Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-26 / 21. szám
néplap 1952 jaotsár 26, szemkfjt A megyer kormány visszautasítja az Egyesültr Államok kormányának semmitmondó válaszát a „kölcsönös biztonságról" szóló törvény ügyében A kuliig}- minisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormánya 1951 december 1-én erélyes jegyzékben tiltakozott az ellen, bogy az Egyesült Államokban törvényt hoztak a „kölcsönös biztonság” elmén, amely ténylegesen fasiszta kémek ős árulók támogatására. szervezésére és felfegyverzésére irányoz elő száz millió dollárt. Az Egyesült Államok kormánya a magyar tiltakozásra december 29-ón .semmitmondó és pökhendi hangú jegyzékben felelt, amelyben az érdemleges válasz elől kitérve, arra .szorítkozott, hogy utalt a Szovjetunió tiltakozó jegyzékére adott amerikai válaszra. Az Egyesült Államoknak erre a jegyzékére a magyar kormány f. hó 24-én az alábbi választ adta: ,.A magyar kormány 1951 december 1-én kelt jegyzékében a legélesebben tiltakozott a Magyar Nép- köztársasággal szemben nyíltan ellenséges „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény” elfogadása ellen és konkrét tényekre hivatkozva rámutatott, hogy a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges, fasiszta és reakciós elemeknek a „kölcsönös biztonságról fizóló törvény” által kilátásba helyezett támogatása és felfegyverzése már ténylegesen folyamatban äs van. Az Egyesült Államok kormánya 3951 december 29-én kelt válaszjegyzékében sem a magyar kormány tiltakozására, sem a felhozott konkrét tényekre egyetlen szóval sem reagált. Ehelyett fölényes hangon orra a válasz jegyzékre hivatkozik, amelyet az Egyesült Állomok kormánya a Szovjetunió kormányának a . kölcsönös biztonságról szóló törvény” elleni tiltakozó jegyzőkére adott. A Magvar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban vlsz- szantasitja az Egyesült Államok kormánya jegyzékének pökhendi hangját és felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét etrra, hogy ilyen hangnem használata nem alkalmas a szuverén államok közötti normális érintkezés fenntartására. Ugyanakkor megállapítja a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok kormányának 1951 december 29-i jegyzéke semmiképpen sem tekinthető feleletnek a magyar kor mány 1951 december 1-i jegyzőkére. A magyar kormány jegyzéke az említett törvényről, mint az Egyesült Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal szemben tett ellenséges lépéséről, valamint nemcsak Magyarországról megszökött. de nagyrészt Magyarországon élő és itt demokráeiaelleues, romboló tevékenységet folytató magyar fasiszták és háborús bűnösök, már folyamatba tett támogatásáról és felfegyverzéséről beszélt, amiért a felelősség az Egyesült Államok kormányát terheli. Az Egyesült Államok kormánya azzal, hogy a felhozott tényekre egyszerűen nem reagál, hanem ahelyett másról he szél, nyilvánvalóan ez alól a felelősség alól igyekszik kibújni. A magyar kormány tisztában van azzal, bogy ezeknek a tényeknek a leszögezésc az Egyesült Államok kormánya számára nem kellemes. De a tényeket nem lehet mellébe- szóléssel nemlétezőkké változtatni. Minthogy az Egyesült Államok «ormányának jegyzőkéből világos, hogy a magyar kormány 1951 december 1-1 jegyzékében felhozott tényeket az Egyesült Államok kormányának megcáfolni nincs módjában, a magyar korma uy teljes egészében fenntartja az előző jegyzékében foglaltakat és Ismételten felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét árra, hogy a ..kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény” elfogadása és magyar fasiszták, háborxis bűnösök és más reakciós elemek támogatása és felfegyverzése szöges ellentétben áll az 1947. évi békeszerződéssel, számos az Egyesült Államok kormánya által elfogadott és aláírt nemzetközi megállapodással és nyilatkozattal, a béke és a nemzetek közötti normális együttműködés érdekeivel. Tovább éleződik a tunéziai helyzet Párizs. (MII) Tunéziában továbbra Is egymást követik a véres incidensek. Szerdán a déltunéziai Tebulban a csendőrök ismét fegyvert használtak. A gyilkos lövöldözésnek hét halottja és tíz súlyos sebesültjc volt. Hivatalos jelentések szerint Menzel Bu Zalfaban heves összetűzésekre került sor a tüntetők és a csendőrség között. Az összetűzés során egy csendőrbadnagy elesett. A csendőrség több tüntetőt letartóztatott. Több tunéziai helységben változatlanul feszült a helyzet. Az eseményekről a hírzárlat miatt csak kevés értesülés kerül nyilvánosságra. Hivatalos adatok szerint a soussel vérengzéseknek nyolc halálos áldozata vud, a három tunéziai napilap azonban tíz, tizenegy, illetve tizenkét halottról ír. Újabb jelntések arról adnak hírt, hogy Tunéziában — a tüntetők megfélemlítése céljából — „vampire” mintájú lökhajtásos repülőrendőr- és robamrendor-alakulato- kat vonnak össze. Meg nem erősített hírek szerint a szerda esti moknini összetűzések során a rendőrség húsz tunéziait megölt. A Tunézia északi részében lévő Kenfben — az algériai határtól 50 kilométerre — szerdán este többezer ember tüntetett. Az Al-Ahrám és az Al-MiSztri című gyiptomi lapok árusítását a tunéziai kormány megtiltotta. 1 A csütörtök esti párizsi lapok szerint az utóbbi napokban a tunéziai összetűzések során több, mint 50 ember vesztette életét — köztük 44 tunéziai. A súlyosan sebesültek száma 170, ezekben a számokban nincsenek benne a moknini Incidensek áldozatai. Az Humanité tunéziai tudósítójának sikerült összeköttetésbe lépnie a Szakara-sivatag közepén, Rema- dában internált Mohamed Ennáfaa- val, a Tunéziai Kommunista Párt titkárával. Ennafaa a telefonbeszélgetés során többek között elmondotta, hogy Ki terebélyese elík az új €*eléjies©n Kemény taps csattant a megyei tanácskozás délelőttjén, amikor Baksa Gábor elvtars, a gelénesi Petőfi termelőszövetkezet elnöke bejelentette, hogy rövid pár nap alatt micsoda változás ment végbe náluk, az egész falu megindult a szövetkezet felé. S miesoda lelkesen verődött össze vagy ezerötszáz tenyér, mikor délután megjött a gelénesi dolgozó parasztok üdvözlete is, tudatván a megyei tanácskozással, hogyan nő, hogyan terebélyesedik, hogyan győzedelmeskedik az új, falujukban odafent, a beregi végeken. Azóta, ha bárki is kérdezi a dolgok alakulását Gelénesen, az oda- valósiak első szava, hogy „köhy- nyebb megszámolni egyszeriben, ki van odakint, mint azokat szümbavenni, akik beiül vannak a szövetkezeten”. Hétfőn, a megyei tanácskozást követő nap azt mutatták a belépési nyilatkozatok, hogy nyolc újbelépő családdal 45 családra szaporodott az „öreg” szövetkezet, a Petőfi tagsága, az űj. III. típus szerint működő Kossuth 370 hold földjét SS család hozta össze, köztük 24 középparaszt. A Béke nevű űj I. mintájú termelőcsoport 26 családja (köztük 19 középparaszt van) meg 330 holdra növesztette a földterületet. — Nem is olyan régen, amikor az új esztendőt köszöntötték Gelénesen, 37 család volt csak az „öreg” szövetkezetben, a Petőfiben. Ennyien gazdálkodtak 435 holdon. A régi egyes csoport meg, a Dézsa, nem számlált több tagot hét családnál 117 hold földön. — Nagy változás történt azóta. Az „öreg” egyes csoport fogta magát és átlépett az újonnan alakult Kossuthba, mivel az már a III. minta szerint kívánta a gazdálkodást. De hogy a Dózsa átléphessen a Kossuthba, ahhoz legelőbb is meg kellett alakulnia a Kossuthnak. Megalakult, s még egy új egyes is mellé. Egyszóval gyökeres változás történt pár nap alatt Gelénesen, kiterebélyesedett az űj, a szövetkezet. Hétfőn alig volt már vagy negyven család csak a szövetkezeteken kívül. Idegeu ember nem Is venne észre egyszeri látásra semmi különöset a falun. Vastag, ragadós hó fed el mindent, beborítja a házakat, mint a csend. Csak látszat ez a csendőr- sóg, nagyon is él, forr a falu. — Száz és ezer kérdés van Deák elrtárshoz, a párttitkárhoz, aki ugyancsak most lépett bo a szövetkezetbe. Száz és ezer kérdés vau Baksa Gáborhoz, az „öreg” szövetkezet elnökéhez. Tervek születnek egyik óráról a másikra, ízlelik, kóstolgatják az újat a ge- lónesiek. Vájjon mikor kezdődött el ez a változás Gelénesen? Vájjon csak 1952. január tizennyolcadikán, tizenkilencedikén? Akkor, amikor a község vezetői, Deák elvtárs, a párttitkár, Baksa András elvtárs, ,a tanácselnökhelyettes elhatározták, hogv űj csoportot alakítanak? Nem. Sokkal régebben kezdett változni a falu. Gelénes már akkor elindult az űj felé 1949-ben, amikor megalakult az „öreg” szövetkezet, a Petőfi. Nem, nem voltak sokan akkor olyanok, akik egyszerre szakítani tudtak a régivel. Azonban sokkalta többen voltak azok, akik kívül, a megalakult csoport mögött követték a „közösködőket” lépésben, első perctől kezdve nagy figyelemmel. Kosa Sándor sem váltotta fel mindjárt negyvenkilencben az „cnyém”-et a „miéuk”-kel. „Mégis, tizennyolc hold föld van a talpam alatt, meg látóm, meggondolom még” — így vélekedett. De vájjon ellensége- szemmel nézte-e a szövetkezetét? Dehogy. Nem is ment volna ki akkor csupán szívességből hat mázsa árpáért olyan helyre, mim a Lucskaszeg, ahová még üres fogattal is nehéz kimenni, különösképp őszidőben, mikor olyan a ge- lénesi határ földje, hogy lehúzza, az emberről a csizmát. De kiment Iíósa Sándor. Szívesen, mert a csoportbeliek kérték. Befogott, elszekerezett. Lucskaszegre és elhozta az árpát a szövetkezetnek. I Vájjon ő volt-e az egyedüli, aki látta a jót a szövetkezetben, csak nehezen szánta még el magát? Mi volt a múlt nyároD, mikor a Petőfi tagjai megszorultak a hordásnál? — Negyvennyolc-ötven fogat állt be reggelente a portánkra — mondja Baksa Gábor elvtárs, a Icíőfi elnöke, és széles mosolyra ráncolódik az arca. Jogos a büszkesége. Joggal büszkélkedhetik azzal, hogy a Petőfi termelőszövetkezetre jő szemmel néztek mindvégig a kívülállók, hogy a nyáron egyszerre főiszáz szekér is eljött segíteni hordani az „öreg” szövetkezetnek. S hogy jöttek? A Petőfi egy, akarattal úgy döntött: „Felírjuk majd mindötöknek a munkaegysé get a hordásért és zárszámadáskor részeltek majd utána.” Nagy felfortyanás volt erre az egyéni gazdák közt. Nem fogadták cl az ajánlatot. De nemcsak egyszerűen nem fogadták el. Hanem megmondták, hogy „majd megtaláljuk mi még azt a munkaegységet...” (Folytatjuk.) Idős Ressegi Sándor sst oh án ovi siti IDÍtS RESZEGI SÁNDOR a büdszentmibályi Alkaloida jel- vényfes sztahánovistája most boldog életében nem egyszer gondol vissza az 1930-as évekre. Arra az időre, amikor még mint fiatalember 3 évi cselédeskedés után bejutott nagynehezen a dolgozók egészségére akkor még ártalmas üzembe. Egész kis üzemrész volt még akkoriban az „átoldó” ahová idős Reszegi Sándor került. Kicsi volt, de annál veszélyesebb. Egy-egy dolgozó nem húzta tovább azon a helyen kőt-három hónapnál, az arcot annyira marta a félkész áruból kiáradő savgőz. De nem volt mit tenni, hiszen az alig 50—60 munkással dolgozó kis tizem tulajdonosai többezer munkanélküliből válogattak Büdszentmihályon és környékén. Volt mindig jelentkező az egészségre ártalmas „átoldó- ban” is. MA MAR a gyárba bekerülő fiatalok nem húzódoznak az „utóidétól” mint a 30-as években a gyárba kerülő dolgozók, hanem örömmel mennek idős Reszegi Sándor mellő dolgozni. Ennek nem csupán az az oka, hogy az üzemrész ma már tiszta, egészséges, hanem az is, hogy idős Reszegi Sándorról már több, mint három éve úgy beszélnek a gyár dolgozói, mint olyanról, akinek irányításával jó szakmunkássá válnak a hozzá kerülők. a tanítómester ÉSZREVETTE akkoriban, hogy a dolgozó társai szinte takarják előtte is, meg mások előtt is, hogy miként végzik el munkájukat. — Nehogy valaki megtanulja azt. amit én tudok — volt a nézete a felszabadulás előtti munkásnak az Alkaloidában is — mint máshol. Az akkori időkben lévő nagy munkanélküliségtől való rettegés volt az ok. Lassan rájött idős Reszegi Sándor, hogy ma már munkanélküliségtől nem kell félni, hiszen mindenki megtalálhatja a neki megfelelő munkát. Aztán arra is rájött idős Reszegi Sándor, hogy ma még több hozzá hasonló szakmunkásra van szüksége az országnak, de még az egyre nagyobbodó, terjeszkedő Alkaloidának is. Aztán,, mikor Gadnai Gábort az udvari munkások közül mellé tettől: az „átóidéba”, 1948-ban már más szemmel nézte a volt napszámosfiút. Nem olyat látott benne, mint akt a keresetét akarja elvenni, hanem olyat, akinek szakembernek kell lenni, mivel az országnak, a gyárnak szüksége van reá. Annak a gyárnak, amelyikben már ok a gazdák. Eeszegi Sándor, Gadnai Gábor és a többiek. És Gadnai Gábor, az egykori napszámos fiú jó tanítót kapott idős Keszeg! Sándor személyében. sün. Ahogy, végigolvasta, annak minden sorát helyeselte. Mert az a felhívás még Idős Keszeg! Sándornak is mutatott további utat. Rájött, hogy a hozzá beosztott Róka Máriával még többet kell foglalkoznia, segíteni, hiszen azzal Is éppen a terv mielőbbi befejezéséért dolgozik. „Mert ba Róka Má rlát a legkisebb fogásokra is meg tanítom munkaközben, akkor az a jövő héten már könnyen teljesít öt százalékkal többet az elmúlt hetinél ! És ugyancsak többet termel az elkövetkezendő hetekben is” — mondta akkor a vele együtt dolgozó fiának. EZ ÍGY IS VOLT. Naponta nem is sok idő alatt mindig egy egy munkafogás végleges begyakorlására tanította meg Róka Má riát idős Reszegi Sándor. És Róka Mária munkateljesítménye hetenkint, dekádonkint emelkedett és vele együtt a gyár tervteljesí téso is. Mert nem csak idős Re szegi Sándor az, aki ma már tanítja, oktatja a hozzá beosztott dolgozókat, hanem a többi sztahanovisták, munkában élenjárók is, Az elmúlt héten, mikor idős Reszegi Sándor szabadságra ment. kissé izgatott volt azért, hátha nem úgy fog menni a munka az átoldóban, mint aziüúig. Hátha elmaradás lesz a tervteljesítésben! gépek is akcióba léptek, A Ce Soir jel ütése hírt ad arról, hogy Tunéziában már foganatosítják a szerda esti minisztertanácson jóváhagyott katonai intékedéseket. Franciaországból repülőgépen gyarmati gyalogos különítményeket szállítottak Soueseba, ahová csütörtökön hadihajón tengerészkülönít-, mény Is érkezett. Sfaxban gyalogság szállt partra. Tunézia valamennyi stratégiai pontján hatalmas. az internáltakat felkereste a tunéziai francia rezidens kabinetirodájának egy ezredese, ellentéteket akart szítani a kommunista és a Desztur-párti Internáltak között, de valamennyien kereken visszautasították. Ennafaa kijelentette: bizonyos abban, hogy a tunéziai nép egységharca győzelemre vezet. Tunézia függetlensége egyébként a francia ős. a tunéziai nép közös érdeke. Pedig idős Reszegi Sándor sem volt mindig olyan, hogy ruuuka- módszerére, tapasztalataira tanítsa a fiatalokat, a gyengébb eredményt elért dolgozókat. 0 is úgy gondolta még a felszabadulás utáni első években is, hogy amit ő tud, arra neki van szüksége — és jöjjön rá mindenki maga arra, amit tudni kell. Ez a gondolkodásmód még az 1930-as évekből maradt. Ma már az idős Reszegi Sándor mellett eltöltött egy évi munka után vegyész-szakos tanár lesz Gadnai Gáborból 1 Jó SZAKEMBERT nevelt idős Reszegi Tóth Józsefből Is, aki most a „levúlaszlóban” dolgozik és állandóan a terv felett teljesít. Aztán az inult év december 1-én, ahogy a Szabad Népet olvasta, annak első oldalán akadt meg a szeme, Bőder Béla felhívdDe aztán megérkezése után örömmel látta, hogy nem volt az üzemrészben semmi zökkenő. Haladt a tervteljesítés úgy, hogy ma már a kis irodája falán lévő teljesít- ménytáblán tisztán látható: az üzemrész két nappal jár előbbre a tervfeljeeítéssel és az ehaviter vet a Rákosi elvtárs születésnap jára tett vállalás szerint három nappal hamarabb teljesíti! Pass Otto.
