Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
s néplap 1952 január 13, vasárnap Már a tél folyamán is van mit tenni a magasabb terméshozam érdekében A termelőszövetkezetek tagjai, de az egyénileg dolgozó parasztok I« olvasgatnak, tanulnak most télen. A földművelésnek olyan új módjaival ismerkednek meg, amelyek megnövelik a terméshozamot, jmegsokszorozzák a dolgozó parasztok jövedelmét. Tanulnak, s már most gondolkodnak azon, milyen módon is vesznek ki többet a főidből, hiszen az országnak egyre növekvő igényei vannak, egyre többet kell tenni a dolgozó nép asztalára is. A begyűjtésről szóló új törvény •is serkent, amely már most megmutatja a dolgozó parasztoknak : jó termésből hogyan teljesíthetik kötelességüket az állammal szemben, S mennyi terményük marad szabadpiaci értékesítésre. Az új törvény megmutatja a dolgozó parasztoknak, hogy már most, a tél folyamán is van mit tenni a magasabb terméshozam érdekében. S a tennivalókra tanítanak a szakmai tanfolyamok, a földművelés mestereinek sok jó tapasztalata. Lapunk hasábjain ezentúl olyan olvasni-, ta- nulnivalókat közlünk majd, amelyek az új agrotechnikai módszerek bevezetéséhez hasznos tanácsokkal segítik a dolgozó parasztokat. TÉLI MUNKÁK A SZÁNTÓFÖLDÖN Talán furcsán, hangzik, télen mezei munka? Alihoz voltunk szokva, hogy az első fagytól márciusig a határban trágyahordó szekereken és vadászó urakon kivül mást nem igeD láttunk. Ez már a múlté, de az újat még nem sajátítottuk cl. Tedig, ha megnézzük közelebbről, van munka télen is, A trágyahórdás téli munka, de szigorúan csak a hordás, nem pedig" a teregető». A trágyát szarva-' sokba (trágya-kazlakba) hordjuk a trágyázás! tervben megjelölt táblák végére. Trágyázási módokról, kezelésről ebben a cikkben nem célunk írni, így a trágyahordásról csak ennyit. A KÖKÉNYBOZÓTOK IRTÁSA Megyénkben, különösen a csenge- ri, fehérgyarmati és vásárosnamé- nyi járásokban ott díszelegnek a volt uradalmi mesgyék hat-nyolc méter széles kökénybozótos határjelzői. Károsak ezek a kökényesek, mert helyet foglalnak és körülöttük két-három méterre már az ekét nem veszi be a föld, „hátárakapja”, mert az elágazó, sűrű gyökerek akadályozzák a talajművelést. Ez területkiesés, de ennél súlyosabb a közvetett kár, amit okoznak ezek a bozótok illetve a bennük meghúzódó kártevők. Hörcsög, ürge, mezei pocok és minden rágcsáló háborítatlan búvóhelyei, A bundásbogár kártételét nem kell külön hangsúlyozni, márpedig éppen a kökény az, ahol mondhatnánk, felcseperedik a bundásbogár, innen indul aztán további kártevő útjára. Ugyanis elsőnek a kökény virágzik. A kártevőkön kívül a legkülönbözőbb növényi betegségek melegágya is az ilyen bozótos hely. Vájjon mikor van rá jobb alkalom, mint télen, hogy kiirtsuk ^zeket a nemcsak szükségtelen, de káros mesgyéket! HOGYAN ŐRIZZÜK MEG A CSAPADÉKOT Mezőgazdaságunknak nagy hiányossága volt, hogy a vízgazdálkodást a csapadékok hullására bízta. Ha sok esett, akkor nem tudtunk a víztől mit csinálni; ha kevés A szovjet kolhozok példáján megjavítjuk a munkaszervezésit termelőcsoportunkban Ha megnézzük, hogyan dolgoztunk az elmúlt évben, megállapíthatjuk, hogy a munkaszervezés terén voltak komoly hiányosságok. Elsősorban mi, a vezetők, követtük el a hibát, mikor a brigádokat és munkacsapatokat elmozdítottuk állandó területükről és ennek következtében nem tudtuk megállapítani, ki hogy dolgozott, milyen terméseredményt ért el. Nem tudtuk prémiumban részegíteni a jól dolgozó tagokat, de nem tudtuk megbüntetni a hanyagokat sem. Komoly hibát követtünk el azzal is, hogy a brigád- és munkacsapatvezetőkkel nem tartottunk rendszeres megbeszéléseket, így nem ismerték jól a feladatukat. Nagy segítséget ad számunkra a Szovjet kolhozok példája a munka- szervezés terén, (le az agrotechnika alkalmazásában is. Az őszi búzánál már alkalmaztuk a keresztbe- hosszába való vetést, de a kukoricát is teljes egészében négyzetesen vetjük ebben az évben. Ebben az évben minden brigád- ős munkacsapatvezetőt iskolára küldünk, hogy szaktudásukat minél jobban tudják fejleszteni. De nagyobb gondot fordítunk ebben az évben a családtagok bevonására is, amit bizony eddig igen elhanyagoltunk. Nem gondoltunk arra, hogy jobban meg tudnánk művelni a földet, ha többen dolgozunk. Ha bevontuk volna a családtagokat, nem 22 mázsás kukoricatermést, 70 mázsás burgonyatermést és 227 mázsás cukorrépatermést értünk volna el, hanem ennél jóval nagyobbat. A növényféleségeket is úgy osztjuk be ebben az évben, mint a szovjet kolhozokban van, hogy egy-egy munkacsapatnak S—4 féle növényt adunk megmunkálásra, nem úgy, mint amikor minden növényt elosztottunk közöttük és így egyiknek sem tanulták meg a munkáját tökéletesen. Azon fogunk igyekezni, hogy az üzemterv elkészítése, után azonnal kiosszuk a földterületet a brigádok, munkacsapatok és egyének között és hogy ez a terület minden tagnak megmaradjon egész érre. Ezekkel az intézkedésekkel igyekszünk termelőcsoportunkat egyre gazdagabbá és virágzóbbá tenni, hogy a jövőben még jobban bebizonyítsuk a tunyogmatolcsi dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, azt, hogy nagyüzemi gazdálkodással sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a kisparcellás földeken, JAKÓ KAROLT, a tmyogmatolesi ^Szabadság hajnala'• tszcs, elnöke. Fordítsanak nagyobb gondot a balkányi tszcs-ben az ifjúság nevelésére A balkányi „Kossuth'’ termelőszövetkezeti csoport közvetlenül a gépállomás szomszédságában vau s így még inkább ismerjük mi, traktoristák a csoportban folyó éledet. A termelőszövetkezeti csoportban igen sok fiatal dolgozik. Ennek ellenére a DISz-szervezet nem végez megfelelő jó munkát. Maga a DlSz-titkár, Salánki Júlia elv- társnő sem fordít gondot az ifjúság nevelésére. Elhanyagolja a DISz- • iggyülések megtartását, nem aktivizálja az ifjúsági vezetőség tagjait s ebből adódik többek között az is, hogy a fiatalok nem rendezik tag-, díjfizetésüket. Vannak a termelő- j szövetkezeti csoportban jól dolgozó' 'fiatalok bőven. Mint például Herceg Irén, Zsadányi Mária, Járó Júlia. Magyar Erzsébet. Ezek az élenjáró fiatalok követelik, hogy a DISz-vezetőség javítsa meg munkáját. Követelik, hogy a DISz-titkár elvtársnő vegyen részt a rendszeres politikai oktatásban, mert csak ebben az esetben tudja munkáját megfelelően ellátni. A DISz vezetősége hívja segítségül az élenjáró fiatalokat s azok támogatásával lendítsék fel a balkányi „Kossuth"- ban az ifjúsági szervezet életét. FEHÉR IMRE, a balkányi gépállomás traktorosa. esett, akkor jött az aszály. Ennek tudjuk, mik a következményei. Termelőszövetkezeteink nem akar, jak a természetnek kiszolgáltatni magukat. Ezt bizonyítja a tiszabe- esi Rákóczi tsz. téli munkatérre is. A tsz. 900 hold földje nagyrészt olyan altalajú, amely a vizet nem ereszti át. Az ilyen talajok igen rosszul gazdálkodnak a vízzel, nagyobb esőzések, hóolvadások idején vízállások borítják. Az így felgyülemlett vizet, ha akkor próbáljuk leengedni, mindenképpen kárt csinál. Ezért hozzák a Rákóczi tsz-ben már jó előre rendbe a vízleeresztő árkokat és csinálják meg a barázdákat. . A vízlevezetés inkább Ismeretes, de amit a vízfogás terén akar a tiszabeesi „Rákóczi'’, azt nálunk még kevés helyen alkalmazzák. A Szovjetunió példája nyomán akarják megvalósítani az alábbi vízfogási módot Tiszabecsen: Ha erősen fagyott talajra hull a hó, akkor általában felső hóolvadás szokott bekövetkezni, ami azt jelenti, hogy amikor a hó olvad, a talaj még fagyott és a hóié összefut az alacsonyabb helyekre, tehát egyik helyen szárazon marad a talaj, másik helyen víz fog állni. — Amennyiben ilyen hóesés következne, a Rákóczi tsz. felkészült rá, hogy jói hasznosítsa a hólevet, ahová az lehullt, ott Is kerüljön a talajba. Az köztudomású, hogy az összenyomott hó későbben olvad, mint a laza. Ezt megfigyelhetjük a gyaiogutakra taposott havon, vagy a szántóföldön áthaladt szánnak a nyomán. Tervük az, hogy a táblákat a lejtőnek keresztbe, szánnal jól megjáratják, minek nyomán a hó eljegesedik és az olvadást ez késleltetné. Vigyázni kell olyan helyeken, ahol őszi kalászost vetettünk, nehogy hengerrel csináljuk meg ezt a jegesítést a kipállás miatt. Ez a vízfogási eljárás jól hasznosítható a szabolcsi homokdombokon. A vlzfogáson kivül a hóolvadás szabályozásának piég más előnye is van. A korai vetésű növények idejében való vetését legtöbbször az késlelteti, hogy a tábla alacsonyabb helyeire nem lehet rámenni, mert lágy, a üátasabb rész pedig közben kiszárad. Ilyen talajon a dombos részt eljegesítjük, a hajlatos részt pedig hagyjuk lazán és így sokkal egységesebb talajt kapunk csapadéktárolás szempontjából. őszi vetéseink egész télen élnek, tehát LEVEGŐRE VAN SZÜKSÉGÜK. Ez nincs mindig biztosítva, különösen olyan esetben nincs, amikor hó borítja, a vetést és erre eső esik, ami jéggé fagy, mondhatnánk: légmentesen be vannak zárva a növények. Ilyen esetben levegőt úgy tudunk juttatni a növényhez, ha nyílásokat vágunk a jégpáncélon. — Szokták úgy, hogy kapával vágnak nyílásokat, vagy fogattal járják össze a táblát. Ha nagyon erős a jég. a ló lábát tanácsos rossz ponyva- és zsákdarabokkal bekötni. Ezzel a munkával igyekezni kell különösen a dúsabb növényeknél, mert a beiül ladás annál hamarabb bekövetkezik, minél nagyobb lombbal, tehát minél bujábban megy télbe valamilyen növényünk. Ha az idő megengedi és v /Ina olyan terület, amit ősszel fel kellett volna szántani, természetesen ezzel sem szabad tavaszig várni. A szántóföldön ezeket a munkákat végezhetjük, amivel a többtermelést segítjük elő. (— Csikós —) Pap községben a hétfői népnevelőértekezlet utáni reggelen több, mint 1000 tojás és 86 kiló baromfi gyűlt be. A népnevelők jó munkát végeznek a begyűjtési tervteliesítés alapos értékelése után, Termelőszövetkezeti él et Száz és ezer dolgozó paraszt mondhatja el: a felszabadulás előtt Jó, ha minden negyedik-ötödik esztendőben ölt disznót. A termelőszövetkezetek tagjai most elmondhatják, nincs olyan esztendő, hogy egy-két hízót le ne vágjanak. Paládi Bálintoknál Caesályon nagy az öröm. Nemcsak azért, mert az egyéves munka szép jövedelmet hozott a Dózsában, hanem azért is. mert jo kövér disznót vághattak. A gacsályi termelbszövctkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Hét pár lovuk, két pár ökrük, negyven anyakocájuk, hatvan süldőjük, 329 birkájuk van a közös vagyonban. Istáüőépületoiket a legnagyobb rendben tartják. Uj juhhadályt építenek saját erejükből a gacsályi szövetkezeti parasztod 500 juh számára. Most fedik a juhhodályt. Emellett az idén építettek cgv; kétvagonos almatárolót, 14 méteres sertéskeccest, dohánypajtát, hídmérleget, Közös vagyonunk gyarapítása mindenkinek egyéni érdeke. Tudják a gacsáz lyi Dózsa tagjai, hogy esztendei munkájuk jövedelme nemcsak abban van, amit munkaegységeik arányában hazavittek. hanem a gazdasági épületek, szerszámok, a jószágállomány gyara iodásában is. — Ezért csatlakoznak lelkesen a gép- és szerszámjavítási mozgalomhoz a osaholoi Lenin termelő., szövetkezet felhívása után.
