Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-06 / 4. szám
Í95l január 6, vasárnap NÉPLAP 5 Mostanában, hogy egyre nagyobb erőfeszítésekkel kell harcolni a község előtt álló feladatok végrehajtásáért, sokszor emlegetik a mándoki vezetők a pártépítés régi hibáit. Hosszé Ideig nem foglalkoztak megfelelően a pártszervezet vezetői a község dolgozó parasztságával. nem alakult ki a szükséges bizalom és szoros kapcsolat közöttük. Ml sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy a csaknem 120 tagé pártszervezetben mindössze 15 20 a földjükön dolgozó parasztok száma és ezek jórészét is csak az utóbbi hónapok során vették fel a pártszervezet tagjelöltjei közé. A pártkongresszus határozata rámutatott, hogy erős, jólmüködő falusi pártszervezetek nélkül nem lehet egészséges termelőszövetkezeti mozgalom sem. Tapasztalhatták ezt a mándoki vezetők Is, hiszen az egyetlen termelőcsoport tagjainak száma ma Is mindössze csak 16, annak ellenére, hogy közel S0 forintot űzetett egy munkaegységük. Az utóbbi hónapok javuló munkája nyomán Indult egészséges kezdeményezés a középparasztok közt I.-es csoport alakítására. Azonban nem foglalkoznak még most sem megfelelően a régi csoport pártszervezetének szilárdításával, nem figyelt fel még erre eléggé a Járási Pártbizottság sem. Mindössze 2 tagja és egy tagjelöltje van a pártszervezetnek, pedig Gulyás András (most vették fel tagjelöltnek) és mások régebben beszéltek tagjelöltfelvéteü kérelmükről. De a község állam iránti kötelezettségének teljesítését Is károsan befolyásolta a falusi pártszervezet dolgozó paraszt tagjainak kis száma. Az űj pártvezetoeég Gács elvtársnő propagandista keresett fel többet közülük a lakásukon és T. Berecz Lajos a községi vb. tagja, aztán Sajtós András örömmel fogadták a pártszervezet kitüntetését, hogy résztvehetnek a pártoktatásban. Egyesek bizony kimaradtak a meghívásból. Danes Károly 12 holdas középparaszt sértődötten fordult a pártvezető9óg- hez: „Csak T. Bereczéket tudjátok hívni? És nem érdemiem ki a munkám után, hogy szemináriumra hívjatok?” — Természetes, hogy a pártvezetőség jóvátette mulasztását és beírták a szeminárium hallgatót közé. Ugyanígy Lázár Sándort, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét is, aki ugyancsak jogosan hasonló szemrehányással fordult n vezetőséghez. Részt is vesznek azóta az alapismereti iskolán, amelyen Gács elvtársnőtől, a pártvezetésig oktatási felelősétől .tanulják a mi Tártunk harcainak történetét. Azt. hogy a nagy Bolsevik Párt tapasztalatainak nyomán, Lenin és Sztálin tanításával, hogyan viszi a ml népünket is győzelemre a szocializmus építésében, a falu szocialista átalakításában. Megtanulják a szemináriumon a Párt és a Minisztertanács határozatait áj szemmel, a távolabbra látők szemével látni és magyarázni. Elsőnek Danes Károly elvtárs jelentkezett a pártszervezet ‘tagjelöltjei közé, még a novemberi taggyűlésen és ugyanakkor .Lipták Róza DISZ-fiatal, középparnsztlány. Utána Dajka Sándor és Berecz Áron kérték felvételüket. A pártszervezet vezetőségi tagjai megértették, hogy a pártszervezet erősítése nem lehet egy, vagy két ember fel* adata. Vezetőségi ülésükön, összeírták, hogy kikkel foglalkoznak most leginkább és így biztosítják a legközelebbi és utána következő taggyűlésekre az állandó tag- és tagjelöltfelvételt. Ez természetesen nem jelenti, hogy kisebb a szervező titkár feladata ezen a téren. Legutóbbi vezetőségi ülésükön olvasták el : ,.Az újjáválasztott pártvezetőség feladatai” című kis füzetet és abból annyi új dolgot tanultak, hogy le sem akarták tenni, míg végére nem értek. A héttagú vezetőség nagyobb része, csak most látta, hogy az eddigi munkájuk a vezetőségi üléseken való passzív részvétel, bizony édes-keveset jelentett. Egy ember, maga a párttitkár nem végezheti el jól a rengeteg feladatot, a párttagok, tagjelöltek nevelését, a tanács és tömegszervezetek irányítását és ellenőrzését, a község dolgozóinak mozgósítását az állami feladatok végrehajtására. Legutóbbi taggyűlésükön új eredmény jelezte a pártvezetőség élénkülő munkáját. Heten kérték felvételüket a tagjelöltek közé, köztük Kis Sándor és Szeles Béla kispárnátok és több parasztfiatal, Egyre többen közelednek a pártszervezet felé a tekintélyes dolgozó parasztok. akiket becsülnek, tisztelnek faluszerte. A Demeeseri Burgonyakeményítőgyór művezetői bekapcsolódtak a Deák-mozgalomba A község legjobbjaival erősíti sorait a mándoki pártszervezet levonta a Megyei Pártértekezlet ha- lározatának tanulságát. „Pártunk fi. Kongresszusa döntő feladatként szabta meg számunkra a falu szocialista átalakítását. Ennek megfelelően többet kell foglalkoznunk a nártonklvüli egyéni dolgozó parasztokkal nevelni, őket s legjobbjaikat felvenni Pártunk soraiba. Emelni kell a pártohtatdsi munka színvonalát..." A mándoki alapszervezet vezetői jól kapcsolták össze a feladatokat, A politikai iskolák hallgatóinak ösz- szeállításánál nem feledkeztek meg •azokról a pártonkívüli dolgozó parasztokról, akik elsők voltak az állam Iránti kötelezettségük teljesítésében és szívesen tettek eleget a pártszervezet kérésének állandó tagjai lettek a népnevelő csoportnak. Üzemünk művezetői teljes egészében magukévá tették Deák Jánosnak, a Szabad Nép december 16-i számában közölt felhívását. Művezetőink első sorban a munkafegyelem lazaságát kívánják megszüntetni. Ennek elérésére, a mesterek, csoport- és brigádveZe- tők általuk kellő felvilágosításban részesülnek. A művezetőktől kapott felvilágosítást átadják a hozzájuk beosztott dolgozóknak. Munkavállalóink nagy része mezőgazdasági munkásból lett ipari munkássá s még nem szokták meg a lényegesen fegyelmezettebb üzemi munkát Művezetőink mindent elkövetnek törvényadta jogkörüknél fogva, hogy a munkafegyelemmel kapcsolatos lazaságok, késések, csellengések megszűnjenek. A már régebben elterjedt „tízperces mozgalom” kihasználását népszerűsítik, a gépeknek egyik műszakitól a másik műszakba való átadása a gépek mozgásfoantartásával történik. Ez hasonló bányászaink népszerű me- legcsá kány-mozgnlmához. Az elvégzendő munkának előre kiadása, tekintettel Üzemünk idériy- jel legére, nem mindig lehetséges, de a szörpgyár bővítésével kapcsolatosan előre elkészített tervek szerint, biztosítani tudjuk a bővítési munkálatok Időre való befejezését. Ezeket a terveket dolgozóinkkal a legapróbb részletekig ismertetjük, RÓZA. LAJOS, vegyészm érnök. Hozzászólás a „Néplap“ cikkéhez: A szovjet kolhozok példáján mi is szilárd munkaszervezetet alakítunk ki Nagy segítséget jelent számunk, ra a munkaszervezés és munkafegyelem terén mutatkozó hibák kijavításához a Néplapban megjelent cikk: ,,A munkaszervezetek kialakításánál, azok megerősítésénél vezesse temelőszö vetkező telruket a szovjet kolhozok élenjáró példája”. Van mit kijavítani a ml termelőszövetkezetünkben is. A rossz munkaszervezés megmutatkozott már a cukorrépa egyelésnél és a kapálásnál Is. Késve kapáltuk meg a növényeket, így kevesebb Is lett a termés. A hiba elsősorban az volt, hogy egyes tagok nem vették ki kellően részüket a munkából, későn jártak ki dolgozni és este korán mentek haza. Különösen megmutatkozott ez az aratás idején, amikor még Fekete Sándor elvtárs, a tsz. elnöke és a pártvezetőség is a külső munkaerők segítségére számítottak. A családtagokat se vontuk be kellőképpen a munkára, pedig úgy nőin kellett volna a mások segítségére várni. Hanyagul végezték munkájukat a munkacsapatvezetők Is. Ezért elsősorban a brigádvezető volt a hibás, mert nem hívta össze rendszeresen őket közös megbeszélésekre, nem beszélte meg velük a feladatokat. Nem adott kellő segítséget nekik a hibák, kijavításához Szabó elvtárs, brigádvezető. Ha valami hiba volt, többnyire durva káromkodással „intézte el” az ügyet Nekem, MINT PÁRTTITKARNAK, alapos politikai segítséget kellett volna adnom. Felvilágosítással alátámasztani a mindennapi munkát. Én minden munkát egyedül akartam végezni, uom adtam megbízásokat a párttagoknak és ennek következtében gyenge volt a politikai munka termelőszövetkezetünknél. Most az a nagy megtiszteltetés ért, hogy pártiskolára mehetek. Az iskolán igyekezni fogok minél töb- het tanulni, hogy a következő gazdasági évben teljesen kiküszöböljük a hibákat szövetkezetünknél. Az őszi betakarításnál 'MAR JAVULT A MUNKA- FEGYELEM. Ennek eredménye, hogy a betakarítást a járás területen az elsők közt fejeztük be. Ez az eredmény még jobb munkára serkent bennünket. Tavaly csak egy brigád volt szövetkezetünknél, de jövőre két brigádot alakítunk, A földterületet az üzemterv elkészítése után felosztjuk brigádokra, munkacsapatokra és azon belül egyénekre is. Bevonjuk a munkába a családtagokat is. A szövetkezeten belül fegyelmi bizottságot alakítunk, amelynek feladata lesz, hogy a hanyag, fegyelmezetlen tagokat megbüntesse. Az újonnan átszervezett brigádokhoz új brigád vezetőket választottunk. Curik Zsófi és Balta Béla lettek az űj brigádvezetők. Reméljük, lelkiismeretesebb munkát fognak végezni, mint a volt brigádvezető. A Szovjetunió élenjáró agrotechnikáját is nagymértékben alkalmazzuk a ránk következő évben. Ehhez nagy segítséget adott számunkra a Néplap hasábjain megjelent cikk, amely részletesen ismertette velünk a kolhozok munkamódszerét. Nem fogunk megfeledkezni arról sem. hogy jutalomban részesítsük a jó! dolgozó tagokat, de megbüntetjük azokat, akik felületes munkát végeznek, mert ágy gondoljuk. hogy ez még jobb eredmények elérésére fogja serkenteni n termelőszövetkezet minden egyes tagját. GYURKA SÁNDOR, a nagyhalászt „Petőfi" tsz. párt titkára. Népner előér teke sietek elé Hétfőn a megye valamennyi községében rendkívüli értekezletre hívják össze a falusi pártszervezetek a népnevelőket. A népnevelőértekezletek napirendi pontja: a begyűjtési terv teljesítésének kérdése! Azt vitatják meg a népnevelők, hogy a község dolgozó parasztsága mennyiben kezdte el az áj tervesztendőt becsülettel, adósság nélkül, vagy pedig mennyi az az adósság, amelyet sürgősen, a legrövidebb időn 1*101 ki kell fizetni azaz maradéktalanul teljesíteni kell a beadási kötelezettséget. Ipari üzemeink munkásai derekasan túlteljesítették az ötéves terv második tervévét s nagy lelkesedéssel láttak hozzá a harmadik tervév túlteljesítéséért folyó harchoz. A falu népe sem maradhat le, hiszen a, falu dolgozó parasztjainak is igen gazdag ajándékot hoz az ötéves tervi Gondoljunk csak arra, hogy egyetlen község nem marad villany és mozi nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy megsokszorozódik a traktorok száma s a legnehezebb mezőgazdasági munkákat: aratást, kaszálást,, kapálást, kapásnövények betakarítását, mind-mind gépesítjük. Gondoljunk arra, hogy a felépülő Ti szaíökl Erőmű nemcsak áramot ad, hanem vizet is a föld termőképességének növelésére. Távol maradhat-e egyetlen dolgozó paraszt Is attól, hogy kivegye részét az ötéves terv megvalósításából?! Marodba tea egyetlen községünk is adósa az államnak a legyűjtés terén?! Nagy szégyen tartozni a, nép államának. Kovács Gábor nyíregyházi népneve lő mondta azt: „Olyan gyalázatos dolognak tekintem becsületes pá- raszttársatmmal együtt a nép államának való tartozást, mint a gyermeki háládatlanságot a szülőkkel szemben. A ml hazánk ma már a dolgozók hazája, nem mostoha, hanem édesanyja’’. Sok község becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét, számos község azonban adóssággal kezdte meg az új évet Balkányban például közel 1000 azoknak a szám«, akik tartoznak az államnak. A keinecsei dolgozó parasztok sem büszkélkedhetnek azzal, hogy tisztán kezdhették el az új évet. Hasonló a helyzet Nyírkárászon Is. Miről kel! beszélniük a népnevelőknek? Arról, hogy a legrövidebb időn belül teljesítse mindenki beadási kötelezettségét,. A bűdszentmihályi dolgozó parasztok elhatározták, hogy január 10-ig mindenből rendezik beadási kötelezettségüket. Elhangzott vállalásuk nem üres szócsóplés. Ezt már az elsőnapi eredmények is bizonyítják. Január 2-án 3500 darab tojást, 350 kiló baromfit adtak be. Har- inadikán 4000 tojást és 400 kiló baromfit. Számos község csatlakozott már a bűdszentmihályi ak kezdeményezéséhez, mint például Las- kod is. A népnevelők feladata, hogy széles körben terjesszék a kezdeményezést és fogadja meg minden hátralékos: január 10-ig nem lesz szégyenfolt a neve mellett. Miről beszéljenek még a népnevelők? Arról, hogy a begyűjtési kötelezettség elmulasztása nem tréfadolog. A nép törvényét sérti meg az, aki hanyag ös lusta, vagy pedig makacs, az ellenség szavára hallgat. A törvény megszegői pedig büntetést érdemelnek. A törvény megszegőit megveti a becsületes nép. Követeljék a népnevelők azt, hogy a tanács ne csak kivesse a kártérítési összegeket, a büntetéseket, hanem kíméletlenül hajtsa-be azokat! Miért nem beszélnek Kántorjánosii ban, Klslétán erről a népnevelők? Bírálják meg kemény sznvakkn! a tanácsot, amelyik „népszerűséget • félti, s azért hanyagolja, bázza-ha laszíja a kártérítési összegek behajtását, Kemecsén Kovák András, Nagy László bec-snietes dolgozó parasztok jogos felháborodással követelték, hogy büntesse meg a tanács a spekulánsokat akik nem testnek eleget kötelezettségüknek, mint Bíró Istvánná, Csáki Istvánná. Alakítsanak ki a népnevelők olyan köz hangulatot,amely szégyennek, gy.ihi. zatnak tartja a lemaradást, Különösen nagy figyelmet fordítsanak a népnevelők az élőállat és zsírbeadásra Miért? Azért, mert az osztályellenség a begyűjtési frontszakasznak ezen n pontján próbál a legdühöd- tebben támadni olyan aljas eszközzel, mint a feketevágással. Zavart akarnak kelteni a kulákok a közellátás területén. A népnevelők figyelmeztessék a dolgozó parasztokat: a vágástól számított három napon belül rendezni kell a sertésvágás után a zsírbeadást s aki nem tesz eleget ennek, eljárást kell Indítani ellene. Ugyanakkor mondják el azt Is a népnevelők, hogy Milyen érveket a népnevelők? Batal János elvtárs, a kállósemjénl tanács elnöke a következőket írta levelében: „Beszélgettünk azokról a létesítményekről, amiket a község lakói, a tanya lakói kaptak az államtól. Az orvosi rendelőiül, óvodáról, napköziről és a többiről, a megváltozott életről, a régi cselédsorsról. Mindezekből megértették a dolgozó parasztok, hogy a beadás teljesítése kötelesség. Kardos János például mindjárt Állandóan, t a, feketevágásokat felderítő személyek az eljárás során elkobzott termékek 10 /százalékáig terjedő jutái*, mai kapnak. Ezt kérhetik pénzben, vagy természetben. A természetbeni jutalom felét húsban, a másik felét zsírban, vagy szalonnában kell kiadni. De azt se feledjék elmondani a népnevelők, hogy a feketevágók súlyos büntetést kapnak, mint ahogy a mátészalkai feketevágó, Izsó 11 és félővt börtönbüntetést kapott. használjanak megígérte, hogy a beadás teljesítésén kívül népnevelőmunkát is fog végezni, hogy ne legyen senki, aki még ezek után is adésa az államnak". A bűdszentmihályi pártszervezet is igen jó módszert használ, A begyüjtósi kisgyüléseket egy-egy elmaradó lakásán hívják össze. Az adós erősen elszégyell magát Ilyenkor s megérti: becstelenség nem tel jesítenl a beadást. rősíieni kell a népnevelőhálózatot. Ezt írja levelében Linter János, kemecsel alapszervi titkár: „Rossz volt a népnevelők összetétele. Túlnyomórészt alkalmazottak végezték az agitációs munkát. Nem voltak ott a népnevelők között az élenjáró dolgozó parasztok, akik személyes példájukkal is agitálhattak volna”. A kemecsei alapszervezet, most arra törekszik, hogy felfrissítse a népnevelők sorait a legjobb beadó dolgozó parasztokkal s ugyanakkor, mint Linter elvtárs írja: „A népnevelőket ötös csoportokba osztjuk be s minden egyes csoport felelős lesz egy-egy utcáért, a csoport tagjai néhány családért. Ezt a területi beosztást állandóan megtartjuk. Minden csoport élén csoportvezető áll, aki úgyszólván mindet! uap megbeszéli a népnevelőkkel a tapasztalatokat, feladatokat. A csoportvezetők rendszeresen beszámolnak az észleltekről s ezek alapján szabja meg a pártvezetőség a feladatokat”. Igen fontos kérdés az, amelyről Linter János elvtárs ír: a népnevelők állandó, területi beosztása. Csak az így beosztott népnevelőhőlózat végezhet eredményes munkát. A mostani népnevelöértekdzletek feladata: megszabni a begyűjtést terv; teljesítésének feladatait, ugyanakkor szervezetileg megerősíteni a népnevelőhálózatot az előttünk álló nagy feladatok vó-zrebajtása ér do. kében.
