Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-19 / 295. szám
néplap 1951 december 19. szerda lehetőség a tehetség igazi kivirágzására. Nincs olyan merész ifjúi vágy, amely ne teljesülne! Drága Sztálin elvtárs! Drága Rákosi elvtárs! A fiatalok Nektek köszönhetik a szabadságot, a boldog életet, a nagyszerű lenini- sztálini eszméket, azt, hogy egységes szervezetünk van s a hős Komszo- mol útján járhatunk. Méltók leszünk a Párt bizalmára!”. Ha erősebb less csoportunk, nagyobb eredmények születnek ! Laicsák János elvtárs, a biri , Béke’’ termelőszövetkezeti csoport munkájáról, eredményeiről számolt be. — Nem volt rossz a csoport eredménye — mondotta — hiszen elég felhozni a magam példáját. Az én családom csak készpénzben majdnem 10.000 forintot kapott. Azonban ha nagyobb lett volna a csoportban a munkafegyelem, ha jobban dolgoznak a tagok és családtagok, akkor kétszer ilyen eredményt tudtunk volna elérni. Ha erősebb lesz a csoportunk, nagyobb eredmények születnek. Ezek után beszámolt a sertéstenyésztés eredményeiről s felajánlást tett a szaporulat növelésére. A termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításáról beszélt Dézsi elvtárs is, a csengeri Járási Pártbizottság titkára. Szembeszánt azzal a helytelen nézettel, amelyet Gergely elvtárs, a csengeri járási tanács elnöke képviselt : .Mielőbb legyünk szocialista járás". Dézsi elvtárs rávilágított. arra: jelenleg a döntő feladat nem a belépések meggyorsítása, hanem a meglévő termelőszövetkezeti csoportok megszilárdítása. Különösen jelentős ez a csengeri járásban, ahol már igy is nagy az előrehaladás. Létre kell hozni a csoportokban a pártszervezeteket. A pártszervezetek megerősítése, a kommunista példamutatás, jó munkaiegye- lem,, helyes munkaszervezés ezek a feladatok annak érdekében hogy a csoportok jó eredményeikkel vonzzák a még egyénileg dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás útiára, Dézsi elvtárs felhívta a figyelmet az éberségre: az ellenség megpróbálkozik befurakodni a csoportokba, hogy ott aknamunkát folytasson. i A csoportok megszilárdításának elengedhetetlen tartozéka az osztálycllen- ség leleplezése, eltávolítása. Számos felszólalás hangzott még el a megyei pártértekezleten. Az MNDSZ és az úttörők is küldöttségben üdvözölték az értekezletet. A békebizottságok is elküldték üdvözlésre képviselőiket. A megyei pártértekezlet ismertetésére a továbbiakban még visszatérünk. NÉPNEVELŐÉRTEKEZLETEK ELÉ Népnevelőértekezleteink középpontjában Rákosi elvtárs november UO-i beszéde áll, amely nagyjelentő-' ségü intézkedéseket, rendszabályokat jelentett be. Ezek a rendszabályok: a jegyreudszer eltörlése, a mezőgazdasági termékek forgalmi korlátozásainak megszüntetése, a fizetésrendezés, az árrendezés — bizonyítják népi demokráciánk megerősödését, bizonyítják azt, hogy népünk szilárdan harcol a békéért! Akkor, amikor népnevelőink széles körben ismertetik Rákost elvtárs beszédét, akkor beszéljenek feladatainkról. Beszéljenek arról, hogy egyetlen becsületes munkás, dolgozó paraszt sem kezdheti az új évet adóssággal! Terveinket részleteiben is teljesíteni kell. Ez azt jelenti a dolgozó parasztok számára, hogy beadási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget kell tenni. Erre mozgósítsanak a népnevelők. Nyír- csaholyban például még közel 40 azoknak a száma, akik adóshi népi államunknak. Sváb Pál például 480 kiló kukoricával, 1S.78 mázsa burgonyával. Helyesük a nyírcsa- holyi dolgozó parasztok, hogy az elmaradókat a törvény szigorával büutetik. Helyeslik hogy például Selyem Gyulánét 2800 forint kártérítés kifizetésére kötelezték. Népnevelőink feladata: olyan kozszel- lem kialakítása, amely gyalázatnak tartja a beadási kötelezettségek, az adófizetés elmulasztását! El kell érni, hogy mielőbb megnövekedjenek Szobofcs-Szctmárbcn a termelési szerződéskötés eredményei Élen a csengeri, bátul a tiszulöki járás van a tavaszi növények termelésére való szerződéskötésben Kormányzatunk rendelettel szabja meg a szerződéskötés idejét. Aj tavaszi vetésű növényekre is ősszel kell a szerződést megkötni. Ez az intézkedés a többtermelés érdekében történt. Az őszi szerződéskötés elősegíti a többtermelést azáltal, hogy a termelő már ősszel tudja, tavasszal mit. hová fog vetni és úgy készíti el a talajt, illetve a lassú oldódáséi szuperfoszfátot már ősszel kiszórhatja. A termeltető vállalatoknak van idejük a vetőmag pontos kiszállítására és szétosztására. A szerződéses termelés előnyeit dolgozó parasztságunk az elmúlt Uét-harom év tapasztalataiból jól ismeri: a kamatmentes hitelre adott műtrágya, védekezőszer, gépi- szántás és művelési előlegen keresztül. Nem beszélve a minőségi vetőmagról, a szaktanácsadásról, amely nagyban hozzájárul a termelés emeléshez. .1 most folyó szerzödéskötéstel ' ncm foglalkoznak kellőképpen a termeltető vattaiatok termelési felelősei, a tömegszervesetek, de különösképpen nem a szerződéskötés helyi irányitól, a tanácsok. Ezért van az, hogy a Magtermeltető Vállalat tervét 5ö százalékban teljesítették megyei viszonylatban. A legjobb járás a csengeri is, csak 73 százalékra teljesítette tervét, a legrosszabb a tlszalöki pádig 20 százalékra. Az általános rossz eredmény ellenére vannak azért jól teljesítő községek is, ahol a begyűjtéssel az őszi munkálatok teljesítésével ösz- sze „merték" kapcsolni a szerződés- kötés ágltációját. Ilyenek: Aporliget, ahol a tervtdő lejárta előtt 153 százalékban teljesítették tervüket. Szívós egyéni agltáclóval jutottak Idáig — de megvan az eredménye is. Száz százalékon felül teljesítettek Kántorjúnosi, Jármi, Nyírjákó, Magy, Császló, Zajta, Tyúkod, Sza- mossályi és Bobod. Ezeken a helyeken nemcsak kldoboltatták, hogy szerződést lehet kötni a földművesszövetkezetnél. Hanem <j népneve- j lök jól szervezett munkájúra td- maszkodtól:, a községeket felosstot \ Iák körzetekre, ezekbe felelősöket állítottak, akik a termelési felelős szakmai, a pdrttitkár és a tanácselnök politikai útmutatása alapjém végezték munkájukat.. Természetesen a tanács tagjai, a szövetkezet igazgatósága és a tömegszervezetek vezetői kötőitek elsőnek szerződést, nem pedig a , faluvégén’’ kezdték. Az igen rosszul, vagy sehogy sem teljesítő községek közül csak néhányat sorolunk fel akik a szégyentáb- lánalc is a legalján vannak: Lánya Tiszakerecscny, Barabás, Tiszacsz- hir, Xytrszöllős, Tiszabcreel. Búi, Berkesz. Xábrád, Tinnjofimatol.es és Szamosangyalos. Ezek 10 százalékon alul teljesítettek, vagy még hozzá sem fogtak a szerződéskötés munkájához. Kérdezzük: miként vélekednek ezek a községek mezőgazdaságunk fejlesztéséről, ötéves tervünk teljesítéséről? Vajjón nem kell nekik a minőségi vetőmag, a művelési előleg és még a szerződéses termelés sok más előuye?! Szabolcs-Sza talárban három fő növény, a csillugfUrt, kendermag és olajlen termelésére való .szerződéskötés maradt el. Ezekkel a növényekkel pedig az idén is jól jártak a termelők. Csillagfürtért nyírkárászon ifj. Lusku György 2125 forintot kapott, holdankint. Jármiban Szondi Ferenc két hold után 3.679 forintot kapott. Ez csak készpénzbevétel, de a nyírségi paraszt jól tudja, bogy silány homokján jó rozsot csak csillagfiirt után 'tud termelni, továbbá a homok eddigi leghasznosabb takarmánynövénye a csillafürt. Kendernek csak a magjáért Xagyecsedcn Adóm Ferenc 800 öl után 1500 forintot kapott, Birő Lajos egy holdról 2100 forint Értékű kendermagot udott b'c. Ramocsaházán Bálint Dániel félholdról 1700 forintot vitt haza kendermagért. A példák százait sorolhatnánk, de meg kell említenünk, hogy a kendermagtermelésnél holdanként a magon kívül 20—25 mázsa roslkészitésrc alkalmas kóró is terem, melynek mázsánkénti ára 27 forint. Nem lehet „aprópénznek" nevezni a mag ára mellé ezt az 3—600 forintot kitevő pénzmennyiséget. Olajlenből számos község 5 mázsán felüli termésátlagot ért cl. Pél- dául Tűrricse, Szutmárcseke, Máiul és Nagyar. Az olajlennek nagy előnye, hogy kevésbbé munkaigényes, vagyis a gépesítés fokától függően (nem gyomos talajon) egy hold, egy személynek a munkáját 2—10 napig veszi Igénybe: más muuka- igényes növényekre több kézi munka jut. Az olajlen a vásárosnamé- nyi, fehérgyarmati és csengeri járások szürke, savanyú agyagját! díszük legjobban, ahol más növény kevés sikerrel termelhető. Az ipari üzemek nagyrésze már az 1952, évi tervén dolgozik, hogy azoknak a községeknek is, — amelyek nem szerződtek még len, kender termelésére, még több textil jusson. Vájjon hogyan tudnának gyáraink egyre többet termelni, ha egyre kevesebb nyersanyagot ka írnának. Nyilvánvaló, hogy csak kevesebbet termelhetnének s ez életszínvonalunknak nem emelkedését, hanem csökkenését jelentené. Mi pedig állandóan javítani akarjuk sorunkat. Ébredjenek hát fel végre az elmaradt községek, mert a tervidő huszonnegyedik órájában vagyunk. Sehol se feledjek cl a községi párt- szervezetek kommunistái, a tanácstagok, hogy jó felvilágosító munkához először is példamutatás szükséges. Érjük el mindenütt, hogy az elkövetkező napokban minél nagyobb területekre kössenek m dolgozó parasztok termelési szerződést. máris hozzájárulván ötéves tervünk következő esztendei sikereinek előkészítéséhez. —Csikós— Több goudot fordítson az üzemi bizottság, az Útfenntartó Vállalat vezetősége Éberen figyeljenek fel népnevelőink a feketevágásokra Az osztály ellenség állattenyésztésünk fejlődését feketevágásokkal I próbálja akadályozni. Mondják el a ' répnevelők, hogy Gyurján Mihályié, nyíregyházi kulákasszonyt a bíróság egyévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és 10 hold föld elkobzására ítélte, mert feketén vágott sertést. GrUnstein Frigyes rakamazl kulákot hasonló cselekmé- ■ yért négyévi börtönre, kétezer fount pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre, mezőgazdasági agyonának elkobzására Ítélték. Da lesújt azokra a dolgozó parasztokra is a nép törvénye, akik szintén feketevágással spekuláltak. Simon Mihályné, újfehértói lakost szintén rúlyos börtönbüntetésre, pénzbírságra ítélte a bíróság. Népnevelőink feladata megakadályozni a feketevágásokat azzal, hogy leleplezik a spekulánsokat, felvilágosítják a dolgozókat! Nem feledkezhetnek meg a népnevelők az oktatásról sem. Az előttünk álló nagy feladatok fokozott tanulást követelnek meg. Beszéljenek erről a népnevelők, de elsősorban saját maguk mutassanak példát. Az a népnevelő, aki hiányzik, vagy késik a politikai iskolákról, aki nem tanul szorgalmasan, az nem beszélhet a tanulás jelentőségéről, az nem is végezhet jő munkát. A politikai Iskolákon létrehozták pártszervezeteink *.z ötős csoportokat s a csoportve- ■*tők kötelessége, hogy őrködjenek * tanulási fegyelem felett, segítsék n esoport tagjait a tanulásban. Nyújtsanak támogatást a népnevelők a csoportvezetőknek s gyakorlati példákkal bizonyítsák be: aki 'jól tanul, az előrehalad, az jól végzi a munkát. Aki nem tanul, az könnyen az ellenség hálójába kerül, az nem tudja a gyakorlati termelő- munkában sem megállani a helyét. Ezekben a hetekben folynak a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásai Mi ezen a téren a népnevelők feladata? Megmutatui az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. hogy mit jövedelmezett egy esztendő az egyes tagok számára. Sokfelé igen helytelenül, csak azokról az eredményekről beszélnek, amelyeket a zárszámadási taggyűlésen a csoporttagok pénzben kézhezkap- nak. Hiszen az évi jövedelemnek ez csak egy töredéke! Beszéljenek arról a népnevelők, hogy például Balázsi Antal, a tiszaszalkai termelőszövetkezeti esoport tagja, akinek 416 munkaegysége volt, nemcsak a mostani gyűlésen kap készpénzben 3.936 forintot, hanem már évközben is felvett közel másfélezer forint előleget s ezenkívül természetben 24 mázsa búzát, tqjib, mint két mázsa kukoricát. 12 és félmázsa szá- lastakarmányt, a veteményeskert terményeiből is vitt haza sok más egyébbel együtt. Ez jelenti az évi jövedelmet! Ne legyen a községben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki ne tudna és ne beszélne a csoportta- gok Jövedelméről s magának a ero- port közös vagyonának egy évi növekedéséről! a tarcali kőbánya dolgozóinak egészségvédelmére és jobb ellátására Szabolcs-Szatmár megye úthálózatának karbantartása az Útfenntartó Vállalat feladata. Azt hiszem, mindenki láthatja, hogy soha ilyen forgalom útjainkon nem volt, mint most, a szocializmus építésének idején. Ezért úthálózatunkra nagyobb gondot kell fordítani. Ennek jelentőségét az Útfenntartó Vállalat dolgozói is belátják és igyekeznek útjainkat karbantartani. Az utak karbantartásihoz azonban feltétlenül szükséges, hogy az Útfenntartó Vállalat kőbányája biztosítsa a megfelelő anyagot. Az Uttfenntartó Vállalatnak két kőbányája van, az egyik Tarpán, a másik Tarcalou. A tarcali kőbánya, melyben szintén szaboles- szatmári kőbányászok dolgoznak, nemcsak az úthálózatokra termeli a kövei, hanem más fontos építkezésekre is, A bánya jövőévi terve duplájára emelkedett és ezért fontos az, hogy minden lehetőséget megadjunk kőbányászainknak 1952. évi felemelt tervük teljesítéséhez. Az 1951. Ovi tervet a bánya dolgozói október 31-re befejezték, amihez jelentősen hozzájárult az is, hogy egyes brigádok, például a Bónis-brigád 16S százalékos, a Kovács-brigád 162 százalékos, a Nógrádi-brigád 163 százalékos teljesítményt ért el. Ha dolgozóink Ilyen nagy lelkesedéssel végzik munkájukat és évi tervüket is 2 hónappal hamarabb teljesítik, kötelességünk: dolgozóinknak minden lehetőséget megadni ahhoz, hogy munkájuk eredményét tovább tudják fokozni. A szakszervezeti taggyűlésen 13-áu bányászdolgozóink felvetették azokat a hiányosságokat, amelyek a kőbányában a vezetők részéről megmutatkoznak. Felvetették, hogy többet tudnának termelni, ’ha biztosítanák nekik a duplavágányú I csillét, ha biztosítanák, hogy a fúrók rendelkezésükre álljanak és más szerszámokban sem volna hiány. Igen sokat járnak ki oda az Útfenntartó Vállalat vezetői, da vájjon mindazokkal a problémákkal, amelyeket dolgozóink tübbízbeu felvernek, foglalkoznak-e? Szak- szervezetünk meglátása az, hogy egyáltalán nem, vagy kevésbbé foglalkoznak velük. Szabolcs-Szatmár megye területéről van a legtöbb dolgozó a bányában. Napi munkájuk után joggal kívánják meg, hogy szálláshelyükön ki tudják magukat pihenni. Ez azonban nem így van. Ivetten alusznak egy ágyon, lepedőjük szennyes, talán másfél hónap óta sem volt mosva. A szálláshely padlója piszkos, mint a föld, ki tudja, mikor mosták fel. Gondoskodjék az üzemi bizottság arról, hogy dolgozóink szálláshelye tiszta, rendes otthon legyen, s ott szórakozási, tanulási lehetőséget is találjanak: könyvet, rádiót. Es gondoskodjék arról is, hogy idejében kapják meg a dolgozók az ebédet, ne pedig 2-3 érás késéssel. Nép! demokráciánkban legfőbb érték az emher és szakszervezett bizottságainknak a munkavédelem terén igen komoly tennivalói vannak. A tarcali kőbányában a munka veszélyes, de csak akkor, ha a balesetek elhárításával nem foglalkozunk kellőképpen. A bánya vezetője, aki pedig régi szakmunkás, nem figyel fel arra, hogy a. bányászok csillére állva engedjék le azokat a lejtőn, s ezzel életüket veszélyeztetik. A bányavezető felelős a dolgozók épségéért, de nemcsak ő, hanem a vállalat vezetősége is. Ha kiszállnak Tarcalra, ők sem figyelmeztetik a dolgozókat, hogy saját érdekükben vigyázzanak testi épségükre. A bánya vezetője tanulmányozza át a minisztertanács határozatát a műszakiak feladatairól és ennek szellemében igyekezzen a munkafegyelmet még szilárdabbá tenni a bányában. Teremtse meg mindazokat a feltételeket, amelyeket népi demokráciánk biztosít a dolgozók számára, bogy tervüket a jövő évben is teljesíteni tudják. A vállalat vezetősége is Itasson oda, hogy a bányavezető meg tudja teremteni ezeket a feltételeket. Ellenőrzésük során no kirándulási helynek tekintsék a bányát, Iianem kérdezzék meg a dolgozókat, hogy mik a nehézségeik, mire vau szükségük és azt a legrövidebb időn belül intézzék eh Üzemi bizottságunk fordítson több gondot a dolgozók nevelésére és ellenőrizze, hogy a vállalat vezetői megiesznek-e mindent a Jobb munka feltételeinek biztosítására. Bosnpák János MÉMOSZ megyei titkár,
