Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-18 / 294. szám
Mai számunkból Felavatták Budapesten Sztál; elvtárs szobrát (3. old.l — M.éű nagyobb nyilvánosságot a versenynek a záhonyi átrakónál f4. oldal) VII. évfolyam. 294. szám. ARA 50 FILLÉR 1931 áecetnoci Fordítsuk figyelmünket Pártunk erősítésére, építésére A megye legjobb kommunistáinak tanácskozása Vasárnap ünnepelt a város, ünnepelt a megye. A megyei pártérté- kezlet küldöttei tanácskozásra jöttek össze, hogy az eddigi munka értékelése alapján, hosszú időre irányt szabjanak s megválasszák a megye legfelsőbb politikai vezető- szervét : a megyei pártválasztr nninyt. Ünnepelt az egész megye. Táviratok százai érkeztek, küldöttségek keresték fel sorra az értekezlet színhelyét. Az ünneplésben olt lobogott az a határtalan nagy szere-, tét, amelyet népünk a Párt és Rákosi elvtárs iránt érez. Hegedűs András elvtárs beszéde A megyei pártértekezleten megje-rSok szó esett a pártvezetésről,, hogy lent Hegedűs András elvtárs is, a|a Párt segített, azonban arról Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja. Felszólalásában megjelölte a megye kommunistáinak legfontosabb feladatait. — Elsősorban a pártépítés kérdéséről szeretnék beszélni — kezdte meg felszólalását Hegedűs András elvtárs. — Ezen a pártértekezleten ahol a pártszervezetek' munkáját beszélik meg. minden kérdés között, ami szobaként) bet, legfontosabb a Párt és a pártszervezetek kérdése. esett kevés szó, hogy hogyan építik és erősítik a pártszervezeteket járási bizottságaink, alapszervi vezetőségeink. A pártépítés kérdései alatt nem érthetjük egyszerűen a tag- és tagjelölt-felvétel kérdését. A tag- és tagjelöltfelvétel része a pártépítésnek, azonban nem tekinthetjük a pártépítés egyetlen kérdésének a növekedés kérdését. Mit értünk mi. pártépítés alatt és milyen pártepítési feladatok vannak most az elvtársak előtt a szabolcs- mn tiuári pártszervezetekben ? £zek közül a legfontosabbakat sze- retnéin felvetni: Egyik legfontosabb pártépítési feladat — különösen a téli időszakban — a párttagság politikai, eszmei színvonalának emelése. A másik a párttagság ösz- szeforrottságának, fegyelmének és szilárdságának erősítése. Harmadik — amiről részletesen nem beszélek, mert Győré elvtárs és a hozzászólók beszéltek, a tag- és tagjelöltfelvétel kérdése. Negyedik — a vezetés színvonalának megjavítása — értem alatta a járási bizottságok és a Megyei Bizottság munkáját is. Végül a pártszervezetek agitációs munkájának megszilárdítását, erősítését. Itt több elvtárs szólalt fel, mint Bakó Júlia, vagy IConcz elvtárs, vagy Gere elvtárs, akik mindnyájan sok helyes szempontot vetettek fel, de megfeledkeztek beszámolni a pártértekezlct előtt, hogy hogyan fejlődik a párttagság politikailag, hogyan lesznek egyre fejlettebbek, öntudatosabbak a mi párttagjaink. Nem beszéltek arról, a mi felszólaló elvtársaink, hogy párttagjaink az alapszervezetekben hogyan állják meg helyüket a különböző feladatoknál és milyen összeforrotíak a mi alapszerveze- teink. maradoznak és nem készülnek, az rontani fogja a tanulás fegyelmét. Az ilyen titkárok és vezetőségi tagok hiába igyekeznek megmagyarázni a tanulás fontosságát, ha maguk nem mutatnak példát nem tudják a marxista-leninista képzést megfelelően vezetni és irányítani. Úgy vannak ezzel is, mint amikor az egyénileg dolgozó paraszt akarja ,,jó népnevelő munkával’' a többi| párt, hanem a tanács vezet. A taegyénileg dolgozó parasztot m győzni, l)Ogy lépjen be a termelőcsoportba, de ő maga még nem lép be. Hiába magyarázza az ilyeu titkár, hogy miért kell tanulni egy kommunistának, ha ő nem tanul, munkája nem lesz eredményes. A másik probléma a párttagság összeforrottságának, fegyelmi megszilárdításának kérdése nem csak a tanács végzi a munkát, akkor a faluban lényegében nem a Győré elvtárs beszélt arról,- hogy ok párttagunk van. aki nem teljesítette beadási. adózási. kötelezettségét. Ahol -ilyen előfordulhat, az az alapszervezet gyengeségének a jele. Kevés szó esett arról is, ho gyan akarják az elvtársak emelni a pártszervezet vezetésének színvonalát. Megmondom azt is, hogy ez a hiba, hogy a pártépítés kérdései csupán mint tag- és tagjelöltfelvételi kérdések szerepelnek, nem szabolcs-szatmári jelenség. Ha az elvtársak figyelmesen elolvasták a Szabad Nép szombati belső vezércikkét, láthatták, hogy ezek a hiányosságok már a múlt vasárnapi pártértekezleteken és- az előzőleg megtartott járási pártértekezlete- ksn is előfordultak. A Szabad Nép ezt a kérdést élesen veti fel és a mostani .pártértekezleten Is fel kell vetni. Maga Rákosi elvtárs hívj« fel a Szabad Nép cikkein és a pártértekezleteken keresztül az elvtársak figyelmét: fordítsanak sokkal nagyobb gondot Pártunk alapszervezeteinek, a járási bizottságoknak, magának Pártunknak erősítésére. Milyen konkrét feladatok állanak ezekben a kérdésekben'pártszervezeteink előtt? Limdjük » párttagság eszmei, politikai színvonalát ■i? hogy, mert megválasztották őket, \ rendelkeznek is elegendő marxista j. politikai képzettséggel. Meg kell mondani, hogy ez nem így van. ' v Nekünk komtnunísták.iak , nap, mint nap csiszolni kell képzettségünket, hogy ve- * zetní tudjuk a tömegeket és meg tudjuk oldani a szocializmus építésében ráakváró egvre nagyobb és egvrc szebb feladatokat, Meg. kell mondani hogy azok a - titkárok és vezetőségi tagok, akik a tanulásban nem mutatnak példát a párttagságnak, nem tudják majd megfelelően elvégezni a rájuk váró feladatokat, nem fogják m'ltóan vezetni az alapszervezetet. Ha azt látják a szemináriumban, hogy a vezetőségi tagok, vagy titkárok eiHol van itt az a terület ahol hibák vannak? Elsősorban két területet lehet felvetni: egyik a munkafegyelem, a másik az állami fegyelem kérdése. Alapszervezetelnk vezetőinek neiu lehet fontosabb és nagyobb feladata annál, liogy párttagsáéunk mind az állami fegyelem, mind a munkafegyelem terén példamutató legyen, Mit kell itt csinálni .az alapszervezeti titkároknak \ Rendszeresen meg kell nézniük a] tttosjjiaot, ki hogyan teljesítette állampolgári kötelezettségét; ki hogyan,dolgozik és figyelmeztetni keik az niapszervézéti titkároknak azokat a párttagokat, akik a termelési munkából nem veszik ki a részüket, vagy ueúi teljesítik állampolgári kötelezettségüket. Oda kell hivatni őket az alapszervezet vezetősége elé, súlyosabb esetben a járási pártbizottságokhoz és mint párttagokat kell kötelezni arra, hogy példamutatóan vegyenek részt a munkában, az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. Ha az elvtársak elérik, hogy párttagjaink a termelésben, állampolgári kötelezettségük teljesítésében, a begyűjtésben példamutatóan vesznek részt, azzal adnak legnagyobb segítséget a tanácsoknak, az üzemek, tszcs-k. állami gazdaságok vezetőinek. Ha á kommunisták példamutatása a termelésben, a munka- jegyelemben érvényesül, az már nem is fél, hanem mondhatnám,• hogy teljes győzelem. A vezetés színvonalának megjavításáról A tag- és tagjelöltfelvételről nem akarok részletesen beszélni, de ki szeretném emelni, a pártszervezeti vezetés színvonala megjavításának kérdését. Ez most, az új vezetőségválasztás megtörténte után, bogy a vezetőségek felfrissültek a munkában kitűnt párttagokkal, nagymértékben előtérbe kerül. A további jó munka egy szervezeti kérdéstől, a rendszeresen megtartott vezetőségi ülésektől függ. A vezetőségi illések ne vsak tárgyalások legyenek, hanem ott határozatok is szülessenek. Sokat beszélünk arról hogy a faluban a falu vezetője, a pártszervezet és a párt- szervezet vezetősége, de ha a faluban a pártszervezet vezetősége r.em ülésezik, nem tárgyalja meg a kérdéseket, nem hoz határozatokat, h inácsban ugyan részi vesz a párttitkár, de a titkár vezetőség és alapszervezet nélkül nem tudja végrehajtani feladatát. Az kell, hogy az alapszervezet vezetőségével rendszeresen megtárgyalják a pártélet, a pártvezetés minden fontos kérdését és határozatokat hozzanak. Olyan határozatokat, amelyek biztosítékot adnak a feladatok elvégzéséhez, olyan határozatokat, amelyek végrehajtását ellenőrzik. A tanácsot irányítani kell, nem pedig; elvégezni helyette a munkát hogy ezeket politikailag irányítanák. Elmondotta Bodogán eivtárs, hogy a nagykállói járásban u Járási Pártbizottság osztja be a járási tanács -dolgozóit a begyűjtésnél a kiutazásokra. Ez azt jelenti, hogy a Pártbizottság elvonja a figyelmet a pártópltésröl. A feladat a tanácsot irányítani, de nem át-f, Tenni a tanács szervezeti, operatív munkáját. Ugyanez vountkozit az íftajpszerrezetekre is. Ebből a lábából következik a másik hiba : háttérbe 'szorul a párt építés, nem erősödnek megfelel« mértékben a tanácsok. Itt még azt szeretném felvetni: Miért van az, hogy ezek a kérdések háttérbe szorulnak? Azt hiszen), nagymértékben azért, mert alapszervezeteink vezetőségénél, de a járási bizottságoknál és a Megyei Bizottság egyes osztályainál nem egészen helyesen értelmezik a pártvezetés összefüggését az állami, tanácsvezetéssel és . a tömegszervezetek vezetésével. A hiba ott van. hogy alap- szervezeteínk vezetőségei, a pártbizottságok, a tanácsok cs tömegszervezetek feladatait látják el, ahelyett, A december 2*1 rendszabályuk életbelépése jelentős esemény orszá-1 egyrészét is. Ugyanakkor a dolgunk életében. Olyan gazdasági é gazdaságpolitikai eseményekkel lehet összehasonlítani, mint a jó forint megteremtése, vagy az ipar államosítása' volt. Ml tette szükségessé ezt a rendszabályt? Rákosi eivtárs beszédében megmagyarázta, hogy azért volt rá szükség, mert országunk is ipari oszággá vált. Ipari oszággá vált olyan módon, hogy közben nagy erővel folyik a szocializmus építése. A parancsnoki posztok most a munkásosztály kezében vannak. Gazdaságunk jelentős része szocialista gazdaság. Ilyen viszonyok között, szocializmust építő ipari országban a jegy rendszer, és annak kiterjesztése féke a fejlődésnek. - Elsősorban azért, mert akadályozza a termelést. Azt hiszem, hogy az elvtársak a maguk gyakorlatából tudják, hogy a december 2. előtti helyzet akadályozta a termelést az iparban és a roezőgazda- ságbea. Az iparban az volt a helyzet, hogy a nagyobb városokban tudtuk biztosítani a legszükségesebb élelmiszereket, de több város, — ezek közé tartozott Nyíregyháza is — nem volt ellátott. Az ilyen helyeken. különösen, de még a jegygyei ellátott városokban is, az árak a kereslet miatt magasra emelkedtek és az áru sem volt elegendő. Közben a termelés fokozása sem volt érdeke a munkás: nők', mert. például 8-4 napi bérébe került egy kiló zsír. Akadályozta a december A előtt kialakult helyzet a faluban is a fejlődést. Bizonyos spekulációs rétegeknek hatalmas kereseti lehetőségeket jelentett. A kulakok és a jómódú parasztok felvásárolták az egyes cikkeket, de ez elvonta a termelésből a dolgozó parasztok gozó parasztok jelentős része iparcikket szintén spekulációs módon tudott csak kapni. A városban a spekulánsok összevásárolták az iparcikket és falun duplán, vagy háromszoros áron adták cl. Ez akadályozta azt is, hogy a szükségleteknek megfelelően fejlődjön mezőgazdaságunk. Ez volt egyik oka a rendszabály bevezetésének, a másik: a jegyrendszer felélesztette a spekulációt, a spekuláns elemek kezdtek újra erőre kapni. Azonban a szocializmus építése és a spekuláció újraéledése nem férnek össze. A szocializmus építése azt jelenti, hogy a dolgozók között osztódik el az ország jövedelme, nem a spekulánsok teszik azt zsebre. Ezért kellett a .termelés emelése cs a spekuláció leszorítása érdekében eltörölni a jegyrendszert, ami egyet jelent a termény forgalom felszabadításával s mint tudják, a fizetések ' emelésével, a. régi szabad, és Jegyes árak közötti új szabadárak megállapításával. Azért vetettem fel ezeket a kérdéseket, mert ezek a legfontosabb gazdasági kérdések az elkövetkező idők ben. amelyekkel sokat kell Pártunknak foglalkoznia, amelyeket meg kell értenie minden párttagnak. különösen falusi alapszervezeteinknek és a járási bizottságoknak. Keményen fel kell lépni a feketevágások ellen A másik ok amiért erről beszél tem az, bogy a rendszabályok heve etéle nem ér véget azzal, hegy a bevezetés általános sikerrel járt. A reakciót váratlanul érte ez a csapás, azonban Az első kérdés, amit felvetek: a párttagság eszmei, politikai színvonala emelésének kérdése. Azért kell1 élesen és sokat foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert, különösen falusi szervezeteinknél, a téli hónapokban tudjuk a legjobban bevonni a párttagságot a tanulásba. Elsősorban arra a jelenségre szeretnék rá mulatni, bogy a tanulás különböző formájában, a marxista-leninista képzésben, a szemináriumokban, pártszervezeteink vezetőségi tagjai; litkárai nem vesznek részt megfelelő módon.' Gyakori jelenség az is, hogy a párttagság, sót a pártonkí vilii dolgozók jobban tamilnak mint pártvezetőségi tagjaink, vagy r, titkárok, Rokhelyen valahogy úgy gondol- , .titkáraink, vezetőségi tagjaink.
