Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-03 / 28. szám
<6 NÉPLAP 1952 február 3. vasárnap mm Ötéves teptfiuk s békéiéi1! Szintófüdi tiüviiivterineUs Egy hald szántóföldből nem lehet másfélholdat csinálni sehogyan sem, hiszen a föld nem nyújtható. A tudománnyal felfegyverzett ember azonban ezt a lehetetlennek látszó feladatot is megoldja. Nö véli a szántóföld terméshozamát — és egy hold annyit terem, mintha másfél lenne. Az ötéves terv során mi is így „kinyújtjuk’’ szántóföldjeinket, nem kevesebb, mint 52.8 százalékkal. Ennyivel növeljük a szántóföldi növénytermelés hozamát az ötéves terv végére. Ez valóságos új honfoglalás. Mintha akkora területtel gyarapítanók az ország szántóföldjeit, amennyi Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj, Hajdú-Bihar és Pest megye együttvéve, méghozzá békés úton, nem pedig más népek leigázásával. Ha felülünk a képzeletbeli időgépre, hogy utazást tegyünk rajta 1949-ből 1954-be, csodálatos kép tárul elénk. Mit látunk 1949-ben? Azt, hogy a búza holdanként átlag 7 és fél mázsa termést hoz. És mit látunk 1954-ben? Azt, hogy a termésátlag holdanként 2.2 mázsával megnöveAmig 1949-ben 7.5 mázsás volt a ho.daniénij búzatermés — ez 1954-re 3.7 mázsára növekszik, kedett. I>e látunk olyan búzaföldeket, amelyeken nem 2.2, hanem fce’reken 5 mázsával több. vagyis 12 és fél mázsa az átlagos búzatermés. Ezek az állami gazdaságok búzaföldjei. A burgonyaföldek még nagyszerűbb látványt nyújtanak. Ahol 1949-ben 38.1 mázsa burgonya termett, ott 1954-ben 49 mázsa terem, míg az állami gazdaságok földjein mindeukol 74 mázsa termést ad a burgonyavetés. A cukorrépa-földek pedig egyenesen káprázatos eredményekről beszélnek az időgépen utazóknak, öt év alatt a holdanként! átlagtermés 66.7 mázsáról majd a kétszeresére, 132 mázsára növekszik, de az állami gazdaságok még ezt is túlszárnyalják 150 mázsás termésükkel. Traktorok A mezőgazdaság ötéves tervének egyik döntő eszköze a gépesítés. Különös jószág, a traktor! ötéves tervünkben gépállomásainkon és állami gazdaságainkban nem kevesebb, mint 26.100 traktor lesz már. Mi is valóra váltjuk LeniD büszke jelszavát: a paraszti gebéről fokozatosan átülünk az ipar acéllovára. 1950-ben csak minden 1165 kát. hold szántóra jutott egy-iegy szántó traktor, 1954-ben már minden 58(3 kát. holdra jut egy. A gépek leveszik az ember válláról a legfáradságosabb munkák terhét. öt év alatt 17.320 traktortárcsa, 6SOO traktoros kultivátor, 5300 traktoros vetögép, 955 burgonyaültetőgép, 4773 cséplőszekrény, 1820 szelektor özöulik a faluba. Ha ez a sok gép mind libasorban haladna, az eleje már Szolnokon, Kisújszálláson, Hajdúszoboszlón áthaladva, a debreceni tanácsház előtt volna, amikor az utolsó éppen átgördülne Budapest határán Mekkora ez a terület? 370 ezer hold! Ha az öntözés alá kerülő földek egyetlen tagban volnának, hatszor akkora területet kapnánk, mint a magyar tenger, a Balaton víztükre. Az öntözésnél fokozott mértékben alkalmazzuk a fejlett szovjet módszereket. óriási jelentőségű a tiszalöki vízlépcső felépítése, amely hazánk legnagyobb vízi létesítménye lesz. Az öntözés nemcsak a rizsföldekre viszi el az életet adó vizet, ha nem a takarmányfélékhez, a kapásnövényekhez és a legelőkre is. Az öntözés a kapásoknál és a takarmánynövényeknél megkétszerezi, az ipari növényeknél 60—100 százalékkal növeli a terméseredményeket. Az öntözéses gazdálkodás nagymértékben fellendíti a városok körül elterülő zöldövezetek termelését. A szik halálos ellensége a termőföldnek. Az ötéves terv egyik legfontosabb feladatunkká teszi a szikes területek megjavítását, öntözéssel a szikek termőképességét megjavíthatjuk. A Tiszántúli Főcsatorna 200.000 holdnyi szikes terület öntözését teszi lehetővé. (Részlet az „Ötéves tervünk: béketerv'’ c. könyvből.) Falum levelezők írják Uj tagokkal növekszik a besztercei Uj Barázda Mint s.ok más községben, nálunk is figyelték a kívülállók a tszcs, munkáját. Utóbbi időben már a gyűlésekre is eljárogat- tak. Egy ilyen gyűlés végighallgatása után lépett be: Kulcsár Tamás, Kiss József és Zámbor János. Mikor megkérdezték, miért léptek be. azt mondták: nem csak gazdagok vagytok hanem olyan egyetértéssel és erővel dolgoztok, mintha egv nagy család volna az egész tszcs. Domokos József, levelező. Gulácson is új csoport alakult Huszonnyolcadikén este Pe töfi néven űi csoportot alakítottunk.' Régóta figyeltük a helybeli Kossuthot és a zárszámadás és a munkafegyelem megszilárdítása minket is tettekre buzdított. Másnap reggel már három tag jelentkezett, amikor megtudták hogy úi csoportot alakítottunk Amikor ezt a le velet írjuk. 17-en vagyunk 170 hold földdel. iij. Bihari Gábor, elnök. A jó „Szabad Föld Téli Estének“ eredménye is van Pátrohán egy-egy előadáson 100-an ha megjelennek, de amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről volt szó. 400-nál is többen voltak. Előadás után az első hozzászóló Pázmán Péter középparaszt volt, aki elmondta, hogy 12 hold földién iól dolgozott, szép Szamosszeg és Kocsord dolgozd parasztjai túlteljesítettek a januári szarrasiitarfiabegyiijtesi tervet A magyar traktorállomány a hä roméves és az ötéves tervben. Öntözés öntözéssel még a sivatagból is híiialmas területet hódíthat el az ember. A víz termőfölddé varázsolja tóként az aszálysujtotta alföldi részeken. A felszabaduláskor mégis mlnda terméketlen szikes talajt és dú- "össze 24 ezer katasztrális hold önAz öntözött területek sabb sar.jadásra készteti a termőföldet. Korszerű gazdálkodás el sem képzelhető korszerű öntözés nélkül, különösen olyan országban, mint a miénk, ahol évről-évre nagy területek nem jutnak kellő csapadékhoz, növekedése hazánkban. tözéses területet kaptunk örökségbe a múlttól. Már hároméves tervünk a kétszeresére, 46 ezer holdra növelte az öntözött területeket. ötéves tervünk majdnem százszorosára növeli az öntözéssel termővé varázsolt föld területét. A mátészalkai járásban lévő Kocsord dolgozó parasztjai az állat- begyűjtési terv januárra eső részét jóval száz százalékon felül teljesítették. A kocsordi dolgozó parasz- tokrmJc az elmúlt hónapban 32 szarvasmarhát és 12 sertést kellett volna beadniok az államnak. Ezzel szemben Ifi szarvasmarha és 21 darab sertés gyűlt be a községben. A kocsordi dolgozó parasztok általában úgy vélekednek, hogy „tanultunk az elmúlt esztendei teljesítésből, illetve nem teljesítésből”. Megtanulták, hogy a beadási kötő lezcltség teljesítése törvény, s aki elmarad, az nemcsak hogy az egész község szégyenére válik, de büntetést, kártérítést is kell fizetnie. •Takab C. József középparaszt például kénytelen volt több, mint háromezer forint kártérítést fizetni azért, mert elmaradt a tejbeadással, de a tojás- és baromfibeadással is az elmúlt esztendőben. Most azon a véleményen van, mindent Idejében teljesít, sőt hamarabb, mint ahogy a határidők szabják. Igen szép a koesordiak begyűjtési eredménye szarvasmarhából és sertésből. Azonban sokkal kisebb az eredmény az 1952. évi baromfi- és tojásbegyüjtésnél. Most kezdődött el az idei átvétel — elég helytelenül, hiszen már februárban tartunk. A községi tanács helytelenül hivatkozik arra, hogy „nem volt vételi .jegy”. Mert a tavalyi vételi jegyekre rá kellett volna írniok jó nagy betűvel, hogy „1952’’ — és nem lehetett volna akkor akadály az új vételi jegyek hiánya. — Azonban az is nagy hiba, hogy az átvevő vállalat a községgel nem tudatta, miként változtatja meg az átvételi időt. Hiba még Kocsordon, hogy sok kukoricával adósai még az államnak tavalyról a község dolgozó pa rasztjai. A tavalyi tervet alig 70—- 80 százalékosan teljesítették. A tanácsnak sokkal többet kellene törődnie az állandó bizottságokkal, különösképp a begyűjtési állandó bizottsággal. Elég jól haladt előre a szarvas- marhabegyüjtési terv teljesítésében Szám összeg is. A szamosszegi dolgozó parasztoknak januárban 35 darab szarvas- marhát kellett volna adniok az állam nak. Ezzel szemben a községben Ifi darab szarvasmarhát vettek át. Hiba. hogy a sertésbegyiijtés nem halad ám olyan jól. 22 sertés helyett csak 14 sertéssel teljesítették a szamos- szegiek a januári begyűjtési tervet. Fel kell itt vetni egy fontos kérdést, egy olyan hibát, amely legfőképp a mátészalkai járási tanács rovására írható. Ugyanis elterjedt a megyében, hogy Szamosszeg dolgozó parasztjai párosversenyre szólították a kocsordiakat állátbegytij- tésben. A valóság az, hogy sem a szamosszegi, sem a kocsordi dolgozó parasztok. de még maguk a községi tanácsok sem tudnak erről a kihívásról. Erről a versenyről. A járási tanács a községek tudta nélkül .Jelentett” ilyen versenyt, irodába gubózott bürokrata módjára. A koesordiak szépen teljesítették januári tervüket. A szamosszeglek is túlteljesítették a marhabeadást. Milyen lelkes mozgalom lehetett volna a járásban, de az egész megyében is a két község valóságos versenyéből?! A járási tanács sürgősen javítson ezen a hibán ! eredményeket ért el de mécsem volt annyi jövedelme, mint egy tszcs.-tagnak. Szilágyi Albert, Sebők Dániel is ehhez hasonlóan nyilatkoztak. Mind a hárman kérték felvételüket a tszcs.-be. Ezen az estén összesen tíz család 25 taggal lépett be. Gerzsenyí Gyula, levelező. Közös állattenyésztés az új fehértói „Öt világrészében Vetéseik már nagytáblában vannak, a múlt év őszén tagositották a földet. Az öt Világrész, mlnf* egyes típusú tszcs, működik, azonban látják tagjai, hogy nemcsak a szántóföldi termelés előnyösebb nagyüzemi formában, hanem az állattenyésztés is, ezért elhatározták a közös állattartást. Jelenleg 30 kocával és 500 baromfival kezdenek. A csoporton belül 20 hallgatóval állattenyésztési tanfolyamét szerveztek.. ROVÁS .JÓZSEF PÁI , levelező, üjfehertó. Csatlakozzunk a sóstóhegy! termelőszövetkezet felhívásához A sóstóhegy! Vörös Csillag tegnapi lapban megjelent fatisztoga- tási héttel kapcsolatos felhívását, mi, a MEZŐKER dolgozói, örömmel vettük és szívesen támogatjuk. Télialmatermelésünk jelentős része az iparban dolgozó munkások védőételéül szolgál. így például a büdszentmlhályi Alkaloidában naponta 80 dolgozó kap almát, ezenkívül ma már széles körben fogyasztják dolgozóink az ízletes, vitamindús gyümölcsöt. Tehát megéri a gyümölcsös, hogy helyesen kezeljük. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, ahol jó védekező munkát végeztek, ott jó termés volt, ahol elhanyagolták a gyümölcsös kezelését, ott nem. Jó munkát végeztek a sóstóhegy! Vörös Csillag, a nyirbogűányi Dózsa, gacsályi Dózsa és-’az ókoritól Vörös Csillag tsz. gyümölcstermelői, s a szövetkezetek holdanként többezer forintos tiszta jövedelmet értek el. Viszont a berkeszi Bajcsy-Zsiltnszky, a szamosarigyalosi Kossuth, vagy a tuzséri Béke tsz.-ben kevés gondot fordítottak a védekezésre, akárcsak a cégénydámyádi, tuzséri és fényes! it kei egyéni termelők, akik a „rossz” időjárást szidták, ahelyett, hogy a védekezési munkálatokat elvégezték volna. A nép állama pedig minden támogatást megad nemcsak a termelőszövetkezeteknek, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Az állam a termelési szerződésen keresztül biztosítja a védekezőszereket, szaktanáccsal látja el a termelőket. A sóstóhegy! Vörös Csillag tsz. gyümölcsfatisztogatási hetet kezdeményező felhívását ezekkel a tanácsokkal bővítjük ki: A tisztogatási munkáknál a beteg, száraz ágak eltávolításánál, ne feledkezzünk meg a síma vágási felület képzéséről és annak sebvédő anyaggal való bekenésé- ről. A szép, színre is egyenletes gyümölcs csak levegős, napjárta lombok közt fejlődik, ezért a koronaritkítást ne hanyagoljuk el. Vigyázzunk azonban, nehogy túlritkítsunk, mert lombra, nem termésre fog dolgozni a fa. Az elpa- rásodott kéreg és a mohos dg legjobb búvóhelye a kártevőknek, de a fa légzőnyfiúsait Is eltömik, 'tehát eltávolításuk kaparúval, kefével szükséges. A tisztítási hulladékot összegyűjtjük és elégetjük a leszedett múmiákkal és petecsomókkal együtt. A kiöregedett, betegség miatti kidobott fák gyökereit is távolítsuk el a talajból. Ahol szervestrágyát alkalmazna te ez évben és azt még, nem dolgozták a talajba, sürgősen hajtsák ezt végre, mert a tavaszi trágyát nem tudja ez évben jól értékesíteni a ía és ezen túl a bomlás kezdete a fa lombozásával, virágzásával esik egybe, a fa is és a trágya is sok nedvességet használ: el, ami könnyen a termés rovására mehet. A szuperfoszfátot Is, ha nincs kiszórva, azonnal szórjuk ki. A permetezőgépek és egyéb kerti eszközök rendbehozásának is most van az ideje. Gondoskodni kell a; védekező anyagok szakszerű tárolásáról, hogy azok hatóanyagukból a felhasználásig ne veszítsenek. Csatlakozzunk hát a sóstóbe- gyiek felhívásához, hogy minél több és jobb gyümölcs kerüljön ai dolgozók asztalára GEBE LÁSZLÓ, a llEZOKEll igazgatóját,
