Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

Mai számunkból: Az ibrányí egységes falusi párt­vezetéséi munkáiáról 12. oldali — Kítercbélyesedik az új Gélé- ncseti (3. oldali — Alkalmazza­nak a termelőszövetkezetek homokjavító vetésforgókat f4. oldal) VOI évfolyam, 23, szám. ARA 50 FILLÉR 1.952 iaivár 29 kedd A termelési és begyűjtési tervek teljesítésére mozgósítanak a januári taggyűlések Ezekben a napokban tartják mog pártszervezeteinkben a rendes havi taggyűlést. Ebben az évben első alkalommal ülnek össze az üzemek, a gépállomások, az állami gazda­ságok. a termelőcsoportok, a közsé­gek pártszervezetének tagjai, hogy megtárgyalják eddigi munkájukat, terveiket Azokban az üzentekben, ahol ta­valy jelentősen túlteljesítették a termelési tgrvet, a Vulkánban, az Alkaloidában, a pártszervezet tag­gyűlése is méltán számolhat be a győzelemről. Joggal mondhatják el a Vulkánban, hogy a terv túltelje­sítését nagyban elősegítette Nagy- Gézának és a pártszervezet számos más tagjának, az Alkaloidában Iteszegi Sándor sztahanovistának példamutató munkája. És joggal szégyenkezhetnek a csengeti járás falvaiban, ahol számos hátralékos közt közel száz párttag is volt még az év első napjaiban. is, akik ellia- myagolták beadást kötelezettségük teljesítését. Az új esztendő új. fokozott felada­tok elé állítja a pártszervezeteket, ts ezeket a tennivalókat alaposan meg kell tárgyalni a januári tag­gyűléseken. Megkezdtük a munkát a döntő tervév sikeréért. Megkezd­tük a? éj begyűjtési terv végrehaj­tását‘Is. Mindezek olyan feladatok, amelyek feltétlenül megkívánják a párttagság szilárd helytállását., .példamutatását, s azon túl odaadó pártmunkáját is. A dolgozók aze várják a kommunistáktól, a nép­nevelőktől, hogy elvigyék hozzájuk •a Párt szavát, ismertessék meg ve­lük, hogy a harmadik tervév nagy Lékem öve iák, a Sztálin Vasmű, a Tiszalöki Erőmű továbbépítését, új üzemek megnyitását, gépek tízez­reit, közszükségleti cikkekben az egyre javuló, bővülő ellátását je­lenti. S mondják el azt is, hogy mindezek végrehajtásához mit kí­ván a nép állama az üzemek, szántóföldek dolgozóitól. Az eddig megtariott taggyűlések­ről el lehet mondani, hogy mozgó­sítottak a termelési és begyűjtési aervek teljesítésére. Az őri Petőfi termelőcsoport tagsága nagy érdek- lödést tanúsítva vitatta meg a kommunisták feladatait a szövet­kezeti gazdaság megerősítésében, a munkafegyelem megjavításában A taggyűlésen felszólaló tszcs-tagok bebizonyították, hogy a vezetőség bátran számíthat ebben az évben is a kommunisták példamutató mun­kájára, jó kezdeményezéseire. Itákosi elvtárs hatvanadik születés­napjára ajánlották fel, hogy el­végzik a gyümölcsösben a téli per­metezést és talajmunkákat. Kiesen bírálták ezután a tszcs, régi veze­tőségét. azért, mert megsértette a szövetkezeti demokráciát, mert nem tartolt a vezetőség rendszeresen ülést és nem hallgatták meg a ter­melőcsoport tagjait. Ugyancsak az őri tszcs, megtárgyalta azt is, hogy az új begyűjtési törvényerejű ren­delet fokozott követelményeket tá­maszt a szövetkezeti gazdaságok, gazdasági életünk új erősségeivel szemben is. Megtárgyalták, hogy fe­gyelmezett munkával, állandó mun­kaszervezet kialakításával érhetik el a jobb termést, ami a begyűjtési terv maradéktalan teljesítése mel­lett több jövedelemhez is juttatja a tagságot. Ugyancsak az új gazda­sági év feladatait, a tavaszi munkák közös végzését beszélték meg a pyírbogáti I. típusú termelőcsoport kommunistái is. Ttihnri István elv­társ ajánlotta, hogy a trágyahor­dást már most kezdjék meg és már ebben is segítsenek egymásnak a tszcs-tagok, s mutassanak itt is példát a kommunistájí A gépállomások pártszervezetei elsősorban azt vizsgálják meg: mit kell tenniük a termelőcsoportok és épállomások közötti új kapcsolat kiépítéséért, milyen segítséget tud­nak nyújtani ;l termelőszövetkeze­teknek, csoportoknak a politikai munkában. Elsőrendű feladatként állítsák a gépállomás politikai ve­zetője elé, hogy résztvegyen a ter- meiőcsoportbeli pártszervezetek tag­gyűlésein és hozzászólásával is ad­jon segítséget a pártmunka, a ter­melőmunka megjavításához, s ha­sonló segítségadásra buzdítsák a mezőgazdászokat. Térjenek vissza a taggyűléseken mindig az eddig végzett munkára, i hozott határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Úgy, mint a nyirmadai állami gazdaság párt- szervezete is tette. Alaposan érté­kelte a taggyűlés a vezetőség újjá- választása óta végzett munkát és örömmel állapította meg a párttag­ság a tagjelöltfelvétel és a párt­oktatás terén bekövetkezett válto­zást. A vezetőség több figyelmet fordít a pártonUivilllokre, s a lcg- j>bb.teljesítményt- elérő dolgozókkal erősíti a Párt sorait. Most is fel­vettek négy párttagot és hét tag­jelöltet, köztük a DISZ-szer vezet titkárát is. A pártoktatási munka megjavulását mutatja az, hogy az eddigi üt politikai iskola helyett már hét működik Nyírmadán, 00 helyett 142-en tanulnak a pártokta­tás különböző fokán. A nyirmadai példa 'szerint tekint­sék a pártszervezetek állandó fel­adatnak a tag- és tagjelöltfclvé- telt, valamint a pártoktatást. A párt- szervezet tagjai, tagjelüitjei köve­teljék meg a pártvezetőségtől, hogy hónapról-hónapra beszámoljon min­denről, javaslataikkal, építő bírála­tukkal segítsék a vezetőséget, hogy minél eredményesebb legyen a mun­ka a Párt leendő tagjainak felvé­tele, a tagság nevelése, oktatása terén. Követelje meg azt is a párttag­ság, hogy az üzemekben alaposan értékelje a taggyűlés Rákosi és Gerő elvtársnak az országos aktíva értekezleten mondott beszédét, s je­löljék meg ezek alapján a helyi feladatokat. Maga a tagság is olvassa i el mégegyszer a beszédeket, úgy ké­szüljön a taggyűlésre. Éppígy kí­sérje figyelemmel a taggyűlés a termelőszövetkezetekben, a gépállo­másokon az országos és megyei ta­nácskozás eseményeit, felhívásait, s azok szellemében mozgósítsa fo­kozottabb munkára, példamutatásra a pártszervezet tagjait. A községi pártszervezetek taggyűlésén a leg­nagyobb figyelem az új begyűjtési rendeletét kísérje, különösen pedig azt a részét, amely a már meg­kezdődött tojás- baromfi- és élö- állatbegyüjtésről szól. A tojás és baromfi begyűjtésénél igen nagy még a tavalyi hátralék is: Szabolcs- Szatmár az utolsó a megyék közti versenyben. A pártszervezetnek le­gyen gondja arra is, hogy ellen­őrizze a tanács munkáját, hogy a pártszervezet felvilágosító munká­ját a tanácsnál a törvények szigorú betartatásával egészítsék ki. hogy a tavalyi hátralékok behajtásával, az új begyűjtési terv végrehajtásá­nak megkezdésével megalapozhas­suk a döntő tervév győzelmét a be­gyűjtés torén is. Nagy alkotások születnek ebben az évben Szabolcs-Szatmárban Aagy feladatok várnak az építőiparra Az építőipari műszaki vezetők megyei tanácskozása Megyénk építőiparának hatalmas fejlődése és az ezzel járó felada­tok teljesítése újabb feladatok elé állítja az építőipar műszaki veze­tőit. Ezeknek a feladatoknak meg­beszélésére gyűltek egybe a (51/2 Építőipari Vállalat kutűrtermében a megye építkezéseinek irányítói, vezetői. Itt tárgyalták meg az épí­tőipar problémáit, a vezetéssel kapcsolatos eredményeket és hiá­nyosságokat, hogy ezekből levonva a tanulságot, új irányt szabjanak a vezetésnek. A beszámolót Som- lési Károly elvtárs, az építők me­gyei műszaki, gazdasági vezetője tartotta meg. Somlósi elvtárs beszámolója ötéves tervünk második eszten­dejének eredményeit mérlegre téve meg kell jelölnünk azt az utat, amelyen a harmadik tervévben, a döntő esztendőben haladnunk kell. Megyénk területén a nagyobb épí­tőipari vállalatok tervteljesítése a következő: Nyíregyházi Útfenn­tartó Vállalat 143, (11/2 Építő­ipari Vállalat 120.2, TiszamentI Vízműépítö Vállalat 118.5, Nyír­egyházi Lakatosüzem 113, 01/3 Építőipari Vállalat 103, Tatarozó Vállalat 93.7 százalékos. Az Út­fenntartó Vállalat jelenleg orszá­gos viszonylatban is első lieiyen fül. A műszaki dolgozók a terv telje­sítés döntő örhelyc-lD állnak. Mun­kájuktól függ az építkezés, az üzemegység sorsa és nekünk ilyen szemszögből kell munkájukat érté kelni. Ennek a műszaki értekez­letnek az a célja, hogy az új — a múlt évinél még nagyobb —• fel­adatok teljesítésében megjelöljük a műszaki dolgozók helyét. A nagy Szovjetunió tapasztalata nyomán áttérünk a havi versenyre, a napi értékelésre A műszaki dolgozók feladata, hogy a brigádok előtt részletesen, természetes egységekben ismertes-; sók, a napokra felbontott tervet.^ Ennek alapján a brigádok —J ugyancsak természetes egységben) — vállalnak és teszik meg ver­senykihívásukat. A versenyértéke­lésnek naponta kell megtörténnie és a normások, műszakiak felada­ta, hogy az eredményt azonnal nyilvánosságra hozzák. Kétségte­len, hogy eleinte lesznek nehézsé-, gek, de nekünk következetesnek, erősnek és határozottnak kell len­ni. Felvilágosítással, hozzáértő se­gítséggel és fegyelmezéssel is biz­tosítsuk a napi értékelést. A mű­szaki vezetők eleinte tehernek fog­ják érezni, de aztán látni fogják en­nek eredményeit: a tervek teljesí­tésének gyorsulását, a verseny újabb fellendülését és azt, hogy ezzel maguk is tisztábban látnak. Súlyos hiba — folytatta Soni- lósi elvtárs, — hogy vállalataink minden ok nélkül állandóan „át­szerveznek”. Rajzokat, új beosztá­sokat készítenek és kreálnak. A nagyfokú kádercseréi és akadá­lyozza a tervteljesítést. A politikai és szakmai képzés hiánya, hogy kevés műszakit látunk a po­litikai iskolákon, előadásokon, sze­mináriumokon. Pedig a műszakiak részéről gyakran hangzik cl Olyan- iránj ű kérés, hogy szeretnének I résztvecnl a politikai oktatásban, /mint azt Abos János főmérnök kérte ’a legutóbbi vállalati műszaki érte­kezleten. A pártszervezetnek, vál­la lat vezetőségnek gondoskodni kell minden vállalatnál arról, hogy megteremtsék a tanulási lehetősé­get műszaki dolgozóink szúrná ra is. Nem foglalkozunk kellően a meglévő szakirodalommal sem. Pe­dig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy akadnak műszaki vezetők, akik sokszor a legelemibb műszaki problémákkal sincsenek tisztában. Milyen tekintélye van az olyan műszaki vezetőnek, akiről a dol­gozó érzi, hogy szakmai tudásban nem áll felette? Részletesen foglalkozott az elő adó a munkafegyelem megszilárdítása kérdésével. Még mindig sok mű­vezető akad, aki azt tekinti nép­szerűségnek, ha elnézi a lazaságo­kat. Pedig dolgozóink nagyrésze becsületes, szorgalmas ember és az elnéző műszaki pontosan ezek előtt veszti el népszerűségét. A tarcali kőbányában Beregszászi Jó­zsef bányavezető, Kotesz Károly és Bot Károly, a Nyíregyházi La­katosüzem művezetői, vagy Szüys I’ál, a (il/3 Építőipari Vállalat sztahanovista építésvezct!f?Jt*r'flnek' n a fegyelmezés jogával, ezért nép­szerűek a jó munkások előtt. Csáki András, az Útfenntartó Vállalat körzetvezetőjo olcsó nép­szerűséget hajhászva minden laza Ságot megtűr, még a normaszerinti teljesítményeket sei pontosan. Harcolni kell az önkényes kilé­pések ellen is. A TiszamentI Víz­in Oépí tő Vállalatnál megtörtént például, hogy egy napon 36 ön­kényes kilépés történt. Az ilyen eseteket meg kell vizsgálni, hogy nem-e az ellenség keze van a do­log mögött. Tudni kell azonban hogy a fegyelmezetlen, későnjövö műszaki vezető sohasem fog tud- ‘f égy elmet tartani'. A fegyelmezés jogköre uem a szakszervezeté, nem a bizalmié, hanem a művezetőé. A felelősség át nem ruházható. Vigyáznunk kell azonban, hogy érdemtelenül még csak véletlenül se büntessünk. A műszaki vezetőnek a munkaverseny élére kell állnia mert nem szervezhet versenyt az a műszaki vezető, aki maga nem versenyez. Az ilyen műszaki ve­zető vizet prédikál és bort iszik. A Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére indult munka verseny­ben az Útfenntartó Vállalat 41 és a Lakatosüzem 11 műszaki dolgo­zója kivétel nélkül tett vállalást, míg a 61/2 Építőipari Vállalatnál 63-ból 26, a 61/3-nát 34-ből kettő, a Tiszamenti Vízmüépttö Vállalat­nál pedig 171 műszaki dolgozó kö­zül csak 126 lett vállalást. Ezt tükrözi viasza a dolgozók vállalása Is. Amíg az Útfenntartó­nál a dolgoz.ók 91 százaléka van versenyben, addig a 01/2-nél csak 57 százaléka vesz részt a verseny- mozgalomban. Az Útfenntartóvá! lalat igazgatója legfontosabb mun­kájának tekinti a versenymozga- lomban való részvételt. A műszaki vezetők példamutatással, a mű­szaki feltételek biztosításával, a szervező, felvilágosítómunkával élére álltak a mozgalomnak, segí tik a dolgozók kezdeményezését. Ezen a téren nagy szerepet ját­szanak a versenytáblák. Jó ver­senytáblái vannak a 01/2, a Víz­műépítő, az Útfenntartó Válla­latnak, a Lakatosüzemnek és az adatok is általában frissek. A 61/3 Építőipari Vállalat központi S versenytábláján azonban januári 22-én még mindig a december 21-i? 1 eredmények voltak kiírva. Műszaki vezetőink feladatai kö­zé tartozik még a Gazda-, Rőder és a Deák-mozgalom kiszélesítése is. Példát vehetünk Kifér Ágotá­ról, aki az ország első sztaháno- vista női űtmuukása, vagy Len gyei Miklós sztahánovlsta építés- vezetőről, akik mindannyian ű.i sztahanovistákat nevelnek. Az anyagtakarékossági mozga­lom kiszélesítése érdekében anyagtajcarékossáyi tervet kell készíteni a anyagnormákhoz viszonyúvá. Ezt sajnos kevés munkahelyen le­het még látni. Fokozottabb mér­tékben kell alkalmazni az újításo­kat í'szszcrüsítésekct, mindjobban be kell vezetni az építőipari gépek használatéit s mindebben a mű­szakiak aktié közreműködése szük­séges. A jő tervfelbontás na*jj feladat. amely szintén a műszakiak lelki- ismeretes munkáját követeli meg. Éneikül egészséges .szocialista munkaver-enyt elképzelni nem i-- lehet. Igen fontos, hogy a tervek előre napról-napra fel legyenek bontva, hogy a dolgozók értékelni tudják napi eredményeiket. Meg kell szüntetni a rohammun­kát, az első negyedévi tervjemara- dást és fokozatosan fel kell szá­molni az építőipar idényjellegűt. libben az érben minden eddi­git felülmúló építkezéseket kell végeznünk, soha nem lá­tott alkotások születnek me­gyénkben. Nagy dicsőség és büszkeség ebben a gigászi épi tömunkában részt venni, annak részesévé válni. Vállalatunk mtiszaki vezetői te­gyenek javaslatokat: hogyan Iái ják módját a zavartalan tervtelje­sílés, túlteljesítés biztosításának —- fejezte be beszámolóját Somlósi elv­társ. Biztosítani kell a verseny nyilvánosságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom