Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

r, NÉPLAP 1951 december 2, vasárnap Visinszkij elvtárs újabb beszédben leplezte le az USA hazug békejavaslatait Az ENSz.-közgyülés Politikai Bi­zottsága november 29-i délutáni ülésén India és Mexico küldötte kifejtette, hogy a fegyverzet ós a fegyveres erők csökkentésének, va­lamint az atomfegyver betiltásá­nak létfontosságú kérdésében se- milyen határozatnak nem lehet gyakorlati értéke, ha nem túmo- got ja valamennyi nagyhatalom. Ez­ért támogatták Irak, Szíria és Pa­kisztán küldöttségének azt a ja­vaslatát, hogy a négy nagyhata­lom (a Szovjetunió, az USA, Nagy- ' Britannia és Franciaország) képvi­selőiből alakítsanak albizottságot, amely kölcsönösen elfogadható ja­vaslatokat dolgozna ki a megvita­tás alatt álló kérdésben. Ezt a javaslatot a délutáni ülé­sen felszólaló több más küldött is támogatta. Sekaninova, Csehszlovákia kül­dötte felszólalásában rámutatott: a hárcbn hatalom határozatterve­zetének célja, hogy továbbra is folytassák a fegyverkezési ver­senyt, amely részét alkotja agresz- szív imperialista politikájuknak. Csehszlovákia küldöttsége, — mon­dotta Sekaninova, — teljes mér­tékben támogatja a szovjet kül­döttség módosításait. November 30-án a politikai bi­zottságban befejeződött az általá­nos vita a három hatalom „vala­mennyi fegyveres erő és vala­mennyi fegyverzet szabályozása, korlátozása és fokozatos csökken­tése” elnevezésű javaslata, vala­mint a szovjet küldöttségnek eh- hez a javaslathoz fűzött módosí­tásai felett. Az ülésen Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttsége vezetője összegezte a politikai bi­zottság vitájának egyes eredmé- nyeit, levonta a következtetéseket és meghatározta az összes fegyver­zet és fegyveres erők csökkentésé­vel, az atomfegyver betiltásával és az eltiltás szigorú nemzetközi el­lenőrzésével kapcsolatos feladatok megoldásának további útjait. Visinszkij elvtárs leleplezte azo­kat a tényhamisító módszereket, amelyekhez ennek a határozati ja­vaslatnak a szerzői, .köztük Jules Modi, francia küldött folyamod­tak. Visinszkij elvtárs több vitatha­tatlan tényt idézve, köztük az USA vezető személyiségének beismeré­seit és amerikai lapok kijelenté­seit, — leleplezte Jessup USÁ- küldött kísérleteinek hamisságát és kétszínűségét. Jessup a kísérle­tekkel el akarta hitetni, hogy az USA a nemzetközi viszonyok fe­szültségének enyhítésére törekszik. Visinszkij elvtárs részletesen, egymásután elemezte mindazokat az érveket, amelyeket az USA. Nagy-Britannia és Franciaország küldöttei hoztak fel javaslataik vé­delmére és bebizonyította, hogy ezek a javaslatok nem felelnek meg az általuk hangoztatott cé­loknak, mert nem írják elő az atomfegyver betiltását és a fegy­verzet valódi csökkentését a fegy­verzet fokozatos összeírásával cse­rélik fel. Visinszkij elvtárs részletesen ele­mezte azokat a válaszokat is, ame­lyeket Llooyd adott az USA, Nagy- Britannia és Franciaország kül­döttsége nevében a szovjet kül­döttség vezetője november 24-i fel­szólalásában feltett konkrét kérdé­sekre. Visinszkij elvtárs bebizonyí­totta, hogy a három hatalom kül­döttsége lényegében kitért az ezek­re a kérdésekre adandó nyílt vá­lasz elől és ezzel ismét bebizonyí­totta, hogy a három hatalom ha­tározati javaslata jelenlegi formá­jában nem teremti meg a szüksé­ges feltételeket a közgyűlés előtt álló feladatok, — az atomfegyver eltiltása, a hagyományos fegyver­zet és fegyveres erők csökkentése, szigorú nemzetközi ellenőrzés léte­sítése — megoldására. Az ezeknek a feladatoknak a megoldására ve­zető utat, — jelentette ki Visin­szkij elvtárs — a Szovjetunió kül­döttsége által a három hatalom határozati javaslatához beterjesz­tett módosítások mutatják meg. — A Szovjetunió küldöttsége, — mondotta befejezésül Visinszkij elvtárs — számításba veszi az eb­ben a kérdésben kialakult helyze­tet, amelyet az jellemez, hogy je­lentős eltérés van egyrészt a Szov­jetunió, másrészt az USA, Anglia és Franciaország álláspontja kö­zölt. Mi készek vagyunk azonban folytatni az erőfeszítéseket és résztvenni a javasolt albizottság munkájában. A Szovjetunió kül­döttsége meg van győződve, hogy az általa beterjesztett módosítások meg tudják könnyíteni az (‘lőt­tünk álló feladatok sikeres megol­dását a világ békére vágyó népei­nek javára. A minisztertanács ülése A minisztertanács a népgaz­dasági tanács elnökének javas­latára határozatot hozott a december 23-ra és december 30-ra eső munkaszüneti napok áthelyezéséről. A munkaszüneti napok áthelyezése folytán ka­rácsonykor három, újévkor pe­dig két egymásután következő munkaszüneti nap lesz. A minisztertanács a kiváló pedagógusok kitüntetésére „ki­váló tanító“ és „kiváló tanár" cím létesítését határozta el és minden év június havának első vasárnapját „pedagógusok nap­iának" nyilvánította. A kiváló tanító és tanár címmel kitünte­tett pedagógus egyidejűleg 3 ezer forint pénzjutalomban ré­szesül. A minisztertanács elhatároz­ta, hogy Pioker Ignác Kossuth- díjas sztahánovistának ötéves terve időelőtti teljesítéséért a népköztársasági érdemrend V. fokozatával való kitüntetése iránt előterjesztést tes,z az El­nöki Tanácshoz. December 21-én megnyitja kapuit a nyíregyházi központi kultúrotthon Az elmúlt rendszer urainak, a dzsentriknek, nagykereskedőknek nyíregyházi tivornyahelye már né­hány évvel ezelőtt megváltoztatta jellegfőt S mint kultúrterem a nép kulturális felemelkedését szolgálta. A dolgozók kulturális igényeinek növekedése szükségessé tette azt, bogy Nyíregyházán egy központi kul túrotthont létesítsenek, ahol sok sok más kultúrágazat mellett otthont találnak a művészetek is. .1 kultúrotthon felavatásához közeledik. December 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján megnyílnak kapui. Az utolsó simításokat végzik a szobákon, berendezéseken n munká­sok. Már maga a kultúrotthon be­rendezés» is arra utal, hogy va­lójában központja lesz a város kulturális életének s, ezzel együtt komoly hatást gyakorol a megyei kultúréletre is. Lépjünk be az üvegajtón. Hosszú folyosón haladunk, ra­gyogó villanysor űzi el a sötétsé­get. A folyosó baloldalán fehér, frissenfestett faragott ajtók vár­ják hívogatőan a vendégeket. Az irodai szobákon kívül itt van a nappali klubhelyiség kárpitozott bútorokkal, klsebb-nagyobb aszta­lokkal. A falon képek és színes fa- liszőnyegek. Az egyik sarokban sakk asztalkák, máshol újságok, fo­lyóiratok, rádió. A dolgozók a nap minden szakában megtalálják eb­ben a szobában a szórakozási le­hetőséget, átolvashatják a napi sajtót, rádiót hallgathatnak, tár­saloghatnak. Menjünk tovább. A földszinten vannak még A SZAKKÖRI SZOBÁK is. A kultúrotthonnak többek kö­zött az is hivatása, hogy a kultúr- munka káderei, dolgozói számára biztosítsa az elmélyült, alapos szakmai tanulás lehetőségét. A kü­lönböző szakkörökben, a termé­szettudományi, történelmi, irodal­mi, orosznyelvi és a művészeti szakkörökben komoly tanulás fo­lyik majd. A színjátszószakkör hallgatói számára szakemberek ad­nak elő a rendezésről, magáról a színjátszásról, a díszletezésről stb. A szakkörök munkája nemcsak a nyíregyházi kultúrcsoportok színvo­nalát emeli, hanem a vidéki kul- túréletet is elősegíti. Az egyes szakkörök szélesebb körben is ren­deznek előadásokat, vitaestet. Ragyogó terembe lépünk be a folyosó végéről nyiló ajtón keresz­tül. A díszes menyezetet oszlopok tartják s az oszlopok között kife­szített függönyök, a festőállványok, szoborállványok már az első pilla­natban elárulják, hogy ebben a te­remben A KÉPZŐMŰVÉSZET kapott ottbont. A terem két olda­lán az elfüggönyözött részeken dol­goznak majd a festők, szobrászok s középen a kész müvek lesznek ki­állítva. Ebben a teremben rende­zik be a bábszínjátszás műhelyét is. A képzőművészek otthonát min­den bizonnyal nemcsak a művészek látogatják majd. hanem gyakran felkeresik a dolgozók is. Nemcsak dolgoznak majd. hanem tanulnak is képzőművészeink. Előadásokat rendeznek, vitaesteket filmvetítés­sel egybekötve... i AZ EMELETEK a legnagyobb terem a kultúrott­hon előadói terme. Ez már isme­rős a nyíregyházi dolgozók előtt. A régi kultúrterem és a mostani kö­zött az különbség, hogy a színpad nagyobb s ma már öltözők is van­nak. A terem is szebb, csinosabb lett. Nagyrészt megújult a beren­dezés is. Közvetlenül az előadói terem mellett kapnak otthont a ze­nészek, énekesek, népi táncosok. Próbatermük van és kelléktáruk. Ilt említjük meg, hogy a központi kultúrotthonnak két zenekara lesz. Az egyik egy szimfonikus zenekar, amelynek magja a Magyar Szov­jet Tárasság volt zenekara s a másik egy népi zenekar. Ugyanak­kor központi énekkar, tánccsoport, színjátszócsoport dolgozik majd rendszeresen. A kultúrotthon egyik legjclen^ tősebb részlege lesz A SZTAHANOVISTÁK, ÚJÍTÓK KÖRE. Külön helyiség áll rendelkezésük­re. Itt minden es^e összegyűlhet­nek a sztahanovisták, szakirodalom áll rendelkezésükre, vitatkozhat­nak, megbeszélhetik problémáikat. Természetesen ugyanakkor a kul­túrotthon szervezetten is gondos­kodik a sztahanovisták tapaszta­latcseréjéről, az újítások elterjesz­téséről — a szovjet Sztahánov- mozgalom tapasztalatainak ismer­tetéséről. Mérnökök és munkások találkoznak a kultúrotthonban egymással s minden bizonnyal a kultúrotthon jó munkája a terme­lés területén elért győzelmekben tükröződik majd vissza! S lépjünk be a kultúrotthon utolsó helyiségébe, A KÖNYVTÁRBA és a nagy olvasóterembe. Szintén az emeleten kaptak ezek helyet. Nemcsak szépirodalmi, hanem szakmai és tudományos müvekkel is találkozhatnak itt a dolgozók s az olvasóterem csendje biztosítja az elmélyült tanulást, jegyzetelést. Egyelőre mintegy hatezer kötet áll a város dolgozóinak rendelkezé­sére a könyvtárban, rövid idő múlva azonban 20—30 ezer kötetes könyvtár segíti elő a város kultu­rális fejlődését. Ezzel végétért a kultúrotthonban tett első látogatás. Még csak a ter­meket, szobákat néztük meg. Ám rövidesen pezsgő élet indul meg a kultúrotthonban, hogy nagy lép­tekkel vigye előre a város és me­gye kulturális fejlődését. A SAJTÓ LEVELEZŐI A Pártkongresszus hatalmas fel idatok megoldásút tűzte elénk köztük a falu szocialista átalakító gát. Dolgozó népünk a békéért foly­tatott szakadatlan harcban hajtja végre ezeket a feladatokat. Az amerikai háborús gyújtogatok és ikájaik dühödt próbálkozásai az új világháború kirobbantása érde- kébeu arra köteleznek bennünket, hogy még inkább növeljük erőfe­szítéseinket, még inkább megszilár­dítsuk a Szovjetunió vezette béke- front magyarországi bástyáját, — Ezek a körülmények megkövetelik sajtónk komoly fejlődését. Az új­ságok színvonala azonban csukák­kor emelkedhet, ha állandóan nö­veli kapcsolatait a dolgozó töme- ekkel. A kommunista sajtó, az új- típusú sajtó legjellegzetesebb vo- tsa az újság tömegjellege. Sztá­lin elvtárs azt mondotta a bolse­vikokról, hogy „... azúrt erősek, mert kapcsolatot tartanak anyjuk­kal, a tömegekkel, amelyek szül­tek, táplálták és nevelték őket. És mindaddig, amíg kapcsolatot tar­lónak anyjuk kai, a néppel, minden esélyük megvan arra, Injgy legyöz- hctcttcnck maradjanak.’’ A töme­gekkel való szoros kapcsolat — a bolsevik sajtó ereje is! Nap mint nap beszélgetni a néppel s válaszolni kérdéseikre, — ebben van a kommunista újságok ereje.' Az újtípusú újságok tömegjelle­gének egyik tényezője: a sajtó a dolgozók széles rétegének aktív közreműködésére épül. 1050. decem­berében írta „A kommunista sajtó legfontosabb feladatai” című cik­kében a „Tartós békéért, népi de­mokráciáért” : „A kommunista sajtó nagy ereje civil Őségében és eszmei színvonalában, a nép érde­keiért folytatott fáradhatatlan harcában, a tömegekkel való szo­ros kapcsolataiban rejlik. A mun­kásokkal, a dolgozó tömegekkel, a haladó értelmiséggel való kapcso- laiok nélkül — mulatott rá Sztá­lin elvtárs — nem lehet valóban harcos bolsevik újságot létrehozni. Ezért a kommunista sajtó fárad­hatatlanul gondoskodik a tömegek­hez fűződő kapcsolatainak megszi­lárdításáról, mindenképpen fej­leszti a munkás és falusi levelezők mozgalmát, rendszeresen közli a dolgozók leveleit és azon fáradozik, hogy a néptömegek által felvetett javaslatok megvalósuljanak.” — A levelezői munka jelentőségére vilá­gít rá az a tény is, hogy a Sza­bad Nép a magyar sajtó napja al­kalmából összehívja a magyar sajtó munkás- ós paraszt levele­zőinek első országos konferenciá­ját. A munkás és parasztlevelczők a közvélemény parancsnokai, akik nem szorosan vett személyi ügyeik­kel, sérelmeikkel, panaszaikkal foglalkoznak, hanem munkájukat az országos ügy szem előtt tartása vezeti. Akkor, amikor egy-egy mun­káslevelező közli a munka tapasz­talatait, ezt azért teszi, hogy a megye, az ország dolgozói tanulja­nak belőle. Akkor, amikor egy-egy Ievelező feltárja a hibákat, akkor azt azért teszi, hogy elősegítse az ■ ötéves terv sikeres végrehajtását, azért teszi, hogy leleplezze a nó- Ipiink életére, jólétére támadó itn- * perialista ügynököket. Akik a leve­lezők táborához csatlakoznak, igen nagy jelentőségű társadalmi mun­kát vállalnak. Nemcsak arra tö­rekszenek, hogy ők, saját maguk végezzenek jó munkát, hanem ar­ra, hogy munkájuk, leveleik nyo­mán minden területen nagyobb lendülettel hurcoljanak a dolgozók. Igen fontos társadalmi munkát végez Muha András, a csahold épállcmás vezető mezőgazdásza akkor, amikor levelében rendsze­resen megírja: milyen módszerek­kel érik el a jó eredményeket, hogy szilárdítják meg kapcsolataikat a termelőszövetkezeti csoportokkal. Fontos ügyről írt Albert Antal magyi pedagógus, amikor felhívta irsai figyelmét: „Nevelői lelkiis­meretűnk megköveteli, hogy óráink­ra a legnagyobb gonddal készül­jünk.’' Hosszú sorban lehetne még tovább idézni azokat a leveleket, melyeknek írói bátran és harco­san vetették fel a hibákat s meg­értették a munkás- és parasztlevc- iezők legfontosabb feladatát, amint azt Sztálin elvtárs megjelölte. — Sztálin elvtárs azt mondotta a munkás- és parasztlevelezőknek: ..mindenekelőtt az a hivatásuk, hogy napfényre hozzák szovjetköz- életiink hiányosságait, hogy a liiá- •nyosságok kiküszöbölcsének h arco- ■sai, a proletár közvélemény pa- ratwsnokai legyenek, akik arra tö­rekednek, hogy ennek a döntő je­lentőségű tényezőnek kimeríthetet­len erőit a szocialista épitcs nehéz müvében a párt és a ,szovjethata­lom támogatására irányítsák...” A munkás- és paraszt levelezők kel szeretettel kell bánnia a szerkesz- tőségnek, őket állandóan nevelni, irányítania kell. A pártszervezetek­nek is elsőrendű feladatuk a leve­lezők szervezése, támogatása. Ta­pasztalható olyan jelenség, hogy a levelezők bírálatát elfojtják, üldö­zik a levelezőket. A levelezők üldö­zése, ahogy Sztálin elvtárs mon­dotta ,,barbárság, a burzsoá morál csökevónyePártszervezeteinknek erélyesen fel kell lépni minden ■olyan jelenség ellen, amelyik kor­látozni akarja a levelezők tevé­kenységét, mely cenzúrázni akarja a levelezők leveleit. Ezek a kísér­tetek piár tel Jenesek, megsértik nép- köztársaságunk belső demokratiz­musát — kíméletlenül meg kell torolni őket! A szerkesztőségek is a legmesszebbmenően megvédelme- zik levelezőiket. Levelezőink hivatásuk, felelősé­gük tudatában fejtsenek ki még tevékenyebb munkát, ők maguk is •szervezzenek új és új levelezőket. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók fogjanak tol­lat, ceruzát és keressék fel írá­saikkal a szerkesztőséget. „Ne ■mondják a munkások — szól hoz­zájuk Sztálin elvtárs — hogy szá­mukra az írás „szokatlan” munka... Csak bátrabban kell nekifogni a dolognak: egy szer-két szer megbot­lasz, azután megtanulsz írni...’’ A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti no­vember 30-án. A koreai néphadsereg egysé­gei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes egységek­kel, valamennyi arcvonalon to­vábbra is védelmi harcokat folytattak és nagy vesztesége­ket okoztak az ellenségnek em­berben és hadianyagban. A keleti arcvonalon a nép­hadsereg egységei továbbra is helyi jelentőségű harcokat vív­nak a korábbi vonalakon. A középső arcvonal nyugati szakaszán Csholvon térségében, valamint Csandantól délre az ellenség elkeseredett rohamo­kat indított, de a néphadsereg összpontosított tüze következ­tében viszavonuit, több mint 400 halottat hagyva a csataté- fi rcn. November 30-án a néphadse­reg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészosiztagok lelőtték a Vonszan, Anben, Muncshon és Szukcshon térségét barbárul bombázó ellenség két repülőgé­pét. Kibővítik a tiszalöki vágóhidat és jéggyárat A dolgozók fokozódó szük­ségleteinek kielégítésére, a rendszeres ellátás biztosítására az ötéves terv beruházásaiból 40.000 forintot kap Tiszalök község a vágóhíd és iéggyár ki­bővítésére. Az ellátás biztosí­tása mellett nagy gondot fordít államunk a dolgozók egészség- védelmére is. A nemrégiben át­adott újjáépített egészségház környékének parkosítására újabb húszezer forintot kapcát a község.

Next

/
Oldalképek
Tartalom