Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-17 / 13. szám
4 NÉPLAP 1952 íanuár 17, csütörtök Sokkal jobban becsüljék meg a nagydobosi Petőfi tsz-ben MEGYÉNK KULTÚRÉIETÉBŐL a szakember munkáját .JLeuin októbere44 Nagydoboson a Petőfiben az a felfogás uralkodik, hogy iskolára nem engednek senkit, mert abból „d«logfeerülő'Y ,,botosispán'’ lesz. Kolozsvári Mihály gyümöleskor- tőszeti brigádvezetőt a járási mezőgazdasági osztály a múlt év októberében öthónapos iskolára javasolta Kecskemétre. Nehezen búr, de a tagság mégis beleegyezett. Kolozsvári Mihály a szövetkezet érdekében örömmel ment tanulni. Karácsonyra szabadságra engedték Kolozsvárit az iskoláról. Az iskola vezetősége azt mondta Kolozsvárinak és minden iskolahallgató- nak, bogy tanuljanak nyugodtan, mert a multévben teljesített munkaegységeiknek legalább ötven százalékát megkapják. Ezt Kolozsvári elvtársban megerősítette az országos tanácskozás felhívása Is, amely szintén azt mondja: az iskolán lévő tagok 50—70 százalékos jóváírást kapnak. A nagydobosi Petőfi tagsága azonban úgy döntött, hogy Kolozsvári v-isszamehet az iskolára, de munkaegységet javára nem írnak, „más helyett nem dolgoznak”. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán is oszlásra kerülő javakból, mint például tűzifából, nem adnak Kolozsvárinak, mert nincs munkaegysége. Ilyen döntés után, az iskolát félig elvégezve, Kolozsvári kénytelen volt itthon maradni, XI ajjon volt-é érdeme Kolozsvá’ riuak abban, hogy az 1951. évi almatermésük több, mint negyven százaléka exportminőség volt? Bizonyára volt. Ha tovább engedik tanulni, ezévben lehet, hogy 60 vagy 70 százaléka lenne exportminőség! Ezek a körülmények mégsem kedvetlenítették el Kolozsvárit, ltosz- szalóan mondja, hogy a vasárnapi NéplBp-ban csak a szántóföldi téli- munkákról volt szó, a gyümölcsös munkáit meg sem említette a cikk. Ö szeretné tapasztalatait és a tanultakat elmondani a Néplapon keresztül a gyümölcsösben téli munkákról. — Ha a téli munkákról beszélünk — mondja Kolozsvári elvtárs — vissza kell menni a szüretig. Szüret után a támkarókat uzonnal szedjük össze. Ennek kettős célja van, védjük a téli időjárás rongáló hatásától és az el- kallódástól. — A trágyázandó területekre kihordjuk a trágyát és be is szántjuk. Ha mütrágyázunk, a szuperfoszfátot is ilyenkor szórjuk ki és beszántjuk. Kötöttebb talajokra érettebb, egészen laza, homokos talajra pedig szalmásabb trágyát hordunk. 'A trágyahordás a mi szövetkezetünkben sem történt meg az ősz folyamán, most hordjuk. Ez hiba, mert nem tud borulásnak indulni, mire megkezdődik a tuvaszi nedvkeringés iw nem tudják a fák idejében hasznosítani. Továbbá: a trágya bomlásához, különöseu a kezdeti Időbén, sok csapadékra van szükség, ami tavasszal vagy nyár elején nincs mindig biztosítva — így a gyümölcsfa vízszükségletének egy részét vonja el. Ilyenkor szokták mondani a tapasztalatlan kertésztek, hogy nem használ a trágyázás. tUa nem trágyázunk, futóhomokos, erősen dombos területen nem szükséges a szántás, mert a szél és víz rongálja a talajt. fagyok beállta elölt kell a * lombhullás utáni permetezést és a fiatalabb fák bekütözését elvégezni. Legcélszerűbb a dróthálós védekezés, mert nem tudnak a kártevők megtelepedni a fákon, ezenkívül a minden évi be-, kikötözési munkálatokat megtakarítjuk, mert nem egy, hanem többévre szóló az ilyen kötözés. — December tizenötödikéig — mikorra általában a tél beálltát szoktuk várni — a törzstisztogatás, metszés 6U százalékát el kell végezni és, a kiöregedett vagy menthetetlen beteg fákat kiszedjük. Azért fontos legalább 60 százalékát elvégezni a tisztogatási munkálatoknak, mert jöhet egy zord tél, amikor nem lehet sokszor csak 'március közepén ehhez a munkálathoz hzzáfogni és nincs időnk a télvégi i>ermetezés előtt végrehajtani. Bégen a vízhajtásokról az volt a felfogás, hogy mind el kell távolítani. Ma a szovjet módszerek szerint azt tartjuk, hogyha olyan az1 elhelyezkedése és szükség is van rá: meghagyjuk. A lekapart, elpa- rásodott hulladékot, múmiákat és hernyófészkeket összegyűjtjük és elégetjük. A kidobált beteg fák helyére még az ősszel vagy a tél folyamán a pótlásokat beültetjük. — A hiányzó támfákat pótoljuk. Szintén télen kell rendbehozni a permetezéshez szükséges gépeket, felszereléseket. TVagyon fontos munka a faegy- ségek újra megállaptása,. Ezt minden télen el kell végezni, mert a faegységek száma a kivágott fák által fogy, az . állandó növekedés folytán pedig szaporodik, tehát állandó változás van. Ezt a múltát még tervkésztés előtt el kell végezni. A faegység számához tervezzük a védekezőszer-rendelést és a Téglagyár. Gene Miklós telepvezető elvtárs fehér papírlapot tart a kezében s a munkások felé fordul: — Hogy ennyire lemaradtunk, ezt mégsem gondoltam ... Égetési tervünket 74.6 százalékban, a nyersgyártási tervet pedig 77.3 százalékban teljesítettük. Nem csoda, hogy lemaradt a tl- szaberceli téglagyár az évi terv teljesítősében. Sok volt a dolgozók között a lógós Krakomperger Károly, Barnák György, I’ozmán Pál normájukat a sok hiányzás miatt 70—80 százalékban teljesítették. A lemaradáshoz hozzájárult még az is, hogy a nyíregyházi Magasépítési Vállalat a nyersanyagraktárt a határidő lejárta után két hónappal készítette el. Kevés volt a szín a tároláshoz. A tavaszi esőzések kint érték a nyersanyagot. Egy esős nap alkalmával (30.000 tégláravaló ment tönkre. A Magasépítési Vállalat késlekedése miatt 60.000:rel kevesebb téglát tudott küldeni a tisza- bej-celi téglagyár a telektanyai és más építkezésekhez! AZ ELMÚLT ESZTENDŐ nagyon sok tanulságot adott a ti- szaberceli téglagyár vezetőségének. Cene Miklós telepvezető elvtárs első és legfontosabb feladatának tekinti a munkafegyelem megszilárdítását, a munkaerő biztosítását és a brigádok megszervezését. A munkafegyelem, megszilárdítását úgy biztosítja, hogy az első késésnél felvilágosítja a dolgozót, a második késésnél 50 forint pénzbüntetést szab ki a későnjövőre. — Ezzel a módszerrel sikerült felszámolni a későnjövéseket.1 — A munkaerőt a nyersanyaggyártás helyes megszervezésével biztosítja. Brigádokat szervez, amelyek eddig nem voltak az üzemben. A brigád- vezetők oktatását már meg is kezdi. .1 PÁRTSZERVEZET is támogatja munkájában a telepvezetőt; A tervismertető termelési értekezlet előtt népnevelőértekezletet hívtak össze. A népnevelőértekezletnek nagy jelentősége volt a munkafegyelem megszilárdítása és a munkaverseny kiszélesítése téréi], Nagyiűai párttitkár elvtárs beszéde után munkáskezek emelkedtek a magasba. Sok volt a mondanivaló. Első hozzászóló Spisák Dezső gépész volt. Hozzászólásában követelte a ,lógó munkások szigorú megbüntetését. A becsületes dolgozók csatlakoztak Spisák Dezső követeléséhez,—egyöntetűen követették a kősönjövők szigorú megbüntetését. — Amikor tudjuk a szükséges munkaerőszámot, akkor beoszthatjuk a brigádon belül a munkacsapatokat. Minél kisebb létszámúak a brigádok, annál könnyebb ni irányítás, és annál jobban kidomborodik az egyéni felelősség. Mi egy munkacsapatba hat embert osztunk. A múlt évvel szemben sokkal jobban állunk, mert már most megvannak a brigádokon belül a munkacsapatok és a végzett munka értékelése is azonnali, pontos munkaegységbeírással történik. Nem így volt tavaly. Volt úgy, hogy egy hó- napigsem volt beírva a munkaegység. Hogy történt .ilyenkor a beírás? Találgattuk: kivel dolgozott az illető, megnéztük, be Van-e annak írva, ha bevolt, akkor neki is annyit írtunk. — Kernelem — fejezte be Kolozsvári elvtárs —- a két hónapnak is nagy hasznát veszem, amit Kecskeméten töltöttem. De ha végig ott lehettem volna, még kevesebb hibával nagyobb eredményeket érhet-, nénk el! Legyen ez tanulság a Petőfi tagsága számára: becsüljék meg jobban a szakmai tudást, képzést. az üzemi bizottság munkáját Spisák elvtárs, A lemaradás egyik oka az, hogy nálunk a munkaverseny csak 1951 júliusában kezdődött meg. — Nem látszik az iib. munkája a vállalatnál. Hz így is van a tiszaberceli téglagyárban. Hajp.al Margit üb. titkár elvtársnő munkája csak a bélyegeladás területére korlátozódik. Nincs egyetlen üb. bizalmi sem az üzemben. Az üb. rossz munkája kihat a lennel ősre is. Csak két brigád van versenyben, a kihordó! és a behordok. Ez mindössze nyolc ember a 150-es létszám mellett. Pedig lelkesek a dolgozók. Történtek munkafelajánlások és versenykihívások a termelési értekezleten. — Stefán János kemenceberakó vállalta, hogy normáját 300 százalékról 185 százalékra emeli január hó-, napban. A január 10-i verseny kiér- tékelés 194 százalékos eredményt mutatott! Ábel József behordó versenyre hívta ki Kocsis József kihordót. A versenylón most Ábel elvtárs vezet. Gégény Béla kihordó versenyre hívta ki Kozma István behordót. Versenypontok: munkakezdet előtt 5 perccel a munkahelyen lenni, a terv maradéktalan teljesítése. Gégény elvtárs 139 százalékra teljesítette normáját Kozma István 136 százaléka mellett. Ezek a versenykihívások és rab lalások nagyban elősegítik az 1952 évi terv teljesítését. A munkafegyelem megszilárdítá- tásával ma már javult a tervteljesítés a tiszaberceli téglagyárban. Január 10-én 194 százalékos eredményt ért el a vállalat. De még jobb eredmények elérésére is képesek lennének, ha az iib. is megjavítaná munkáját: megalakítaná a bizalmi hálózatot, nevelőmunkával szervezné a munkayesenyt. APROHIRÜETKS KőM.Ü YES E K ET, s eg ed m ulikasok a t felvesz a 61/2. Építőipari Vállalat Nyíregyháza. Jelentkezés Özéchenyi-u. 45. szám. SZABAD áruját, vaj. tojás, bab, cukor, oiaj. disznó, alma, stb. megveszi a Nyíregyháza-Sóstóhegyi Szövetkezet, I.enin-tér 5. Telefon: 28—89. BÚTOROZOTT szoba kiadó. Kossuth utca 12. KÉKESÜNK perfekt gépírót nyilvántartónak, lehetőleg gyorsírási tudással, Mezőgazdasági Technikum, Kivárd a. SMÍDT ZOLTÁN nyíregyházi \ lakos 7 éves pej heréit lovának marhalevele elveszett. Megtalálója a Városi Tanács 3 ári alle vél kezelési osztásán adja le. HASZNÁLT szikvizes üvegeket é; balon okát kérésünk' megvételre. Ajánlatokat Demeeseri FöldműVesszövetke. zethez kérjük küldeni. 4x EGY használt ikerablakot megvételre keresek. -Vasvári * Hál .ji. 3V , in u n k a erob cosz tűst. Felhasználják az elműltévi tapasztalatokat a berceli téglagyárban 1952 tervének teljesítésénél 1951 december 31. Tiszaberceli További hozzászólásában bírálta A „Lenin októbere" című szovjet fűmet 10-tól mutatják be Nyíregyházán. A iarpat DISZ -szervezet színjátszó csoportja szintén benevezett a kultúrversenyre. Szorgalmasan dolgoznak, legutóbb Gulá- cson vendégszerepeitek. A debreceni Csokonai Színház művészei 20-áu és 23-áu mutatják be Nyíregyházán a „Szibériai rap- szódiá”-t. Előadások délután és ''este lesznek. Néhány szó a villanytelepi békebizottság munkájáról szilárdításában is a béílepka Jánosné elv- társnővel nem lehet mindig beszélni, nem azért, mert talán nincs benn a munkahelyén, hanem minden percét a munkának szenteli. Neki példát kell mutatni, mivel ő a béke- bizottság titkára. Kitől végjének példát a villanytelepi békeharcosok, ha nem a titkártól. Kepka elvtársnő azt mondja: el akarják érni az él- iizeut címet. Ehhez megvan minden lehetőség, , szükséges azonban, hogy megismerjék a dolgozók a sztahánovista munka- módszereket. Az tizemnek vannak már eddig is sztahánovistái, így példáid Séra Pál elvtárs, a békebizottság elnöké. Séra elv- társnak és a többi sz.tahánovistáknak arra kell ' törekedni, hogy átadják munkamódszerüket a többieknek. A békebizottsági tagok mindent megtesznek, hogy teljesíteni, illetve túlteljesíteni 'tudják tervüket 10 tagja van a békebizottságnak. Maguk a tagok járnak elől jó példával, mint Séra élvtárs, aki nap, mint nap túlteljesíti normáját. A fegyelem meg: kebizottságí tagok járnak az élen és maguk után voDják a többi dolgozókat is. Nem fordul elő, hogy valaki ne jönne el rendesen a munkába. A dolgozók tudják azt, amit Rákosi elvtárs mondott, bogy a lógás, a naplopás, a munkából való kimaradás szégyen és gyalázat. Séra elvtárs két hónapon keresztül beteg volt, ami nagy kiesést jelentett az ő számára és egyben az egész üzem számára is a tervteljesítésben. Vállalta, hogy a betegsége miatt származó kiesést behozza. Minden hónapban békebizottsági ülést tartanak a villany telepen. Megvitatják az üzemben folj'ó munkát, hogy miképp tudják erősíteni a békefrontot. Megbeszélték, hol mikor tartanak gyűléseket és mik a legközelebbi feladatok. Nincs az üzemben olyan dolgozó, aki ne teljesítené tervét. Ebben nagy szerepe van a békebizottságnak. A bizottság tagjai megmagyarázzák az üzem dolgozóinak, hogy mit jelent az, ha teljesítik a teryet. Naprúl-napra több faluban kapcsolják be a villanyt. A villanytelepi munkásoknak fokozott erővel kell dolgozni, hogy biztosítsák a zavartalan villanj-energiaellátást. Az élenjáró brigádoknak nagy serkentést ad az is, hogy a békebizottság zenés énekszóval köszönti őket. Nagy lelkesedést adna az üzemeknek az is, ha a faliújságokon keresztül ismertetnék az eredményeket, az élenjáró békehárcosok ne. veit és a hibákat is. Ezen a téren hiba van a villanytelepen. Nincs faliújság. Nem , szabad lebecsülni a faliújság jelentőségét. Itepka elv. társnő eddig azt mondta, hogy ők „nem ér. nek rá” faliújságot szerkeszteni, ők „csati a termelés sikeréért dolgoznak.” Éppen á faliújság volna na egyik eszköz, amely serkentőleg Jiatna a munkásokra. A titkár elv társnő most már vállalta, hogy meg. szerkesztik a faliujsá. got. A békeblzott súgnak minden alkalmat meg kell ragadni ahhoz, hogy sikeres békeharcra, a terv túlteljesítésére serkentse a* üzem dolgozóit. Kádióiuíiíior JANUÁR 17. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-KÁDIÓ: 5.00— 8.30-ig: Reggeli zenés műsor a munkába induló dolgozóknak. 550: Hírek. Lapszemle. 6.00: Falurádió. 6.45-: Hírek. 7.45: Lapszemle. 11:30: Előadás. 12.00: Hírok Hangos Újság. 12.30: Román és lengyel muzsika. 15.15: Szórakoztató zene. 14.00: Időjárás és vízállásjelentés. 14.15: A Rádió Gyermekül Ság műsora. 14.50: Életre ébrednek a hősök. 15.30: Népek dalai. 16.10: Rádió Politikai Kör. 17.ÓŐ: Rendeletisinertetcs. 17.10: Néphadsereg Híradója. 17.30: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: Ifjúság Hangja, 18.2Q: Tánczene. 18.40: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egv nóta. 20.0Ő: Hangos Ujeftg. 24.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Közvetítés a Magyar Állami Operaházból.. 21.50: Hírek. Sport. 23.15: Népzene. ',4.00: Hitek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00- Filmzene. — 5.35: Bányász-dalok. 6.45: Jó reggelt gyerekek! 7.00: ' Kórusok. 7 15: Hírek szlovénül. 7.35: Magyar zenekari muzsika. 8.10: Hanglemez. 8.30: A Szovjetunió a' szocializmus országú, 8.400 Hanglemezek. 9.20: Orosz nyelv lecke az általános iskola második orosz könyve alapján. 9.4U: Fiatalok muzsu kaja. 10.00: Hírek. 10.10: Hangleme- zck. 10.50: Magyar népdalok. 15.00: Fiatalok zenei újságja, 15.30: Gordon, ka-müvek. 15.50: Utt-örő-mikro fonnál az országban. 16.10: Hanglemez. 16.40j A háború nagydobosai. 17.30: Hírek. 17.40: A Falurádió előadása 17.50: Hanglemezek. 18.40: Szív'küldi szívnek szívesen. 19.00: Az ötéves terv nyoma-- ban. 19.15: Sporthírek. 2LI00: Hírek franciául. 21.30: Határszélen. Aszenov regénye. 22.05: Magyar művészek muzsikálnak. SZABOLCS-SZATMÁFI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Cyóre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa György-u 5. Tel.: 13-70,. 77 Kiadóhivatal: .Nyíregyháza. Zsdánov-u 1. — Te''''--- 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa György-u. b.
