Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

s néplap 1952 január 13, vasárnap Már a tél folyamán is van mit tenni a magasabb terméshozam érdekében A termelőszövetkezetek tagjai, de az egyénileg dolgozó parasztok I« olvasgatnak, tanulnak most té­len. A földművelésnek olyan új módjaival ismerkednek meg, ame­lyek megnövelik a terméshozamot, jmegsokszorozzák a dolgozó parasz­tok jövedelmét. Tanulnak, s már most gondolkodnak azon, milyen módon is vesznek ki többet a főid­ből, hiszen az országnak egyre nö­vekvő igényei vannak, egyre többet kell tenni a dolgozó nép asztalára is. A begyűjtésről szóló új törvény •is serkent, amely már most megmu­tatja a dolgozó parasztoknak : jó termésből hogyan teljesíthetik kö­telességüket az állammal szemben, S mennyi terményük marad szabad­piaci értékesítésre. Az új törvény megmutatja a dolgozó parasztok­nak, hogy már most, a tél folya­mán is van mit tenni a magasabb terméshozam érdekében. S a tenni­valókra tanítanak a szakmai tan­folyamok, a földművelés mesterei­nek sok jó tapasztalata. Lapunk hasábjain ezentúl olyan olvasni-, ta- nulnivalókat közlünk majd, ame­lyek az új agrotechnikai módszerek bevezetéséhez hasznos tanácsokkal segítik a dolgozó parasztokat. TÉLI MUNKÁK A SZÁNTÓ­FÖLDÖN Talán furcsán, hangzik, télen me­zei munka? Alihoz voltunk szokva, hogy az első fagytól márciusig a határban trágyahordó szekereken és vadászó urakon kivül mást nem igeD láttunk. Ez már a múlté, de az újat még nem sajátítottuk cl. Tedig, ha megnézzük közelebbről, van munka télen is, A trágyahórdás téli munka, de szigorúan csak a hordás, nem pe­dig" a teregető». A trágyát szarva-' sokba (trágya-kazlakba) hordjuk a trágyázás! tervben megjelölt táb­lák végére. Trágyázási módokról, kezelésről ebben a cikkben nem cé­lunk írni, így a trágyahor­dásról csak ennyit. A KÖKÉNYBOZÓTOK IRTÁSA Megyénkben, különösen a csenge- ri, fehérgyarmati és vásárosnamé- nyi járásokban ott díszelegnek a volt uradalmi mesgyék hat-nyolc méter széles kökénybozótos határ­jelzői. Károsak ezek a kökényesek, mert helyet foglalnak és körülöttük két-három méterre már az ekét nem veszi be a föld, „hátárakapja”, mert az elágazó, sűrű gyökerek akadályozzák a talajművelést. Ez területkiesés, de ennél súlyosabb a közvetett kár, amit okoznak ezek a bozótok illetve a bennük meghúzódó kártevők. Hörcsög, ürge, mezei po­cok és minden rágcsáló háborítat­lan búvóhelyei, A bundásbogár kár­tételét nem kell külön hangsúlyoz­ni, márpedig éppen a kökény az, ahol mondhatnánk, felcseperedik a bundásbogár, innen indul aztán to­vábbi kártevő útjára. Ugyanis első­nek a kökény virágzik. A kártevő­kön kívül a legkülönbözőbb növényi betegségek melegágya is az ilyen bozótos hely. Vájjon mikor van rá jobb alkalom, mint télen, hogy ki­irtsuk ^zeket a nemcsak szükség­telen, de káros mesgyéket! HOGYAN ŐRIZZÜK MEG A CSAPADÉKOT Mezőgazdaságunknak nagy hiá­nyossága volt, hogy a vízgazdálko­dást a csapadékok hullására bízta. Ha sok esett, akkor nem tudtunk a víztől mit csinálni; ha kevés A szovjet kolhozok példáján megjavítjuk a munkaszervezésit termelőcsoportunkban Ha megnézzük, hogyan dolgoz­tunk az elmúlt évben, megállapít­hatjuk, hogy a munkaszervezés te­rén voltak komoly hiányosságok. Elsősorban mi, a vezetők, követtük el a hibát, mikor a brigádokat és munkacsapatokat elmozdítottuk ál­landó területükről és ennek követ­keztében nem tudtuk megállapítani, ki hogy dolgozott, milyen ter­méseredményt ért el. Nem tudtuk prémiumban részegíteni a jól dolgo­zó tagokat, de nem tudtuk meg­büntetni a hanyagokat sem. Ko­moly hibát követtünk el azzal is, hogy a brigád- és munkacsapat­vezetőkkel nem tartottunk rendsze­res megbeszéléseket, így nem is­merték jól a feladatukat. Nagy segítséget ad számunkra a Szovjet kolhozok példája a munka- szervezés terén, (le az agrotechnika alkalmazásában is. Az őszi búzá­nál már alkalmaztuk a keresztbe- hosszába való vetést, de a kukori­cát is teljes egészében négyzetesen vetjük ebben az évben. Ebben az évben minden brigád- ős munkacsapatvezetőt iskolára kül­dünk, hogy szaktudásukat minél jobban tudják fejleszteni. De na­gyobb gondot fordítunk ebben az évben a családtagok bevonására is, amit bizony eddig igen elhanyagol­tunk. Nem gondoltunk arra, hogy jobban meg tudnánk művelni a föl­det, ha többen dolgozunk. Ha be­vontuk volna a családtagokat, nem 22 mázsás kukoricatermést, 70 má­zsás burgonyatermést és 227 má­zsás cukorrépatermést értünk volna el, hanem ennél jóval nagyobbat. A növényféleségeket is úgy osztjuk be ebben az évben, mint a szovjet kolhozokban van, hogy egy-egy mun­kacsapatnak S—4 féle növényt adunk megmunkálásra, nem úgy, mint amikor minden növényt elosz­tottunk közöttük és így egyiknek sem tanulták meg a munkáját tö­kéletesen. Azon fogunk igyekezni, hogy az üzemterv elkészítése, után azonnal kiosszuk a földterületet a brigádok, munkacsapatok és egyé­nek között és hogy ez a terület minden tagnak megmaradjon egész érre. Ezekkel az intézkedésekkel igyekszünk termelőcsoportunkat egy­re gazdagabbá és virágzóbbá tenni, hogy a jövőben még jobban bebizo­nyítsuk a tunyogmatolcsi dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét, azt, hogy nagyüze­mi gazdálkodással sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a kisparcellás földeken, JAKÓ KAROLT, a tmyogmatolesi ^Szabadság hajnala'• tszcs, elnöke. Fordítsanak nagyobb gondot a balkányi tszcs-ben az ifjúság nevelésére A balkányi „Kossuth'’ termelő­szövetkezeti csoport közvetle­nül a gépállomás szomszédságában vau s így még inkább ismerjük mi, traktoristák a csoportban folyó éle­det. A termelőszövetkezeti csoport­ban igen sok fiatal dolgozik. En­nek ellenére a DISz-szervezet nem végez megfelelő jó munkát. Maga a DlSz-titkár, Salánki Júlia elv- társnő sem fordít gondot az ifjúság nevelésére. Elhanyagolja a DISz- • iggyülések megtartását, nem akti­vizálja az ifjúsági vezetőség tagjait s ebből adódik többek között az is, hogy a fiatalok nem rendezik tag-, díjfizetésüket. Vannak a termelő- j szövetkezeti csoportban jól dolgozó' 'fiatalok bőven. Mint például Her­ceg Irén, Zsadányi Mária, Járó Júlia. Magyar Erzsébet. Ezek az élenjáró fiatalok követelik, hogy a DISz-vezetőség javítsa meg munká­ját. Követelik, hogy a DISz-titkár elvtársnő vegyen részt a rendszeres politikai oktatásban, mert csak eb­ben az esetben tudja munkáját megfelelően ellátni. A DISz vezető­sége hívja segítségül az élenjáró fiatalokat s azok támogatásával lendítsék fel a balkányi „Kossuth"- ban az ifjúsági szervezet életét. FEHÉR IMRE, a balkányi gépállomás traktorosa. esett, akkor jött az aszály. Ennek tudjuk, mik a következményei. Termelőszövetkezeteink nem akar, jak a természetnek kiszolgáltatni magukat. Ezt bizonyítja a tiszabe- esi Rákóczi tsz. téli munkatérre is. A tsz. 900 hold földje nagyrészt olyan altalajú, amely a vizet nem ereszti át. Az ilyen talajok igen rosszul gazdálkodnak a vízzel, na­gyobb esőzések, hóolvadások idején vízállások borítják. Az így felgyü­lemlett vizet, ha akkor próbáljuk leengedni, mindenképpen kárt csi­nál. Ezért hozzák a Rákó­czi tsz-ben már jó előre rendbe a vízleeresztő árkokat és csinálják meg a barázdákat. . A vízlevezetés inkább Ismeretes, de amit a vízfogás terén akar a tiszabeesi „Rákóczi'’, azt nálunk még kevés helyen alkalmazzák. A Szovjetunió példája nyomán akar­ják megvalósítani az alábbi vízfo­gási módot Tiszabecsen: Ha erősen fagyott talajra hull a hó, akkor általában felső hóolvadás szokott bekövetkezni, ami azt je­lenti, hogy amikor a hó olvad, a talaj még fagyott és a hóié össze­fut az alacsonyabb helyekre, tehát egyik helyen szárazon marad a ta­laj, másik helyen víz fog állni. — Amennyiben ilyen hóesés következ­ne, a Rákóczi tsz. felkészült rá, hogy jói hasznosítsa a hólevet, ahová az lehullt, ott Is kerüljön a talajba. Az köztudomású, hogy az összenyomott hó későbben olvad, mint a laza. Ezt megfigyelhetjük a gyaiogutakra taposott havon, vagy a szántóföldön áthaladt szánnak a nyomán. Tervük az, hogy a táblá­kat a lejtőnek keresztbe, szánnal jól megjáratják, minek nyomán a hó eljegesedik és az olvadást ez késleltetné. Vigyázni kell olyan he­lyeken, ahol őszi kalászost vetet­tünk, nehogy hengerrel csináljuk meg ezt a jegesítést a kipállás mi­att. Ez a vízfogási eljárás jól hasz­nosítható a szabolcsi homokdombo­kon. A vlzfogáson kivül a hóolvadás szabályozásának piég más előnye is van. A korai vetésű növények ide­jében való vetését legtöbbször az késlelteti, hogy a tábla alacsonyabb helyeire nem lehet rámenni, mert lágy, a üátasabb rész pedig közben kiszárad. Ilyen talajon a dombos részt eljegesítjük, a hajlatos részt pedig hagyjuk lazán és így sokkal egységesebb talajt kapunk csapa­déktárolás szempontjából. őszi vetéseink egész télen élnek, tehát LEVEGŐRE VAN SZÜKSÉGÜK. Ez nincs mindig biztosítva, különö­sen olyan esetben nincs, amikor hó borítja, a vetést és erre eső esik, ami jéggé fagy, mondhatnánk: lég­mentesen be vannak zárva a növé­nyek. Ilyen esetben levegőt úgy tu­dunk juttatni a növényhez, ha nyí­lásokat vágunk a jégpáncélon. — Szokták úgy, hogy kapával vágnak nyílásokat, vagy fogattal járják össze a táblát. Ha nagyon erős a jég. a ló lábát tanácsos rossz pony­va- és zsákdarabokkal bekötni. Ez­zel a munkával igyekezni kell kü­lönösen a dúsabb növényeknél, mert a beiül ladás annál hamarabb bekö­vetkezik, minél nagyobb lombbal, tehát minél bujábban megy télbe valamilyen növényünk. Ha az idő megengedi és v /Ina olyan terület, amit ősszel fel kel­lett volna szántani, természetesen ezzel sem szabad tavaszig várni. A szántóföldön ezeket a munká­kat végezhetjük, amivel a többter­melést segítjük elő. (— Csikós —) Pap községben a hétfői nép­nevelőértekezlet utáni reggelen több, mint 1000 tojás és 86 kiló baromfi gyűlt be. A népnevelők jó munkát végeznek a begyűj­tési tervteliesítés alapos érté­kelése után, Termelőszövetkezeti él et Száz és ezer dolgozó paraszt mondhatja el: a felszabadulás előtt Jó, ha minden negyedik-ötödik esztendőben ölt disznót. A termelőszövetkezetek tagjai most elmondhatják, nincs olyan esztendő, hogy egy-két hízót le ne vágjanak. Paládi Bálintoknál Caesályon nagy az öröm. Nemcsak azért, mert az egyéves munka szép jövedelmet hozott a Dózsában, hanem azért is. mert jo kövér disznót vághattak. A gacsályi termelbszövctkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Hét pár lovuk, két pár ökrük, negyven anyakocájuk, hatvan süldőjük, 329 birkájuk van a közös vagyonban. Istáüőépületoiket a legnagyobb rendben tartják. Uj juhhadályt építenek saját erejükből a gacsályi szövetkezeti parasztod 500 juh számára. Most fedik a juhhodályt. Emellett az idén építettek cgv; kétvagonos almatárolót, 14 méteres sertéskeccest, dohánypajtát, hídmérleget, Közös vagyonunk gyarapítása mindenkinek egyéni érdeke. Tudják a gacsáz lyi Dózsa tagjai, hogy esztendei munkájuk jövedelme nemcsak abban van, amit munkaegységeik arányában hazavittek. hanem a gazdasági épületek, szerszámok, a jószágállomány gyara iodásában is. — Ezért csatlakoznak lelkesen a gép- és szerszámjavítási mozgalomhoz a osaholoi Lenin termelő., szövetkezet felhívása után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom