Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-03 / 28. szám
1952 február 3. Tasira«» 3 néplap »as irmmmmm smmm Keddtől péntekig 5.920 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára Szabolcs-Szatmárban A most befejeződött héten még nagyobb eredmények mutatkoznak *íermolQSzövetkezeteink és termelő- csoportjaink fejlődésénél, mint azelőtt. Az új belépők nagy számáról, az új termelőszövetkezetek és termelőesoportok alakulásáról szóló hírek száma nem csökkent, .— ellenkezőleg, — tovább szaporodott. Az elmúlt hét négy napján, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken nem kevesebb, mint 5.920 család lépett a■ szövetkezeti gazdálkodás útjára Szabolcs-Szatmdr- pm. v Az njbelépö 5.920 család kerek 40.561 hold földdel gyarapította a szövetkezeti gazdaságok területét. Az elmúlt napokban lett tenne- lószövetkezeti község Milota, Ti- ■szakórád, Aporliget, NyirgcUc, Má- riapöcs. A hét elején, kedden 1.015 család lépett a szövetkezetekbe 7.762 holddal. Ebből a nyírbátori járás területén 683 család 5.525 holddal lépett a szövetkezeti útra. Szerdán 1.025 család belépő volt. Az újbelépők közül 626 család a nyírbátori járás községeinek termelőszövetkezeteibe lépett, illetve abban a járásban gyarapították a termelőcsoportok számát. Csütörtökön már nem kevesebb, mint 2.457 család volt a belépők száma megyében. Közülük 853 család a nyírbátori járásban lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Pénteken, február első napján, 1.423 családdal nőtt ismét a szövetkezeti parasztok száma a megyében. Közülük 556 család a nyírbátori járás községeiben lépett be. Mindebből láthatni, hogy az elmúlt hét négy napján a nyírbátori járásban voltak tömeges belépések a termelőszövetkezetekbe, illetve a nyírbátori járásban alakult a legtöbb új termelőszövetkezeti csoport. Hétfőn Nyírbogáton, Aporiige- ten, Nyírvasváriban, Nyírbclteken, Máriapócson, Nyírpilisen, Nyírluban, Nyírlugoson, Aporligeten, Pusztateremen, Tornyospálcán, Anarcson, Kántorjánoslban, Tibor- szálláson alakultak új termelőcso- portok, illetve tértek át az I. típusú termelőcsoportok a III. minta szerinti működésre. goson, kedden Nyírijeiteken, Mú- riapőcson, Nyírderzsen, ömbölyön, Nyífgelsén, Pasztateremen, Nyír- mthálydiban, Nyírbogáton, Vas- megyeren és Nyírbogdányban, szerdán Aporligeten, Nyírbogáton, Puszta teremen, Nyírlugoson, Nyír- bélteken, Kállóseiujénbén, Nagykunéban, Guláeson, Barabáson, pénteken Szabolcsbákán, Paposon, Kéken, Nagyhalászban, Nyirpa- zonyban, Nyírgelsén, Nyirmihálydi>f unkához látnak az ú,j Isz.-iajjok A kállóscmiéní dolgozó parasztok közű! 14 család 19 tagja 90 hold íöldön alakított egy IIL típusú termelő- csoportot. Az új termelőszövetkezeli parasztok nem tétlenkednek egy percig sem. munkához látnak a szövetkezetekben. Gyulaházán 25 szövetkezeti tag például már elvégezte a burgonya vetőmag kiválogatását, — saját burgouyakészle- téből és bevitték a szövetkezetbe, hogy a közös burgonyatáblán legyen jó vetőgumó. A közös lóistállóban összeszoktatják a lovakat, csikókat, s azt mond ják a szövet - kezetiök: hadd szokjanak, hisz párosával állnak majd szekér elé a mi lovaink. Eddig egyesével-jártak a szekerek előtt. — míg egyéni gazdák voltunk. De most már szövetkezeiiek vagyunk! Az új tagok közül Király Istvánt válasz ‘tolták meg állatgondozónak a többiek mellé. Kellett újabb ember, hisz szépen nőtt a jósfcágáKomány. Tóth Illek újbelépő nem a szövetkezetbe vitte előbb lovát, hanem a kovácshoz. Megpatkoltatta, úgy indult vele a szövetkezetbe. — Székelyben az új szövetkezeti Ingok hordják a trágyát a földekre. Magii András. Nagy Lajos a Ilikéért harcoló szövetkezet legjobb munkásai móri«. Gulyás dános aki két' ökröt, boronát, ekét és 15 mázsa répát vitt a csoportba, —■ ugyancsak a legjobb munkások közt van a trágyahordásná'. 10 új lermelőszOvetkezeti községi A legfrissebb jelentések azt mutatják, negyvenre emelkedett már az új, most alakult termelőszövetkezeti községek Száma. Termelőszövetkezeti községek , lettek: Pócspetri, MáriapócKisléta, Aporliget, Nyírbátor, Nijirvasvdri, Nyírbogát. Nyír bél fék, Piricse, Nyirgelse, Nyírpilis, Nyiduyos, IJn- csencs, Magg, Gelénes, Csaroda, Tökös, Vámosa Iga, Tivadar, Tisza- szalka, Tiszavid, Mii óta, Tiszáké- rád, Kórsán jen, Máw7, Kölese, Turistvándi, Kümőrő, Gyulaháza, Rétközbcrencs, Nyírtét, Nyírtura, Sényö, Tiszafád, Ilcrkcsz, Székely, Kcmecse, Nyírpazóny, Szabolcs, Nyírcsászári. Teremtsen rendet a büdszentmihályi gépállomáson a megyei gépesítési csoport A Néplap hasábjain nemrégiben egy levél jelent meg, amelyet a büdszentmihályi gépállomásról küldtek be. A levél foglalkozik azzal, hogy „a gépállomáson megjavult a munkafegyelem, amelyben nagy része van K. Szabó Sándor főgépésznek’. A levél tartalma nem fedi a valóságot, sőt: a büdszentmihályi gépállomáson nagyfokú lazaságok tapasztalhatók. A levél megemlíti, hogy megszűntek a késések, ezzel szemben a gépállomáson a későn- jövők száma nem fogyatkozott meg, a késönjövés még mindig ugyanolyan gyakori jelenség, mint ezelőtt volt. A gépállomáson rend- szertelen munka folyik. Jelenléti lapok egyáltalán nincsenek és így jóformán senki sem tudja, melyik dolgozó van bent a munkahelyén és melyik az, aki tájára sem néz a gépállomásnak. Senki nem tudja megmondani, ki vezeti az egyes munkálatokat, ki felelős azért. S persze, azt sem tudják, hogy az egyes munkákat melyik dolgozó Végezte el: a rossz munkáért nincsen kit felelősségre vonni. Ezek a hibák elsősorban onnan erednek, hogy nincs szilárd VEZETÉS a gépállomáson, s a pártszervezet nem működik. A gépállomás igazgatója iskolán van, politikai vezető szintén nincs. A pártszervezet vezetőségének a dolgozók között nem sok tekintélye van, mert a vezetőség újjáválasztásakor azokat a régi vezetőket választották meg, akik hanyag munkát végeztek azelőtt is, és most sem végeznek jobbat. A DISz.-szervezetnél ugyanez a helyzet. A DISz.-titkár, Pap István semmi munkát nem végez, így mutat „példát” , a többieknek. A politikai oktatás is csak papíron- van meg a gépállomáson. A .legutóbbi foglalkozáson mindössze négy hallgató jelent meg az ötven közül. A szakoktatás területén is siralmas állapotok uralkodnak. A dolgozók létszáma 112 és a szakoktatás résztvevőinek száma mindössze negyven, s ebből is tíz nem a gépállomás állományába tartozó — termelőcsoporttag. A tantermet sem fütik. Az előadók: K, Szabó Sándor főgépész és Pocsai János raktáros, nem készülnek fel lelki- ismeretesen az előadásokra és így a hallgatók nagyon keveset értenek meg beszédeikből. Hozzájárul még ehhez az a körülmény, hogy 1» a hallgatóknak nincsenek könyveik és a jegyzetelésre nem tanítják meg őket. Ha a hallgatók ezt szóváteszik, ez a felelet: „ha nem tetszik, eredj haza”. Nem mutat jobb képet a gyakorlati oktatás sem, amelyet délutánonként tartanak. Amikor azok a hallgatók bemennek a műhelybe, akik a tcrmelőcsoportokból jöttek, rájuk kiabálnak, hogy „ne Iábaitlankodj, inkább hordd ki a sarat”. Ezért hagyta ott a tanfolyamot Kórik Zoltán és Kajati László termelőcsoporttag is. Súlyos felelőtlenség ez annál is inkább, mert a gépállomáson még mindig nincs biztosítva az elegendő munkaerő, fis nem sokat tesznek annak érdekében sem, hogy nőket toborozzanak traktoristának. .4 GÉPEK KARBANTARTÁSA sem folyik kielégítően. Bár harminc erőgépet megtisztítottak, beolajoztak, de egyik sincs íeltuskóz- va és tíz centi mélyen ití vannak fagyva. Hat erőgép sárosán, piszkosan áll kint, úgy, ahogy a munkából bejött. Az aratógépek is azonmód porosun, piszkosan állanak a szinben, ahogy a nyáron beállították. A javítás csak ez év első napjaiban indult meg..de azóta is csak lassan halad. Idáig mindössze három traktort, üt ekét és tíz vetőgépet javítottak ki. — Ennek a már említett fegyelmezetlen munkán és szervezetlenségen kívül az az oka, hogy a dolgozók nem öntevékenyek. Azon siránkoznak, hogy „nem jön a megrendelt anyag, ezért nem halad a munka”. Pedig sem a demeeseri, sem a nagyhalászi, sem a többi gépállomások nem kapnak több anyagot és mégis halad a gépjavítás. A gépállomáson TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKET, ahol a munkákat megbeszélhetnék, egyáltalán nem tartanak. A traktorosok elhelyezésére is igen sok a panasz. A két traktorista lány számára nincs alkalmas hálóheiyi- ség. A dolgozók nem tudnak hol tanulni, olvasni, mert nincs alkalmas fütött helyiség. Nem gondoskodnak a tisztálkodásról sem, pedig csak rendire kellene hozatni a fürdőszobát és a tartályt megtölteni vízzel. Súlyos felelősség terheli itt a megyei gépesítési csoportot, hogy mennyire gazdátlanul hagyták, elhanyagolták a gépállomást. A körzeti mechanikus a javítás megkezdése óta nem volt a gépállomáson. A megyei központ részéről rendes ellenőrzés már hónapok óta nem volt. Egyszer ugyan volt kint Kovács elvtárs, a megyeközpont vezetője, de nem beszélgetett el a dolgozókkal, nem látta meg a hiányosságokat. Pedig az ő feladata elsősorban, hogy rendet teremtsen a gépállomáson. A hibákat sürgősen ki kell javítani, hogy a gépjavításnál behozzák a lemaradást és fel tudjanak készülni az ezévi terv sikeres teljesítésére. Az Útfenntartó Vállalat (1 ol gozói ii a k fel a j án 1á§a 1 Rákosi elvtárs születésnapjára A Nyíregyházi Útfenntartó Vállalat dolgozóinak _ Rákosi elv társ 60. születésnapjára tett vállalásait díszes albumba kötve juttatták el Rákosi elvtárshoz. nak ki. Somlósi Károly építésvezető vállalta, hoéy a nvirszö- lősi bekötőutat 30 nappal határidő előtt befeiezik. Ezekből és méé számos levélből tevődik A kőbányák minden dolgozója lelkesen vállalta, hogy az első negyedévre tervezett 7100 köbméter kőanyag helvett 8800 köbméter terméskövet bányászössze az a összesített vállalás, amely szerint évi tervüket határidő előtt két hónappal teljesítik. Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére a legjobb munkával készülnek a tavaszi szántás-vetésre a nvírpazonyi Gern tsz. tagjai Mi, a nyírpazonyi Gerő termelőszövetkezet dolgozó parasztjai úgy gondoljuk, legméltóbban úgy ünnepelhetjük Rákosi Mátyás elvtárs, szeretett vezérünk és tanítónk hatvanadik születésnapját, ha a lehető legjobban felkészülünk a tavaszi szántás-vetésre; hiszen ezzel alapozzuk meg az idei esztendő jó termését. S a legjobban úgy ünnepelhetünk. ha állatgazdaságunkban is kiváló eredmények megszületését tesz- szük lehetővé. Szántóföldi brigádunk a vetőgépeket már kijavította. Az ekék. boronák javítása most folyik. A vetőmagot kitisztítjuk idejében és csirnképcsségl vizsgálatnak vetjük alá valainenyit. A kukoricánál csövenként! válogatás után a cSővégek- ről külön morzsoljuk le a tengerit és ezeket a szemeket természetesen nem fogjuk vetőmagnak használni. A burgonyaprizmákat állandóan ellenőrizni fogjuk most, a tél folyamán, nem melegednek-e l>e, nincs-e rothadás. Tavasszal újra átválogatjuk a burgonyát és osztályozzuk házi osztályozúval. — Az őszi szántást saját készítésű simítom! fogjuk símítózni a nedvesség megőrzése végei t. Yetőmag-jarovizálúst két növénynél végzünk: az árpánál ős a cukorrépánál. Azért, mert az árpából 12 mázsás, a cukorrépából pedig 230 mázsás terméshozamot akarunk elérni. A cukorrépagomolyokhoz ennek érdekében holdanként 15 kiló mészport fogunk keverni, hogy gyorsabb legyen a csírázás. Gyümölcsösünkben 800 mázsa fekáltrágyát ásunk be és a téli permetezést dendrinnel március elsejére befejezzük. Most állítunk be egy tíz darabból álló teliéntörzset. A jószágot pároz- tatásra csíráztatott zabbal és búzával. készítjük elő. Az egyedi takarmányozást nemcsak az abrak, hanem a szálastakarmányok adagolásánál is bevezetjük. A jószág- állomány állandó zöldtakarmduyá- nak biztosítása érdekében bevezetjük a zöld futószalagot a következő növényekkel: borsócsalamádé- val, zabosbükkönnyel, kölessel, cirokkal, marhakáposztával és télen silóval. — A borjúnevelést mesterségesen végezzük majd el. A teheneknél háromszori fejőst, tőgy-, masszást és utófejést vezetünk be. A növendékeket szintén súly szerint fogjuk takarni;!nyozni. — Sertéseknél szintén külön csoportban takar- mányozzuk a kevesebbet — és többet fialó anyákat. Malacozáshoz fiaztató ládákat készítünk. Az újszülött sertéseket szárazra töröl- getve, ezekbe a ládákba rakjuk, hogy a koca fialás közben egyet se nyomjon agyon. Mindezen munkák sikeres elvégzését Rákosi elvtárs születésnapjára ajánljuk. Emellett Rákosi elv- társ hatvanadik születésnapjáig, március kilencedikéig bevezetjük a villanyt saját erőnkből borházunkba is. üzemképes állapotba hozzuk a szöllőprést, a darálót. S végül: március kilencedikéig minden egyes szövetkezeti tagot megtanítunk munkaegységgel számolni. Szabó István elnök.
