Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
4 néplap 1952 január 20, vasárnap EPOl A KOMMUNIZMUS Szerdán tartják Nyíregyházán a Lenin-emlékestet i. Hajnali köd üli m'eg a gáton túl elterülő roppant völgyiek nőt. A köd halványkéken gomolyog és pontosan a vfe látszatát kelti. — Mintha tenger lenne előttünk! Mi. kor sátán felszáll a köd, hatalmas arányaiban előbukkan a cimljan* stzkajai ■víztároló. Ez a hivatalos neve, a valóságban azonban ISO kilométer hosszai, 30 kilométer szélességű tenger lesz, mélysége eléri n.z Azovi-tonger mélységét. Kiszámították, hogy vihar idején három, méteresi hullámok nyargalnak majd óriási felületén... Sokat írtak már a cimtjanszka- jai hatalmas építkezésekről, do ír- niivalő mindig akad. Kifogyhatatlan a téma, mert szinte minden nappal új kép fogadja az embert. Akik szeptember 19-én jártak erre, még azt látták, hogyan folyik a mindkét oldalról beszorított, csendesnek nevezett Don szakadatlanul Mtoorogva régi medrében. Szeptember 20-án már új medrében hömpölygött a folyó: valóra vált a szovjet tudósok elgondolása, megvalósult a sízovjet emberek építő munkája nyomán. A további napok is új meglepetéseket, új eredményeket hoztak. Szeptember 21-én üresen tátongott a régi meder, amelyből évszázadok után kiparan- osolták a Dont, de szeptemberi Költöznek a falvak 22-én már nyoma sem volt az elhagyott folyóágynak. Gépek sokaságát állították munkába és nem egészen kilenc óra alatt elzárták a régi medret. 2. Most a 12 kilométeres gát betonmunkálatain dolgoznak olyan lendülettel, hogy ezen a téren is egyik napról a másikra feltonerhe- tellenül változik a kép. A beton- keveréket szállító villamosvonátok vezetői megkétszerezték fordulóik számát, a betonlapokat szállító gépkocsivezetők az eddigi 12 forduló helyett 30—10 fordulót tesznek meg és ilyen arányban fokozták termelésüket a betongyárak is. lágyija Psenyieina koroszomoltag, az egyik bétongyár főmechaniku- sa például elérte hagy napi 500 köbméter helyett im’gegyszer annyi betonkeveréket szolgáltat. A villa- mosvonatok felé hat óriás portáldaru nyújtogatja hosszú nyakát, átveszi a betontartályokat és a gátnál dolgozó burkoló munkásokhoz továbbítja. Ilyen lendületes munka mellett a jövendő körvonalat napról napra mind határozottabban bontakoznak ki. és a partján épült Kumsaekaja községet a 18 kilométernyire levő fensíkra költöztették. így indult vándorútra sok falu arról a vidók- ről, amelyet rövidesen elborít a tenger. így vándorolt el az üj tenger névadója, Cimljanszkaja köz- ség is. Az új Clmljanszkaját most a gát másik oldalán találjuk meg. Frissen épített, szép házak sorakoznak egymás mellé, rendezetten, nem ügy, mint a régiben, ahol összezsúfolt, szeszélyes volt az építkezés. Itt nemcsak a jelenre gondolnak, hanem a Jövőre Is, a jövő városkép kialakítására. Jóleső érzés tölti el az embert, amikor az új építkezések között járkál. Az egyik házon fenn van az utcatábla is; Sserafimovics-utea, A ház elől ellátni a hatalmas építkezésre. Látjuk a két zsilipet, amely a cimljanszkaja! tengert a Donnal összekötő hajózható esa-, tornán épült. A gorkiji gyárakban már útra készek az áramvonalas gyorshajók, amelyek Moszkva és Kosztov között közlekednek majd és néhány hónap múlva itt járnak a csatornán, az új tengeren. Igazuk van a cimljanszkajiaknak: minden más, minden szebb... (D. Holendra cikke nyomán) Találkozás Lenin elvtárssal s. Ahogy elzárták a Don régi medrét, elzárták n Kumsak-folyót is. élénkem élnek bennem most is a Szovjet unióbeli emlékek s kitörölhetetlenül flni jog bennem az, amilcor a küldöttség vezetője kőéit e: küldöttségünk megtekinti a világ proletariátusának lángelméje, Lenin elvtárs mauzóleumét. A Metropol-szálló nagytermében elcsitult a zaj s minden are a be- szótő felé fordult. „Sokat láttunk és tapasztaltunk rövid, kintlétünk előtt s kitárult előttünk a, szovjet emberek gazdag, vidám élete. — Mintha tükörbe tekintettünk volna, ügy láttuk meg a szovjet emberek alkotó munkáján keresztül jövőn- két, a szocialista társadalom, a szocialista. emberek boldog jövőjét. Holnap pedig — folytatta a be' szótő — megtekintjük, annak az embernek a mauzóleumát, aki mindennek az alapjait lerakta, aki utat mutatott a fejlődésre s akinek útmutatásait követve, a nagy Sztálin valóra váltotta Lenin ha- gyatékdl." Nem volt sok beszéd, min d a m;- nyiunk lelke örült, hogy megláthatjuk. a, kommunista eszme továbbfejlesztőjét, a szovjet haza építésének megalapozóját. * á A VÖRÖS TÉREN az ívltim** pák fénye megtörik a Kreml falain. Azt hittük, a Téren kevesen leszünk és elmondhatjuk egymásnak gondolatainkat. De úgyüit- szik, ezen a nyári éjszakán nemcsak mi, hanem sok moszkvai ember jött el a Vörös-térre, hogy üj erőt merítsen ahhoz a munkához, amelyet a szovjet emberek folytatnak, a, kommunizmus építésénél: válni aváltdsában. .1 Kreml tornyán, ötágú vörös, rubincsillag lángolt. Heragyogta fényével a márványmauzóleumot s úgy tűnt, mintha fáklya lobogna: « béke és szabadság fáklyája. Beszélgetni akartunk, de annyi rótt a mondanivalónk, hogy az érzelmek elnyomták bennünk a szót. llogy meddig álltunk ott, percekig, vagy órákig, — ncrn tudom, de sebesen kergetődzö gondolataim állandóan egy dolog körül forog-' lak: holnap meglátom öt, a Halhatatlant, a Nagyot, Eszményképünket. Ezen az éjszakán nem aludtam. Folyton az járt, az eszemben: milyen lehet öt Filmeken már sokat láttam megjelenítve, harcban és munkában, a Forradalom nehéz viharaiban. 8 láttam: ott, ahol megjelent, üj erőt kaptak a csilg- gedők, a gyözniakarás lobogott minden emberben, .t korahajnalt fény így ébren talált S mire a nap gazdag sugarait önteni kezdte, készenlétben voltam. Nemcsak én, de sok más társam is. JfORÁN REGGEL indultunk a széles Szadorája-ülon a Lenin-niauzólcum feló s azt hittük, hogy rni leszűrte az első látogatók. A Vörös-téren azonban ezrek és ezrek álltak s a Szadovdja-üt felől egyre hömpölygött az emberáradat, mintha mindenki ma egy pont felé igyelcezett volna: a Lenin-mauzó- Icum felé. A nagy szovjet haza testvéri népei mintha mind-mind követeket küldtek volna Leninhez, Örményországból, a gazdag grúz földekről, Tyrkméniából, vágj) Kirgizia, távoli. vidékeiről. Sok- anya gyermekével, fiatalok és öregek egymás mellett állottak türelmesen, Várták, míg rájuk■ kerül a sor. Bennünket, a magyar pa- rasztkiildöttség tagjait, előreengedtek. 8 mi rövid perceken belül szívdobogva állottunk ott a márványból készült mauzóleum előtt. Díszt és pompát vártunk mindannyian, hatalmas emelvényt > amikor megpillantottuk öt, a Nagyot, Lenint, mindegyre csak. öt néztük. Bent, a márványteremben már nem gondoltunk sem díszre, sem pompáira, csak őrá, Leninre. Hogy meddig néztem öt, percekig, vagy órákig — megint nem tudom. Csal: egyet tudok, hogy sokáig, nagyon sokáig, égy néztem rá, mint a szomjúhozó, ügy néztem rá, mint aki most nagyon sokat kapott, új erőt és lendületet a munkához, a harchoz. Bent a teremben nem gondolkodtam, csak néztem Lenint a maga egyszerűségében, a maga nagyságában. 8 már réges-réyen újra az utcán voltunk, de én még mindig ügy éreztem, mintha olt állanék előtte. 8 amikor erre a napra visszagondolok, tisztán és világosan ált előttem, hogy Lenin soha nem halhat meg. Lenin él ma is és élni fog örökké, J ÉVIN ÉL azokban a hatolJJ más erőmüvekben, amelyek könnyebbé teszik a szovjet ember számára a munkát. Az öntiizőcsa- t ornák ban, amelyek termőfölddé teszik a sivatagokat. A milliók szivében, okik ma az ö nagy. halhatatlan ügyén dolgoznak. Él a kazahsztáni mezőkön s benne él abban a hatalmas harcban, amelyet a szovjet emberek a kommunizmus felépítéséért folytatnak. Benne él a dzsambull Vörös Csillag-kolhoz gazdag termése: edm ínyeiben, Dzsentehora Dórikba kvt'efer mé termázsás hektáronkénti oulcorrépa- termésében, amellyel világrekordot ért el, Szorij Nyikoláj, hatvan métermázsás hektáronkénti rizstermésében. Benne él a kazah nép szívében, akik a Forradalomig a legnagyobb elnyomatásban, szenvedésben éltek. Mindenütt találkozunk Leninnel a szovjet földön, Kazahsztánban vagy Ásít) ahdn vidékén, Ukrajnában vagy a, Bjelorussz földeken. Benne él abban az útmutatásban, amelyet a szovjet nép azóta, való- rándított: szovjethatalom és villamosítás: a kommunizmus. JVáLTjNK IS ITT VAN Lenin. ~ Itt él gyárainkban s a, földeken. Az tí eszméje lelkesít bennünket még nagyobb eredmények elérésére. Az ö eszméjét valósítjuk meg akkor, amikor országunk villamosítását végrehajtjuk. Az ö eszméje él a Tiszalöki VizierOmü- ben, melynek elkészülte után gaz- \dag fény árasztja el falvalnkat, \hatalmas erővel folyik az iparosítás munkája: új gyárak gazdagítják hazánkat. Lenin szellemében változtatjuk hazánkat a vas és acél országává. Megvalósult lenini eszme volt az, amelyik küldöttségünk minden egyes dolgozó paraszt tagját meggyőzte az új út, a szocialista út helyességéről s ennek szellemében írták alá a csoportba való belépési nyilatkozatukat, tettek fogadalmat arra, hogy hazatérésük után üj csoportokat alakítanak. A fogadalmat tett köriettc. L. Szász Simon parasztkiildütt beszámolója nyomán, a Bárt irányításéival lb- rány termelőszövetkezeti község lett. Nagy Károlyné lányai paraset- asszony-kühlött új csoportot alakított. És ebben az évben ezeken a földeken mór gazdag termés bizonyítja a szocialista, a, lenini út helyességét. 8 amikor T.cnin elvtársra gondolunk, lehetetlen nem gondolni harcos társára, Sztálin elvtársra, Lenin eszméinek továbbfejlesztőjére. hagyatékának megvalósítójára a világ proletariátusának, a békéért küzdő embermillióknak zászlóvivőjére. 8 a ma harcaiban öt 1 áljuk magunk előtt és harcostársát, amit.or fáradhatatlanul, erőnket nem kiméire küzdünk hazánkban a■ szocializmus megvalósításáért, küzdünk azoknak az eszméknek megvalósításáért, amelyek boldogságun!,at s jólétünket hozzák! ZHüRAKGYSZKI MIHÁLY A január 21-i üzemi és kerületi Lenin-emlékeslek után, szerdán este hat órai kezdettel tartják _me£ a központi emlékestet Nyíregyházán Lenin elvtárs halálának 28. évfordulója a> kaiméból a Magyar-Szovjet Társasáé székházában. A beszédet Murczkó Károly elvtárs, a Maévar Dolgozók Pártja Városi Bizottságának titkára tartja meg, ma;d bemutatják a székházban a „Lenin októbere“ című szovjet filmet. A háromhónapos pártiskola jelentőségéről és szerepéről A Politikai Bizottság 1951 május ■ 17-1 határozata kimondja: „Pártoktatásunk alapvető feladata a marxiznius-lenintziuus elsajátítása alapján az MDP II. Kougresz- ,szn sa határozatainak bevitele a párttagság széles tömegeibe”. Étiből kiindulva a propagandistáknak nevelőmunkájukat a Kongresszus határozatának szellemében kell végezniük, A pártiskolák, melyek a propagandamunka fontos eszközei, komoly szerepet töltenek be a megye pártszervezeteit vezető funkcionáriusok nevelésében. Itt kapják meg a kommunista nevelésen kérésziül azt a döntő segítséget, amely az osztályharc folytatásához, az új társadalom építéséhez szükséges. A lidromhőnapos pártiskola elsősorban párttitkároknt, vezetőségi tagokat, valamint tömegszervezeti funkcionáriusokat készít elő a megnövekedett feladatok végrehajtására. Olyan funkcionáriusokat, akiknek — mint Pártunk alsó parancsnoki karának — munkáján múlik nagyrészben a párt- és kormányhatározatok közvetlen megvalósítása azáltal, hogy a párttagság segítségével mozgósítják a feladatok végrehajtására a dolgozó tömegeket. A Párt azt a megtisztelő, komoly feladatot tűzte ki a pártiskolák elé, hogy a megnövekedett feladatokhoz mindenkor adják meg a megfelelő segítséget. Vonatkozik ez természetesen a nemzetközi kérdésekben való tájékozódásra is. Az Iskolán az elvtársak megtanulják felismerni a Szovjetunió-vezette béketábor és az USA által vezetett imperialista háborús tábor politikája közti különbséget. A béketábor igazságának, megdönthetetlen erejének tudata új erőt, biztonságot ad az elvtúrsak- nak az előttük álló nehézségek leküzdéséhez . Az iskolán az elvtársak választ kapnak a pártépítés elvi és gyakorlati kérdéseire. Gábor elvtárs, a nyírtéti gépállomás politikai vezetője elmondotta, hogy ment náluk azelőtt a tag- és tagjelöltfelvétel. Taggyűlés napján, esetleg egy nappal előbb keresgették, hogy kit is lehetne felvenni, mert — amint mondotta — „nem volt tervszerűség, nevelőmunka a pártépltés torén. Az iskolán megtanultam, hogy rendszeresen foglalkozni kell azokkal a pártonkívü- llekkel, akik tervteljesítésben, népnevei őmunkában és egyéb pártmeg- blzatások teljesítésében megállják a helyüket. Mióta az Iskolából hazatértem, nyilvántartjuk ezeket a dolgozókat és a pártvezetőségünk egy- egy tagja rendszeresen foglalkozik velük. Most már állandóan tudjuk, hogy kiket javasolhatunk a következő taggyűlésen felvételre, de már azt is, hogy azután kikkel foglalkozunk nagyobb mértékben. Komolyabb gondot fordítunk a politikai iskolára is és sikerült megszüntetni az eddigi lemorzsolódást, ügyelünk arra is, hogy a felvett tagjelöltek jó munkájukon, tanuláson keresztül a tagjelöltségi idő elteltével tagokká válhassanak.” Az iskolán megtanulják észrevenni az elvtársak a látszólag kis dolgok szoros összefüggését az országos üggyel. Korsoverszki Jolán elvtársnő, a veucsellől gépállomás vezetője elmondotta, hogy mielőtt bejött az iskolára, sok dolgozó elkésve járt be munkahelyére. Most értette meg igazán, hogy a munka'fegyelem megsértése milyen befolyással van a tervteljesítésre és ezen keresztül a terméshozamra. Most már a szigorúbb rendszabályokat meg is tudja világosan magyarázni a dolgozóknak. A pártiskola feladata az is, hogy segítségét nyújtson a szocializmus építése politikai, gazdasági és kulturális kérdéseinek megértéséhez. Ezek megértése Is aláhúzza a tanulás fontosságát, megmutatja azt, hogy csakis az elméleti képzettség segítségével tudjuk hiba nélkül megvalósítani Pártunk parasztpolitikáját Csak elméleti felkészültségünk biztosíthatja, hogy el ne tévedjünk a bonyolult falusi osztályhareban, Méglnkább megértik az elvtársak, hogy a II. Pártkongresszus általi kitűzött döntő stratégiai feladat, a mezőgazdaság szocialista átszervezése állandó harci kérdés, amelyet csakis a falusi osztűiyellen- séggel szembeni kemény, szívós harcban vihetünk győzelemre. Lenin elvtárs azt tanítja erről; „A proletárdiktatúra nem befeje- zéso az osztúlyharcnak, hunom folytatása új formában: a proletár- diktatúra, a győzelmes és politikai hatalmat kezébovevő proletariátus osztálylmrca a legyőzött, do inog nem semmisített, el nem tűnt, ellenállását meg nem szüntető, ellenállását fokozó burzsoázia ellen”. Az 1919 október 20-i és az 19511 május 17-i PB határozatok oktatási munkánk hiányosságaikról vetették fel az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának, valamint al párt- és kormányhatározatok 'feldolgozásának gyengeségét. Fontos figyelmeztetés ez elsősorban számunkra. minden propagandista számára. Úgy tanítsuk az elméletet, hogy azzal hallgatóinkat gyakorlati munkájukban fegyverezzük lel, ai párt- és kormányhatározatok, a. Pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósításában. A PB május 17-1 határozatai hangsúlyozza: „A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista, káderek összetételétől, azok elméleti, politikai és módszertani felkészültségétől függ. Most fokozottan* olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában. Szabadon tájékozódnak a belpolitikai és nemzetközi helyzetben. Választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egye3 elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre, ék úllhatőságra nevelik a hallgatókat.'’ A propagandamunka megbecsülő* sót, egyben felelősségét olvashatjuk ebből a határozatból. Csak az lehel jó propagandista, aki szüntelenül saját képzettségének emelésére törekszik. Komoly segítséget nyújtanak ebhez a szovjet propagandisták gazdag tapasztalatai, a szovjet pedagógiai tanulmányok. Példaképeink a nagy Bolsevik Párt tagjai és a szovjet emberek milliói tudatában vannak annak, hogy marxista-leninista képzettségük emelése, a kommunizmus épít* kezésoit, a béke nagy ügyét segít* elő. Ennek tudatát kell elmélyít«, illők megyénk propagandistáinak la a szocializmus építésének meggyorsítása, a béke védelme érdekében. Dáni SámAomé, a 3 hónapos pártiskoia vezetője^
