Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

1951 december 2, vasárnap NÉPLAP pénz megteremtésekor, mi lényegé­lten a háború előtti Magyarország árviszonyait igyekeztünk helyreál­lítani. Ezek az árviszonyok mező- gazdasági jellegű országra vonat­koztak, amelyet a dolgozók ala­csony életszínvonala jellemzett. A gyorsan fejlődő iparosodás követ­keztében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követelményeire voltak szabva és nem feleltek meg a vál­tozott viszonyoknak. Az adott árak mellett a kereslet a legfonto­sabb élelmiszerekben egyre inkább növekedett és az a veszély fenye­getett, hogy a munkásság és álta­lában a fizetésből és bérből élők, nem tudják ezekben a cikkekben minimális szükségletüket fedezni. Ezen a helyzeten rövid idő alatt nem is lehet az élelmiszermennyi­ségek gyors növelésével változtatni, mert mezőgazdaságunk termelésé­nek hetvenöt százaléka apró, pa­raszti parcellákon folyik, ahol a termelést meggyorsító döntő ténye­zőt, a modern mezőgazdasági gépe­ket, csak kis mértékben lehet alkal­mazni. Ezek az okok ismétlem, a tava­lyi, fossz takarmánytermés nélkül is komoly zavarokhoz vezettek volna. A jegyrendszer ezeken a zavaro­kon átmenetileg segített. A munkásosztály a jegyek újra- bevezetését helyesléssel fogadta, mert megnehezült helyzetében eny­hülést jelentett és bizonyos védel­met nyújtott a spekuláció támadá­saivá! szemben. A jegyrendszernek e pozitív eredménye mellett egyre inkább előtérbe léptek a káros, ne­gatív hatások. A jegyrendszer ki­építése azonnal u bürokratizmus kiszélesítéséhez és újabb korrupciós lehetőségekhez vezetett. A hús, a zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes ár többszö­rösére ugrott fel. Újra megjelent gazdasági életlinkben a spekulán­sok növekvő hada és új életlehető­ségeket kapott a spekuláció követ­keztében a tőkésosztály maradvá­nya, amely jól ért ennek az új kon­junktúrának a kihasználásához. A többszörösére ugrott szabad ter­ményárak rendkívül megnövelték a kuiákok és a jómódú parasztság jövedelmét, mert hiszen ezek ren­delkeztek nagyobb mennyiségű hús,, vaj-, baromfi- és töjásfelesleggél. A szabadárak ugrásszerű emelke­dése következtében ennek a réteg­nek erősen megnőtt a jövedelme. Ebhez a folyamathoz még bizonyos fokig maga a szocialista építés is hozzájárult azzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén például fuvarozásért az állam egymilllárd forintot fizet ki annak a néhány tízezer kupeckedő kulák- nak, fuvarozó gazdának, aki feles­leges igaerővel rendelkezik. Ennek a helyzetnek következté­ben. valóságos spekulációs hullám keletkezett. Szóvá tettek előttem égy esetet: Nyíregyházán egy kofa két kövér libával betilt a gyorsvo­nat párnas osztályába, Budapestre ú'lMOft, ahol a két hízott libát el­adta', a férjének vett egy öltöny ruhát és a következő gyorsvonat párnás osztályán még vissza is utazhatott. Mindezt a két liba árából. Vonataink, autóbuszaink még néhány hete tele voltak 'ilyen spekuláló utasokkal, egyre több gazda panaszkodik nálam, hogy aki a falun spekulációra veti ma­gát, az újra gyorsan gazdagszik. Elmondtak egy esetet, amikor va­laki 15 hízott liba eladást árából egy5 jó tehenet vett. Azért a 1-10 kilós bízóért, melyért tavaly 000 forintot fizettek, a spekuláns vagy feketevágó az idén minden továb­bi ’ nélkül 5—0 ezer forintot is megadott. Minthogy a szabadpiaci árak és egyéb tényezők következtében meg­nőtt jövedelemből földet, traktoro­kat és hasonlót a parasztság nem vásárol, az így begyült összegek jelentékeny részét elsősorban ruhá­zati cikkekre költötte és emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány jelentkezett. A munkásosztály egyre elégedet­lenebből nézi ezt a fejlődést, mely életszínvonalát a gazdag paraszt ság javára megrontja. A paraszt­ság spekulációval nem foglalkozó része is elégedetlen emiatt és kö­veteli tőlünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbbet szén vednek azok a dolgozók, akik olyan területen laknak, amely a jegyei átásba nincs bevonva. E jelensé­gek kezdik lazítani a munkás— paraszt szövetséget is, ami szá­munkra természetesen nem közöm­bös. Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egyrészéről abban az irányban, hogy a jegyrendszert terjesszük ki az egész országra és olyan cikkekre is, amelyek edd'g szabadon kaphatók. A mi véleményünk szerint a je­gyes ellátás ilyen kiszélesítése ter­mészetesen az eddig felsorolt ba­jokat cs nehézségeket még csak fokozná. A jegyrendszer már most is kezd a termelés fékjévé válni, A dolgozók többlet jövedelme, ’me­lyet a termelés emelése revén el- érnek, néni teszi számukra tehe­tővé, hogy ci legfontosabb cikkek­ből többet vásároljanak. A hús- cs zsírárak a mi intézkedéseink ha­tására az utolsó időben már kez­denek lefelé 'menni. De aki pél- (Iául hat héttel ezelőtt, 1 kg. sza­lonnát vagy disznózsírt akart ven- ni szabadpiacon, annak erre 0—4 napi .jövedelmét kellett volna for­dítania. Természetesen ilyen ma­gas szabadárak mellett csökken az ösztönzés . a termelés növelésére. A túlmagas szabad árak fékezőleg hatnak az ipar­ban. A jegyekkel kapcso­latos tilalmak és forgalmi korlátozások pedig a mező gazdaságban hátráltatják a termelést. Minél több cikkre terjesztenénk ki a jegyrendszert, annál érezhetőbbé válna a túlmagas szabadárak fé­kező hatása, annál kisebb lenne az ösztönzés az iparban és a me­zőgazdaságba n egy a rá n t. A jegyrendszer tipikus háborús rendszabály. Minél messzebb ke­rültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a jegyrendszert. A.jegy- rendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a spekulációt, a bürokra­tizmust. Nekünk más utat kell járnunk. A mi véleményünk szerint eljött az ideje, hogy meg­szüntessük a jegyrendszert, A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy meg-fclel© tartalékokkal Is rendelkezzünk, mert megtörténhet, hogy a fo­gyasztók a jegyrendszer megszün­tetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásárolnak. Az ipari termelés állandó emelke­dése, a jó termés, a begyűjtés si­kere, egyszóval a dolgozók zömé­nek odáadó, szorgalmas munkája következtében az élelem és a fo- jryasztúsi javak ma bővebben álla­nak rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt-. Ezért a kenyér-, liszt-, cukor és szappanjegyet meg tudjuk szüntetni, mert erre már megfelelő készleteink van­nak. A tejellátás mostani módját is meg tudjuk szün­tetni úgy, hogy a terhes- és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek részére megváltozott formában biz­tosítjuk a juttatást, .4 hits- As sstrjegyet, tekintettel ar­ra, hogy a hízott sertések beadása csak most van felfejlődőben, ké­sőbb, 1952. február havában kí­vánjuk megszüntetni. . ­Ezzel kapcsolatban azonnal fel­merül a kérdés: nem fog-e megis­métlődni az idei tapasztalat, nem fogják-e az olcsó kenyeret, újra állati takarmányozásra felhasznál­ni és nem vásárolják-e fal, nem raktározzák-e el a tartósabb élel­met, cukrot, lisztet stb. a speku­lánsok. A felelet erre az, hogy a veszély feltétlenül fennáll, ha a jelenlegi aránylag ölesé árak mel­lett kitartunk. Ezért gondoskod­nunk kell arról, hogy a kenyér ta­karmánycélokra való fel használása ne. 'fizetődjön ki. Egy­ben meg kell változtatnunk ár­politikánkat egy sor más cikknél is oly módon, hogy megvédjük a dolgozó nép érdekeit. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a idejüleg emeljük fel a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ruházati és más ion­os cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszereknél a legtöbb esetben a szabad ár alatt, de a jegyes ár felett legyen és természetesen kü­lön vegye figyelembe a sokgyerme­kes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan emeljük a béreket, a fizetést, a családi pót­lékot, a nyugdíjat. így, a bérek és fizetések felemelésével ellensú­lyozzuk azt az áremelést, amelyet a spekulációs árufelvásárlás kivé­désére létrehozunk. Ilyen módon a dolgozóknak lehetővé válik, hogy szükségletüket jegyrendszer nélkül, szaba­don, korlátozás nélkül vá­sárolják meg az állami üz­letekben és szövetkezetek­ben. Viszont, a megemelt kenyér- és lisztárak, nem teszik gazdaságossá, hogy állati takarmányozásra hasz­nálják fél és megnehezítik az el­lenségnek, hogy újra árukészlete­ket vásároljon fel elraktározás cél­jából. Ezek az áremelések arányba hozzák a vásárlóerőt a rendelke­zésre álló árumennyiséggel. E rend­szabályok egy csapásra kihúzzák a talajt a sepkuláció alól, mert az állami üzletekben meghatározott áron, korlátozás nélkül megvásá­rolhatók azok az áruk, amelyek a spekuláció főtárgyát képezték. A jegyek megszüntetésével kap. csolatos áremelés nem érinti a lakbért, a villanyt, a gázt, a pos­tai szolgáltatások, a városi közle­kedés díjszabásait, a dohányárut, tüzelőanyagot, péksüteményt, szá­raztészta. a főzelék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv stb. árait, szóval olyan cikkeket és szolgáltatásokat, melyek az átla­gos dolgozó családok kiadásainak azokra a községekre, járá­sokra és megyékre, ame­lyek beadási tervüket 100 százalékra teljesítették. Fel kell szabaditani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőr­lését. Fel kell szabadítani az ed­dig tilos vám- és bérdanílást. Sza­baddá kell tenni az árpa és köles hántolásat. Fel kell szabadítani decem­ber 2-ával a burgonya- és alma forgalmát is. Fel kell szabadítani u baromfi, tojás, tej és tejtermékek forgal­mát. Szabaddá kell tenni a ser­téshús, zsír, szalonna szál­lítását. Az őstermelők nyershúst is árusít­hatnak, ha a megfelelő egészség­ügyi ellenőrzést betartják. Java­soljuk egy sor kevesbbé fontos cikkre vonatkozó forgalmi és szál­lítási korlátozás megszüntetését, köztük annak hatálycrakívül helye­zését, hogy a vasúton kézipogy- gy ászként szállított élelmiszer­mennyiség súlyhatára 10 kilo­gramm legyen. Nem kétséges elvtársaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csakúgy, mint a dolgozó parasztság he­lyesli cs üdvözli. A mun­kásság megszabadul attól az áruhiánytól, mely élet- színvonalának fejlődését gá­tolta, fékezte a többterme­lést és amely ugyanakkor jó táptalaja a spekuláció­nak s új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sor­vadó maradványainak, A dolgozó parasztság is öröm­mel üdvözli a terményfor­galom felszabadítását, a háborúból megmaradt sok kötöttség megszüntetését. Ez a. parasztság az új intézkedések hatására szívesebben többet termel a jövőben, de már most is mozgó­sítani fogja és piacra hozza azo­kat az árukészleteket, amelyeket eddig a spekuláció okozta árbizony­talanság miatt visszatartott. A mi intézkedéseink ser­kentőleg hatnak a terme­lésre az iparban és a mező- gazdaságban, tehát haszno­sak és előnyösek a mun­kásoknak és a dolgozó pa­rasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik főcélunk. jegyrendszer megszüntetésével egy-'többségét képezik. A beadási teljessé© dolg-ozó parasztok szabadon értékesíthetnek A jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatos árrendezést ki kell egészítenünk olyan intézkedések­kel, amelyek a falu dolgozó népe számára előnyösek és arra ösztön­zik a gazdákat, hogy fokozzák ter­melésüket és több élelmiszert hoz­zanak a piacra. Ezért javasoljuk, hogy a .jegyrendszer megszünteté­sével egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségé­nek eleget tett, december 2-án tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őrlést, a gabonaforgalmat és a borforgalmat is. Ennek megfele­lően a jövő évi aratásig, 1952 jú­nius 30-ig felfüggesztjük a kenyér- gabonára cs lisztre vonatkozó ösz- szes forgalmi korlátozásokat. Aki beadási kötelezettségé­nek eleget tett, kenyér­gabonáját bárkinek elad­hatja és bárhová szabadon szállíthatja, Saját szükségletére bárki vásárol­hat kenyérgabonát. Viszont el adásra természetesen ezentúl is, csak az állami szervek vásárolhatnak ga­bonát. Javasoljuk, hogy a terme­lők és akik természetbeni jutta­tásként szereztek kenyérgabonát: sza hadon őröltethessenek és a fogyasz­tóknak szabadon árusíthassák az így kapott lisztet. Természetesen azok, akik a kenyérgabonát vásá­rolták. csak saját szükségletük mértékéig őröltethetnek és lisztet nem hozhatnak kerekedelmi forga­lomba. Eladásra szánt kenyér és péksütemény készítéséhez a jövő­ben is csak hatósági liszt használ­ható fel. Az árpa és a zab forgalmi kor­látozását is fel kell függeszteni az új aratásig, június 30-ig. A kukorica forgalmát azon­nal fel kell szabadítani legyenek végrehajthatók, hatásuk gyorsan mutatko; zék, eredményük tartós és szilárd legyen. Minden lazaság és hanyagság e téren súlyos kárt okoz és ezért megfelelő eréllyel kell vele szemben fellépni. Az állampolgári kötele­zettségüket hűen teljesítő gazdák, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége egyenesen megköveteli tő­lünk, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Hogy gondosokodjunk az igazi közteherviselésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, ön­ző. törpe kisebbség országépítésünk­höz való köteles hozzájárulás he­lyett spekulációjával, fegyelmezet­lenségével és nem .egyszer tudatos, ellenséges szándékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. A jegyrendszer megszüntetése* a szabadforgalom népi demokrácián!« ííjabh nagy sikere Az elvtársak egyetértenek velem, bogy a jegyrendszer megszünteté­se és a mezőgazdasági termények szabadforgalmának helyreállítása népi demokráciánk újabb nagy si­kere. gazdasági és politikai erejé­nek újabb imponáló megnyilvánulá­sa. Azzal is tisztában vannak;'hogy ezek a rendszabályok súlyos csa­pást mérnek a régi rendszer hívei­re, a kulákokra, a tőkések marad­ványaira, a spekulánsokra. E rend- szabályok helyes végrehajtása to. vátbb fogja szilárdítani.. még szoro­sabbra fűzi népi demokráciánkon belül a munkás-paraszt szövetséget. Tovább fogja szilárdítani a béke- frontot is, melynek hű katonái va­gyunk s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps). Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a ml bátor és magabiztos lé­pésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Mar- shall-segély „áldásait” oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés or­szágokban van. Három héttel ez­előtt mutatkozott be a Churcliill- kormány új pénzügyminisztere, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „Nagybritannia most általános fizetési válsággal áll szemben: Ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árút, amit külföldön vásárol, ennek csőd. éhezés, munkanélküliség lesz a vége ’. Egyben bejelentette, hogy a húsadagot olyan kicsire' csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem kerül-e újabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy ame­rikai tőkés lap cikke ezzel a cím­mel jellemzi: „Anglia újra a csőd szelén”.. Az angol pénzügyminiszter után nemsokára Pleven francia minisz­terelnök tartott beszámolót. Beszé­déből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely két és fél milliárd dollár Marshall-segélyt ka­pott, az „ U. S. News and World Report” című amerikai lap megái, lapította, hogy „politikailag roska­dozik”. A „Journal De Génévé” svájci tőkés lap ehhez hozzáteszi: „Az olasz lakosság munka­képes részének egyötöde: négymillió ember munka- nélküli.“ Többé kevésbbc hasonló a helyzet ti többi európai kapitalista államban, ahol mindenütt nő a. piunkanélküli- ség, a gazdasági bizonytalanság és csökken a dolgozó tömegek életszín­vonala. Ezzel szemben mi, támasz­kodva nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és a népi de­mokráciák szolidaritására, gyorsan építjük szocialista jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a si­ker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rend­szabályokhoz. Elvtársainkat, Pártunk minden szervezetét és minden tagját hassa át az a tudat, hogy minél gondo­sabban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre az itt javasolt rend­szabályokat. annál hamarabb győz­zük le a megvalósításukkal, elke­rülhetetlenül velejáró kisebb-na- gyobb nehézségeket.. Annak is le» gyének tudatában, ;í Haladéktalanul teljesítsük ________ a hftffvfiifés tervét E rendszabályok sikerének el­engedhetetlen előfeltétele és elvá­laszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségük­nek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsan teljesítsék a lermémbeadástJfIJWffgk BBfÜHlBRÍ ran-'i ‘fokozol t erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktala­nul és gyorsan pótolják mulasztá­sukat. Dolgozó parasztságunk, a tanácsok, Pártunk szerve­zetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tudatában annak, hogy a terménybeadás további ió menetétől függ jelentékeny mértékben, hogy az itt ja­vasolt rendszabályok simán A MarslialUíjSegély“ csődbe kergreti • a nyugati ország-okát

Next

/
Oldalképek
Tartalom