Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-19 / 15. szám

Mai számunkból: Termelőszövetkezetek tervké­szítéséről (2. oldali Miklósi művezető megszilárdítja a mun­kafegyelmet (3. old.l Ne fe­ledkezzenek meg a tanulásról a sóstóhegy! Vörös Csillag fiatal­jai (4. oldali VILI. évfolyam- 15. szám. ÁRA 5© FILLÉR 1952 január 19, szombat Készülődés országos kői Közeledik február 1„ a Ma­gyar Sajtó Napja s, a február 2-án cs 3-án meátartandó orszá­gos levelezői konferencia. Ezzel kapcsolatban Bodó Gusztáv elv- társ, a nyírbátori Dohánybevál­tó ,.Néplap''-levelezőie a követ­kezőket írta levelében többek között: „A Szabad Nép. amely­nek 10 éves évfordulóját ünne­peljük február 1-én, Rákosi elv­társ irányításával úi emberekké neveli népünk fiait, lányait, a dolgozókat. Igaz kommunisták­ká, akik lelkesen küzdenek az ötéves tervért., a békéért... a Szabad Nép felhívja a figyel­münket az éberségre! Erre nagy szükség van, az ellenség min­dent megpróbál, hogy építésün­ket gátolja. A mi üzemünkből a minap távolítottuk el az egyik bérelszámolót. aki tudatosan rosszul számfejtette a béreket, zavart okozott az üzemben, elé­gedetlenséget keltett a dolgozók között... Nincs az országban olyan üzem, vagy község, ahol ne lenne ott a Szabad Nép. Elviszi a ió eredményeket, a jó tapasztalatokat egyik helyről a másikra, a hi- h&k feltárásával figyelmez­tet bennünket is: nehogy a. fejünkbe szálljon a siker... Az­zal a felhívással fordulok a dol­gozókhoz, hogy tegyük méö erősebbé a kommunista sajtót azzal, ho ' '/eleinkkel felke­ressük a iesztőségeket. A megyei 1. -zői konferencia, amelyen résztvettem, még na­gyobb lelkesedést adott az írás­hoz, ahhoz, hogy többszöi írjak a Szabad Népnek és a Néplap­nak. Amikor írok, mindig úgy érzem, hogy a Párttal beszél­getek- Tudom hogy a Párt ve­lem van s ha nehézségeim van­nak. akkor segít. Elhatároztam azt is, hogy az országos levelezői konferenciára, a Magyar Sajtó Napjára készülve, mint régi le­velező számos dolgozó társam­mal értetem meg a level ezőmoz- salom jelentőségét. Ui levelező­ket szervezek s ugyanakkor arra is gondolok hogy a pártsaj- lónak minél több olvasója le­gyen..." Ebből a levélből is kicsendül az a nagv szeretet,, amelyet a kommunista sajtó s elsősorban Pártunk központi lapja, a Sza­bad Nép iránt érez dolgozó né­pünk. Magukénak érzik a dol­gozók a kommunista újságot — olyan eszköznek, amelv a dol­gozók felemelkedéséért. az igazságért folytat meg nem al­kuvó harcot. Megtiszteltetés­nek. felelősségteljes társadalmi munkának tartják éppen ezért dolgozóink a levelezést s a le­velezők büszkék a levelezői címre. _ A megyei konferencia óta el­telt időt a szerkesztőséghez be­érkező levelek számának gyara­podása jellemzi. Ma már na­ponta 5—6 levéllel több érke­zik a Néplaphoz, mint a megve-' konferencia előtti időszakban. Ugyanakkor nagymértékben emelkedett a levelek színvo­nala is. Olyan levelezők, akik eddig nem igen nyúltak hozzá a bírálat fegyveréhez, csupán az| eredményekről tudósítottak, ma már élesen feltárják a hibákat. Örvendetes, hogv a pártélet te. rületérői tudósító levelek szárn-j megnövekedett. Különösen i a levelezők i fer éneid j ára kemecsei járásra vonatkozik ez- S régi levelezőink elbeszélget­nek a dolgozókkal s e beszélge­tések nyomán új levelezőkkel gyarapszik a ,,közvélemény pa­rancsnokainak" tábora. Lukács Irén, a nyírbátori óvónőképző intézet növendéke öttagú leve­lezőkört. szervezett az iskolá­ban. Simon Sándor elvtárs a megyei levelezői konferencia óta két munkást segített hozzá a levélíráshoz. Tárnái elvtárs a büdszentmihálvi Alkaloidában szintén két új levelezőt szerve­zett. Kiemelkedik Csorba Béla elvtárs, nyírtéti agronómus, le­velező tevékenysége. ak; a kör­zetében lévő termelőszövetke­zeti csoportokban mindenütt be­szélt a levelezőmozgalom jelen­tőségéről s úi termelőszövetke­zeti levelezők írnak már azóta a szerkesztőséghez leveleket. Szikorai Imre, a fehérgyarmati növényolajipari üzem levelezője három levelezőt, Nvíri István elvtárs, az újfehértói termelő­szövetkezeti csoport levelezője' két új levelezőt szervezett. Lemérhető a mozgalom fejlő­dése aban is, hogy pártszerve­zeteink, pártbizottságaink na­gyobb gondot fordítanak a leve­lezőmozgalom erősítésére, ápo­lására, támogatására. Itt külö­nösen ki kell emelni a kemecsei Járási Pártbizotság munkáiét. Egyrészt maguk a munkatársak is leveleznek a Néplappal, más­részt az alapszervezetek meglá­togatása alkalmával elbeszél­getnek a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezeti csoportta­gokkal és segítséget nyújtanak egy-egv levél megírásánál Rá­mutatnak a községbeli munka hiányosságaira s erre felhívják a levelezők figyelmét: „lám, ezt még nem írtad meg a lapnak. Ha előbb megírod, akor már a pártszervezet, vagv a tanács ki­javította volna a hibát...” így s hasonló módon nevelik a leve­lezőket arra hogy azok valóban olyan emberek legyenek, akik „nem félnek a puskagolvotol", akik kíméletlenül feltárják a munka fekélyeit s akik javas­latot tesznek a hibák orvoslá­sára- Fontos az, hogy alapszer­vezeteink vezetői, a járási párt­bizottságok támogassák és segít­sék a levelezők munkáját. Fi­gyeljenek fel éberen a levelezők üldözésére s ha valahol ilyet tapasztalnak, azt kíméletlenül torolják meg! Mire figyelmezzenek még levelezőink? Hogyan készülhet­nek legméltóbban a Magvar Sajtó Napjára, az országos leve­lezői konferenciára? Ugv, hogy példamutatóan élenjárnak a ter­melésben. Nem jó levelező az olyan munkás, aki csak ír a munkaversenyről. de maga nem jár a verseny élén. Nem ió pa­rasztlevelező az, aki ír a falu ügyeiről, de maga nem teljesíti az állam iránti kötelezettséget. Egész dolgozó népünk lelkes munkával készül Rákosi elvtárs születésnapjának évfordulójára Levelezőink ünnepeljék úgy Rá­kosi elvtárs születésnapját hogv a tiszteletére folyó munkaver­seny motorjai lesznek. A mun­ka frontján elért győzelmek­kel is erősítsék leveiezőmozgal- fnunkat a „közvélemény pa­rancsnokai". Hogyan dolgoznak a járások a szilárd állami fegyelemért* a begyűjtési tervek teljesítéséért Szabolcs-Szatmárbau ? A KEMECSEI JÁRÁSBAN nem bizonyít az állami fegyelem szilárd­ságáért folyó kemény harc mellett az a körülmény, hogy az elmúlt esztendő utolsó negyedévét a járás három község kivételével (itt még mindig nem készítették el a hátra­lékosokról szőlő kimutatást!) 133 múzsa baromfi, közel S0.000 darab tojás, mintegy 150.000 liter tej és 341 sertésadóssággal zárta. Ennyi­vel tartoznak még a járás falvai a dolgozók államának. Helyesen cse­lekszenek a tanácsok, amikor e ter­mékekkel adósokra kártérítést vet­nek ki. Azonban ne csak a kive­tésre legyen gondjuk, legyen gondjuk a kártérítések behajtására is! A tanácsok pénzügyi dolgozói, de a járási tanács pénzügyi osztálya sem foglalkozik megfelelően a ki­vetett kártérítések behajtásával. A legutóbbi héten sem hajtottak be a kivetett kártérítésekből, csak mind­össze 21.000 forintot. Ezzel a behajtott kártérítések összege csak 146.000 fo- ríntra növekedett, közben Mi történik a Nyíregyházán kiállított vételi jegyekkel ? A kemecsei járás több községében arra hivatkoznak, hogy Nyíregyhá­záról nem kerülnek cl a vételi je­gyek a falusi átvevőhelyekre. Ez a dolog úgy értendő: í$qk n dolgozó parasztok, akik Nyíregyházán jár­tukban teljesítik beadási kötelezett­ségeiket, Vételi jegyei Nyíregyhá­zán kapnak. A nyíregyházi átvevő­helynek kötelessége lenne értesí­teni az illetékes községi tanácsot, hogy a dolgozó paraszt kiegyenlí­tette Nyíregyházán tartozását az állammal. Azonban a nyíregyházi átvevőhely hajlamos arra, hogy .megfeledkezzék” erről az értesítés­ről, Hiba ez, mert a községi taná­csok nem tudnak a teljesítésről, kártérítést vetnek a dolgozó pa­rasztra — úgy gondolván, hogy még mindig hátralékos — s mikor pénzügyi dolgozók kimennek a kártérítést behajtani, vagy fizetésre figyelmeztetni, meglepetve talál­koznak a teljesítést igazoló nyír­egyházi vételi jegyekkel. A kemecsei járás községi tanú­államnak, Nyíregyházán már teljesí­tett”. Kissé „kényelmes" álláspont ez. Helyesebb lenne tisztázni a nyíregyházi átvevőhellyel a dolgot — s következetesen érvényt szerezni ezután a törvénynek! Javul a zsírbegyüjtós munkája a járásban. Emlékezetes, bogy a lap felvetette: sokfelé a piszkos, rendetlen íárolóhelyek, do legfőképp a zsírátvételi utalványok hiánya akadályozza a zsírbegyüjtés munkáját. Döntő fordulat követke­zett be ezen a területen azóta, megjavult a zsírszállítás, Nyíregyházán is létesítettek nagyméretű tárolóbelyet, véteiijegyekkel is ellátták a községi tanácsokat. A kemecsei járásban es is hozzája* rult althoz, hogy megjavuljon a zsírbegyüjtés munkája. Amíg az előző hetekben sokszor tíz mázsára is felrúgott a heti zsirhátralék, ad­dig ez a hátralékos mennyiség előbb öt mázsára, majd 3.S mázsá­ra esett le. Hozzájárult a javulás­hoz az. hogy a kemecsei járás . tanácséinak titkárai inkább szív­ügyüknek tekintik már a zsírbe- gyűjtést, mint azelőtt. Sok tanácstag adósa még az államnak a kemecsei járásban a kivetés nem kevesebb 737.000 forintnál. Nem elég pedig, ha a tanácsok csak „emlegetik" a törvényt a kártéríté­sek kivetésével, de nem töreksze­nek a törvény következetes végre­hajtására, nem törekednek arra, hogy a kivetett kártérítéseket meg is fizessék az államnak tartozó dolgozó parasztok, mert félnek, hogy „népszerűtlenekké" válnak. csal helyesen hangoztatják, hogy hiba ez —, de annál helyteleneb­ből teszik, hogy állandóan ilyesmi­re hivatkoznak, amikor a kártérí­tések -behajtásáról van szó: „mi­nek menjünk ki, mikor a legtöbb gazda, igazolja, bogy nem adása az Minden eredmény ellenére talán éppen a kemecsei járás volt az, ahol a legtöbb tanácstag volt adósa az államnak. Példamutatás helyett elmulasztották a kötelessógteljesítést és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a járás — mellőzve a meglévő le­hetőségeket — nem teljesítette ter­vét. A járásban Beszterec volt az egyedüli község, ahol a tanácstagok közt egyetlen hátralékos volt. A többi községben mindenütt jóval több tanácstag maradt adósa az ál­lamnak. Helyes volt, hogy végre megszületett a já­rásnál a hátralékos ’tanács­tagok listája, felkeresték ezeket a hátralékosokat, elbeszélgettek velük köte­lességükről, arról, hogy éles kell járniuk a törvény meg tartásában, hisz őket egész falvak ügyelik. Ennek volt köszönhető, hogy a hát* ralékos tanácstagok hatvan szdzar léka rendezte már tartozását. —. Hasonló listát állítsanak össze a többi járások is, ahol sok tanács, tag is adósa még az államnak, $ foglalkozzanak ezekkel a hátraléko­sokkal ügy, mint a kemecsei járás­ban, hogy az eredmények ne ma­radjanak el. A szovjet javaslatok feletti vita ismét megmutatta: az USA politikája új világháború kitörését célozza Az ENSZ politikai bizottságának ülése az új világháború veszélyét, meg­Az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának január 17-i délutáni ülésén befejezték a vitát „Az új világháború veszélyének elhárításá­ra, valamint a béke és a népek közti barátság megszilárdítására irányuló intézkedésekről” című szovjet javaslatokkal kapcsolatban. A szovjet javaslatok körüli, eddigi vitából kiviláglott, hogy a Szovjet­unió és a béketábor minden más országa a nemzetközi feszültség el­hárítására és a béke biztosítására irányuló politikát követ, míg az USA és az USA-tói függő orszá­gok az új világháborút készítik elő. A politikai bizottságban lefolyt vita .eredményeit A. .1. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség veze­tője meggyőző beszédben összegez­te, amelyben éles szavakkal lep­lezte le az amerikai-angol tömb agresszív szándékait. Visinszkij elvtárs behatóan és gondosan .elemezte a szovjet javas­latok minden pontját és megdönt­hetetlen érvékkel cáfolta az ellen­vetéseket, amelyeket az amerikai agresszív tábor. országainak képvi­selői e javaslatokkal szemben fel­hozlak. Rámutatott, hogy e küldöttek el­árulják : előzetes megegyezéssel meg akarják akadályozni a .szovjet kül­döttség által előterjesztett határo­zati javaslatok lényegbeli megvi­tatását. Csak ezzel a kétségtelen meg­egyezéssel magyarázhatók — mon­dotta Visinszkij elvtárs — az egyes küldöttek beszédéiben unos- untalan megismételt szovjetellenes rágalmazó koholmányok és durva kirohanások, amelyeket szemláto­mást arra szántak, hogy még zava­rosabbá tegyék a vizet, mivel a zavarosban könnyebb' halászni, — Ezeket arra szánták, hogy elkerül­jék az alapvetően fontos kérdések megtárgyalását és hogy a tények hélytelen megvilágításával, sőt el­torzításával kíséreljék meg a köz­vélemény félrevezetését. Befejezésül azt a mély meggyőző­dését fejezte ki, hogy az általa elő­terjesztett békeprogramm elfogadá­sával és azzal, hogy minden béke- szerető állam következetesen vég­rehajtja a pmgrammnt, elhárítják szilárdítják a bekét és a barátsá­got a népek között. Ezután az elnök szavazásra tet­te fel a kérdést. A francia burzsoá sajtó beismer­je, hogy az USA küldöttségének erős nyomásra és különféle cselfo­gásokra volt szüksége, hogy a kül­döttségek többségét a szovjet ja­vaslatok ellen hangolja. Miután az USA küldöttségének sikerült elérnie, hogy előbb a há­rom nyugati hatalom határozatter­vezete fölött szavazzanak, a politi­kai bizottság áttért a szovjet ja« vasiatok néhány pontjával kapcso­latos szavazásra. Ezeket a ponto­kat az amerikai tömbhöz tartozói országok küldöttségeinek szavaza­taival elvetették. Igen jellemző azonban, hogy a küldöttek közül számosán nem támogatják az USA, Anglia és Franciaország álláspont­ját. Az USA küldöttségének alig sikerült az összes szavazatok felé­nél valamivel többet, harmincöt! szavazatot szerezni a szovjet jnvas­iatok elutasítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom