Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

4 NÉPLAP 1952 január 5, szombat ! Eredményesen folyik a traktorostoborzás a nyirtéti gépállomáson A nyirtéti gépállomás az őszi tervét alig hatvan százalékban tel­jesítette. Ennek egyik legfőbb oka a munkaerőhiány volt. Az őszi tervidényben nem egyszer négy-öt gép is álit, mert nem volt meg a gépállomáson a megfelelő számú .munkaerő s így nem tudott a gépállomás vezetősége embert biz­tosítani a gépekhez. A munkaerő- hiány következtében az üzemelte­tett gépekhez is sokszor csak egy traktorost osztottak be. Nagyon ritka eset volt az, ha megvolt a géphez a teljes létszámú személyzet, így csak egy műszakban, esetleg nyújtott műszakban tudtak dolgoz­ni. Ez is jelentékenyen hozzájárult jjhhoz, hogy a tervet nem tudta tel­jesíteni a nyírtéti gépállomás. Per­sze, emelett még sok olyan hiá­nyosság volt, amely hátrálhatta a terv teljesítését, mint például a munka szervezetlensége, a munka­fegyelem meglazulása s nem utolsó sorban a munka verseny elhanyago­lása. De az egyik legdöntőbb ok a munkaerőhiány volt, aminek leküz­désére a gépállomás vezetősége az őszi nagy munkák alatt nem sokat tett. Pedig a most elért toborzási eredmények igazolják, hogy ezt a hibát még akkor meg lehetett vol­na szüntetni. A gépállomás vezető­sége s a pártszervezet elhanyagolta a toborzást. Nem folytatott széles­körű agitációs munkát a gépállo­máshoz tartozó termelőszövetkeze­tekben s a környező községek fia­taljai között, különösen a lányok között annak érdekében, hogy ül­jenek traktorra. Azonban a gépállomás vezetősége mostmär tanult a hibákból Komolyan hozzálátott a hiányzó munkaerő megszervezéséhez, hogy biztosítsa az ezévi tervteljesítés si­kerét. A széles körben megindított agitációs munkának már megmu­tatkoznak az eredményei, különösen a női munkaerők bevonásánál. Az a 12 férfi, öt leány és két asszony, akiket beszerveztek a gépállomásra és már ismerkednek a traktorral, különböző gazdasági gépekkel, mu­tatják azt, hogy a jólszervezett agt- táclós munka mindig meghozza a kívánt eredményt s hogy a női munkaerő toborzása sem olyan ne­héz és „lehetetlen"’ feladat, mint ahogy azt ezelőtt hitték. Ebben a munkában Tóth elvtárs a gépállomás vezetője járt elől, jó példával: a hét nő felvétele nagy­részt az ő agitációjának eredmé­nye. Az kell, hogy a gépállomás pártszervezete is most már komo­lyan kapcsolódjon bele ebbe a munkába és vonja be a munkaerő toborzásba a párttagokat s a leg­jobb pártonkívüli traktorosokat, is. Visszajött Ónodi Erzsébet is Vigyáznia kell a gépállomás ve­zetőségének és a pártszervezetnek arra, hogy ne forduljon elő olyan eset, mint a.nyár folyamán történt, ónodi Erzsébet., aki most az új trak­toristák között van, a nyár folyamán már dolgozott egyszer a nyírtéti gépállomáson. Sokat olvasott a szovjet női traktorosokról és tudta, hogy a megyében Is vannak trak­toros lányok s megállják a helyü­ket, nem egyszer jobban, mint a férfiak. S látta azt is, miképpen dolgozik a gép a csoportjuk föld­jén. Ilyénkon mindig elfogta a vágy: bárcsak ö is traktoros le­hetne. Megszerette a gépet nagyon. S végül elhatározta magát és be­ment dolgozni a nyirtéti gépállo­másra. Itt azonban nagy volt a csalódása: a gépállomás vezetősége nem törődött vele, a pártszervezet sem érdeklődött munkája iránt. A traktorosok nem akartak vele dol- gozui, mondván, hogy ,,nem végzik el két ember munkáját”. Nem egy­szer szemére vetették, hogy inkább maradt volna otthon a főzőkanál mellett. És nem volt hiány a durva szavakban sem. így ónodi Erzsébet otthagyta a gépállomást. Most ónodi elvtársnő, hogy alka­lom nyílt rá, megint bement a gépállomásra. A gépállomás veze­tői, dolgozói mind becsüljék meg mostmár őt is és minden traktoros­nőt. ‘ A gépállomás vezetőségének meg kell teremteni a megfelelő munkafeltételeket a női traktorosok számára. Ezt várja el joggal Jä­ger Margit, Kaszás Mária, Kaptuf Margit, Duleba Jánosné és Türk Károlyné is. A gépállomás vezetőségének az a feladata, hogy kielégítse a szaktan­folyam iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést. Minél jobb legyen, mi­nél többet nyújtson a szakmai tan­folyam. Ha ez így lesz, akkor már a tavaszi terv teljesítésnél is nagy segítséget nyújtanak a gépállomás­nak az új munkaerők. —áfra—. Ml ÚJSÁG A MEGY EBEN? Sikeresen folyik a sertéstenyésztési tanfolyam a nyírlugosi állami gazdaságban A nyírlugosi állami gazdaságban sikeresen folyik a sertéstenyész- tési tanfolyam, amelyen több .megye sertésgondozói Tesznek részt. A tanfolyam kéthetes, hétszer ismétlődik meg új és új hallgatókkal. A tanfolyam hallgatói a legjobb szovjet tenyésztési módszerekkel ismer­kedhetnek meg. Az első csoport már sikeresen vizsgázott s minden remény megvan arra, hogy a résztvevők valamennyien jobb munkával hálálják meg a nép államának a tanulási lehetőséget. Sport VAROS! „TIZEK BAJNOKSÁGA1’ A nyíregyháza YTSB rendez-ésebe* Is érül lebonyolításra a váróéi „Tfatfk Bajnoksága”. A versenyen a vára? iagjobb tíz asetaliten iszez ő j e vesz részt, A verseny 5-én. szombaton 17.50 jierckor ünnepélyeié megnyitóval ke»z. dodik, majd vasárnap 5 órakor idy- tatódnak a mérkőzések. A Városi Test- jievelóei és Sportbizottság a következő tíz játékost hívta meg a versenyre: F-rdéflyi, Vcczán, Ligeti. Szilágyi, !Nagy p, Petőfi Sportkörből. Garai. Koot'a. Vö­rös Meteorból, Szilágyi M. Kővári (Elek­tromos), Lengyári (Fáklya. Sportkör). A verseny első hat helyezettje fogja képviselni ^Nyíregyháza, színeit a há­rom váron közötti bajnokságon. A részvevő versenyzők mindegyike okle­velét kap, áiz. oIfh) három helyezett pe­dig értékes emléktárgyat. A vásárosnaménví járás bépmüvelésf ügyvezetői versenyre hívták _ki a megye valamennyi já­rását; hol érnek el nagyobb sike­reket a kuli árverseny során? A nyíregyházi Magasépítési Vállalat sztahanovistái. legjobb műszaki dolgozói értekezletre jön­nek össze vasárnap - délelőtt az üzemben, hogy megtárgyalják 1952 nagy tervfeladatait. Különösképpen foglalkoznak majd a Kőder-fmozga- loi innal. A kemecsei Járási Pártbizott­ság helyesen ismerte fel a levele- lezési mozgalom jelentőségét és szá­mos új levelezőt szervezett az utób­bi időben a Néplap számára. Domokos József elvtárs, a besztercei termelőszövetkezeti csoport tagja, a Néplap levelezője beszámol arról levelében, hogy Szil­veszterkor nagyszabású béke-teaest tét rendeztek. Ezen az estén az út­törő pajtások mutattak be színes kultúrműsort —, tánc, malacsorso­lás tette még vidámmá az ó-év bú­csúztatását, az új év köszöntését. Január 17-én este naéyszabá-1 síi balettestet rendeznek az Opera­ház művészei Nyíregyházán a „Jó­zsef Attila” kultúrotthonban, A kitelepített ügyvédi és a volt földLbiriokos, mint Az ügy azzal kezdődött, hogy a káHősemjéni községi tanács Jene! Erzsébet szülésznő részére kiutalta Rimaszomlbaty Géza, volt pénzügy igazgató és földbirto­kos üresen álló tanyai lakását, hogy a szülésznő elláthassa a tanyavilágban szolgálatát. Egy napon a szülésznő meglepő leve- . lot kapott, bizonyos dr. Brüll Dániel nyíregyházi ügyvédtől. A .levél többek között ezeket tar­talmazta: ,,lí ima szómba tv Géza barátom megkért, közöljem ön­nel, hogy7 jogtalannak tartja az ön erőszakos behelyezkedését... önnek nem állott jogúiban a lak­részt lefoglalnia .. ” — s végül perrel fenyegetőzik az ügyvéd. Távol álljon, tőlünk annak fel­tételezése, hogy Rimaszombat y jogosnak tartja a szülésznőt a tanyán, hiszen.ebben az esetben minden bizonnyal nagymérték; ben csökkent a csecsemőhalan­dóság, a gyermekágyi hálái, egészségesebb gyermekek nőnek fel a volt cselédek udvarain. Meg vagyunk arról is győződve, hogy „jogtalannak” tartja' Ili maszombaty „űr” a földosztást, azt, hogy a pénzügyigazgalói ..jogi szakértők44 székben munkásember ül, jogta­lannak tartja, hogy • nincsenek kakastollas csendőrök. Egyszó­val igen hasonlatos a jogi fel­fogása Trumanékhoz például, akik az „emberi jogok védelme” felkiáltással négereket lincseltet- nek, Koreában apró csecsemő­ket gy i 1 költ a t nak meg, békés or­szágokba kémeket, gyilkosokat küldenek, összeesküvéseket támo­gatnak. E nagy jogászokat méltó­képpen egészíti ki dr. Brüll, a Budapestről kitelepített hétpró- bás gazember, egy előkelő ügy­védi iroda és több emeletes sa­rokház volt tulajdonosa. Csak éppen egyről feledkeztek él a „neves'’ emberek. Arrót, hogy Magyarországon, még Kál- lósemjén'ten is a nép törvényei számítanak s a nép jogait tart­ják tiszteletben. Dr. Brüll er­ről majd elgondolkozhat a bör­tönben — az ő és Himaszom- baty jogos lakásán! Tudniillik e derék jogász elfeldekeze.tt arról, hogy szennyes és mocskos múltja miatt -régen felfüggesztették az ügyvédi > gyakorlattól s lia en-. nek ellenére ilyen tevékenységet -folytat—— jogellenesen - jár el. Öt titóista banditát ítéltek halálra Bulgáriában Terrorista banda ügyét tárgyal­ta Blngovrádban a szófiai megyei bíróság. Venvesziav Nikolov és Hriszto Kacarevszki fővádlottak vezetésével a banda tagjai illegá­lis terrorista-csoportokat szervez­tek a népi hatalom ellen és kémte­vékenységet végeztek Titőék szá­mára. Ezenkívül megbízást kap­tak felelős párt- és államvezetők meggyilkolására. A banda tagjai elfoga fásukig számos bűncselek­ményt hajtottak végre. A bíróság a banda vezetői és tagjai közül ötöt golyóáltali ha­lálra, kettőt: húszévi szabadság- vesztésre, kettőt tizenötévi, egyel pedig háromévi szabadságvesztésre ítélt. íY v nőn in s íeti: s LG a hálószobabútor eladó, Sztáiiu- tér 9. sz. VASÁRNAP elveszett húrom 1 éves csikó ét’ égj- 2 eves csikó. Két barna pej, egy sárga pej és világos pe.i. Aki tud az eíükóborolit csikókról, je­lentse azt a nyírbogdányi Kossuth termelőszövetkezetnek. DOMBJRAD községben az országos kirakodó és áMatvásárt folyó hó 7-én faríják meg. melyre vészmentes he’y- n»l minlenféle állat ioiha jtható. I A feketevágásról A feketevágás néni más, mint az ellenség mestersége — hogy kisebbítse a nép va­gyonát. hogy megakadályozza az ország kamráinak meg­teltét hússal, zsírodéval. A .feketevágás törvénybe ütkö­zik, a ísketeváljckat súlyosan megbüntetik. Ezt ismer­tetik minden íaíuban a ta­nácshíradók, érni beszélnek legelsősorban a népnevelők. A becsületes dolgozó parasz­tok, a falvak többsége pe­dig helyesel. í’eiveslík a ta­nácsok intézkedéseit, ami­kor feljelentést tesznek a íe- ketevágó kulákok, de a vá­gási engedély nélkül, feketén vágó dolgozó pr.i asztok ellen is, akik spekuláns mód-a igyekeznek kibújni a vágás után következő zsírbeadás alól. Cseppet sem helyesük azonban, ha a tanácsok el­nézik a feket.evágók vétkeit, ha a tanácsok megalkuvó módra, kézlegyintéssel inté­zik el a támadásokat a dol­gozó nép ellen, az ország előrehaladása ellen. Sőt fel­háborodással tiltakoznak olyan esetek ellen, hogy egyes vezetők (!) rokonai­nak semmi bántódásuk nem esik, amikor feketén vág­nak jószágot. Azt vetik tel: elmúlt már az a világ, jól tudjuk, amikor a község „fe­jesei“ lenyúzták a dolgozó emberekről a bőrt, elmúlt az a világ, amikor a „fejesek“ rokonai, akár talpnyalóí is belénk rúghattak, a „tűz kö­rül melegedtek“. Most a dol­gozó népé a hatalom ebben az országban. A tanácsokat mi választottuk, dolgozókat küldtünk oda magunk közül, hogy ügyeinket a lehető leg­jobban intézzék. Nem tűr­hetjük hát. hogy v legyenek! Nem is tűrhető, hogy Ra- mocsaházán, ahol a iöldmű- vesszövetkezetí ügyvezető, ófehértón, ahol a községi ta­nácselnök öccse, Vaján, ahol a tanácselnöknek ugyancsak rokona, Petneházán, ahol a tanácsapparátusban dolgozó „sógora-komája“ volt fekete- vágó — semmi intézkedés se történjék a törvény szigorú, megalkuvás nélküli érvénye­sítése irányában! Azoknak, akik a törvény érvényesítésére, az állami fe­gyelem önzésére hívatottéi, azoknak legelsősorban ma­guknak kell betartaniok a törvényt, legelsősorban ma­gukhoz legközelebb kell a törvényt érvényesíteniök- Nem jó vezetők, akik nem így tesznek. Még rosszabb vezetők (!) azok, akik el­tusolják. „mentik“, elkenik a dolgot, egyenesen el­lenszegülnek a törvénynek. A fekélyek, a szocializmus építését gátló visszásságok ellen nem küzdeni — egyet jelent a szocializmust építő munka mcggátlásával, egyet jelent a dolgozó nép ügyének kiszolgáltatásával azok ke­zébe, akik szabadságunkra, békénkre törnek. Vájjon nem azok cseleked- tek-e helyesen, akik például Nyíregyházán erélyesen felléptek a különféle oppor­tunista mentőakciók ellen, akik keresztülvitték, hogy még súlyosabb büntetést kapjanak feketevágásért azok, akiknek maouknak kel­lett volna a törvénv legelső őríző'nek lenni! Helyesen ítélték el 3 hónapi börtönre Mudri^ Andrást, a nyíregyhá­zi járási tanács volt hivatal- segédjét és másokat! A törvényt a dolgozó nép hozta, saját felemelkedése, saját előrehaladása ügyében. A törvényt megszedő1’ a néo felemelkedése, előrehaladá­sa ellen tesznek! A dolgozó nép a hozott törvények be­tartására maga vásártól i meg képviselőit a tanácsok­ban. Akik visszaélnek a nép bizalmával, akik maguk is törvényszegőkké lettek, akik kézlegyintéssel intézik el a törvényszegést, különösképp akkor, ha a büntetés őket közelről érintené — akkor a dolgozó nép ellen tesznek, a dolgozó nép felemelkedésé':, előrehaladását gátolják! A nyírmadai állatni gazdaság jó munka­szervezettel lát a tavaszi munkákhoz Az 1951-es év tanulságos volt nálunk a nyirmadai állatni gazda­ságban. Rájöttünk, hogy nagyon hiányos volt a munkaszervezés. Megcsináltuk ugyan a brigádok, munkacsapatok,,. egyének számára; a földterület felosztását a korata­vaszi munkálatok megkezdése előtt de azt végre már nem hajtottuk; A későbbi munkák során és a te? takarításnál láttuk meg igazai) ennek hiányát. Nem tudtuk meg­állapítani, hogy a rosszul megmun­kált, - keveset termő földterületért ki a felelős. De azt sem, hogy kit illet dicséret, jutalom a bő termésért. Éppen ezért határoztuk el, hogy ezóvben a földterület fel-, osztását már most elkészítjük és azt minden körülmények között be is tartjuk. Annál is inkább tehet­jük, mivel már eddig 250 dolgozót szerződtettünk le ez évre. Gondot: fordítunk a tavalyinál sokkal jobban a mun ka versen át­szervezésre és az eredmények is­mertetésére, ami elősegíti a mun­kák időre való befejezését. Meg­tartjuk ezerben is a tavaly jól be­vált szokást, hogy minden nagyobb munka indulása előtt a pártszer­vezet, üzemi bizottság, DISZ és, a vezetők megbeszélik a feladatokat és azoknak végrehajtását. Bégány Mildös, a nyirmadai állami gazdaság levelezője. A VÁROSI TANÁCS büntetőbí­rója a Melléktermék és Hulladék­gyűjtő Vállalat vezetőjét, Klrilla Józsefet 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Klrilla József újmintájú munkakönyv nélkül alkalmazott egy hétnél huzamosabb ideig mun­kavállalót. Ugyanannál a vállalatnál Huc- maim Zsuzsanna munkakönyvkeze- lőt 500 forint pénzbüntetésre ítél­ték. mert közvetítés nélkül vett fel más vállalattól önkényesen kilépő dolgozót. ftfiádióiuíisor JANUaR s, szombat KOSlSUTH-iíÁDIÓ: 5.00-tót 8.30-ig: Reggeli muzsika a munkába induló dolgozóknak. Hanglemeze^. —1 Közben: 5.30: .Hírek. 6.00: Falurádió. 6.45: Hírek. 11.30: Parasztok. Két elbeszé­lés. 12.00: Hírek. 12.30: Lakatos Vince és zenekara .játszik. 13-15: Hanglemezek. 14.00: Tdőjárásjelentés. 14.15: Zongoramuzsika. 14.30: .Elbe­szélés. 15.00: Hanglemez. 15.3 5: Hí­rek zerbül. 15.30: Előadá.-». 15.45: Állami Vállalatok hírei. 15.50: Könyv muzsika, színház. 16.10: Szovjet na­pok — szovjet emberek. 16.20: Tánc­zene. Í7:00: Hírek. 17.10: Ajándék- műsor. 17.50: Fa u rádió. 18.25: Vi­dám népzene.' 18.40; Hírek németül. 19.00: Egy .laka — cg'y nóta. 19.30: Hírek szerbül. 2000: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Hová lett a tavalyi hó. 21.45: Verbunkosok. 22.00: Hírek. 22.25: Tánc éjfélig. 24.00: Hírelv. PETöFI-RaTITÓ: 6.00: Reggeli hangverseny. 6.45: Jó reggelt, gye­rekek! 7.05: Hanglemez. 7.15: Hírek szlovénül. 7.35: Szovjet ée csehszlo­vák /ilmdalok. 8.00: líé&zlotek a mai operettekből. 8.40: Magyar népzene. 9.45: Görög gyermekek műsora. 10.00: Hírek. 10.10: Orosz és szovjet mu- z-ika. 10.50: Opera részletek. 15.00: Hanglemezek. 15.40: Elbeszélés. 16.00: Ziit i Újság. 16.35: Ipari szaktanfo­lyam. 16.50: Szív küldi szívnek szí­vesen. 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! 17.30: Hírek. 17.40: Katoua- nóták. ; SZABOLCS-SZATMÁFI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkí Mihály Felelős kiadó; Cyőre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Líuzia György-.u. 6. Tel.: 13-70,. '2-77 Kiadóhivatal; Nyíregyháza. Zsdáuov-u. 1. — Telefon. 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza. Dózsa Gvörgy-h b

Next

/
Oldalképek
Tartalom