyban még sohasem volt ilyen nagy érdeklődés egy-egy gyűlés iránt és ez mutatja, hogy mennyire figyelemmel kísérték a dolgozó parasztok a szövetkezet munkáját, s érdekli őket a zárszámadás eredménye is. Szabó István elvtárs, a csoport elnöke elmondotta, hogy egy munkaegységre pénzben és természetben több, mint 24 forint jutott. A zárszámadás eredménye azt mutatja, hogy szép eredményeket ért el a szövetkezet B bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, f-» faiytSÍÍI Szabó elvtárs. — Azonban nagyban gátolta a munkát az elmúlt év sok hiányossága. Ha a munkafegyelemmel nem lett volna baj, s ha minden szövetkezeti paraszt hiánytalanul beadja a földjét a háztájin kívül, nem járt volna a saját földjére a legnagyobb dologidőben dolgozni, ez az eredmény megsokszorozódott volna. A dolgozó parasztok közül is sokan szóltak az elnök beszámolójához, Szakács Miklós, Szabó András, Bodnár János közép- ős kisparasz- tok is. Elmondották, hogy figyelemmel kísérték a szövetkezet munkáját, s most már látják: ez az egyedüli helyes út. A gyűlésen és az azt követő napon 80 dolgozó parasztcsalád választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját Nyírpazonyban. Csorba Béla levglező, Nyírtét, a csoportba és az idén már egy jó disznót vágtam, egy száznyolcvan kilósat pedig eladtam, tehenem törzskönyvezett, a borjúját az álTovább kell javítani a munkafegyelmet a nyírbogdányi üzemben lamnak szerződésesen nevelem mert ez ám jő fajta, az anyja tizennyolc liter tejet ad. Ettől az esztendőtől azt várom, hogy a tervbevett kis házikóm is felépítsem. — Ilyen növények termelése után és olyan munka után, amilyet Plósz elvtárs végez — október óba 180 munkaegysége Yan — fel is fog épülni a háza. — így terveznek a gégényi Ady tsz.-ben a tagok. S tavasszal, ahogy magra érik a föld, indulnak a brigádoka mezőre, hogy új növények termeléséhez lássanak. Növeljék a szövetkezet jövedelmét, a nép vagyonát. A NAGYKÁLLÓI öthónapos traktorista briéádvezetőképzö iskola halltíatói számos űi módszerrel ismerkednek metí, amelyeket kiválóan alkalmazhatnak a munkák idején Megismerkednek a leéiobb szovjet _ trak- toristák tapasztalataival is. A múlt évben bizony nem nagyon dicsekedhettünk szilárd munkafegyelemmel, naponként fordultak elő igazolatlan mulasztások, késések. Gerö elvtár3 beszéde mintha a mi üzemünk fegyelmezetlenségét példázta volna. A hiba felismerése egyben felhívás is annak kiküszöbölésére. Vállalatveze- tőségünk is erősen megszívlelte Gerő elvtárs beszédét és politikai nevelőmunkával, egyéni beszélgetésekkel törekszik a fegyelmezetlenség megszüntetésére. Ennek első látható jele az igazolatlan mulasztás teljes megszűnte. Január hónapban egyetlenegy igazolatlan hiányzás sem fordult elő és erre büszkék vagyunk. A munkafegyelem első feltétele a munkahelyen való pontos megjelenés ós a munkaidő maradéktalan kihasználása produktív munkára. A pontos megjelenéssel még vannak hibák. Bár erősen csökkent a későn jövők száma, de januárban mégis 23 késés volt. Igaz, hogy vannak egy-két perces késések Is, de még ennek sem szábad előfordulni! A későnjövők között szerepel Enyedi Erzsébet 15, Bakó Elekné 14, Németh Mihály 19 perces késéssel. Jakab Katalin a vonatot késte le és ezért későbbi vonattal jött be. Soltész Katalin szintén. Az Ilyen késések zavart okoznak, mert akadályozzák a folyamatos munkát biztosító pontos leváltást A ké. sőnjövöt meg kell várni annak, akinek már lejárt volna a munkaideje, a leváltó késése miatt neun hagyhatja el a munkahelyét és így fáradtan tovább kell dolgozni, ami már a minőség rovására mehet! A későnjövők túlnyomó része újonnan bekerült dolgozók, ezek még nem érzik át hogy „a munka nálunk becsület és dicsőség dolga”. Foglalkozni kell velük az Üzem- népnevelőknek, csoportbizalmiak nak és főként Pártunk tagjainak. Ezzel elérjük azt, hogy minden dolgozó pontos lesz és üzemünk büszkén jelentheti, hogy sem Igazolatlan mulasztás, sem késés nem fordult elő! Simon Sándor, • levelező. Kiskapin János alapfokú politikai iskolahallgató NÉPNEVELÖMUNKAN A nyírkárászt faluszélen egyetlen ház ablakából szűrődik csak ki lámpafény. Az óra már tizet mutat, de Kiskapin János még fenn van. Alapfokú politikai iskolahall- gató és egyben népnevelő. Vájjon mért van most fenn ilyen soká? Tanul, holnap népnevelőmunkára megy. Orosz József középparasztot látogatja meg, aki még mindig nehezen érti, hogy a begyűjtés törvény és azt teljesíteni kell. Sok ilyen Orosz József van még Nyírkárászon s ez az oka annak, hogy a község február elsejére 75 százalékra teljesítette csupán az 1951 évi begyűjtési tervet. Nehéz munka, vár itt a faluban a népnevelőiére. Tudja ezt Kiskapin János ís, azért mélyeit anyagira a tanulásba. Most éppen azt jegyzeteli, mit ad a dolgozóknak az ötéves terv. Igaz, már tanulta egyszer, de mielőtt felkeresné a hátralékosokat, mégegyszer dtismétli az anyagot. Mindig talál benne újat, olyat, amit eddig nem tudott megjegyezni. Másnap t munkája befejeztével felkeresi Orosz Józsefékct. Nem a legszívesebben fogadják, még csak ülőhellyel sem kínálják meg. Orosz József, a házigazda csak jön-megy, egyik helyről a másikra. Rossz hangulatban van. Tegnap g, községi tanács értesítette, hogy 400 forint pénzbírsággal büntették, mert beadási kötelezettségének nem tett elegét. — Kiskapin János értesült mér erről, éppen ezért nem számított különb fogadtatásra, mint amilyenben része volt. így kezdi a beszélgetést: — Jó kis házat építettél te Józsii Jó... csak legalább hagynának békét benne az embernek — fordítja visszájára Orosz József. — Nem bánt téged senlci... — Nem, csak állandóan jön a levél a tanácstól, hogy most ezt, ■most azt adjak be. Tegnap is hoztál: egy levelet, hogy 400 forint pénzbírsággal sújtanak, amiért a tojást nem adtom be. Honnan a jóistenből szerezzek én most egyszerre ennyi tojást. — Nem kellett volna elhanyagolni, Sok kicsi sokra megy. — Igen ám, ha. lett volna?! — Ilallod-e Józsi —telepszik le egy székre a népnevelő. Neked a múltban is ennyi földed, volt és még annyira sem tudtál menni, hogy a szal- mgfedeles háztetőd, meg-. csináltasd! Igaz? Arról meg nem is álmodhattál, hogy új falat húzzál, pedig már olyan rossz volt, hogy majd rúddőlt. Miért nem tudtad javítani a házat? Mert nem dolgoztál? Dehogy! Még többet, mint most, mert a •magadé mellett felest, árendást dolgoztál másnak. Annyi adót fizettél, hogy csak úgy nyögtél a súlya alatt, Igazt Orosz József bólint. — Meg is értenék' én mindent, csal: ezt a tojást, ezt nem értem. Nézd, a munkások segítenek bennünket gépekkel, mi meg ellátjuk őket élelemmel — mondja Kiskapin János — aztán újra a házra tér vissza. — Milyen szép házat tudtál te is építeni. Erre a szóra újból bólint Orosz József és nem tudja megállni, hogy tekintetével végig ne simogassa szobája falát. Hiszen olyan régen vágyott már arra, hogy új házat építsen. A népi demokráciában megtehette. — B most nézzük meg azt, hogy mit csinálunk a faluban? Építkezünk, Magunknak. Volt ezelőtt egyetlenegy parasztház. ban is villany ? Nem rglt. Vett mopvjsl, volt. Volt napköziottho nunkf Nem volt. Hol voltak a- gyermekeink nyáron? Kint, az út porában nevelkedtek fel. Iá tód, hogy mennyivel más ez, mint a múlt volt?! De, hogy még jobban ki épüljön községünk, azt nekünk is akarni kell. Mi bizonyítja azt, hogy te is ezt akarod? Az, ha te is teljesíted beadási kö telezettségedet. Nem becsületes dolog, ha kihúzod magad az építés alól! Orosz József szégyenkezve áll fel a székről és odaszól a feleségének. —• Holnap úgy készülj, hogy beadjuk a tojást. Ne szerepeljen az én nevem a szégyentáblán! Kiskapin János a jót végzett munka utáni meg nyugodva tér otthonába. Elujságolja feleségének munkája eredményét. A tanulságot is levonja : nem volna itt baj, ha a pártszervezet bevonta volna korábban népnevelő- munkára, politikai iskolára a falu élenjáró dolgozóit. Nagy hiba, hogy az élenjáró dolgozókról elfeledkeztek. Ha a párt szervezet jó népnevelő- munkával segítette volna elő a begyűjtést, ma nem a SG-ik helyen szégyenkeznénk a memm községei, közölt.
