Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-11 / 8. szám
NÉPLAP a 1932 január 11, péntek, Megszilárdította kapcsolatát a termelőszövetkezetekkel a nagyhalászi gépállomás az országos tanácskozás után A fold mű vessző vetkezetek és a baroinfibegy iij tés Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán a termolösz<j vetkezetek és gépállomások kapcsolatáról ereket mondotta: ,,Ennek a mostani tanácskozásnak az egyik jó eredménye as lesz, hogy az elv- társak mindkét oldalról, a, gépáüo- m4sia,k vsak ügy, mint a icrmelö- -zövetkezet idk, megértik, hogy ez a két szervezet egymásra van utalva, egymást kiegészíti, száz és száz egészséges szállal van egymáshoz kötve. Ennek az lesz a következménye, hogy megjavul a, gépáll óménak munkája és a termelőszövetke- :etek termelése is.” Gépállomásaink egyre Inkább felismerik a termelőszövetkezetekkel való kapcsolat fontosságát ős egyre inkább Igyekeznek, különösen a tér. melőszö vetkezetek ős gépállomások országos tanácskozása óta, megjavítani, megszilárdítani e kapcsolatot. Súlyos károkat okozott a szaktanácsok hiánya így van ez a nagyhalászi gépállomáson. is. A gépállomás kapcsolata a termelőszövetkezetekkel eddig leginkább csak abban merült ki. hogy a gépállomás mezőgazdásza, vezetője és politikai vezetője néha meglátogatták a termelőcso- portofcat. Ha valamilyen adatra volt szükség, legtöbbször csak azért mentek ki. Ilyenkor felszedve a szükséges adatokat, továbbmentek, tanácsokkal, agrotechnikai útmuta- ; ásókkal, a munkaszervezet helyes kiépítésére vonatkozó útmutatásokkal ritkán szolgáltak. Kém vettek részt a csoportok életében, a termelőszövetkezetek taggyűlésein >em. Így természetesen nem ismerték a csoport életében felmerülő problémákat és nem is tudtak megfelelő tanácsokat adni.1 its ez. a körülmény rányomta bélyegét a 1 ermelőszövetkezetek munkájára, különösen a növénytermesztésre. A telcktanyai „Vörös Csillag'’ termelőszövetkezetben például öt hold salátamag ment veszendőbe, mert a csoporttagok nem ismerték, hogy milyen munkálatokkal jár, és mi- yen gondozást követel. A gépállomás mezőgazdászai nem ismertették a termelőszövetkezettel, hogy öt bold sulátainag termesztéséhez rengeteg munkaerő kell, amit a csoport még most sem tud biztosítani. Ha ezt megmagyarázzák, a termelőszövetkezet kevesebb salátát vet, de az nem megy veszendőbe, hanem nagy jövedelmek forrásává válik a „Vörös Csillag” számára, j De kevés termelőszövetkezetnek adtak segítséget. > a helyes munkaszervezetek kialakításához és a tervszerű munkához. Ennek következtében sok termelőszövetkezetnél és a csoportokon belül egye« brigádoknál, hol muukn torlódás volt, hol pedig nem volt munka, vagy csak nagyon kevés. így történhetett meg az, egy-két csoportot kivéve, hogy a másodvetések nagyrészét nem takarították be, mert nem volt meg a kellő munkaerő. Az állattenyésztés területén követték el a legsúlyosabb mulasztást a termelőszövetkezetekkel szemben. A gépállomás vezetőségének és a mezőgazdászoknak is az volf a véleménye, hogy az állattenyésztés „egyáltalán nem tartozik rájuk”, s így természetesen nem sokat tettek annak fejlesztése érdekében, ami meg is látszik u gépállomás körzetében lévő tennelőszö- \ etkezeteknél. Ezeknél a csoportoknál az allatenyésztés egyáltalán nem megy. De most, Rákosi elvtárs beszéde után, amelyben felhívta a figyelmünket az állattenyésztés fontosságára sokat javult ezen a téren a helyzet. A nagyhalászi „Petőfi” termelőszövetkezetnél és az lbrányi „Vörös Csillagnál” például a takarmányon eddig tyúkok, disznók s más állatok jártak, összepiszkították, amit aztán a tehenek nem ettek meg * állandóan romlottak. Ezeknél a csoportoknál most gyökeresen megváltozott a helyzet, tisztaság és rend van, s ennek kötetkezménye, hogy kezd fejlődni az állatállomány. Most már a mezőgazdászok is komolyan foglalkoznak az állattenyésztés ügyével. Elhatározták, ügy dolgoznak, hogy a tél folyamán minden csoportnál megkezdődjön az állattenyésztés s hogy levezessék a korszerű szovjet állatgondozást, a, napi többszöri fejést és az egyedi takarmányozást. Meg akarják szüntetni a csoportoknál azt, hogy a tagok állatai együtt vannak a szövetkezeti jószágokkal. Bevezetik azt a csoport tehenészeteiben, hogy minden csepp kifejt tejet megmérjenek, mert csak így tudják figyelemmel kísérni, hogyan javul a fejési átlag. De éppúgy, mint az állattenyésztésnél, más területeken is változás állt be a nagyhalászt' gépállomáson az országos tanácskozás óta. És különösen előrelendíti a jő munka megindítását a gépáílomá■pátroha is azok közé a közsé’ gek közé tartozik, ahol a begyűjtési tervet még nem teljesítették. Szégyenkezünk is . miatta, amikor olvassuk, hogy az üzend munkások milyen keményen harcolnak saját évi tervük túlteljesítéséért. Eegutőbbi népnevelőértekezletünkre pártszervezetünk a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat is meghívta, de azok közül is hívtak, akik elmaradtak a leadással. A párttttkúr, a vb. elnökhelyettes és a vb. titkár elvtársak elmondták, hogy áll a községünk és ismertették a beadással kapcsolatos határozatokat, büntető rendelkezéseket is. Eleinte síró hangon beszélték a beadásban elmaradt hozzászólók, különösen akik a húsbeadással maradtak el. „Kora elég kövérek még a szerződéses beadásba szánt hízók” — panaszolták. De mindjárt megkapták a választ. Kitűnt, hogy csaknem valamennyien olyanok, akik könnyen teljesíthették volna kötelezettségüket, esakohgy első, másod, harmad, sőt negyedízben is csak magukat látták el jól és csak évében tartunk. A ml megyénk tizemet, termelőszövetkezetei, termelőcsoportjai is szép eredményeket érnek el az új esztendőben. Az eredmények kivívásában a munkás- és parasztlevelezők is nagy segítséget nyújtanák. Levelezőink bátran felvetik a hibákat, leleplezik az ellenség munkáját. Levelezőink bírálaton kívül számos új munkamódszert is közöltek lapunkkal, melyet nem egy üzemünk átvett. Bírálják és dicsérik a munkát, maguk pedig példát mutatnak, több és jobb munkát végeznek. A január C-i megyei levelező konferencián nem egy levelező számolt be munkájáról. SZABÓ JÓZSEF ELVTARS, a mátészalkai Magasépítő Vállalat sztahanovistája a következőket mondotta a konferencián: „Jelenleg 1953. áprilisi tervemet teljesítem, most íredig az országos konferencia tiszteletéire vállalom, hegy ötéves tervemet Sztálin elvtárs 73. születésnapjára, 1952. december 21-re befejezem.” Szabó elvtárs példamutatásával utat mutatott a többi levelezőknek is. Szabó elvtársat megbecsülik és szeretik munkahelyén. Levelei nyomán egy-egy munkatelepen sokkal jobban megy a munka. Szabó elvtárs bátran megírja a hibákat és kíméletlenül sok és termelőszövetkezetek megyei tanácskozására való készülődés. A mezőgazdászok már elkezdték a termelőszövetkezetek tervkészítését, s azt összehangolják a gépállomási munkák tervével. Megszilárdítják a brigádok állandó jellegét és ösz- szekötlk azt a csoportok növény- termesztő brigádjával. Azoknál a csoportoknál, ahol nincs még helyes vetésforgó, ott a tervet úgy készítik, hogy a megfelelő vetésforgó kialakuljon. De be akarják pótolni az elmulasztott tanácsadásokat Is. A gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezeteidben szaktanfolyamokat indítanak, amelyeken a csoporttagokat megtanítják a szükséges agrotechnikai és más ismeretekre. Egy ilyen tanfolyamot már meg is szerveztek, a vasmag,veri „Micsurin” termelőcsoportban. A nagyhalászi gépállomáson egészséges változás következett be, most már az szükséges, hogy a termelőszövetkezetekkel való kapcsolatról soha ne feledkezzenek el, aztán szánták el magukat, hogy most már valamit az államnak is adnak. Tudták pedig már múlt év április óta, hogy mennyi a kötelezettségük, mégis csak decemberben, vagy most, januárban állították be hizlalásra leggyengébb sertéseiket. Tudnunk kell pedig, hogy első a nép államával szemlteni kötelességünk lerovása ahhoz, hogy az állam is meg tudjon adni mindent a falu számára. Mintegy 250-en vettek részt a népnevelőértekezleten, akik elhatározták, hogy másnap reggel nép- növelőmunkára Indulnak. Elmondják. hogy a beszolgáltatás felemelése, a kártérítés fizetése nem mentesít még a beadás teljesítése alól. Láthattuk, hogy akiket megbüntettek, azonnal beadták hátralékukat és a. büntetést is. Igazán jobban jár tehát mindenki, aki megelőzi a büntetéseket és teljesíti kötelességét. El is határozta az értekezlet, hogy nem hagyják szégyenben a falut, január 13,-ra mindenből teljesítik a pátrohniak beadási kötelezettségüket, Ocrzsenyi Gyula- levelező. lecsap azokra, akik a nép vagyonával nem gazdálkodnak helyesen. Egyik levelében megírta, hogy Szegedi László kispalúdi építés- vezető elrendelte, hogy vasbeton- oszlopokat kell kiönteni. Az oszlopokat ki is öntötték, de nem ta- kartatta le kellően és a vasbeton- oszlopok nagyrésze tönkrement. — Ezzel Szegedi építésvezető nagy- kárt oko7X)tt népgazdaságunknak. Massányi József klsvárdai levelezőnk is arról számol be, hogy a befurakodott ellenség milyen károkat okozott a kisvárdai kazein- üzemiben. Mnnkaverseny nem volt — írja Massányi elvtárs. —Szakmai képzésről még csak nem is hallottak. A szakszervezet nem dolgozott. Olyan bizalmija volt, mint Mácza Béla, akinek apja n Horthy-időben 20 esztendeig volt bíró. Az ellenség eltávolítása után megindult a munkaverseny. Jelentős újításokat nyújtottak be. Az újítások mintegy 20 ezer forint megtakarítást eredményeztek. Ez a levél is azt bizonyítja, hogy levelezőinknek éberen kell őrködni munkahelyükön. PA RASZTI. V l ELEZŐIX K tevékenyen kiveszik részüket leveleiken keresztül a terinénybegyüj- tés munkájából, Jóni Gynlúné elvtársnő a konferencián elmondotta, levelében név. még tovább erősödjön ez a kapcsolat. A pátrohai dolgozó parasztok elhatározták, hofí.vjíimiár 13.«iji mindenből feljcMfik beadási kötelezettségüket JÍIb velezőmozgci lm unh 16» BJ Levelexőink munkája a terrteljenítés érdekéken 3952-ben, ötéves tervünk döntő A íöldmüvesszövetkezetek nemrég lezajlott megyei küldöttgyűlésén bátran szögezhették le a küldöttek: a_ megye legtöbb földművesszövet- kezete elősegítette a begyüí- tés munkáját, sőt országos dicséretet is megérdemeltek egyes földművesszövetkezetek a begyűjtés jó elősegítéséért, Semmi kétség sem fér hét ahhoz, hogy földműves- szövetkezeteink legtöbbje Sza- bolcs-Szatmárban minden igyekezettel azon volt és azon van, hogy segítse keresztülvín ni a Párt cs a kormány határozatát, segítse megszilárdítani az állami fegyelmet. Éppen ezért csodálnivaló, hogy azt az utasítást, amelyet ezévi január ötödiki keltezéssel adott ki heti értesítőiében a Íöldmüvesszövetkezetek megyei szövetsége, a MÉSZÖV, a községek egyes föld- müvesszövetkezetei bürokraták módjára fogadiák, értelmezik. A január ötödiki utasítás felhívja a földműves- szövetkezetek figyelmét, jól szervezzék meg a baromiíál- , vételi napokat arra az időre, amikor az átvevő vállalat túrajárata az illető községekbe érkezik. (S ennek pontos ütemterve van!) A megyei szövetség azért tanácsolta a földművesszövetkezeteknek, hogy a mindennapos baromfi- átvétel helyett, csak egyes napokon vegyenek át barom fit. mert számos esetben fordult elő, hogy az átvevőváila- lat gépkocsí-túrajáratai hiába pazaroltak üzemanyagot, üresen tértek vissza, S a dolog másik oldala, hogy az átvett baromfi többnapos tárolása is nehézségeket okozott a főld- művesszövetkezeteknél. — Azonban a MÉSZÖV utasítását nem úgy kell értelmezni, --------------------------------------------A Pártoktatá* iIára hírei Szombaton délután 6 órai kezdettel Urbán Szabó Béla elvtárs, a Megyei Pártbizottság szervezőtitkára tart előadást alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok számára. Előadásának címe: „A pártszervezetek irányító és ellenőrző munkája az 5 éves terv végrehajtásában“. , mint a besenyődí és leveleki földművesszövetkezetek értelmezték például, ahol minden felvilágosítás megadása nélkül egyszerűen visszaküldték a baromfibeadási köteles, séget teljesíteni kívánó dolgozó parasztokat. \ tanácsoknak és — nem utolsó sorban a földmüvesszövetkezc- teknek is kötelessége, hogy úgy mozgósítsanak a baromfiátvétel kijelölt napjára: miné! több dolgozó paraszt hozzon akkorra baromfit az átvevőhelyre. — Nyilvánvaló, ha a községekben nem adnak hangot annak, mikor vannak az átvételi napok, ha a íöldmüvesszövetkezetek minden magyarázat nélkül küldözgetik, hívogatják a beadást teljesíteni kívánó dolgozó parasztokat, mint valami bürokraták, semmi jó sem fog kisülni a dologból csak az, hogy elterjed majd egy-egy községben; „minek igyekezzünk a barom fíbeadással, mikor át sem teszik, csak küldözgetnek bennünket?“ Nemcsak a besenyődí, levc- leki földművesszövetkezeteknek, de minden földműves- szövetkezetnek kötelessége az átvevőhelyre jött dolgozó parasztokat felvilágosítani, mikor van a baromfiátvétel. Jegyezzék fel neveiket egy füzetbe és azt is, mennyi ba- romiít akarnak beadni Felvilágosítás után egyetlen dolgozó paraszt sem lesz, aki ne tenne ígéretet: maid elhozza a baromfit az átvétel napián ismét. — De le kell szögezni; ha a községben a hangos híradó, a dobszó mellett a népnevelők is mozgósítanak a begyűjtési napokra — nem lesz sehol sem küldözgetés, rendben megy majd a barom- fíátrétel. Az újfehértói földművesszővetkezet, vasútállomás ős a posta dolgozói szerint „nincs semmi újság a községben”. Erről tanúskodik, hogy a szövetkezet utcai faliújságja, vagy a postán ós a vasútállomás várótermében elhelyezett fali. újságok csupaszon szégyenkeznek. Elég- sok ember megfordul pedig mindhárom helyen, akik szívesen olvasnák ezeket. Kitehetnék » napilapok fris számait Is. szerint megírta, hogy kt teljesítette jól, ki pedig rosszul beadást kötelezettségét. A megdicsért dolgozó parasztok igen büszkék voltak, hogy az újságba került a nevük. Viszont azok a hanyag dolgozó parasztok, akik nem teljesítették kötelességüket, a levél megjelenté után azonnal bevitték az állam raktárába hátralékukat. Levelezőink nemcsak bírálnak és dicsérnek, hanem VJ MOZGALMAKAT . \ is indítanak. Ilyen volt Muha András elvtársnak, a csahold gépállomás mezőgazdászának a kezdeményezése. Muha elvtárs a következőket írta: Azt tapasztaltam, hogy a csahold gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezeteknél és csoportoknál nem fordítanak gondot a közös tulajdonban lévő gépek, szerszámok rendbehozatalára. Azok szanaszét hevernek gondozatlanul. Muha elvtárs azt javasolta a csahold „Lenin” termelőszövetkezet dolgozó parasztjainak, hegy indítsanak mozgalmat a gépek és szerszámok mielőbbi rendbehozására. A esaholciak meg is fogadták a javaslatot és levéllel keresték fel a szerkesztőséget. Levelükben megírták: „megfogadjuk, hogy a legnagyobb gonddal végezzük el a gépek és szerszámok kijavítását, ápolását. Fedett helyen gondozzuk azokat a szántóföldi munka kezdetéig. Egyben felhívjuk a megye valamennyi szövetkezetét, a lehető leggyorsabban végezzék el a gépápolást és a szerszámok rendbeli ozását.” A csahold termelőszövetkezet felhívásához számos tszcs, csatlakozott Gaál Sándor, a fehérgyarmati gépállomás főgépésze hasonló kihívást tett a gépállomások felé. Gaál elvtárs a téli idény alatt ifi és női brigádot szervez, szakmai oktatásban részesíti tagjait, hogy a tavaszi munkák idején, már önállóan tudjanak dolgozni. Ehhez a versenykihívás hoz is számosán csatlakoztak. Levelezőink most már ELŐRE KÉZNEK. Ötéves tervünk harmadik évének teljesítéséért, túlteljesítéséért harcolnak. Berkó András a vencsellői hengermalomból a következőket írja: Az üzem dolgozói- elhatározták, hogy 1052. évi január havi tervüket UH százalékban fogják teljesíteni. Fülei László elvtárs, a Magasépítési Vállalat kőműves brigádvezetője a következőket írja: Vállaljuk, hogy 1952. év első negyedévi tervének január havi részét 12ő százalékra teljesítjük, A munkafegyelem- megszilárdítása és a termelés fokozása érdekében a munka megkezdése dőlt már Hz perccel a, munkahelyen leszünk és a munkaidő minden percét termelő munkában töltjük. Ezek a kiragadott példák Is azt bizonyítják, hogy levelezőink tévé kényén kiveszik részüket a szocialista építőmunkából. Ha az elmúlt évben jól harcoltak levele, zőink a terv érdekében, ebben nz évben még százszorta jobban kell harcolótok.
