Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
1951 december 2, vasárnap NÉPLAP pénz megteremtésekor, mi lényegélten a háború előtti Magyarország árviszonyait igyekeztünk helyreállítani. Ezek az árviszonyok mező- gazdasági jellegű országra vonatkoztak, amelyet a dolgozók alacsony életszínvonala jellemzett. A gyorsan fejlődő iparosodás következtében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követelményeire voltak szabva és nem feleltek meg a változott viszonyoknak. Az adott árak mellett a kereslet a legfontosabb élelmiszerekben egyre inkább növekedett és az a veszély fenyegetett, hogy a munkásság és általában a fizetésből és bérből élők, nem tudják ezekben a cikkekben minimális szükségletüket fedezni. Ezen a helyzeten rövid idő alatt nem is lehet az élelmiszermennyiségek gyors növelésével változtatni, mert mezőgazdaságunk termelésének hetvenöt százaléka apró, paraszti parcellákon folyik, ahol a termelést meggyorsító döntő tényezőt, a modern mezőgazdasági gépeket, csak kis mértékben lehet alkalmazni. Ezek az okok ismétlem, a tavalyi, fossz takarmánytermés nélkül is komoly zavarokhoz vezettek volna. A jegyrendszer ezeken a zavarokon átmenetileg segített. A munkásosztály a jegyek újra- bevezetését helyesléssel fogadta, mert megnehezült helyzetében enyhülést jelentett és bizonyos védelmet nyújtott a spekuláció támadásaivá! szemben. A jegyrendszernek e pozitív eredménye mellett egyre inkább előtérbe léptek a káros, negatív hatások. A jegyrendszer kiépítése azonnal u bürokratizmus kiszélesítéséhez és újabb korrupciós lehetőségekhez vezetett. A hús, a zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes ár többszörösére ugrott fel. Újra megjelent gazdasági életlinkben a spekulánsok növekvő hada és új életlehetőségeket kapott a spekuláció következtében a tőkésosztály maradványa, amely jól ért ennek az új konjunktúrának a kihasználásához. A többszörösére ugrott szabad terményárak rendkívül megnövelték a kuiákok és a jómódú parasztság jövedelmét, mert hiszen ezek rendelkeztek nagyobb mennyiségű hús,, vaj-, baromfi- és töjásfelesleggél. A szabadárak ugrásszerű emelkedése következtében ennek a rétegnek erősen megnőtt a jövedelme. Ebhez a folyamathoz még bizonyos fokig maga a szocialista építés is hozzájárult azzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén például fuvarozásért az állam egymilllárd forintot fizet ki annak a néhány tízezer kupeckedő kulák- nak, fuvarozó gazdának, aki felesleges igaerővel rendelkezik. Ennek a helyzetnek következtében. valóságos spekulációs hullám keletkezett. Szóvá tettek előttem égy esetet: Nyíregyházán egy kofa két kövér libával betilt a gyorsvonat párnas osztályába, Budapestre ú'lMOft, ahol a két hízott libát eladta', a férjének vett egy öltöny ruhát és a következő gyorsvonat párnás osztályán még vissza is utazhatott. Mindezt a két liba árából. Vonataink, autóbuszaink még néhány hete tele voltak 'ilyen spekuláló utasokkal, egyre több gazda panaszkodik nálam, hogy aki a falun spekulációra veti magát, az újra gyorsan gazdagszik. Elmondtak egy esetet, amikor valaki 15 hízott liba eladást árából egy5 jó tehenet vett. Azért a 1-10 kilós bízóért, melyért tavaly 000 forintot fizettek, a spekuláns vagy feketevágó az idén minden további ’ nélkül 5—0 ezer forintot is megadott. Minthogy a szabadpiaci árak és egyéb tényezők következtében megnőtt jövedelemből földet, traktorokat és hasonlót a parasztság nem vásárol, az így begyült összegek jelentékeny részét elsősorban ruházati cikkekre költötte és emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány jelentkezett. A munkásosztály egyre elégedetlenebből nézi ezt a fejlődést, mely életszínvonalát a gazdag paraszt ság javára megrontja. A parasztság spekulációval nem foglalkozó része is elégedetlen emiatt és követeli tőlünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbbet szén vednek azok a dolgozók, akik olyan területen laknak, amely a jegyei átásba nincs bevonva. E jelenségek kezdik lazítani a munkás— paraszt szövetséget is, ami számunkra természetesen nem közömbös. Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egyrészéről abban az irányban, hogy a jegyrendszert terjesszük ki az egész országra és olyan cikkekre is, amelyek edd'g szabadon kaphatók. A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesítése természetesen az eddig felsorolt bajokat cs nehézségeket még csak fokozná. A jegyrendszer már most is kezd a termelés fékjévé válni, A dolgozók többlet jövedelme, ’melyet a termelés emelése revén el- érnek, néni teszi számukra tehetővé, hogy ci legfontosabb cikkekből többet vásároljanak. A hús- cs zsírárak a mi intézkedéseink hatására az utolsó időben már kezdenek lefelé 'menni. De aki pél- (Iául hat héttel ezelőtt, 1 kg. szalonnát vagy disznózsírt akart ven- ni szabadpiacon, annak erre 0—4 napi .jövedelmét kellett volna fordítania. Természetesen ilyen magas szabadárak mellett csökken az ösztönzés . a termelés növelésére. A túlmagas szabad árak fékezőleg hatnak az iparban. A jegyekkel kapcsolatos tilalmak és forgalmi korlátozások pedig a mező gazdaságban hátráltatják a termelést. Minél több cikkre terjesztenénk ki a jegyrendszert, annál érezhetőbbé válna a túlmagas szabadárak fékező hatása, annál kisebb lenne az ösztönzés az iparban és a mezőgazdaságba n egy a rá n t. A jegyrendszer tipikus háborús rendszabály. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a jegyrendszert. A.jegy- rendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a spekulációt, a bürokratizmust. Nekünk más utat kell járnunk. A mi véleményünk szerint eljött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert, A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy meg-fclel© tartalékokkal Is rendelkezzünk, mert megtörténhet, hogy a fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásárolnak. Az ipari termelés állandó emelkedése, a jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odáadó, szorgalmas munkája következtében az élelem és a fo- jryasztúsi javak ma bővebben állanak rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőtt-. Ezért a kenyér-, liszt-, cukor és szappanjegyet meg tudjuk szüntetni, mert erre már megfelelő készleteink vannak. A tejellátás mostani módját is meg tudjuk szüntetni úgy, hogy a terhes- és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek részére megváltozott formában biztosítjuk a juttatást, .4 hits- As sstrjegyet, tekintettel arra, hogy a hízott sertések beadása csak most van felfejlődőben, később, 1952. február havában kívánjuk megszüntetni. . Ezzel kapcsolatban azonnal felmerül a kérdés: nem fog-e megismétlődni az idei tapasztalat, nem fogják-e az olcsó kenyeret, újra állati takarmányozásra felhasználni és nem vásárolják-e fal, nem raktározzák-e el a tartósabb élelmet, cukrot, lisztet stb. a spekulánsok. A felelet erre az, hogy a veszély feltétlenül fennáll, ha a jelenlegi aránylag ölesé árak mellett kitartunk. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a kenyér takarmánycélokra való fel használása ne. 'fizetődjön ki. Egyben meg kell változtatnunk árpolitikánkat egy sor más cikknél is oly módon, hogy megvédjük a dolgozó nép érdekeit. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a idejüleg emeljük fel a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ruházati és más ionos cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszereknél a legtöbb esetben a szabad ár alatt, de a jegyes ár felett legyen és természetesen külön vegye figyelembe a sokgyermekes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan emeljük a béreket, a fizetést, a családi pótlékot, a nyugdíjat. így, a bérek és fizetések felemelésével ellensúlyozzuk azt az áremelést, amelyet a spekulációs árufelvásárlás kivédésére létrehozunk. Ilyen módon a dolgozóknak lehetővé válik, hogy szükségletüket jegyrendszer nélkül, szabadon, korlátozás nélkül vásárolják meg az állami üzletekben és szövetkezetekben. Viszont, a megemelt kenyér- és lisztárak, nem teszik gazdaságossá, hogy állati takarmányozásra használják fél és megnehezítik az ellenségnek, hogy újra árukészleteket vásároljon fel elraktározás céljából. Ezek az áremelések arányba hozzák a vásárlóerőt a rendelkezésre álló árumennyiséggel. E rendszabályok egy csapásra kihúzzák a talajt a sepkuláció alól, mert az állami üzletekben meghatározott áron, korlátozás nélkül megvásárolhatók azok az áruk, amelyek a spekuláció főtárgyát képezték. A jegyek megszüntetésével kap. csolatos áremelés nem érinti a lakbért, a villanyt, a gázt, a postai szolgáltatások, a városi közlekedés díjszabásait, a dohányárut, tüzelőanyagot, péksüteményt, száraztészta. a főzelék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv stb. árait, szóval olyan cikkeket és szolgáltatásokat, melyek az átlagos dolgozó családok kiadásainak azokra a községekre, járásokra és megyékre, amelyek beadási tervüket 100 százalékra teljesítették. Fel kell szabaditani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőrlését. Fel kell szabadítani az eddig tilos vám- és bérdanílást. Szabaddá kell tenni az árpa és köles hántolásat. Fel kell szabadítani december 2-ával a burgonya- és alma forgalmát is. Fel kell szabadítani u baromfi, tojás, tej és tejtermékek forgalmát. Szabaddá kell tenni a sertéshús, zsír, szalonna szállítását. Az őstermelők nyershúst is árusíthatnak, ha a megfelelő egészségügyi ellenőrzést betartják. Javasoljuk egy sor kevesbbé fontos cikkre vonatkozó forgalmi és szállítási korlátozás megszüntetését, köztük annak hatálycrakívül helyezését, hogy a vasúton kézipogy- gy ászként szállított élelmiszermennyiség súlyhatára 10 kilogramm legyen. Nem kétséges elvtársaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csakúgy, mint a dolgozó parasztság helyesli cs üdvözli. A munkásság megszabadul attól az áruhiánytól, mely élet- színvonalának fejlődését gátolta, fékezte a többtermelést és amely ugyanakkor jó táptalaja a spekulációnak s új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványainak, A dolgozó parasztság is örömmel üdvözli a terményforgalom felszabadítását, a háborúból megmaradt sok kötöttség megszüntetését. Ez a. parasztság az új intézkedések hatására szívesebben többet termel a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket, amelyeket eddig a spekuláció okozta árbizonytalanság miatt visszatartott. A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mező- gazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik főcélunk. jegyrendszer megszüntetésével egy-'többségét képezik. A beadási teljessé© dolg-ozó parasztok szabadon értékesíthetnek A jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatos árrendezést ki kell egészítenünk olyan intézkedésekkel, amelyek a falu dolgozó népe számára előnyösek és arra ösztönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelésüket és több élelmiszert hozzanak a piacra. Ezért javasoljuk, hogy a .jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségének eleget tett, december 2-án tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őrlést, a gabonaforgalmat és a borforgalmat is. Ennek megfelelően a jövő évi aratásig, 1952 június 30-ig felfüggesztjük a kenyér- gabonára cs lisztre vonatkozó ösz- szes forgalmi korlátozásokat. Aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonáját bárkinek eladhatja és bárhová szabadon szállíthatja, Saját szükségletére bárki vásárolhat kenyérgabonát. Viszont el adásra természetesen ezentúl is, csak az állami szervek vásárolhatnak gabonát. Javasoljuk, hogy a termelők és akik természetbeni juttatásként szereztek kenyérgabonát: sza hadon őröltethessenek és a fogyasztóknak szabadon árusíthassák az így kapott lisztet. Természetesen azok, akik a kenyérgabonát vásárolták. csak saját szükségletük mértékéig őröltethetnek és lisztet nem hozhatnak kerekedelmi forgalomba. Eladásra szánt kenyér és péksütemény készítéséhez a jövőben is csak hatósági liszt használható fel. Az árpa és a zab forgalmi korlátozását is fel kell függeszteni az új aratásig, június 30-ig. A kukorica forgalmát azonnal fel kell szabadítani legyenek végrehajthatók, hatásuk gyorsan mutatko; zék, eredményük tartós és szilárd legyen. Minden lazaság és hanyagság e téren súlyos kárt okoz és ezért megfelelő eréllyel kell vele szemben fellépni. Az állampolgári kötelezettségüket hűen teljesítő gazdák, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Hogy gondosokodjunk az igazi közteherviselésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, önző. törpe kisebbség országépítésünkhöz való köteles hozzájárulás helyett spekulációjával, fegyelmezetlenségével és nem .egyszer tudatos, ellenséges szándékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. A jegyrendszer megszüntetése* a szabadforgalom népi demokrácián!« ííjabh nagy sikere Az elvtársak egyetértenek velem, bogy a jegyrendszer megszüntetése és a mezőgazdasági termények szabadforgalmának helyreállítása népi demokráciánk újabb nagy sikere. gazdasági és politikai erejének újabb imponáló megnyilvánulása. Azzal is tisztában vannak;'hogy ezek a rendszabályok súlyos csapást mérnek a régi rendszer híveire, a kulákokra, a tőkések maradványaira, a spekulánsokra. E rend- szabályok helyes végrehajtása to. vátbb fogja szilárdítani.. még szorosabbra fűzi népi demokráciánkon belül a munkás-paraszt szövetséget. Tovább fogja szilárdítani a béke- frontot is, melynek hű katonái vagyunk s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps). Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a ml bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Mar- shall-segély „áldásait” oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Churcliill- kormány új pénzügyminisztere, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „Nagybritannia most általános fizetési válsággal áll szemben: Ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árút, amit külföldön vásárol, ennek csőd. éhezés, munkanélküliség lesz a vége ’. Egyben bejelentette, hogy a húsadagot olyan kicsire' csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem kerül-e újabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai tőkés lap cikke ezzel a címmel jellemzi: „Anglia újra a csőd szelén”.. Az angol pénzügyminiszter után nemsokára Pleven francia miniszterelnök tartott beszámolót. Beszédéből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely két és fél milliárd dollár Marshall-segélyt kapott, az „ U. S. News and World Report” című amerikai lap megái, lapította, hogy „politikailag roskadozik”. A „Journal De Génévé” svájci tőkés lap ehhez hozzáteszi: „Az olasz lakosság munkaképes részének egyötöde: négymillió ember munka- nélküli.“ Többé kevésbbc hasonló a helyzet ti többi európai kapitalista államban, ahol mindenütt nő a. piunkanélküli- ség, a gazdasági bizonytalanság és csökken a dolgozó tömegek életszínvonala. Ezzel szemben mi, támaszkodva nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és a népi demokráciák szolidaritására, gyorsan építjük szocialista jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a siker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rendszabályokhoz. Elvtársainkat, Pártunk minden szervezetét és minden tagját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre az itt javasolt rendszabályokat. annál hamarabb győzzük le a megvalósításukkal, elkerülhetetlenül velejáró kisebb-na- gyobb nehézségeket.. Annak is le» gyének tudatában, ;í Haladéktalanul teljesítsük ________ a hftffvfiifés tervét E rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsan teljesítsék a lermémbeadástJfIJWffgk BBfÜHlBRÍ ran-'i ‘fokozol t erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó parasztságunk, a tanácsok, Pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tudatában annak, hogy a terménybeadás további ió menetétől függ jelentékeny mértékben, hogy az itt javasolt rendszabályok simán A MarslialUíjSegély“ csődbe kergreti • a nyugati ország-okát
