Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-31 / 25. szám
2 iír,2 augusztus 29, pénteb Kerekes Illés : „Bőségesen kamatoztatom majd tapasztalataimat, tudásomat az új termelőszövetkezeti csoportban" Szerdám délután írta alá Kerekes Illés középparaszt a belépési nyilatkozatot. Amikor ezt a 'hangszóró tudtára adta az utcákon ácsorgó, besiziélgető embereknek, azok egyszeribe éljenzésbem törtek ki. Aliért szeretik ennyire a büd- szentmihályi dolgozó parasztok Kerekes Illést, miért fogadták ilyen örömmel a szövetkezedbe való belépéséit? Azért, mert becsületes, szorgalmas ember. Adóját rendezte, beadási kötelezettségeit mindig pontosain teljesítette s emellett jó gazda, aki nemcsak szereti a földeit, hanem ismeri is. Úgyszólván,, — ahogy mondani szokták: „a föld helyett gondolkozik”. — így beszél Kerekes Illés a belépésről: „Gazdasági iskolát végeztem, jól értek a földműveléshez, akár a növénytermesztéshez, akár az állatte- nyiéteztéshez. Nemcsak 14 mázsás búzatermést tudtam az idén elérni, halmaim amikor például II. Molnár szoimszédéknál1 ellett a tehén, én voltam, aki a „bábateendőket” ellátta. Bárki megnézhette azt a tenyészbikát, amelyet 8 hónapos (koráiban három és félmázsás súlyban adtam be a napokban. Tinóra kötöttem én szerződést, de az átve- vésnél csak erősködtek: ilyen állatot blkánialk hagynak meg! Nem kisebb büszkeségem volt a bárom mázsa 30 kilós anyakocám se. Egyszóval szeretem a földemet. Éppen, ezért, fújt nekem az nagyon tavaly, amilkor elmentem az Új Barázda földje mellett s láttam, hogy gazos, sorvad rajta a növény. Valóságos gyűlöletet éreztem azok inámt, akik nem viselték gondját a termésnek. Nem voltaim benn a csoportban, nem tudtam, hol a hiba. Most már gondolom, mert az idén, hogy nagyobb a mnnknfegyelem, felosztották a területet, egészein másként haladt minden. Jól esett éte jól esik a gazda szemének nézni gyarapodásukat Nagy út van a csoport előtt, — mindem dolgozó paraszt előtt, aki szövetkezetibe lép. A nyolc hold az csak nyolc holdacsika, még a 20 is csak holdacsika. De 1500, vagy 2000, vagy 3000 holdon gazdálkodni, — nz az igazi! Ott mutathatja meg ;a.z ember, hogy mit tud. Én még nem tudom előre, hogy melyik területen dolgozok majd a csoportban. Egyet tudók csak: szorgalmas tagja akarok lenni a szövetkezetnek s bőségesen kamatoztatom majd tapasztalataimat, tudásomat, örülök, hogy szívesen fogadtaik a csoportba s Ígérem, nem fognlak Ibenmem csalódni.” Veress Károly: Jó munkával mutatjuk meg az Imperialistáknak: Szabadságunkat megvédjük Rendszeresen olvasom az újságot. Az ország minden területéről többször olvastam: a termelőcsoportok terményén nem látszik meg a száraz nyár, mert gépekkel szántanak, agrotechnikát alkalmaznak. Olyan jó termésük van, hogy egy tag ezreket vár. E cikkek után többször gondoltam arra, hogy jó volna nekem is 'beiratkozni a csoportba. De mégis nehezen ment. Azt gondoltam : ezen az új telepen, ahol lakom, éppen én kezd jem. meg a nagy- -üzenii gazdálkodást? Neim akartam kezdő lenni. Augusztus 25-ón aztán a belsőm®jorosi újtelepen új csoport alakítása ról beszélgettek az Szombati Istvánná: emiberek. Nem soká gondolkodtak, Kossuth néven megalakult a termelőcsoport. Én is tagja lettem. Abban az épületben írtam alá a belépési nyilatkozatot, ahonnan valamikor Réáai „nagyságos úr”, mint a kutyát, úgy zavart ki, mert az ő irodájába a cselédeknek csak külön enigedielemimel lőhetett bemenni. Most, amikor nevem a belépési ívre írom, eszembe jut az a szomorú idő. összehasonlítom a kettőt: az akkorit és a mait. Menynyivel más most! Most már ez az épület a miénk, úgy megyünk oda, mintha hazamemménk. Ezt. az épületet kérjük csoportirodának. Ma már 106 családtagja van a Kossuth- niate. A volt uradalmi cselédek szövetkeztek itt, hogy megkezdjék a j nagyüzemi gazdálkodást. Gsopor-1 tunlklba csak becsületes dolgozó parasztokat veszünk be. Olyanokat, akik olyaini harcosai lesznek az új életnek, mint Kossuth apánk volt. ő a magyar nép szabadságáért harcolt, minik még azért harcolunk, hogy jebb termeléssel megmutassuk az amerikai imperialistáknak: a Szovjetuniótól kapott szabadságot magvédjük! VERBS KÁROLY, a Kossuth termelöcsopcrrt tagja. Legyünk mindig éberek az ellenséggel szemben! Felszabaduláskor 5 hold földet kaptam, ezen gazdálkodtam 1949-ig. Láttam azt, hogy a kisüzemi gazdálkodással nem tudunk annyit termelni, mint a nagyüzemben. Az 1949-<ben megalakult Petőfi csoportnak én is tagja lettem. Azóta, mióta csoporttag vagyok; sokkal jobb a sorsom. Teheneim, egy üszőbor- jum, sertésem, baromfiin, teleszek- rémyam van. A rongyos ruhát becsületes ruhával cseréltem fel. A csoportban szét) az élet! Ne hallgasson senki az ellenség szavára: a kulákakra, a fasisztáikra, akik most is tönkre akarnak femni 'benneteket éppúgy, mint a niultibaim A múltban is azt nézték minidig, hogy csapjanak be bennünket. Most is ezt akarják. Ne álljatok velük szóba. Hazugok. Hazudtak akkor a Tőkés-féle bullátok, amikor alázatos, sunyi képpel felvételüket kérték a csopor tokba. Azzal a szándékkal tették ezt, hogy belülről bomlasszák a csoportot. Mert ne felejtsük el: kutyából nem lesz szalonna, kuiákiból becsületes ember. A pártszervezet irányításával sikerült visszaverni az ellenség aknamunkáját, falunk dolgozó népe a szövetkezeti útra lépett. De ne gondoljuk azt, hogy az ellenség most már belén yugsziik a vereségébe. Megpróbálkozik azzal hogy széthúzást szítson az egyes csoportok, az egyes szövetkezeti ha gok között. Nekünk az a feladatunk, hogy a munkafegyelem megszilárdításával akadályozzuk meg külákmlesterkedéseket. Jó munka- fegyelem, jó munkaszervezés any- nyi, mint jó termés. Alkossunk szilárd acélfalat, amelyen minden ellenséges, kulákm-ríjterkedés megtörik. Az elmúlt napok tanulságaíibó vonjuk le azt a tanulságot: le gyünk mindig éberek az ellenséggé szemben! SZOMBATI ISTYANSl Számlásaim valóraváfnak, a szövetkezet erre biztosíték Ezév tavaszán alakult meg a Munka termelőszövetkezeti csoport. Március óta dolgozom benine s eddig közel 200 munkaegységet szereztem. Decemberig hazzáteszek még vagy 120-at. Nem lesz gondom a telelésre. A szövetkezeti jövedelemből, előlegből már vettem egy kerékpárt, téli nagy kabátot magamnak, három ruhát a feleségemnek és minden gyermeknek alsókat is. Ha nem lennék csoporttag, ezt nem tehettem volna meg. Szándékom miég az időn az udvaromba egy betonkutat építeni, öttagú családom a: lábbelivel, téli ruhával ellátni. Számításom valóra is válik, mert a szövetkezet erre biztosíték. KŐTÖRŐ .JÓZSIM * * Emlékezzetek büdszenimihályj dolgozó parasztok! „Povsai Gábor és Görgei Miklós büdszentmiháJyi, Szorgalmatos-telep ■alatti lakosok előadják a következő panaszukat: mind a iketten szabályszerűit! szerződéssel le voltunk szerződve aratási munkára gróf Semsey Lászlóné bogdánhalmi gaz daságában a folyó éviben: Az 'aratás ás csépié« ideje alatt mind a ketten katonai szolgálatot teljesítettünk és így a szerződésnek e miatt eleget tenini teljes egészében nem tudtunk. Több ízben kértük Mezcy !mre főiintéző úrtól, hogy nekünk tz aratáisi félkeresetet adja; ki, ő azonban elutasított bennünket.” (Jegyzőkönyv, 1941 nov. 25 én.) * „Bodor Irma, aki Büdszentmi- hály községben, Cédulaházán lakik, élőszóval előadja, hogy apja, Bodor Mihály, 43 évig szolgálta a községet, minit belső cseléd. Teljesen v,a: gyónta,la,ni, a községi elöljáróság ■semmi segélyben nem részesíti. Kér sürgős intézkedést. — Nevezett se- agélyben nem részesíthető, mivel erre a községnek fedezete nincs.” (Jegyzőkönyv, 1941 dec. 4-én.) * „Községi főjegyző úrnak! Sok községből befutó facipőrendelésnek eleget tenni’ nem tudott a megye két facipőfeldolgozó üzeme, ezért alispán úr a kiír. tanfelügyelő úr véleményére 1060 pár facipőt rendelt Apatílnból. Kérem, hogy az o.rosi, vagy buji üzemeknél megrendelt mennyiségen felül a még szükséges facipőt azonnal rendelje meg. Nagyon alkalmas a facipő karácsonyi segélyakcióra. A facipövise- let lassan az egész országban elterjed, annak meghonosítása különösen az iskolák érdeke, mert így lehet csökkenteni a eipöMuny miatt az tsfcolamulasztást. — Jákváry Kálmán, várni, népin, titkár” „Kérem, hogy BUdszentmihály község elöljárósága címere :a már eddig megrendelteken felül 10 pái facixiőt leküldeni mékóztassék. — Büdszentmilhály, 1941. évi december hó 11-én.” Amit a küldöttek Turkevé láttak A büdszentmihályi dolgozó parasztok Túrkevén járt küldöttei m győződtek arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban széles lehető nyílik a, gépi munka alkalmazására a munka majd minden terület A tehenészetben a fejőgépek biztosítják a magas, egyenletes tejhc mot, kinn a földeken a görnyesz'tö kézi munka helyett leülönbőzö gél aratnak, szedik a cukorrépát, burgonyát. Megnyílt a tehetőség B szentmihályon is arra, hogy ilyen és hasonló gépek, Rákosi elvtárs, munkásosztály gépei siessenek a dolgozó parasztok, segítségére. Kő nyebb lesz a munka — yidámabb az élet! Fejőgépek a túrkevei tehenészetben. Cukorrépa szedő komba j n. Burgonyaszedő-kombájn, V aspúlvik álmuk „szalag ja’’ mozgás közi megtisztítja a földtől a felszedett burgonyát.-Sz-tmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza. Felelős: Szilágyi József. — 14; Felelős kiadó: Siklósi Norbert.
