Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-04 / 2. szám
1952 január 4, péntek néplap S Hogyan késsült fel a Vulkán a döntő tervesstendőre ? Az 1951-es esztendő munkában, harcban, sikerben gazdag év volt. legdöntőbb sikerünk volt, hogy éves tervünket globálisan a párt- vezetoségválasztás tiszteletére, október 26-án befejeztük. Ugyanekkor új vállalásokat tettünk az 1952. év első negyedének teljesítésére, s ennek alapján most márciusi tervünket teljesítjük. A vállalások teljesítése sok tapasztalattal gazdagította az üzem vezetőségét, mintegy előiskola volt az 1952. éves terv végrehajtásához, amelynek előkészítéséről egy pillanatig sem feledkezünk meg. A válialásoik teljesítése közben hiányosságokat tapasztattunk s Igyekeztünk gyorsan javítani. A megoldásra váró feladat volt a munka egyöntetű irányítása, az üzemrészek közötti kooperáció is. Az eddigi helytelen tervezés „eredménye” volt, hogy az öntöde nem juttatta el megmunkáló részlegünkhöz időben az anyagot, illetve öntvényt és így sok esetben a hónap végén lázas munkával tudtunk csak megmunkáló' részlegünknél is jó tervszorüségi százalékot elérni. A programozó osztály naponta külön műhely részenként készíti az ütemtervet és a tervfelbontási lapot a beütemezés szerint állítja ki és így figyelemmel tudja kísérni a megmunkáló részleg szükségletét és eunek alapján időben tudja elkészíttetni a megmunkáló részlegnek szükséges félkész gyártmányokat. Ugyancsak ezt a célt szolgálja A MüítKAIRANYITv SZOLGÁLAT, mely állandóan az üzemrészekben tartózkodva, kellő időben tud a beütemezett gyártási cikkekhez anyagot biztosítani. így kiküszöböltük a várakozási időt ős a gépek kiesését. Számolnunk kellett gépeink rongálódásával is, ezért utasítottam jí karbantartó részleget, hogy az erős kopásnak kitett és gyakran cserélendő gépalkatrészekből már előre tartalékot készítsen el, hogy ne legyen munkagépeinknek emiatt sem kiesése. Eddig sokáig álltak munkagépeink fogaskerék hiánya és elkopása miatt is. Fogaskerekeket ugyanis más gyár készített részünkre és sokszor hetekig vártunk, amíg az megérkezett. Ezt a hibát is kiküszöböljük, beszereztünk egy osztófejet, amellyel házilag készítünk fogaskereket. 1951. évi tervünk globális teljesítése mellett lemaradás mutatkozott i ÖNKÖLTSÉGI TERVÉNK TELJESÍTÉSÉBEN, béralapunk helyes • felhasználásában. Ezért premizálást tűztem ki üzemünkben az önelszámoló egységek megvalósítására. Január 1-től kezdve — bár egyelőre csak az öntödében tudjuk megvalósítani, — de az itt szerzett tapasztalatok alapján februártól kezdve sorra kerülnek a forgácsoló és többi üzemrészeink is. Az önelszámoló egységek bevezetése hozzásegít bennünket a béralapunkkal való helyes és egészséges gazdálkodáshoz. Ugyanígy tettem intézkedéseket az egyéni felelősség kiépítésére, a munkafegyelem, tervfegye- letn megszilárdítására. Beszélnünk kell még AZ ANYAOOSZTÁLV MUNKÁJÁRÓL Az auyagosztály még mindig aktahegyek mögül nézi termelésünket, ahelyett, hogy bevezetné a sokkal egészségesebb, áttekinthetőbb nyilvántartási kartotékrendszert. Ezen úgy változtattunk, hogy kartotéklapokat fektetünk fel. E munkák előkészítésén az anyagosztály már dolgozik. Az anyagosztály bürokratikus munkamódszere mellett is el tudtai végezni feladatát, de most fokozott feladat áll előtte, mert 1952. év első negyedében mintegy 4000 kályhával termelünk többet és párhuzamos satugyártásunknál a tervszerinti termelés 72 százalékkal fog emelkedni. Az anyagellátás feladatának végrehajtásához kérem á budapesti tűzállóanyaggyár segítségét is. A tűzállóanyaggyár ugyanis állandóan késedelmesen szállítja a kálykagy árt ősünkhöz szükséges sa- mottot, ami tervteljesítésünkbeu lemaradást jelent. A Vulkán vállalat dolgozói és vezetősége így készült fel az 1952. éves tervév megvalósítására és azzal a biztos tudattal kezdte meg a tervévet, hogy dolgozóink öntudatos, harcos munkája sikerre viszi tervünket és ezt a tervévet nem 2 hónappal, mint az 1951. évi tervévet, hanem 3 hónappal hamarabb fogja lefejezni. Ebben segít bennünket A PÁRTSZERVEZET. Á pártvezetőség olyan beosztású tervet készített el, mely lehetővé tette, hogy minden legkisebb, a 3-4 főből álló munkacsoportban is legyen egy népnevelő, aki a helyes irányba tudja terelni felvilágosító munkán keresztül a munkacsoport teljesítését. Ezeknek a támogatásáról a pártszervezet messzemenően gondoskodik, amelynek az eredménye már az első napokban meglátszott. Ennék eredménye volt az is, hogy az 1952-í tervévünk első napján az öntödében beformázott szekrények roeuy- nyisége olyan számot ért el, melyet eddig üzemünkben még nem tapasztanánk. Az eddigi 2200—2300 beformázott szekrény átlagteljesítménnyel szemben 2570 volt a be- formázott szekrények száma. Mer.vits Emil, it Vulkán igazgatója. Az évi terv győzelmes teljesítése után A kártérítésről A beadási kötelezettség teljesítése törvény — jól tudja ezt valamennyi dolgozó paraszt, jól tudják ezt mindazok, akiknek kötelességeik vannak az állammal szemben. Es jól tudják azt is, hogy a törvényszegésért büntetés jár, büntetés mindazoknak, akik húzzák-ha- lasztják a kötelességtelie- sítést, —■ Legelsősorban tanácsaink feladata, hogy a törvényt érvényesítsék, büntetést szabjanak ki a beadási kötelezettség felemelésétől a kártérítés kivetéséig. Nem kétséges, bogy a községi tanácsok a pártszervezetek irányításával értek el eredményeket az 1951-es esztendő termésének begyűjtése során. Azonban az, hogy Szabolcs-Szatmár az utolsók közt kullog még mindig a begyűjtés munkájának eredményeit nézve elsősorban annak tudható be, hogy hiba van a tanácsoknál a törvény érvényesítése körül, megalkuvók módjára népszerűtlennek tartják -nyíltan, élesen felvetni a hátralékosoknak: „amiért húztad-halasztottad a kötelességteljesítést, most büntetést kapsz!“ Elérkeztünk odáig, hogy a tanácsok kártérítést vetettek ki azokra, akik spekuláns szándékkal, egyszerűen nem tettek eleget a törvénynek. ÍA kivetésnél is van ám megalkuvás a tanácsoknál!! Azonban a kártérítés kifizet- tetése — egy-két kivétellel (s az még jobban aláhúzza a megyében meglévő általános hiba súlyosságát, hogy csak egy-két kivétellel! — nem halad! Csak eey pár példát: a nyírbátori járásban kivetett 1,332.658 forintból eddie mindössze 220.164 forintot fizettek be kártérítésképpen. A vásárosnaményi járásban 900.000 forintból 180.000. a kemecsei járásban 737.000 forintból 89.700, a tiszalökí járásban 803.000 forintból 53.000 forintot, a baktai járásban másfélmillió _ forint kártérítésből annak mindösz- sze 20 százaiévá* f;—be eddig a megbüntetettek. Általános tapasztalat: népszerűtlennek tartják a tanácsok a kártérítés behajtását Csengersimán a tanácselnök például kijelentette; „maid csak lesz valahogy“ — de intézkedni, nem intézkedtek. A vásárosnaményi járásban több községi tanácsnál felvetették a pénzügyiek: .inkább elmegyünk a tanács* toi“, ahelyett, hogy a kártérítés behajtásával törődné nck. Másutt, mint pcidáui Kótajban, „elvész“ a kártérítések kivetését összefoglaló kimutatás, vagy az „adminisztrátor eltette és níucr itthon“. (Késsöbb az adminisztrátor előkerül — egy félnapos keresés után -. de a kimutatás nemi. Ismét mí sutt, mint például a bakiid járásban, „behajtási beteg ségbe“ esnek, akiknek a kártérítések kifizetését a hátralékosoknál „forszírozni“ kellene. Egyszóval káros megalkuvás^ burjánzott cl a községi tanácsoknál. Akik „népsze* rutlennek“ tatt’ák a kárté-í- tések kifízettetését, ne feledjék el, hogy maguk válnak népszerűtlenekké! Népszerűtlenekké válnak a becsületes dolgozó parasztok előtt, a tömegek előtt, «kik a mi falovaink zömét alkot* ják, akik a tanácsoktól jó munkát_ várnak, a tanácsok dolgozóitól azt, hogy becsületesen dolgozzanak, érvényt szerezzenek a törvénynek! Nekem, párttitkárnak példát kell mutatni a tanulásban új sikerekért dolgoznak a Nyírségi Olajfeldolgozóban Balogh elvtárs, a Fedor-brigád pörkőlöse elégedetten tekint a ma* gasból a frissen mozgó brigádtagokra. A présből hő sugárban ömlik a sárga olaj — igazán hibátlan minőségű a mag — a pogácsák a lemezektől megszabadítva pillanatok alatt a kocsira kerültek. A műszak végefeié jár és ahogy I’odOr elvtárs az előbb számolta nem sok kell már, hogy befogják 1‘ósáék tegnapi eredményét. A harmadik tervév első napján a Pó- sa-brigád 604 kiló olajjal termelt többet a normában előírtnál és e mögött a régi versenytárs, Baloghék alaposan lemaradtak az első nap. A versenytábla fölött, a présház piros falán még a befejezett terv- év utolsó izgalmas szakaszát tükrözik vissza a krétával írt sorok; ..XII. 31. IS óra... és elmosódott számok jelzik, hány mázsa olaj hiányzik még az évi terv teljesítéséhez. December 31-én, az év utolsó napján már nem műszakonként, de kétóráukéut jelezték az eredményeket és azt, hogy hány mázsa kitermelt olaj szükséges még ahhoz, hogy az előírt terv teljesítésével, adósság nélkül kezdhessék az új tervévet. az üzem dolgozói. És december 31-én este nyolc órakor az tizem mindkét telepe büszkén jelenthette a Pártnak: ,,A Nyírségi Olaj- feldolgozó eleget tett vállalt kötelességének, maradéktalanul teljesítette évi tervét’’. Nehéz út vezetett eddig. Április 0-én az I. számú, állomásién telep állt le anyaghiány miatt, rá egy hónapra a II. számú, alsópázsiti telep. A terv szerint május végéig kellett volna üzemeltetni, ha lett volna megfelelő mennyiségű napraforgó. Erős másfél hónap lemaradást jelentett ez a terv teljesítésében de nem volt mit tenni. A dolgozókat más vállalatoknak adta át a vezetőség azzal, a kikötéssel, hogy az őszi munka indulása után feltétlenül visszakapják őket. Az új termés lassabban száradt, mint ahogy számolták és így szeptember 18-án kezdtek ismét. 47.00 százalékban álltak akkor az olajtermelési terv teljesítésével, tehát a hátralévő három és fél hónapra maradt az évi tervelőírás nagyobbik fele. Akárhogy is lesz, de a tervet tela munkafegyelmet Elérték, hogy november hónapban már mindössze két igazolatlanul hiányzót kellett felelősségre vonni. Decemberben már csak egy késő sértette meg a munkafegyelmet, Slnkóné, aki komolyan fogadta, hogy nem ad alkalmat arra még- e-g,y3'/.er, hogy a szógyentáblára írják. November 30-ra 89.0 százalékra teljesítette olajtermelési tervét a vállalat. A hátralévő 10.4 százalék teljesítésére már líákosi elvtárs beszéde, a Párt és a minisztertanács december 1-1 határozata, a Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlás lelkesítette őket. A december 21-i értékelést és jutalmazást nagy izgalommal várták. Egyedül Pósa elvtárs élmunkás pörkölős várakozott magabiztosan, aki napról-napra vezette magának a versenytársak eredményeit is. Valóban az ő brigádjuk lett első 118.4 százalékkal, de Fedorék csak 0.7 százalékkal maradtak le. Bálint Józseféknak sem kellett szégyenkezniük, 110.3 százalékot értek el. Dicséretet kapott a kitárolóbrigád is, amelynek tagjai 100 vagont is. kiraktak egy bét alatt ko- esifekbér nélkül. A pártsseervezet 28.4 taggyűlése előtt még úgy számolták a dolgozók, ho<'” az eddigi átlageredmények alapján lehetetlen a terv befejezése. Ha nem elegendő az eddigi erőfeszítés, még többet jesítenl kell — bátorította magamagát is Ferkó elvtársnő, a vállalatvezető, de hogy a gyakorlatban hogyan valósítják meg a lehetetlennek tűnő feladatot, afelől magának is kétségei voltak. A vezetőségújjáválasztás után megerősödött jiártszer vezet azonban újabb lendítő erőt adott a terv teljesítéséhez. Először szilárdították meg tesznek — ezt válaszolták a kommunisták. Morgósi elvtárs, a II.-es telep sztahánovistája állt fel elsőnek a taggyűlésen: Vállalom, hogy brigádommal ő mázsa olajat adok müszakonkint a normán felül. Egymás után csatlakoztak a többi műszak kommunistái: köztük Zvara és Múlik elvtársak, akiket akkor vettek fel a tagok közé. Kecskeméti elvtárs azt javasolta, hogy minden műszak előtt írják ki, liogy pontosan mennyit kell még teljesíteni a terv befejezéséért, úgy ahogy ezt a Szovjetunióban látta. Elfogadták. Másnap reggel a korai műszak már izgatottan leste az előző eredményét. Földi elvtárs párttltkár a II. telep leggyengébb brigádjához, az Oláh-brigádhoz állt be aznap és a brigádtagok jő munkája túlszárnyalta a két vezető műszak eredményét is és OöO kiló olajat adtak normán felül. Az I.-es telepen Pó- sáék minden eddigi eredményüket megdöntve, több, mint 9 mázsa olajat termeltek normán felül egy műszak alatt. Az utolsó műszakban Földi Mihály, az új tagjelölt adagolt és Zvara Pál töltötte a préseket. Messze hangzott a nótaszó, a győzelem dala a présterein falai közül. Félnyolcra az I.-es számú telep és nyolc órára a II.-es telep is befejezte a vállalat 1951 évi tervét. Nem maradtak egy kiló olajjal sem adósai a dolgozó nép államának. Ma már minden dolgozó tanulhat. Sokat gondolok arra az időre, amikor szüleimmel együtt Kiár földbirtokosnál cselédkedtiiuk. A község dolgozóinak 00 százaléka nincstelen volt. Nem is nagyon tanulhattunk még az elemi Iskolában sem. Mi hatan voltunk testvérek s apám keresete igen kevés volt. Sok nélkülözésen mentünk keresztül. 4 elemi osztályt ügy jártam ki, hogy más könyvéből tanultam. Tovább nem is tanultam, mert nehéz sorsunk munkára kényszerítőt t. Kiár „nagyságos úr” megkövetelte, hogy minden cseléd küldje a gyermekét is dolgozni az urasági földekre, így jutottam én is azok közé a milliók közé, akik éppenliogy megtanultak irui-olvasni. Egészen megváltozott az élet, ahogy a Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket. Minden nincstelen földet kapott. Amíg a Horthy-fa- sizmus idejében 10 év alatt három ház énült községünkben — ezek is kulákliázak voltak — a felszabadulás után 110 új házat építettek s 40 házat javítottak meg. Ha nem látnánk saját falunkat, el sem tudnánk talán képzelni ezt a fejlődést ilyen rövid idő alatt A földbirtokos tanyája helyén gépállomás van. A község villanyt és mozit kapott. A termelőszövetkezeti csoportok azt hirdetik a faluban, hogy már kezdik felismerni a dolgozó parasztok a boldogulás igazi útját. S bizony nagy eredmény, hogy ma már tanulhatunk ! Meg kell mondanom, eleinte lebecsültem a tanulás jelentőségét. Azt gondoltam: elég, ha tágja vagyok a. Pártnak. Pedig a Párt megköveteli, hogy fejlesszük politikai tudásunkat. A Szervezeti Szabályzat is előírja ezt világosan. Újságot ugyan járattam, azonban nem olvastam el a cikkéket. A tanulás hiányát már tavaly kezdtem érezni. So£ mindent nem értettem meg kellőképpen, esetlettem, botlottam a feladatok között. Hozzáláttam aztán a tanuláshoz. Ez azonban még nem volt tervszerű. Nem olvastam el mindennap a pártsajtót s néni jegyzeteltem rendszeresen. Valójában egy tanfolyam elvégzése után tanultam meg, hogy hogyan kell tanulni! Ott győződtem meg arrók hogy csak az a tanult an^ag marad meg, amelyiket alaposan kijegyzetelünk. Ma már minden héten, legalább egy teljes félnapos fordítok tanulásra s ebből nem engedek egy percet sem. Természetesen minden nap rendszeresen elolvasom a sajtót. Nemcsak a politikai oktatás anyagát jegyzetelem ki, hanem a fontosabb sajtócikkeket is. A tanulás segíti elő, hogy állandóan tisztában vagyok a napi eseményekkel s a feladatok megoldása között nem botorkálok. Még annyit akarok megírni: Hegedűs elvtárs rámutatott arra a megyei pártértekezleten, hogy a párttitkároknak, a vezetőknek példát kell mutatni a tanulásban. Ezt a felelősséget én érzem s azzal is hozzájárulok a pártszervezeti oktatási munka megjavításához, hogy példát mutatok a tanulásbau, if jú Nagy János, nyirtéti párttitkár. Az idén is megrendezik a szovjet film ünnepét Az eddig négyízben megrendezett szovjet filmhetek jelentősen hozzájárultak a szovjet nép és filmművészetének megismeréséhez. Az elmúlt évben csak Budapesten több, mint félmillió ember gyönyörködött a januári szovjet filmhét műsorában. Az 1952 évi Magyar-Szovjet Barátsági Hónap kiemelkedő eseménye a szovjet film ünnepe, amely minden eddiginél nagyobb méretű lesz. Hat hétig, február közepétől március végéig fognak tartani na ünnepségek. Ezeken számos kiváló, új filmet láthat majd a közönség. Bemutatásra kerül a többi között Bab.t- jevszkij nálunk is jólismert Sztá- lin-dijas regényének, az „ Ara nyes illa g lovagjá’’-nak filmváltozata.
