Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-16 / 293. szám
1951 december lb, vasárnap NÉPLAP *» Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet a nyírcsaholyi termelőszövetkezetben Szolgálják a decemberhavi taggyűlések iá Pártunk további erősítését A nyírcsaholyi „Vörös csillag” termelőszövetkezetben a község dolgozó parasztjai előtt eddig soha nem ‘látott termésátlagot értek cl cukorrépáiból és kukoricából. Cukorrépatermésük elérte a 230 mázsát, kukoricából is 30 mázsát termeltek. Az állatállomány is igen szép. 304 juha van a szövetkezetnek. Gyapjúhozamuk jóval felülmúlta a minisztertanács határozatában előírt átlagot. 1951-ben juhonként a nyírási átlag 4.6 kiló, a „Vörös <"iillag”-ban pedig nem kevesebb, mint 6 kiló 50 deka. A szövetkezet szarvasm-irhaállománya is egyre gyarapszik, a 10 darabból álló tehéntörzs, IS növendék, 40 darab anyakoca, 10 ló, 2 ökör és a 30 darab sőre mind a szövetkezet vagyonát képezi. Baromfiállománya is 240 darabot tesz már ki. Szépek az eredmények a „Vörös csiHag”-ban, de az eredmények mellett vaunak hiányosságok is. A hiba elsősorban onnan adódott, hogy NEM VOLT SZILARD A MUNKAFEGYELEM A SZÖVETKEZETBEN. A munkafegyelem lazasága elsősorban a vezetőségtől indult ki. Kicsik Gyula, volt üzemi párttit- kár például aratásikor elbujkált a bűvösre, míg a tagok szorgalmasan dolgoztak. Sürgősen meg kell javítani n munka fegyelmet a „Vörös csillag”. ban, hogy jövőre ne forduljon elő az ideihez hasonló eset. A szervezetien munka következtében 10 bold szöszösbükköny és 10 hold maglednek csaknem teljesen tönkrement. Az őszi mélyszántást se fejezte be a szövetkezet, pedig a jövöévl még magasabb termés biztosításának ez egyik legdöntőbb feltétele. Kicsik Gyula, Hermán Miklós és Vajas Gábor a tsz. akkori vezetői a munkafegyelem megjavítása helyett iszűkoskodtak, kötekedtek a faluban és valósággal klskirály- kodtak a szövetkezetben. Ha valamelyik tag szóvátette hibáikat, durva káromkodás volt a válasz. Vajas Gábor tsz-eloökhöz Ganyu Mi '.lósné új belépő segítségért fordul t. mert 38 munkaegységét nem számolták el. Tagkönyvet nem adtak neki, így csak az istálló falára volt felírva a munkaegység és a zárszámadás során elfelejtették elszámolni. Vajas káromkodással „intézte el” az ügyet. De Kicsákék a dukajkodás és káromkodás mellett a feketevágástól sem riadtak vissza. A község dolgozó parasztjai megelégedéssel vették tudomásul, hogy a népi demokrácia törvénye ítélkezett Kicsákék felett. Valamennyien megkapták méltó büntetésüket. Hiba azonban az, hogy Vajas Gábor tízei nők, aki részes volt a borjúvágá- sokban, még ma is a szövetkezet elnöke. Sőt a járási tanács javaslatára 9 hónapos elnökképzö iskolára is elküldték. A szövetkezet tagjai, akiket rettegésben tartottak, nem mertek szólni. Ilyeu vezetőség mellett nem csoda, lia súlyos hibák fordulnak elő a szövetkezetben. Nem ismerik a tagok még ma sem a munkaegy- sögszámolást Egyedül Telepó László brigádvezető tud jól munkaegységet számolni. NEM VOLTAK MUNKACSAPATOK SEM a tsz-ben. Mindenki ott dolgozott, ahol neki tetszett és beíratta Te- lepő Lászlóval a munkaegységet, annyit, amennyit neki tetszett. Nem volt, aki ellenőrizze, vájjon elvégezték-e azt a munkát, amit bediktáltak. De voltak ám szorgalmas, a munkában helytálló tagjai is a „Vörös csillag”-nak. Olyanok, mint Kalla Károly, Telepó Gábor és még sokan mások. Szorgalmuk eredménye, hogy a hibák ellenére is SZÉP JÖVEDELEMBEN részesültek a tagok. Bállá Káról íjnak, a mostani párttitkárnak 339 munkaegysége volt. Kapott kenyér- gabonából 20 mázsát, ezenfelül 7 mázsa tengerit, 3.10 mázsa cukrot, 70 kiló mákot, 15 mázsa szé-( nát, 3 mázsa burgonyát, 150 liter bort, bőven kaptak tengeri szárat, szalmát és fát s ezenkívül 4712 forintot. Ahhoz, hogy jövőre még szebb eredményeket érjenek el és hogy a hibákat ki tudják javítani, nagyobb gondot kell fordítaniok a tagok politikai és szakmai nevelésére. A mezei munkák befejeződtek és nem hivatkozhatnak arra sem, hogy nem érnek rá a tagok tanulni. A tanulás azonban mégsem megy. Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédében megszabta a feladatokat a „Vörös csillag” termelőszövetkezet számára is. A vezetőség azonban nem mozgósította a tagokat Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására. Pedig nagy segítséget nyújt számukra is a munkafegyelem és a munkaszervezés megszilárdításában Rákosi elvtárs beszéde. >lég értekezletre se hívták össze a tsz. tagjait, hogy közösen megbeszéljék feladataikat, megbeszéljék: hogyan javítják ki a hibákat. A TSZ. TAGJAIN MÚLIK. hogy a hibák felszámolásával jó hírnevet szerezzenek szövetkezetüknek. Rajtuk múlik, hogy a község dolgozó parasztjainak is megváltozzon a véleménye szövetkezetükről. Ennek azonban döntő feltétele, hogy nagyobb gondot fordítsanak a tanulásra, mert csak öntudatos, képzett emberekkel lehet egyre nagyobb győzelmek felé vinni a termelőszövetkezetet. Ne féljenek a „Vörös csillag” tagjai a tanulástól és meglátják, bogy a I munkafegyelem is meg fog javulni és az sem fordul elő mégegy- szer, hogy a vezetők nem a szövetkezet érdekében dolgoznak. (Antaióczi Klára) Most már érdemes többet termeiül Kondor Mihály 1912-ben nagy lépésre határozta el magút. Nem kisebbről volt szó, mint, hogy felcseréli Kondor Mihály addigi cseléd!, napszámosi életét és földet vesz magának. Hire ment a faluban, hogy Csíki Gusztáv földbirtokos eladja a földjét, méghozzá részletre Is. Azt meg, hogy miért hagyja ott a falut a földbirtokos, a belső cselédei az ő szavával magyarázták „meguntam a parasztszagot”. így mondta a hozzá hasonlóknak is Csíki Gusztáv. Kondor Mihály az elsők között volt a földvásárlásban. 12 hold földet vett. Az volt a gondolata, hogy majd kitermi egy pár év alatt a föld a vételárat és Ffereac, meg I.ajos fiának már földje is lesz a nősüléshez. Büszke volt, mikor először szórta el a magot a földjén. Igaz, egy kicsit elszomorodott a betakarításnál, mivel az évek óta elhanyagolt föld nem a legjobban termett. Vígasztallá azonban magát, hogy majd megjavítja ő a földet, akkor jobban fog teremni. Nem is bírta az évben kifizetni csak a kamatot, a törlesztés maradt. Később voltak ugyan jó termések Penyigén is épp úgy, mint máshol az országban, csakhogy ükkor meg az volt a hiba, hogy a terménynek nem volt ára. Hogy MIÉRT NEM VOLT ARA A TERMÉNYNEK, arról Kondor Mihálynak két fia, Ferenc és Lajos tudott beszélni, ök sokat tudtak. Járták az országot munkát keresve, csakhogy tudják fizetni a 12 holddal nyakukba vett örökös adósságot. Voltak Pesten és mindenütt, ahol reméDy volt egy kevés munkára. Látta Kondor Ferenc, hogy miért nincs keletje a búzának és minden más terménynek. Olcsó volt a kenyér, olcsó volt minden, de nem volt aki megvegye a hárommillió koldus országában. Látta Kondor Ferenc, (hisz ő is köztük volt) a gyárak kapujai előtt ácsorgó rengeteg munkanélkülit, akik reggeltől estig lesték, hátha akad valami munka számukra. De azt is látta Kondor Ferenc, hogy ezek nem sokat fogyasztottak a falusi dolgozó jiarasztok terményeiből. Nem fogyasztottak, mert nem volt miből megvenniük. Nem volt hát nehéz megmagyarázni apjának, hogy miért kell pár fillérért eladnia terményeit. Kondor Mihály megbánta százszor is a földvásárlást, mert AZ ADÓSSÁG NEM AKART t FOGYNI, hanem még nőtt a kamatokkal. Keserves világ volt az. Volt Idő, amikor a boletta járta, ami azt jelentette, hogy Kondor Mihály csak fele pénzt kapott terményeiért, a másik feléért pedig értéktelen papírt adtak. Hogyan is lehetett volna kitisztázni a föld árát, mikor még élni is kevés volt a termésnek az ára a család számúra. Pedig a két fiú is fele életét a munka utáni járással töltötte. Ha egy-két darab jószágot szereztek egyik évben, elvitte a másik év, hacsak nem akarták, hogy elárverezzék a földet. Tartani kellett a faluban lakó földbirtokosoktól is. Olyanoktól, mint Komáromi László, aki 300 holdjával tartotta kezében a falut. Ha valaki nem úgy szólt, vagy tett valamit, ahogy Ő elképzelte, meg-' verte, mint Rostás Jánosnéval tette. Mint valami hadvezér száguldott fehér lován és nem törődött azzal, bogy valakit legázol. Vagy ott volt a falu bírója, a 75 holdas Jármi Mihály, aki a harmincas években Kondor Ferencnek is azt mondta: „itt vagytok a talpam alatt és akkor taposlak el benneteket. amikor akarlak". Ezektől függött akkoriban az egész falu — emlékszik most vissza Kondor Ferenc — ml meg termeltünk, csak eladni nem volt kinek rendes áron. Kupecek vették meg, akik felét tönkretették. Mennyivel más most a helyzet! Nem átok már a bő termés, mint volt azelőtt. Elmesélik gyermekei, hogy ez az ország már nem a hárommillió, koldils országa, hanem olyan ország, ahol minden dolgozni akaró embernek munkája van. És ezt latja Kondor Ferenc is. Látja, hogy Piroska, Etel leányai is megbecsült dolgozók. Kálmán fia szintén jólfizetett állásban van. És még nem hallott olyat Kondor Ferenc, bogy aki dolgozni akart, nem kapott munkát. El szokta olvasni az újságot Is, meg a népnevelők is mondjak, hogy iparosított országunk számára mindig több. élelem szüksé ges. — Bizony, apám, többet kell termelni — mondják Kondor Ferencnek gyermekei is. Érdemes is, mert jó éra van, — mondja ilyenkor, mert úgy igaz: a két hold szerződött napraforgóból szép pénzt kapUck. Több mint IS mázsa termett rajta. Mázsánként 90 forintot és még olajat is kaptak érte, amiből jut a szabadpiacra is. Vagy ott a cukorrépa, amiből 400 ölet szerződtek és a termése után csak cukorból 80 kilót kaptak. A gyerekek, akik már apjuknál Is tovább látnak, arra biztatják Kondor Ferencet, hogy a csoport tagja legyen, mert ők már tudják, — hiszen több községben megfordulnak munkájuk során —, hogy a magas terméshozamért igazán csak nagyüzemi gazdaságban lehet harcolni. Kondor Ferenc mostanában egyre többet keresi az újságokban a csoportokról szóló cikkeket, s keresi az alkalmat a beszélgetésre a csoporttagokkal. (vass) Pártunk és dolgozó népünk előtt álló döntő feladat: a falu szocialista átalakítása. Ez a hatalmas munka megköveteli, hogy szakadatlanul erősítsük pártszervezeteinket, legelsősorban falusi pártszervezeteinket. A párt erősítésének, a pártápitósnelc pedig cyyik legfon- iosabb eszköze a lay- ás tagjelölt- felvétel. December havi taggyűléseinknek is a Párt további erősítését kell szolgálniuk, taggyűléseink egyik legfontosabb napirendjo, központi kérdése a tag- és tagjelölt- felvétel legyen. Az utóbbi idők munkája, — bár novemberben mutatkozik némi javulás — azt tükrözi, hogy még mindig nem értették meg kellőképen alapszervezeti vezetőségeink a Szervező Bizottság erre vonatkozó határozatát: „A Szervező Hízóit- ság felhívja a pártbizottságok, párt- szervezetek figyelmét arra, hogy a. tag jelölt feli-étel nem kampányfeladat, hanem ennek állandó és rendszeres munkává kell válnia.” A hibákért elsősorban járási pártbizottságaink a felelősek, mert az új párt vezetőségeknek sokkal nagyobb és hathatósabb segítségre lett volna szükségük ahhoz, hogy megértsék a tag- és tagjeiöltfelvé- tel jelentőségét s ugyanakkor gyakorlatra. jó módszerekre tegyenek szert a pártépítési munkában. Mit kell szem előtt tartanunk?'Sztálin elvtárs azt tanítja: „A Pártnak mindenekelőtt a munkásosztály élenjáró csapatéinak kell lennie. A Pártnak fel kell vennie magába a munkásosztály legjobb elemeit, tapasztalataikat, forradalmiságvkat, határtalan odaadásukat a- proletá- riátus ügye iránt.” S azt, amit a Központi Vezetőség 19-19 májusi határozata leszögez: „a tagjelöltek félvételénél irányadó szempont a Párt szociális összetételének további javítása, olymódon, hogy állandóan növeljük soraink között elsősorban a munkások. azután a dolgozó parasztok arányszámát... külön figyelemmel kell lennünk... a, felvételre jelentkező asszonyokra és if jakra. Közülük a legaktírab- bakat ki kell tüntetni azzal, hogy tagjelöltnek vesszük fel.” S meg kell mondani: mintabogy a vezetőségek űjjáválasztásának megmutatkozott néhány helyen az értelmiség, a műszaki értelmiség lebecsülése, ugyanez a jelenség hiba a tag- és tagjeiöl tfelvételnél. Legjobb műszaki értelmiségi dolgozóinkkal is erősítenünk kell sorainkat. Falun a fő figyelmet azokra a dolgozókra kell fordítani, akik a munkában, a beadási kötelezettségek teljesítésében, az adófizetésben kitűntek. Ezek közül a dolgozó parasztok közül kell a legjobbakat felvenni Pártunk tagjelöltjei sorába, mintaho-gy az nekik legforróbb kívánságuk. Vannak olyan falusi alapszervezeti vezetőségek, amelyek a tagjelöltfelvételi nninkn elhanyagolását így Indokolják: „vannak ugyan nálunk jól teljesítők, ezek azonban semmi más munkából nem veszik ki a részüket.” Ezek az elvtársak elfeledik azt, hogy a tag- és tag jelölt f elvétel i munka nem <t taggg&lés előtti napon kezdődik, hanem alapja a rendszeres káder- munka! Jó módszer az, hogy egyes párttitkár elvtársaknak káder- könyvecskéjük van, ebbe feljegyzik <i munkában kitűntek neveit, rendszeres megbízatásokat adnak számukra, bevonják őket a társadalmi munkába s munkájukról állandó feljegyzéseket készít a párttitkár. Szemmel! áthatóan kísérni tudja fejlődésüket, egyre fontosabb cs fontosabb megbízatást adhat számukra. Azok az olvtársak azonban, akik azt gondolják, hogy a taggyűlés előtt a tanácstól bekért hivatalos jelentés alapján, (amely a kitűntek neveit tartalmazza), jó tag- és tagjelöltfeivételi munkát tudnak végezni, azok tévednek. A tag- és tagjelöltfelvétel egyén! elbírálás alapján történhet. Ez jelenti azt, hogy a taggyűlésen alaposan meg kell vitatni egyénenként a jelentkezőket, de jelenti azt is, hogy minden élenjáró dolgozó paraszttal egyénileg rendszeresen, állandóan törődni kell. A rendszeres pártépítési munka képessé teszi arra pártszervezeteinket, hogy sikeresen harcoljanak a terv végrehajtásáért. Milyen fontos szerepük van még a decemberi taggyűléseknek? Néhány nap múlva 1952 lesz. Ennek a, néhány napnak minden percét H kell használni arra. hogy a tervet sikeresen túlteljesítsük üzemeinkben, hogy falcainkban becsülettel eleget tegyünk a begyűjtési köte- lezettségeknek. Mozgósítani kell erre a kommunistákat! Ennek előfeltétele, hogy a taggyűlésen alaposan megvitatják az üzem, a község helyzetét s ennek megfelelőé konkrét feladatokat kell megjelölni. A moszkvai „Kompresszor” üzenj pártszervezete megtárgyalta a termelési veszteségek és a munkatermelékenység tartalékai növelésének kérdését. Komoly előkészítő munkának, a kérdés előzetes, alapos tanulmányozásának volt köszönhető, hogy olyan határozatokat hoztak, amely a gazdasági vezetők és a pártszervezet figyelmét a termelésben veszteség ellen való küzdelem és a munkatermelékenység fokozásának főkérdései felé irányította. A pártgyfilés a pártvezetőségek és a műbel.vpártszervezetnek a politikai tömegmunka fejlesztését javasolta és témákra tett indítványt a munkásokkal ós mérnök-technikus dolgozókkal folytatandó beszélgetésekhez. A kijelölt rendszabályok végrehajtását, meghatározott személyekre bízták és előre megszablak a végrehajtó. pontos határidejét. Ezzel biztosították az elfogadott határozat e - Ituiőrzésének lehetőségét. Taggyűléseink legyenek liarei értekezletek, amelyek nyomán a kommunisták példamutatásával a dolgozók nagy tömegei sikeresen túlteljesítik a tervet úgy az üzemi termelésien, mint a begyűjtésben falun. 3 mázsa burgonyát 1 mázsa kukoricát adok be a megyei pártértekezlel tiszteletére ILII, DOLGOZÓ PARASZTOK, nagy örömmel üdvözöltük Rákosi elvtárs legutóbbi 1 lejelentéseit s a beszéde alapján megjelent kormány rendelkezéseket. Kétszáz százalékon felül teljesítettem beadási kötelezettségemet. Hasonlóképpen teljesítette Tamás András háromholdas dolgozó pa- •raszttársam is. Mindkettőnknek, mint minden dolgozó parasztnak, igen sok a köszönnivalónk a Párt és az állam iránt. Az én fiam a Néphadsereg tiszti iskoláján tanul. Nagy dolog ez, hiszen a múltban ilyenről -szó sem lehetett. Tamás András gyermeke pedig tanácstitkár. Kik voltak a múltban a falu vezetői? A főjegyzők, a kulákbí- rók. akik a nép ellen voltak, akik a dolgozó parasztokat elnyomatásban tartották, akik a dolgozókat kirabolták. Most már ml vagyunk az állam, ml hozzuk a törvényeket s ezeket a törvényeket be kell tartani. Ezért követeljük mi azt is, hogy a törvények szigorúságával büntessék meg azokat, akik elhanyagolják beadási kötelezettségeik teljesítését. Ezek készakar- va akarnak kibújni a kötelezettség alól és még mindig spekulációt forgatnak a fejükben. Tlyenek a mi községünkben Árva Gusztáv, G. Hódi István és Hódi Áron. Követeljük. hogy ők is teljesítsék kötelességüket, szorítsa rá őket a tanács. Mi a továbbiakban Is példát akarunk mutatni. Ezért én vállalom n megyei pártértekezlet tiszteletére. hogy liánom mázsa burgonyát és egy mázsái kukoricát beadok még a nép államának. Hasonlóképpen cselekszik Tamás And rás is. Ezzel újra kifejezzük, hogy hűségesen követjük a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásait. OROSZ JÓZSEF, négyholdas benki dolgozó paraszt.
