Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-15 / 292. szám
NÉPLAP 1951 deceniber 15. szombai rűtlenségek zavaró hatását ellensúlyozzuk. Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kultúrál is fejlődésünk is jelentékeny eredményeket mutat. Ez jut kifejezésre az 1952. évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely az 1951. évivel szemben 1000 millió forint emelkedést jelent. A közoktatás területén elért idei eredményeinket méltán sorolhatjuk kultúrforra dalműnk sikerei közé. Az 1651—52. tanévben az általános iskolákban több, mint 1.2 millió tanuló iratkozott be. a középiskolai tanulók létszáma pedig 108.000 főre emelkedett. Kultúrforradalmunk egyik központi feladatának megvalósítását, a kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumának fokozatos felszámolását tükrözik a közép- és főiskolai (egyetemi) hallgatók szociális összetételét jelző számok. A középiskolákban 65.3 százalék a munkás- és parasztszármazású tanulók száma a háború előtti 1 százalékkal szemben, míg az egyetemi és főiskolai hallgatóknál 58.2 százalék ez az arány. De ott vannak főiskoláinkban a néphez hű értelmiség és a dolgozó kisemberele gyermekei is. ötéves tervünk munkaerőszükségletének egyik legfontosabb forrása, a nők bevonása a termelő munkába. Ennek megfelelően a felsőoktatásban részesülő nőhallgatók számának növekedése sokkal nagyobb, mint az átlagos létszámnövekedés. Az új értelmiség kialakítása érdekében jelentékenyen kibővítettük az egyéves szakérettségis tanfolyamokat. 1950—51-ben 4300 volt a hallgatók száma, az új tanévben majdnem 6000 hallgató kezdte el a tanulást. Gazdasági fejlődésünk fontos előfeltétele a szakmunkás utánpótlás Ennek biztosítása céljából az ipari tanulóképzést új alapon szerveztük meg. A múlt rosszemlékű „tanonc- rendszerét” teljes egészében felszámoltuk. Uj tanulómühelyek és tanulóotthonok egész sorát építettük és szereltük fel. Az ipari tanulókat elláttuk munka- és egyenruhával. A Népgazdasági Tanács határozata Intézkedett a tanulók alapbéréről. A határozat biztosítja az elméleti képzéshez szükséges ingyenes tankönyveket és tanszereket. 1951-ben 50.000 ipari tanulónk van. 1952- bén 63.000 lesz akik közül mintegy 22 ezret tanulóműhelyben, 26 ezret lanulóotthonban fogunk elhelyezni. — A közoktatás kérdésén túlmenően Is, költségvetésünk biztosítani kívánja dolgozó tömegeink egyre növekvő kultúrígényének kielégítését. Három üj színház létesül és jelentősen megnő meglévő színházaink művészi létszáma. A népkönyvtárak száma 2700—3700-ra növekedik, űj kultúrotthonokat. nyitunk, lényegesen növeljük a sport fejlesztését célzó kiadásainkat. Több, mint ütmilliárd forint szociális kiadásokra Dolgozó népünk szociális színvonalának fejlesztésére előirányzott kiadások az 1952 évi költségvetésben 5.3 milliárd forinttal szerepelnek. Az egészségügyi szolgálat bővülését mutatja, hogy a betegek gyógyítására szánt intézményeink, kórházak, rendelőintézetek, vérellátó szolgálat, szakorvosi rendelők céljára folyósítandó összegek 1952-ben több, mint 44 százalékkal fognak emelkedni a folyó év megfelelő kiadásaival szemben. A kórházi ágyak száma mintegy ezerrel emelkedik és az ötéves terv harmadik évében megközelíti az ötvennégyezret. Bővül rendelőintézeti hálózatunk. 1952-ben kórházakra és rendelőintézetekre 1.164 millió forintot, 35Ö millió forinttal többet fordítunk, mint az 1951-es évben. A’dpi demokráciánk a gyermekgondozó intézmények széle* hálózatának kiépítésével védi a dolgozd né> anyaságát. A sokgyermekes anyák részére szervezett üdültetésben egyre több anya és hŐÍ éven aluli gyermek vehet részt. Jelentősen kiborítjuk azokat az intézményeket is, amelyek a ják. Anya- és csecsemővédelfemre a jövő évben kereken 93 millió forinttal többet fordítunk, mint a most záruló évben. A dolgozók üdültelésére fordított gyermekek ellátását és a háztartá-> kiadásainkat új költségvetésünkben sí munka megkönnyítését szolgál- 90.4 millióra emeljük. Nem hanyagolhatjuk el hazánk Tádéimét A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben sűlyos hibát követnénk el, lm tétlenül néznénk az imperialisták háborús készülődéseit. A hatalmas Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ereje nőttön nő, de ebből nem az következik, hogy saját védelmünk tekintetében ne lenne tennivalónk, elhanyagolhatnánk néphadseregünk ügyét. 1952 évi költségvetésünk kiadásainak 14 százalékát fordítjuk néphadseregünk és államvédelmi szerveink fönntartására és fejlesztésére. Ezután így folytatta Olt elvtárs: Az 1952 évi összes költségvetési kiadásokban a helyi tanácsok 4.072.1 millióval szerepeljek, ami az 1951 évi előirányzathoz képest kereken -47 százalékos emelkedésnek felel meg. 1952 évben költségvetéseink új tételeként jelentkezik az állami mezőgazdasági gépiizem, amelynek kiadásait 695 millió forintban irányoztuk elő. MegnöveketVek bevételeink Az 1952 évi költségvetés jelentősen megnövekedett kiadásainak fedezését a.z teszi lehetővé, hogy termelésünk gyorsütemű emelkedése, az önköltség tervszerű csökkentése, a szocialista akkumuláció újabb forrásainak feltárása következtében a költségvetés bevételei a kiadásokat meghaladó mértékben növekednek. A költségvetés bevételeinek döntö részét, nyolcvanhét egész egy tized százalékát q szocialista szektor adja. Jelentősen megnövekednek az állami vállalatoktól befolyó bevételek: az állatni vállalatok 36.6 mtl- lirád forinttal járulnak hozzá költségvetésünk fedezetének biztosításához. A munka« és bérfegyelemről El kell hárítanunk minden akadályt, fel kell számolnunk minden hiányosságot, amely iparunk fejlődésének egyre gyorsuló ütemére fékezőleg hat — mondotta a továbbiakban Olt elvtárs. Egyik legfontosabb feladat a szilárd szocialista munkafegyelem biztosítása, amely a kapitalizmus kényszerfegyelmével szemben elsősorban önkéntességen, a dolgozók szocialista öntudatán alapul. , Szorosan kapcsolódik a munkafegyelem kérdéséhez a szilárd bérfegyelem. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a béralap kérdését egyes vállalati Igazgatók még mindig nem kezelik fontosságának megfelelően és csak akkor kezdenek foglalkozni a béralaptúllépéssel, amikor a bank — kötelességét teljesítve — kifogást emel a termeléssel nem indokolt bértöbblet miatt. A takarékosság a szocialista gazdasági rend törvénye. Véget kell vetnünk az egyes üzemekben még mindig folyó anyagpocséklásnak, maradéktalanul érvényesítenünk kelt a szigorú normák alapján való anyagfelhasználást. A szövetkezetekből és a lakosságtól származó bevételekről beszélt ezután Olt elvtárs, majd megállapította : A bevételi felesleget mutató költségvetés bizonyítéka annak is, hogy Pártunk és kormányunk december 1-i nagyjelentőségű határozata pénzügyeink alakulására is kedvező hatással volt. Hatalmasat fejlődött népgazdaságunk Az 1952 évi költségvetés mind szerkezetében, mind tartalmában népgazdaságunk hatalmas fejlődését mutatja. Hároméves tervünk egész tervidőszaka alatt 10.3 milliárd forintot fordítottunk beruházások céljaira. Alig két év után. ötéves tervünk harmadik évében 15.3 milliárd forintot használtunk fel, tehát egy év alatt másfélszer annyit fordítunk beruházásokra, mint [egész hároméves tervünk során. Ilyen fejlődést csak olyan országban lehet elérni, ahol a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon, ahol a lenini- sztálini tanítások alapján a szocializmust építik-, testvéri együttműködésben az ugyanezt az utat járó népekkel. Eredményeink felmérésénél egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, amit Rákosi elvtárs mondott: magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindaz a baráti segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtársnak”. 'Olt Károly elvtárs így fejezte be beszédét: A magyar dolgozók lelkesedéssel, szilárd egységben tömörülnek a feladatok megvalósítására harcokban megedzett nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré és híven végrehajtják azokat a feladatokat, amelyeket népünk szeretett, bölcs vezére, Rákosi, elvíárs állít elénk. Kérem az 1052 évi költségvetés elfogadását. A nagy tapssal fogadott beszéd után az országgyűlés tagjai hatalmas lelkesedéssel, hosszantartó tapssal ünnepelték a békeharc zászlóvivőjét, a magyar nép nagy barátját, a nagy Sztálint s a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rákost Mátyás elvtársat. • Ezután szünet következett, majd az országgyűlés elhatározta: az 1952 évi költségvetést hétórás üléseken tárgyalja s legközelebbi ülését december 15-én, szombaton d. e. 10 órakor tartja. Háborús bűnösök védangyala A: elmúlt héten Londonban járt Adenauer, a bonni bábkormány „kancellárja" a nemei, nép eladása ügyében. 8 ha már ott, járt, nem mulasztója cl felkeresni a háborús uszításban megvénült miniszterelnököt. Winston Churciiill urat sem. S ha már találkoztak az eszme barátok, megbeszélték azt is, hogy mit lehetne tenni egy kis háború érdekében, hiszen a, szegény Krupp váltig panaszkodik, hogy alig tud kijönni a fegyvérgyá- rak pármillió dolláros jövedelméből és a szegény Adenauer is úgy véli: .nekem is többe van a háborús uszítás". Szőbakerült, hogy következő lépésként ki kellene engedni Alaunstein és Kesselring náci tábornokokat a börtönből, hiszen oly egyedül érzik már magukat. Unatkoznak is talán, mert „hála” az amerikai-angol megszálló uraknak, a hitleri tábornoki kar szine-virdgát már régen kiengedték, sót Epeidéinek és Ileu- singnek szakmába vágó munkát is adtak: ók képezik ki az európai ágyú töltelékeket az amerikai imperialisták remélve-rc- mólt harmadik világháborújához. Churchill úrnak bizonyára felragyogott a szeme az ötlettől, mert mindjárt megígérte a közbenjárásl a. két derék háborús bűnös ügyében, sőt még ki is bővítették a névsort. Igaz is, miért haragudnának egymásra. Churchill úr szívesen a keblére ölelte volna Mannstainékat Ifiéiben is. hiszen az egyik is szívből szereti a hatalmat, a háborút, a másik Is — a.z egyik is szírből utálja a népet, a másik is. il-bcn azonban nagyon jclj- tünö lett volna az ölelkezés, ugyanis ezek a náci urak koma- lyan vették a háborút s a német bombák bizony nem kerülték cl Londont sem. Churchill nem pusztult cl, de elpusztult sok angol. S most, az ölelkezés láttán, vájjon mit szálnak a halottak hozzátartozói.’ Meg sem kell kérdezni. A. tüntetések maguktól beszelnek. .A dohányfermentálóból Írják: Munkamódszerátadással A nyíregyházi dohányfermentáló munkása vagyok. Már régebben itt dolgozom a láncrakásnál. Szakképzett vagyok ebben a munkában. Eredményem 120—130 százalékos szokott lenni. A terv teljesítésében azonban sokáig nem láttam meszr szebb az én egyén! ügyemtől. Alikor Rákost elvtárs beszédét elolvastam, akkor láttam Igazán, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy tervünket teljesítsük, sőt túlteljestísiik, hogy munkánkat neesak mennyiségileg, hanem minőségileg is jól elvégezzük. Tóbiás Ilona és Szemetek! Júlia munkatársaimmal együtt november hónapban 136 százalékot tudtunk elérni. Fokoztuk a termelést és a december 10-i értékelésig már 140 százalékot értünk el. Munkamódszeremet nem titkolom el, átadom munkatársaimnak. segítem a tervteljesitést Alnnkamódszerem, hogy a dohány- csomókat nem egyenként rakom a láncon lévő rúdra, hanem egyszerre hat-nyolc csomót teszek rá. Ma már Kucsa Slihályné is ezzel a módszerrel dolgozik. Meg is látszik az eredménye. A termelést 90 százalékról 101 százalékra emelte. Én arra kérek minden jólteljesítő munkást, hogy adja üt a munkamódszerét, mert ezzel nagyban elősegítjük a terv teljesítését. Rákosi eivtárs hozzánk is szóit, amikor azt mondta, hogy az évi tervet teljesíteni kell, mert m'n- den százalék 600 millió forintot jelent a népgazdaság számára, amiből iskolák, óvodák, egészségházak épülnek. Lemaradásunkat tehát be kell hozni. Horváth Ilona, a dohányfermentáló dolgozója. Nagy gonddal készítsük elő a Rákosi eivtárs beszédét ismertető politikai iskolákat Az elkövetkező napokban értekezletre gyűlnek össze a propagandisták, hogy megbeszéljék jelenlegi legfontosabb feladtukat: Rákosi elvtárs beszédének Ismertetését. Az alapismereti tanulókörök, valamint az alapfokú politikai iskolák két hét alatt, a középfokú politikai iskolák egy hét alatt dolgozzák fel az anyagot. Felelősségteljes, megtisztelő feladat Rákosi elvtárs tanításának szellemét és lényegét elmélyíteni párttagságunkban, a pár- tonkívüli dolgozók között. Propagandistáinknak jól meg kell érteniük, hogy nem egyszer, mechanikus ismertetésről van itt szó, (pl. lélektelentől felolvasni brossurábói a beszédet) — hanem arról, hogy mozgósítani kell a politikai iskolák hallgatóit azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket Rákosi elvtárs elénktüzött. El kell érni, hogy a marzistOrleninisfa elméletet tanulmányozó párttagok és pár tonkivilliek legyenek élharcosai az évi terv túlteljesítéséért vívott harcnak, a begyűjtési mozgalomnak s annak a mozgaloménak, amely a munkafegyelem, az állami fegyelem megszilárdítását tűzi ki célul. Mi ennek az előfeltétele? Az, hogy pórfvezetőségeink adjanak segítséget a propagandistáknak ahhoz, hogy Rákosi elvtárs beszédét a község helyi adottságainak megfelelően tudják megvitatni. A járási párt- bizottságok adjanak számos helyi adatot a propagandista szemináriumok vezetőinek, alapszervezeteink pedig propagandistáinknak. Nem általában kell beszélni Rákosi elvtárs útmutatásairól, hanem úgy, hogy mit jelent ez a falu számára. Virág elvtárs a porcsalmai egységes pártvezetőség titkára hasznos tanácsokat adott a propagandistáknak. Megvilágította előttük, hogy a község, különösképpen a kukoricabeadási kötelezettségek teljesítésével van elmaradva. A fő figyelmet a begyűjtés terén a kukoricára kell fordítani rorcsalmái. A porcsalmai kendsrfeldolgozó elmaradt a tervteljesítésben, mert igen laza a munkafegyelem. Ez a helyzet a III. típusú termelőszövetkezeti csoportban, Minderre felhívta a propagandisták figyelmét Virág elvtárs és bőséges helyi anyagot adott számukra a beszéd feldolgozásához. így készült fel előadására Barta Álltért elvtárs is, a nyíregyházi Magasépítési Vállalat egyik propagandistája. Emlékezteti a hallgatókat: , Molnár Sándorra, az amerikai imperialistákat dicsőítő jatupecre, aki a munkaidő alatt állandóan ,,beteg” volt, hol sántított, hol a derekát fájlalta. Megérdemelten távolították el a munkahelyről. S ott volt Simon István, a volt nyilas és szabadcsapatos, aki szakoktatást felelősnek furakodott be. Állandóan lázította a munkásokat! Az ilyen gazembereket le kell leplezni. Ezek akadályozzák a tervteljesítést, ezek próbálják megakadályozni, hogy még sok házat, gyárat, iskolát és kultúrotthont építsünk fel”. Rákosi elvtárs minden egyes munkásnak azt mondotta beszédében : teljesítsd túl évi tervedet, ne menj át az új évre adóssággal. Minden dolgozó parasztnak azt mondta: becsülettel teljesítsd állami kötelezettségeidet. 8 ezt kell megmagyarázni helyi példákon keresztül a propagandistáknak a rendszabályok mély és alapos ismertetése mellett. Érjék el pártszervezeteink, hogy a keddi politikai iskolák előadásai nyomán még inkább növekedjék a terv túlteljesítéséért folyó harc városban, üzemben cs faluban egyaránt, Rákosi elvtárs beszédének jelentősége arra kötelezi járási pártbizottságainkat, pártszervezeteinket, hogy a politikai iskolák valamennyi hallgatóját mozgósítsák az előadásokra. Nem valószínű, hogy lenne olyan dolgozó, aki ne hallott volna a beszédről, minden dolgozót érdekelte, hogy mit mond Rákosi elvtárs. Azonban ennek következményeként ne hanyagolják el pártszervezeteink a Rákosi eivtárs beszédét feldolgozó előadások alapos előkészítését Éppen ellenkezőleg: használják fel a párttagok és pártonkívüliek nagy érdeklődését arra, hogy megszilárdítsák, állandósítsák a tanulási fegyelmet. Az ötös csoportok vezetői keressenek fel minden egyes hallgatót s minden hallgatóval beszélgessenek el a beszédről: Mit jelent az a család, a község, az ország életében. Ez az alapos előkészítő munka élénk vitát eredményez majd a politikai iskolák foglalkozó-' sain. Még arról: természetesen a jő előadásnak első feltétele az hogy maga g propagandista jól felkészüljön. Alaposan tanulmányozzák át ismételten propagandistáink a beszédet, vizsgálják meg a beszéd tükrében ütemük, községil': helyzetét S így lássanak hozzá a megtisztelő, komoly feladat végrehajtásához.
