Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-23 / 299. szám

I<í5i december 23. vasárnap NÉPLAP 3 Az enescncs! „Ifjúság“ tsz, példája matatja: síitől megsértik a szövetkezeti demokráciái, laza a inuiikaiegyelein, elégedetlen a tagssig Az encscncsi „Ifjúság” tsz sok tagja elég szép jövedelemben része­sedett. Szabó Kálmán például ta­vasz óta dolgozik a tsz-ben és 186 munkaegysége van. —t Meg vagyok elégedve nyári munkám eredményével — mondja i— ha pénzben nem is kaptunk va­lami sokat. A mi szövetkezeti tug- jainfe rendszerint csak azt az üsz- szeget veszik figyelembe, amit a zárszámadás során kaptak. Figyel­men kívül hagyják a sok előleget, a természetbeni juttatást. De megfe­ledkeznek arról Is, hogy szövetke­zetünk oszthntatlan vagyona már felül van a 420 ezer forinton. — Az én jövedelmem — mondja Szabó Kálmán — természetben nem kevesebb, mint 0.64 mázsa ku­korica, 3.32 mázsa széna, 240 kilő takarmányrépa, S mázsa 30 kiló burgonya, 6 kiló mák és lOö forint értékben kax>tara szalonnát és húst. Felvettem 1022 forint előleget és a zárszámadás során Is kaptam még 1440 forintot. Igen szépen részesedett Tóth András is, aki családjával 750 munkaegységet teljesített. Termé­szetben kaptak 23 mázsa kukoricát, 37 kiló mákot, 11 és féhnázsa szó mjt, 11.87 mázsa takarmányrépát, 20 mázsa burgonyát, szalonnát és húst Is 560 forint értékben. Előle­gei 4190 forintot, a zárszámadáskor jpedig 6188 forintot kaptak. A jó jövedelem mellett MÉGIS VANNAK ELÉGEDETLENEK különösen a kivett előlegek miatt. Tóth András, a tsz. volt elnöke úgy osztotta az előleget, hogy ő ma­gának kiszámolta, kinek mennyi előleg jár és ahol találkozott a ta­gokká!, ott adta oda. Nem hívott össze értekezletet és nem ismertet te a tagokkal, ki mennyi előleget kap, Ennek a következménye, hogy még ma is vannak viták a zárszá­madás körül. Fedeli József né pél­dául amiatt tett panaszt, hogy az ő családjának több természetbeni juttatás van beírva, mint amit kap­tak. Bajok voltak a termények szét* osztásúnál is. A tagság határozá­st hozott arra, hogy a kenyőrga*. bonát igazságosan, munkaegység arányában osszák szét. Tóth And- rásék ezt figyelmen kívül hagyták. Azt is megtette Tóth András, hogy a munkacsapatokat, ahogy el­indultak saját területükre dolgoz­ni, ellrúnyította másfelé. A vezetőség még a vetésterületi«!; összeírásánál sem kérdezte meg a tagokat, hogy mennyi vetésterületet vittek be, csak úgy találomra vet­ték ezt be a zárszámadásba, ezért fordult elő az, hogy Tótit Jánosnak egy' hold helyett fél holdat szá­moltak el. NEM SZÁMOLT BE MUNKÁJÁBÓL a régi vezetőség a csoportértekezlc- teken. A vezetőségi üléseket ugyan megtartották rendszeresen, de ezek nem adtak komoly segítséget a to­vábbi munkákhoz. Nem beszélték meg a feladatokat. Az új vezetőségnek javítania kell a hibákon. A régiek nem figyelmez­tették s nem büntették meg azokat, akik a nagy munkák idején másho­vá mentek dolgozni, hiába figyel­meztette őket a tagság. De az új vezetők: Nyövedi László, Székely György sem akarnak visszaemlé­kezni : kik azok a tagok, akik cser­benhagyták a szövetkezetét. Pedig Csokona István, Balogh István és Milioleczkn Gyula mindig a legsür­gősebb munkából maradtak ki, mert másfelé mentek dolgozni. De Hegedűs Rezső Is szívesebben dol­gozott a kulákoknak egy pár forin­tért, mint saját szövetkezetében. NEM VOLT SZILÁRD A MUNKAFEGYELEM az „Ifjúság" tsz.-ben és ez megmu­tatkozott a termésnél is. Búzából széfien termett, egy hold közel 14 mázsát hozott, takarmányrépából 300 mázsát, de mindössze 13 má­zsát termett lioldankint a kukori­ca és burgonyából 60 helyett, 80 mázsát is megtermett volna egy hold föld, ha mindet! tag szorgal­masan dolgozik. És az sem segí­tette elő a jobb termést, hogy a munkaszervezetek felbomlottak a vezetőség hibájából A terület felosztása igen fontos és sürgős munka. Nem kis feladat úgy beosztani a tagságot, hogy egész évben semmi fennakadás no legyen a munkával. Éppen ezért a tsz. vezetőségének ez legyen a leg­fontosabb feladata. Székely elvtárs- nnk, az új elnöknek két kézzel kell munkához látnia, éppen ezért hely­telen, hogy elnökké választása után is megmaradt párttitkárnak. Fél­kézzel egyik feladatot sem leltet ellátni (ezt bizonyítja, hogy az új vezetőség máris hibázott abban: október óta nem vezetik pontosan a munkaegységköuyveket), mert vagy a munkaszervezés, a tervké­szítés marad el, vagy pedig a szövetkezeten belüli pártértekezle­tet fogják elhanyagolni. Akár ez marad el, akár az, jövőre ismét beleesnek az idei hibákba, azt pe­dig nem akarja az encsencsi szö­vetkezet egyetlen tagja sem. Igyekezzenek a munkaerőtoborzással a gépállomások A termelőszövetkezetek száma taapról napra nő -és a meglévő cso­portok egyre szilárdabbá válnak. E döntő időszakban, a falu szocialista átalakításában, különösen nagy szerepe vau a mezőgazdasági gép- >■'3 traktorállomásoknak. A gép, az új technika alkalmazásával lehet csak a föld terméshozamát megsok­szorozni s a bő termés által lehet jobbá tenni életünket, erősebbé ten­ni országunkat. Azonban, hogy a gépállomások e feladatokat végre;- ludják hajtani, ahhoz szükséges a gépállomásokon a jó munkaszerve­zet s szilárd munkafegyelem és nem utolsó sorban elegendő, szak­mailag képzett traktoros. A most végétért őszi kampány, de a tavaszi és a nyári is, azt mu­munkaerőben. A szabolcs-szatmári gépállomások országos viszonylat­ban az utolsók közt foglalnak he­lyet és ennek egyik döntő oka a munkaerőhiány. A gépállomásveze­tők mindig csak arra hivatkoznak: „nem tudjuk a tervet teljesíteni, mert nincs elegendő munkaerőnk, ezért állnak a gépeink, amelyek pe­dig dolgoznak, azok mind egy mű­szakban mennek". így van ez a demeeseri, gebei és az újfehértói gépállomásokon is, ahol a nagyfo­kú munkaerőhiányhoz csatlakozik még a rossz vezetés is. Ezeken a gépállomásokon az őszi tervet még 50 százalékban sem tudták teljesí tenl. Komoly hiba, hogy a gépállomá­sok tattAk, hogy komoly hiány van jó nem igyekeztek a munkaerőhiányt leküzdeni Legtöbb gépállomáson, mint például a demecseriu is, csak beszéltek a munkaerőhiányról, de nem tettek ellene semmit. Pedig lett volna rá mód. A falu fiataljai érdeklődnek és vonzódnak a géphez. Széleskörű népnevolömunkát kellett volna vé­gezni, Ismertetni a traktorosok éle­tét, szép feladatukat és nem utolsó sorban a kereseti lehetőségeket Is. De nemcsak ez a hiba. Sok gép­állomáson megtörtént, hogy a trak­torosok elmentek máshová dolgozni, mert a vezetőség nem foglalkozott velük kellően és nem foglalkoztat­ták őket. Jellemző példa erre a ti­kásza lkai gépállomás, amelyet sok traktorista otthagyott. Ezeknek a traktoristáknak nagyrésze elment a nagyvarsányi gépállomásra. És míg a tissaszalkai gépállomáson e traktoristák teljesítménye rossz volt, addig a nagvvarsányi gépál­lomáson az elsők közé tartoznak. Ez a példa azt mutatja, hogy gép­állomásainkon nem gazdálkodnak jól, nem foglalkoznak kellően a traktorosokkal. És ugyanez áll, csak még nagyobb mértékben a női traktorosokra. A gépállomások, ha fettek Ss va­lamit a munkaerőhiány leküzdésé­re, de nem tettek semmit a nők mnnkábaállitása érdekében és a már meglévő női munkaerővel sem gazdálkodnak jól gépállomá­saink. Példának ugyancsak a ti­kászaikat gépállomást lehet felhoz­ni. „Munkaerőhiány” miatt panasz­kodnak s közben a lányokat nem ültetik gépre, hanem a gépszíuben foglalkoztatják őket. Legtöbbször azért ütközik nehézségbe a nők be­szervezése, mert nem tudnak ered­ményeket felmutatni. Nem tudják azt mondani, hogy „nézzétek ná­lunk a traktoroslányok szeretik a gépet, jól dolgoznak és ennyit ke­resnek’’, Azonban a hibákból okul­tak a megye gépállomásai. Nemrég megindult a traktorostoborzás. 000 új traktoristát kell toborozni a megye gépállomásaira, köztük leg­Ma délután 4 órai kez­dettel Győré Józsei elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tart előadást a Pártoktatás Há­zában „A bolsevízimis hatalmas üdve“ címmel alább 300 nőt. Gépállomásaink jö­vőre a munkát teljés létszámmal, szakmailag képzett traktoristákkal akarják kezdeni, hogy munkaerő­hiány ne gátolja többé u munkát. A tél folyamán az új traktoro­sok szakmai és politikai nevelésijeit részesülnek. Ezért szükséges, hogy az új traktoristák már most a gépállomásra kerüljenek. A folya-, matos üzemeltetés csak úgy lehet­séges, hogyha a traktorosok isme­rik a gépet s a kisebb hibákat maguk is ki tudják javítani. S e mellett rendkívül fontos, hogy a traktoristák politikai nevelésben is részesüljenek. A traktorostoborzásnak máris je­lentős eredményei vannak. Idáig beszerveztek összesen 267 traktoris­tát, ebből 50 nő. Ezen a téren van­nak még hibák. A toborzás csak a termelőcsoportoknál folyik, mert ott „könnyebb”. Ugyancsak elhanya­golják a nők szervezését Is. Ennek egyik oka az Is, hogy a megyei központban a traktorostoborzást, a nők bevonását afféle reszortfeladat­nak tekintik s nőm foglalkozik vele csak a politikai osztály. A traktorostoborzást támogatnlok kell az egységes falusi pártszerve­zeteknek is. A pártvezetőségek moz­gósítsák a tömegszervezeteket, ame­lyek nagy segítséget tudnak adni e feladat végrehajtásához. Ha a traktorostoborzást sikeresen meg­oldják gépállomásaink s ezek szak­mai és politikai oktatását bizto­sítják, jelentős, lépést tettek afelé, hogy jövőévi tervüket maradéktala­nul teljesítsék. Az előadáson résztveszaek a pártfunkcíonánusok, alapszer­vi vezetőségi tagok, tömeaszer- vezeti és tanácsfunkcíonárin­sok. CiJj őrc elvtárs tart előadást ma a Pár toktat ás Házában Szabolcs-Szatmár földművesszövetkezeteinek megyei küldöttgyűlése elé Ma megyei értekezletre jönnek összo Nyíregyházán Szabolcs­Szatmár földmű vessző vet kőzetei nek küldöttei, hogy megbeszéljék, mi­ként folyt az elmúlt időkben füld- művosszöverkezeteink munkája, hogy megbeszéljék; milyen tenni­valók várnak az elkövetkezendő 1 dőltbe n fül dm ü vessző vetkező ­teinkre. FöUlművesszövetkezeíi mozgal­munknak, munkában és harcokban gazdag, de eredményekben sem szű­kölködő hónapjai teltek et a lég­ii többi küldöttgyűlés óta. Földmü- vesszövetkezetetok dolgozói és ve­zetői, földmű vessző vctlmzetcl uk tagjai minden erejüket megfeszí­tették, hogy végrehajtsák azokat a feladatokat, amelyeket Fártunk és kormányunk állított eléjük. El­mondhatjuk. hogy legnagyobbrészt sikerült megoldani ezeket a fel­adatokat, ügy a begyűjtés, mint az áruellátás területén. A begyűjtési munkában fiildmü- vesszövetkezstelnk jobban megáll­tak helyüket, munkájuk tervsze­rűbb, és szervezettebb volt, mint az előző években. Néhány zökkenőtől eltekintve, általában biztosították a termények zavartalan átvételét. Figyelemreméltó, hogy új. az eddi­ginél nagyobb követelményeket öl- lító, sokkal több terményféleségre kiterjedő begyűjtési rendszert va­lósítottunk meg és jóval több terményt gyűjtöttünk be a tava­lyinál. Kenyérgabonából, kalászosokból ezévbea mintegy 7 ezer vagonnal, kapúsnöv ényekből mintegy 10 ezer vagonnal gyűjtöttek be többet szö­vetkezeteink, mint az elmúlt esz­tendőben. Föladatainkat úgy tud­tuk a begyűjtés területén helyesen megoldani, hogy irányított, segített bennünket Pártunk. így került vajai földmüvesszövetkczetünk ter- ménybegyUjtésben az ország első szövetkezetei közié, így lett a cé- génydányádi földműve*zövetkezet az ország első tejbegyüjtő szövet­kezete. Meg kell említeni, milyen ered­ményeket értek el földmflvcsszö- vetkezetelnk, készülődvén decem­ber 21-re, Sztálin elvtárs 72. szü­letésnapjára. A vállalt 2 új kon- fekcióüzem helyett négyet nyitot­tunk meg, vásározó részlegeket szerveztünk, közel 1400 hold terü­leten létesültek egyéni gazdálko­dók csoportjai. A tiszalöki járás­ban vállalásuk szerint teljesítették a földmüvesszövetkezetek a kuko- ricabegyüjtés tervét, a baktaló- ránthází járás évi részjegy befize­tési tervének száz százalékos tel­jesítéséihez ért el. S hosszú lenne c felsorolni mindazokat az eredmé­nyeket, amelyeket földinüvesszövet- kezeteink lelkes munkája hozott, az a munka, amelyet Sztálin elv- társ, a magyar nép legnagyobb barátjának születésnapja lelkesí­tett. Mat küldöttgyűlésünk célja és feladata, hogy megtárgyalja, ho­gyan lvajtottnk végre azokat a fel­adatokat, amelyeket a SZöVOSZ II. Országos Küldöttgyüléeo Pár­tunk 1L Kongresszusa határoza­tainak szellemében szabott föld- mfivesszövetkeaeteink elé Van mit megbeszélnünk, mert földraüvesszö- retkezeteink minden jő munkájá­nak eredményei mellett is számos hiányosság adódott, amelyek kija­vítása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy földművesszövetkeze- teiirk a szocializmus építésének nagy munkájából jól felvehessék részüket. Rákosi elvtárs november 30-1 beszéde is számos új feladatot szab meg földmflvesszövetkeze- telnknek. Legelsősorban azt, ami most legfontosabb, hogy földműves- szövetkezeteink jó munkájukkal segítsék elő a baromfi- és tojás­begy üjtés, az élőállat és zsírbegyfij- tés terveinek maradéktalan telje­sítését. Pártunk és kormányunk leg­utóbbi határozata a jegyreudszer megszüntetéséről és a mezőgazda- sági termékek szabad forgalmáról, új helyzetet teremtett, amely sür­getően veti fel szövetkezeti keres­kedelmünk meggyorsításának tenni­valóit. Szövetkezeti kereskedd műnknek elő kell segítenie, hogy a falvak minél több íermelvényt kerüljön az ország kamra jába Tudatában kell lenniök földműves- szövet keceteinknek, hogy Pártunk in államunk azzal bízott meg ben­nünket. hogy az állam megbízásá­ból begyUjtsük a beadási kötele­zettségek alá eső termékek számot­tevő részét, az a feladatunk, hogy biztosítsuk a szabad termésfeles­legek minél szélesobbkörű felvásár lását. Megtisztelő feladatok ezek. amelyek a város és a falu, a mun­kások és dolgozó parasztok közötti megbonthntatlamil szilárd kapcso­latot testesítik rucg. Még kell állapítani, hogy fökl­müvesszövetkezeteink • begyűjtés! munkájának egyik fő hiányossága volt: nem mozgósították eléggé tö- megszer vezeti erejüket a begyűjté­si tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Sok esetben bürokrati­kus „begyűjtő vállalatokká" vál­tak, mint például a nagykállói já­rás föli toil vesszövotkezetei. (Nem véletlen, hogy a nagykállói járás utolsó helyen kullog a begyűjtés munkájúban.) Földművesszövetkezeti keree&o delmünk hatalmasat fejlődött aa elmúlt időben. Piaci kereskedel­münk működése óta több, mint 15 milliós forgalmat bonyolított le. Földmfive-ssaövetkezeteink tevékeny­sége a fogyasztási ágazatban az elmúlt év során nemcsak mennyi­ségileg, hanesn — sokkal nagyobb mértékben — minőségileg is fejlő­dött. 53 új egységgel növekedett megyénk bolthálózata, a minőségi­leg fejlesztett boltok száma 12-rőí 33-ra emelkedett. A vásárlóerő nö­vekedésével földmüvesszövetkeze- telnk fogyasztási egységeinek for­galma is jelentős mértékben emel­kedett. Boltjaink ezévben közel 10O millió forinttal nagyobb for­galmat bonyolítottak le, mint ta­valy. A jelentős fejlődés mellett szá­mos hiba, hiányosság Is tapasztal­ható szövetkezeti kereskedelmünk-, ben. A többségben lévő, korszerűen berendezett üzletek mellett sok a szatócsjellegű elhanyagolt szövet­kezeti bolt Hiányosság, hogy nincs meg a helyes kapcsolat a szövet­kezeti kiskereskedelem és az álla­mi nagykereskedelem között Az is előfordul, hogy boltkezelőluk semmimál nem igyekeznek befo­lyásolni sl vásárlói keresletet Egyszóval, számos hibát kell kija­vítani szövetkezeti kereskedelmünk területén. De van mit javítani a pénzügyi fegyelem terén, légióként íöldmüvesszövetkezeteink tömeg­szervezeti munkájában. Mai küldöttgyűlésünk feladata, hogy megbeszélje megvitassa mind­azokat a tennivalókat amelyek az elkövetkezendő időkben földmű- vesszüvetkezetelnk előtt állanak- Küldöttgyülésünknek úgy kell ha­tározatokat hoznia az elkövetke­zendő feladatok tekintetében, hogy e határozatok végrehajtása során megyénk földmüvesszövetkeaetei a lehető legjobb munkát végezhes­sék a szocializmus építésében. i Szabó tfiklös Mészöv, titkár. Vidám műsorral búcsúztatja a Csokonai Színház 1951-ct Az lüől-es esztendőt vidám mű­sorral búcsúztatja a debreceni Cso­konai Színház művészegyüttese nyíregyházi előadásai során. Decem­ber 25-én, 20-án este és délután, december 31-én este Fazekas—Mó­ricz Ludas Matyijüt mutatja be. Ludas Matyit Zenthe Ferenc, ff kitüntetett színművész alakítja. Szilveszter estéjén tarka műsor« mutat be az együttes. December 31-én este fél 11 órakor kezdődik a szilveszteri műsor, majd az elő­adást megismétli « színház Január 2-án és 9-én.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom