Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

NÉPI AP 19^ leHroár 9 szo"ö>at Keimaim elv társ a bouui kormáuy azonnali lemondását követelte a parlamentben Adenauer háromszoros rendőrkordon védelme alatt mondta el kormánynyilatkozatát Berlin. (MTI.) Bonn csütörtö­kön reggel — az Adenauer-bor- mány-tervezte katonai Intézkedé­sek parlamenti tárgyalása napján *— ostromlott város képét mutatta. A városban 15 ezer rendőrt von­tak össze. A parlament épületét háromszoros rendőrkordon védte a nép felháborodásától. A tehergép­kocsikat gondosan átvizsgálták, a pályaudvarokon igazoltatták az utasokat A csaknem hermetikusan elzárt parlamentben rendkívül viharos hangulat fogadta Adenauert, mi kor megjelent a szónoki twe.vé­nyen, hogy elmondja kormánynyi latkozatát. A képviselői padok fe­lől kiáltások fogadták: „Háborús uszító!’’ „Kinek a nevében beszél? Menjen le!” Miután Ehlers nemzetgyűlési el nők nagynehezen csendet terem­tett, Adenauer izgalomtól remegő hangon, azzal kezdte beszédét, hogy a „Nyugati világ védelmi rendszerében” részt kell vennie Nyugat-Nómetországnak is. Ezután elmondotta, hogy kormánya tár­gyalásokat folytat a nyugati ha­talmakkal Nyugat-Németország fel­vételéről az úgynevezett európai védelmi közösségbe és a nyugat­német katonai egységek felállításé- ról. Mikor a Szovjetunió „támadó *zándékai”-ról hordott össze sze- rnenszedett hazugságokat, beszédét többször szakította félbe a képvi­selők. egy részének heves tiltako­zása. Adenauer beszéde végén rö­viden érintette a francia kormány­r.yal a Saar-kérdésben keletkezett feszültséget Á délutáni illésen a Szociálde­mokrata Párt és a Szabad Német' Párt felszólalói a nyilatkozat fe­letti vitában támogatták Adenauer politikáját. A Német Kommunista Párt ne­vében Max Reimann elvtárs szó­lalt fel. Népünk levonta a múlt tanulságait — mondotta Reimann elvtárs — népünk nem akar harmadik világháborút Adenauer eüsmétli Hitler régi ha­zugságait arról, hogy ,.a katonai előkészületek csak a béke megvé- delmezését szolgálják”. Szemen, szedett hazugság Adenauernek az az állítása, hogy a német népet a Szovjetunió részéről támadás fenyegeti. Reimann elvtArs ezután rámuta­tott, hogy a Szovjetunió Németor­szággal kapcsolatos politikájának főcélja a békés szovjet-német vi­szony biztosítása. A Szovjetunió elismeri a német nép önrendelke­zési jogát és támogatja népünk egységtörekvéseit. A Szovjetunió bármikor hajlan­dó a Démet békeszerződés megkö­tésére és Németország teljes szu­verenitásának helyreállítására. — Ezzel szemben a német nép háta mögött kidolgozott keretszerződés felszámolja a német nép szuveré­nt tásának minden megnyilatkozá­sát. ötven évre meghosszabbítja Nyugat-Németország megszállá­sát és kimondja, hogy az amerikai parancsnokság alá kerülő német csapatokat az amerikai imperialis­ták bárhol — tehát elsősorban a szabadságukért küzdő gyarmati és félgyarmati népek ellen — harcba vethetik. A keretszerződés nyílt katonai diktatúrával sújtaná Nyugat-Né-i inetország lakosságát. Az amerikai és a német mono­polisták paktumot kötöttek, arne’y- nek alapjáu Németország területén akarják kirobbantani a harmadik világháborút. Reimann elvtárs éle­Segített a Pártsajtó abban9 hogy üzemünkben megjavuljon a munka Én, mint a Néplap levelezője, a továbbra is. Pár napja nincs itt Vízmüépíto Vállalat dolgozója kö­szönetét mondok a többi dolgozó nevében is, hogy a Párt lapjának munkatársai az üzemvezetőséget bíráló levelem nyomán kijöttek az üzembe és segítettek nekünk a fennálló hibákat kiküszöbölni. Se­gítettek a lapon keresztül lelep. leznl Huba Ferenc Irodavezetőt, akinek viselkedése azt mutatta, hogy nem a dolgozók közé tartozik. Ma már Hubát eltávolítottuk az üzemből és ennek eredménye már Is látszik a munka menetében. — Huba Ferenc olyan légkört akart kialakítani, amelyben a dolgozók és a műszakiak között ellentétes a hangulat. A termelés rovására ment volna, ha így hagytuk volna Huba, de már jobb a viszony a dolgozók és a műszakiak között. Végül még arról akarok írni, hogy pár nap alatt az üzem dől gőzéi közül én magam 32 új sajtó­előfizetőt szerveztem. Dolgozóink egyre jobban érzik szükségét mindennapos újságolvasásnak és annak is, hogy leveleiket elküldjék a szerkesztőségnek. A dolog úgy áll, hogy alig lesz üzemünknek olyan dolgozója, aki ne lenne ol­vasója Pártunk lapjának. —Emel. lett sajtóolvasókört szervezünk ami egyúttal sajtólevelezőkör is lesz. Tamás János levelező, a Tiszamenti Vízműépítő Vállalattól. A nyírmadai gépállomás a termelő- következetek magas terméseredményeiért Ml Is olvastuk a Néplapban nemrég megjelent levelet, amelyet Ferka Pál eivtárs írt az óragrafikon-beosztásról. Mivel látjuk, hogy jó munkát csak Így tudunk végezni, elhatá­roztuk, hogy ml, a nyírmadai gépállomás mezőgazdászai is, megcsi- nlljuk ezt. A körzetünkben lévő termelőcsoportok földterületét feltérképez­zük, talaj és vetésforgó szerint. Megvalósítjuk az állandó traktoros brigádokat, mert ezzel elősegítjük a gépállomás munkájának minőségi javulását. A termeiőcsoportoknál alkalmazni fogjuk a különböző agrotechnikai eljárásokat. A vetéstervet úgy készítjük el, hogy a csoport olyan növényeket termesszen, amelyek a legjövedelmezőbbek és népgazdasági szeaAmtból a legmegfelelőbbek. A gépállomáson folyó oktatás keretében mez^azdasúgi szakelőadást tartunk a traktorosok­nak is. Egyben én, mint a gépállomás vezető mezőgazdásza, elfogadom a nyírtéti gépállomás vezető mezőgazdászának versenykihívását. Vállalom én is, hogy a körzetünkhöz tartozó termelőcsoportok­ban bevezetem az új agrotechnikai eljárásokat A tavaszi munkák folyamán már minden csoportban négyzetesen vetjük a tengerit, a tavaszi kalászosokat pedig kereszt jen-hosszában. Ugyancsak vállalom, hogy elérjük a 43 mázsás átlagtermést hol­danként kukoricából, burgonyából a 145-öt, 11 mázsát a dohányból és 270 mázsát a cukorrépából. Felhívom termelőcsoportjaink figyelmét a nyírpazonyt Gerő ál­tal Indított versenyre a magasabb terméshozamért: csatlakozzanak bozzá. Én pedig páros versenyre hívom ki a kisrvárdal gépállomás me­zőgazdászait a fenti szempontok szerint. Kovács János, » nyírmadai gépállemá*’ vezető mezőgazdásza. sen megbélyegezte a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők álellenzéki politikáját, amelynek csalárd vol­tát már a Szociáldemokrata . Párt egyszerű tagjai is felismerték. Népünk maga akarja kezébe venni sorsának irányítását — mondotta a továbbiakban —, hogy kivezető utat találjon a mai nyomasztó helyzetből. Népünk tud­ja, hogy van ilyen út: az összné- met tanács! ozás, az össznémet vá­lasztások útja ez. Aki nem haj­landó erre az útra lépni, az há­borút akar. A Német Kommunista Párt harci szövetségre lép mindazokkal, akik a béke és a német egység hí­vei. A keretszerződés és a véderő­törvény elfogadását minden eszköz­zel meg kell akadályozni. Ez egy­értelmű az Adenauer kormány el­távolításával. Vesszen a bűnös Adenatier-kormány, népünk és a béke ellensége! Vesszen az Ade­nauer-kormány, amely katonai dik tatárát igyekszik bevezetni! — Tisztelt Húz! Indítványozom, szólítsa fel a parlament az Ade- nauer-kormányt, hogy haladékta­lanul mondjon 1c. Jndítványozpm továbbá, hogy a nemzetgyűlés vá­lasszon új kormányt, amely a bé­kepolitika jegyében vezeti majd Nyugat-Németország népét a ré­met egység megteremtéséhez —fe­jezte be beszédét Mas Reimann elvtárs. Bonnban csütörtökön délután a rendőri óvóintézkedések ellenére mintegy ezerfőnyi tömeg áttörte a rendőrkordont és követelte, hogy Adenauer adjon számot retnilitari- zálási politikájáról. A rendőrség tüzoltófecskendőkkel és gumibotok­kal támadta a tömeget. Külpolitikai jegyzetek A KORONATANÚ Ennek a kis történetnek főszereplője egy szlmstöllú papagáj, gaz­dája egy nürnbergi bognármester. A madár tanulékony volt, mint a papagájok általában, szókincse állandóan gyarapodott. Egyik nap tüntető csoport vonult az utcán — nem ritka jelenség Nyugat-Német - országban —, keményen harsogott a kiáltásuk. A papagáj figyelt, s úgylátszik nagyon megtetszhetett neki a szöveg, mert ettől kezdve következetesen mondogatta: — Jenkik, takarodjatok! Vesszen Adenauer! NapróUnapra jobban tudta, érthetőbben mondta a szöveget. Egy­szer azonban elkövette azt a vigyázd rnsdgot, hogy a reggeli takarítás al­kalmával nyitott ablak mellett ismételgette. A járó .élők megálltak, jót mulattak, de a csoportosulás láttán megjelent egy rendőr is és előállította a papagáj gazdáját. A bognár egyik jóbarátjának első gon­dolata volt, eltüntetni a — bizonyítékot. Emlékezett, hogy ismerősé­nek, az evangélikus papnak is van papagája. Kicserélte tehát a két. madarat. Másnap tárgyalásra került a sor. A bognár ártatlanságát hangoz­tatta mire az ügyész Indítványára elrendelték a papagáj „clődlUtá- sát”. Rövidesen elhozták a koronatanút és ekkor megindult a bízta­tás, hogy szólaljon meg, árulja el a gazdáját. A papagáj azonban nem akart megszólalni. Elnök, ügyész, bírák egymással versenyeztek, hogy szólásra bírják, s előbb csak csendesen, majd egyre hangosabban mondogatták, végül pedig dühösen üvöltöttók: — Jenkik, takarodjatok! Vesszen Adenauer! A papagáj hirtelen megmozdult. Minden szem várakozásteljcsen a madárra meredt. A horgas csőr szólásra nyílt és djtatosan ennyit mondott csupán: — Hallgasd meg, uram, a kérésüket!.,. A koreai nép lelkesen ünnepli néphadseregét Február S^n a koreai nép ünne­pélyesen megemlékezett a Koreai Néphadsereg megalakításának ne- yedik évfordulójáról. Az évforduló alkalmából ünnepi külsőt öltöttek a Köztársaság váro­sai és falvai. A Köztársaság minden városában és községében íényképkiállításokon mutatják be a Koreai Néphadsereg katonáinak és tisztjeinek a hon­védő háború arcvonalain, az ameri­kai agresszorok ellen vívott harc­ban elért kimagasló sikereit és hős­tetteit. A koreai lapok cikkeikben közük, hogy a katonai egységeknél ünnepi összejöveteleken emlékeznek meg a Koreai Néphadsereg megalakításá­nak negyedik évfordulójáról. Csii Te iiclvözlőtávirafa Kim ír Szén tábornokhoz Csu Te, a Kínai Népi Felszaba­dító Hadsereg főparancsnoka a Ko­reai Néphadsereg megalakításának 4. évfordulója alkalmából, február 7-én üdvözlő táviratot intézett Kim ír Szén tábornokhoz, a Koreai Néphadsereg főparancsnokához. .,A Koreai Néphadsereg hősies és meg nem alkuvó szellemével min­den nehézséget legyőzött, visszaver­te az amprikai imperializmus ve­szett támadásait és ragyogó győzel­met aratott, — hangzik a távirat. Még nagyobb győzelmeket kívánok a Koreai Néphadseregnek és a kínai népi önkénteseknek abbaD a közös harcukban, amelyet az agresszióval szemben, a békéért vívnak.” Változatlanul súlyos a Faure-kormány helyzete A francia nemzetgyűlés csütörtöki ülése 511 szavazattal 101 ellenében jóváhagyta Görög- és Törökország felvételét az Atlanti Egyezménybe. A vitában Glovani kommunista képviselő rámutatott, hogy ezzel most már a Szovjetunió határáig kiterjesztik az agresszív Atlanti Tömböt. Ezután rátértek a mozgó bérskála ügyében benyújtott sürgősségi ja­vaslat tárgyalására, amivel kapcso­latban a kormány felvetette a bi­zalmi kérdést. Faure miniszterelnök felszólalá­sában rendkívül sötét színeskel ecsetelte a francia gazdasági hely­zetet. Hangsúlyozta, hogy ha nem hoznak erélyes intézkedéseket — a frankot összeomlás fenyegeti. Ugyanis 1952-ben már az államház­tartás költségvetési előirányzatá­ban is kétszáz milliárd frank hiány mutatkozik. A szavazás során a jobboldali szocialisták bizalmat szavaztak, vi­szont az úgynevezett függetlenek egyrésze tartózkodott a szavazástól, mások „nem”-mel válaszoltak. Poli­tikai megfigyelők súlyosnak minő­sítik a kormány helyzetét. A Ce Soir a francia kormánynak az „Európai hadseregéről szóló emlékiratával kapcsolatban meg­írja, hogy ha azt létrehozzák, adandó alkalommal német csapatok bevonásával kísértik meg Francia­országban „a rend fenntartásút”. Ez anyfra tűrhetetlen, hogy Schu- man külügyminiszter képviselőtár­sai köréből is elhangzottak ellenveté­sek. Hangsúlyozza a lap, hogy eb­ben a hadseregben a franciák túszok lennének és a Wermaeht visszakapná azokat a fegyvereket, amelyeket a népek közfes győzelme csavart ki kezéből. „Ugyanez volt annakidején Uaval politikája is, de ha jól emlékszünk — jegyzi meg a lap — Láváit azóta ezért kivégez­ték”. A francia dolgozók küldöttei a nemzetgyűlés előtt Szerdán a francia dolgozók több­száz küldötte át akarta nyújtani a nemzetgyűlés képviselőinek a feb­ruár 10-i tömegfelvonulás betiltása elleni tiltakozást. Az őrség nem en­gedte be a küldötteket a nemzet-, gyűlésbe. Cagne kommunista képvi­selő kijött a nemzetgyűlés épületé­ből és a Kommunista Párt szoli­daritását tolmácsolta a dolgozók követelése iránt. Csatlakozások a február 12-i sztrájkhoz Számos Párizs-környékI üzem dől- küldött azoknak a francia dolgo­gozói elhatározták, hogy ha a ha­tóságok nem engedélyezik a feb­ruár 10-1 antifasiszta felvonulást, 12-én sztrájkba lépnek. zóknak, akik sztrájkba akarnak lépni február 12-én. A hírek szerint a sztrájk nagy­A CGT meleghangú üdvözletét'» méretűnek ígérkezik. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége bizalmat szavazott Faure-nak Faure miniszterelnök a csütörtök |ugyan, de a kormány tábora a be- éjszakal bizalmi szavazás során I iktató ülés óta 400-ról 292-re zu* 17 szavazattal többséget kapott (hant. A kormányt a jobboldali szocia­listák mentették meg, akik egy em­berként álltak mellé. A bizalmi-kérdést egyelőre csak az úgynevezett „mozgó bérskálaja­vaslat” sürgősségi indítványával összefüggésben vetették fel, ezért politikai megfigyelők szerint a kor­mány még egyáltalán nem jutott túl a nehézségeken és az érdemi tárgyalások során továbbra is a bukás veszélye fenyegeti. A szavazás előtti vita során Pa- tinaud kommunista képviselő hang­súlyozta, bogy a kommunista kép­viselők követelik a mozgó bérskála­törvény végleges elfogadását. Kö­vetelésüket az egész munkásosztály támogatja. Patinaud rámutatott, hogy a gaz­dasági helyzetet a hadikiadások tették súlyossá. A francia nép el­lenzi a háborút előkészítő politikát és ellenzi Nyugat-Németország fel­fegyverzését. A kormány politikája az indokínai háború súlyosbodására vezet — hangsúlyozta Patinaud, majd megbélyegezte a kormány és az azt támogató jobboldali szocia­listák szennyes tuniszi politikáját. A pénteki francia lapok nem túl sok illúziót táplálnak a kormány jövőjéről. A Ce Matin szerint Faure „Pyrrhusi győzelmet ara­tott” a jövője teljesen bizonytalan, A Franc Tireur szerint Faure „csak haladékot kapott”. Az Humanlté vezércikkében ki­emeli: a kormány maga Is eüsmeri, hogy Franciaország a gazdasági, összeomlás szélén áll. Mindez pedig azért történik így, mert Washing­ton egyre többet követel: több pénzt, több vért, több engedelmes séget Faure, aki még erőteljesebben folytatja a Pleven-követte politikát, éppen úgy megbukik majd, mint elődje — állapítja meg az Hnma- nlté. “-fi'

Next

/
Oldalképek
Tartalom