Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-15 / 292. szám

NÉPLAP 1951 deceniber 15. szombai rűtlenségek zavaró hatását ellen­súlyozzuk. Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kultúrál is fejlődésünk is jelentékeny eredményeket mu­tat. Ez jut kifejezésre az 1952. évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely az 1951. évivel szemben 1000 millió forint emelkedést jelent. A közoktatás területén elért idei eredményeinket méltán sorolhat­juk kultúrforra dalműnk sikerei közé. Az 1651—52. tanévben az általános iskolákban több, mint 1.2 millió tanuló iratkozott be. a kö­zépiskolai tanulók létszáma pedig 108.000 főre emelkedett. Kultúrforradalmunk egyik köz­ponti feladatának megvalósítását, a kizsákmányoló osztályok művelt­ségi monopóliumának fokozatos felszámolását tükrözik a közép- és főiskolai (egyetemi) hallgatók szo­ciális összetételét jelző számok. A középiskolákban 65.3 százalék a munkás- és parasztszármazású ta­nulók száma a háború előtti 1 százalékkal szemben, míg az egye­temi és főiskolai hallgatóknál 58.2 százalék ez az arány. De ott van­nak főiskoláinkban a néphez hű értelmiség és a dolgozó kisembe­rele gyermekei is. ötéves tervünk munkaerőszük­ségletének egyik legfontosabb for­rása, a nők bevonása a termelő munkába. Ennek megfelelően a felsőoktatás­ban részesülő nőhallgatók számá­nak növekedése sokkal nagyobb, mint az átlagos létszámnövekedés. Az új értelmiség kialakítása ér­dekében jelentékenyen kibővítettük az egyéves szakérettségis tanfolya­mokat. 1950—51-ben 4300 volt a hallgatók száma, az új tanévben majdnem 6000 hallgató kezdte el a tanulást. Gazdasági fejlődésünk fontos elő­feltétele a szakmunkás utánpótlás Ennek biztosítása céljából az ipari tanulóképzést új alapon szerveztük meg. A múlt rosszemlékű „tanonc- rendszerét” teljes egészében felszá­moltuk. Uj tanulómühelyek és ta­nulóotthonok egész sorát építettük és szereltük fel. Az ipari tanulókat elláttuk munka- és egyenruhával. A Népgazdasági Tanács határozata In­tézkedett a tanulók alapbéréről. A határozat biztosítja az elméleti képzéshez szükséges ingyenes tan­könyveket és tanszereket. 1951-ben 50.000 ipari tanulónk van. 1952- bén 63.000 lesz akik közül mintegy 22 ezret tanulóműhelyben, 26 ezret lanulóotthonban fogunk elhelyezni. — A közoktatás kérdésén túlme­nően Is, költségvetésünk biztosítani kívánja dolgozó tömegeink egyre növekvő kultúrígényének kielégíté­sét. Három üj színház létesül és jelentősen megnő meglévő színhá­zaink művészi létszáma. A nép­könyvtárak száma 2700—3700-ra növekedik, űj kultúrotthonokat. nyi­tunk, lényegesen növeljük a sport fejlesztését célzó kiadásainkat. Több, mint ütmilliárd forint szociális kiadásokra Dolgozó népünk szociális színvo­nalának fejlesztésére előirányzott kiadások az 1952 évi költségvetés­ben 5.3 milliárd forinttal szerepel­nek. Az egészségügyi szolgálat bővülé­sét mutatja, hogy a betegek gyó­gyítására szánt intézményeink, kór­házak, rendelőintézetek, vérellátó szolgálat, szakorvosi rendelők céljá­ra folyósítandó összegek 1952-ben több, mint 44 százalékkal fognak emelkedni a folyó év megfelelő ki­adásaival szemben. A kórházi ágyak száma mintegy ezerrel emelkedik és az ötéves terv harmadik évében megközelíti az öt­vennégyezret. Bővül rendelőintézeti hálózatunk. 1952-ben kórházakra és rendelőintézetekre 1.164 millió fo­rintot, 35Ö millió forinttal többet fordítunk, mint az 1951-es évben. A’dpi demokráciánk a gyermek­gondozó intézmények széle* há­lózatának kiépítésével védi a dolgozd né> anyaságát. A sokgyermekes anyák részére szer­vezett üdültetésben egyre több anya és hŐÍ éven aluli gyermek vehet részt. Jelentősen kiborítjuk azokat az intézményeket is, amelyek a ják. Anya- és csecsemővédelfemre a jövő évben kereken 93 millió forint­tal többet fordítunk, mint a most záruló évben. A dolgozók üdültelésére fordított gyermekek ellátását és a háztartá-> kiadásainkat új költségvetésünkben sí munka megkönnyítését szolgál- 90.4 millióra emeljük. Nem hanyagolhatjuk el hazánk Tádéimét A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben sűlyos hibát követnénk el, lm tétlenül néznénk az imperia­listák háborús készülődéseit. A ha­talmas Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ereje nőttön nő, de ebből nem az következik, hogy sa­ját védelmünk tekintetében ne len­ne tennivalónk, elhanyagolhatnánk néphadseregünk ügyét. 1952 évi költségvetésünk kiadá­sainak 14 százalékát fordítjuk néphadseregünk és államvédelmi szerveink fönntartására és fejlesz­tésére. Ezután így folytatta Olt elvtárs: Az 1952 évi összes költségvetési kiadásokban a helyi tanácsok 4.072.1 millióval szerepeljek, ami az 1951 évi előirányzathoz képest kereken -47 százalékos emelkedésnek felel meg. 1952 évben költségvetéseink új tételeként jelentkezik az állami me­zőgazdasági gépiizem, amelynek ki­adásait 695 millió forintban irá­nyoztuk elő. MegnöveketVek bevételeink Az 1952 évi költségvetés jelentő­sen megnövekedett kiadásainak fe­dezését a.z teszi lehetővé, hogy ter­melésünk gyorsütemű emelkedése, az önköltség tervszerű csökkentése, a szocialista akkumuláció újabb forrásainak feltárása következtében a költségvetés bevételei a kiadáso­kat meghaladó mértékben növeked­nek. A költségvetés bevételeinek döntö részét, nyolcvanhét egész egy tized százalékát q szocialista szektor ad­ja. Jelentősen megnövekednek az állami vállalatoktól befolyó bevéte­lek: az állatni vállalatok 36.6 mtl- lirád forinttal járulnak hozzá költ­ségvetésünk fedezetének biztosításá­hoz. A munka« és bérfegyelemről El kell hárítanunk minden aka­dályt, fel kell számolnunk minden hiányosságot, amely iparunk fejlő­désének egyre gyorsuló ütemére fé­kezőleg hat — mondotta a továb­biakban Olt elvtárs. Egyik legfontosabb feladat a szilárd szocialista munkafegye­lem biztosítása, amely a kapitalizmus kényszerfe­gyelmével szemben elsősorban ön­kéntességen, a dolgozók szocialista öntudatán alapul. , Szorosan kapcsolódik a munka­fegyelem kérdéséhez a szilárd bérfegyelem. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a béralap kér­dését egyes vállalati Igazgatók még mindig nem kezelik fontosságának megfelelően és csak akkor kezde­nek foglalkozni a béralaptúllépés­sel, amikor a bank — kötelességét teljesítve — kifogást emel a ter­meléssel nem indokolt bértöbblet miatt. A takarékosság a szocialista gaz­dasági rend törvénye. Véget kell vetnünk az egyes üzemekben még mindig folyó anyagpocséklásnak, maradéktalanul érvényesítenünk kelt a szigorú normák alapján való anyagfelhasználást. A szövetkezetekből és a lakosság­tól származó bevételekről beszélt ezután Olt elvtárs, majd megálla­pította : A bevételi felesleget mutató költ­ségvetés bizonyítéka annak is, hogy Pártunk és kormányunk december 1-i nagyjelentőségű határozata pénzügyeink alakulására is kedve­ző hatással volt. Hatalmasat fejlődött népgazdaságunk Az 1952 évi költségvetés mind szerkezetében, mind tartalmában népgazdaságunk hatalmas fejlődé­sét mutatja. Hároméves tervünk egész tervidőszaka alatt 10.3 milliárd forintot fordítottunk beruházások céljaira. Alig két év után. ötéves tervünk harmadik évében 15.3 mil­liárd forintot használtunk fel, te­hát egy év alatt másfélszer annyit fordítunk beruházásokra, mint [egész hároméves tervünk során. Ilyen fejlődést csak olyan or­szágban lehet elérni, ahol a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon, ahol a lenini- sztálini tanítások alapján a szocializmust építik-, testvéri együttműködésben az ugyanezt az utat járó népekkel. Eredményeink felmérésénél egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, amit Rákosi elvtárs mondott: magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindaz a baráti segítség, amelyért nem lehe­tünk eléggé hálásak a Szovjetunió­nak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtársnak”. 'Olt Károly elvtárs így fejezte be beszédét: A magyar dolgozók lelkesedéssel, szilárd egységben tömörülnek a feladatok megvalósítására harcok­ban megedzett nagy pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja köré és hí­ven végrehajtják azokat a feladato­kat, amelyeket népünk szeretett, bölcs vezére, Rákosi, elvíárs állít elénk. Kérem az 1052 évi költségvetés elfogadását. A nagy tapssal fogadott beszéd után az országgyűlés tagjai hatal­mas lelkesedéssel, hosszantartó taps­sal ünnepelték a békeharc zászlóvi­vőjét, a magyar nép nagy barátját, a nagy Sztálint s a magyar dolgo­zók szeretett vezérét, Rákost Má­tyás elvtársat. • Ezután szünet következett, majd az országgyűlés elhatározta: az 1952 évi költségvetést hétórás ülé­seken tárgyalja s legközelebbi ülé­sét december 15-én, szombaton d. e. 10 órakor tartja. Háborús bűnösök védangyala A: elmúlt héten Londonban járt Adenauer, a bonni báb­kormány „kancellárja" a nemei, nép eladása ügyében. 8 ha már ott, járt, nem mulasztója cl felkeresni a háborús uszításban megvénült miniszterelnököt. Winston Churciiill urat sem. S ha már találkoztak az eszme ba­rátok, megbeszélték azt is, hogy mit lehetne tenni egy kis hábo­rú érdekében, hiszen a, szegény Krupp váltig panaszkodik, hogy alig tud kijönni a fegyvérgyá- rak pármillió dolláros jövedel­méből és a szegény Adenauer is úgy véli: .nekem is többe van a háborús uszítás". Szőbakerült, hogy következő lépésként ki kellene engedni Alaunstein és Kesselring náci tá­bornokokat a börtönből, hiszen oly egyedül érzik már magukat. Unatkoznak is talán, mert „há­la” az amerikai-angol megszálló uraknak, a hitleri tábornoki kar szine-virdgát már régen kien­gedték, sót Epeidéinek és Ileu- singnek szakmába vágó munkát is adtak: ók képezik ki az euró­pai ágyú töltelékeket az ameri­kai imperialisták remélve-rc- mólt harmadik világháborújá­hoz. Churchill úrnak bizonyára fel­ragyogott a szeme az ötlettől, mert mindjárt megígérte a köz­benjárásl a. két derék háborús bűnös ügyében, sőt még ki is bővítették a névsort. Igaz is, miért haragudnának egymásra. Churchill úr szívesen a keblére ölelte volna Mannstainékat Ifiéi­ben is. hiszen az egyik is szív­ből szereti a hatalmat, a hábo­rút, a másik Is — a.z egyik is szírből utálja a népet, a másik is. il-bcn azonban nagyon jclj- tünö lett volna az ölelkezés, ugyanis ezek a náci urak koma- lyan vették a háborút s a né­met bombák bizony nem kerül­ték cl Londont sem. Churchill nem pusztult cl, de elpusztult sok angol. S most, az ölelkezés láttán, vájjon mit szálnak a halottak hozzátartozói.’ Meg sem kell kérdezni. A. tüntetések maguktól beszelnek. .A dohányfermentálóból Írják: Munkamódszerátadással A nyíregyházi dohányfermentáló munkása vagyok. Már régebben itt dolgozom a láncrakásnál. Szakkép­zett vagyok ebben a munkában. Eredményem 120—130 százalékos szokott lenni. A terv teljesítésében azonban sokáig nem láttam meszr szebb az én egyén! ügyemtől. Ali­kor Rákost elvtárs beszédét elol­vastam, akkor láttam Igazán, hogy milyen nagy jelentősége van an­nak, hogy tervünket teljesítsük, sőt túlteljestísiik, hogy munkánkat neesak mennyiségileg, hanem mi­nőségileg is jól elvégezzük. Tóbiás Ilona és Szemetek! Júlia munkatársaimmal együtt novem­ber hónapban 136 százalékot tud­tunk elérni. Fokoztuk a termelést és a december 10-i értékelésig már 140 százalékot értünk el. Munkamódszeremet nem titko­lom el, átadom munkatársaimnak. segítem a tervteljesitést Alnnkamódszerem, hogy a dohány- csomókat nem egyenként rakom a láncon lévő rúdra, hanem egy­szerre hat-nyolc csomót teszek rá. Ma már Kucsa Slihályné is ezzel a módszerrel dolgozik. Meg is lát­szik az eredménye. A termelést 90 százalékról 101 százalékra emelte. Én arra kérek minden jól­teljesítő munkást, hogy adja üt a munkamódszerét, mert ezzel nagy­ban elősegítjük a terv teljesítését. Rákosi eivtárs hozzánk is szóit, amikor azt mondta, hogy az évi tervet teljesíteni kell, mert m'n- den százalék 600 millió forintot je­lent a népgazdaság számára, ami­ből iskolák, óvodák, egészségházak épülnek. Lemaradásunkat tehát be kell hozni. Horváth Ilona, a dohányfermentáló dolgozója. Nagy gonddal készítsük elő a Rákosi eivtárs beszédét ismertető politikai iskolákat Az elkövetkező napokban értekez­letre gyűlnek össze a propagandis­ták, hogy megbeszéljék jelenlegi legfontosabb feladtukat: Rákosi elvtárs beszédének Ismertetését. Az alapismereti tanulókörök, valamint az alapfokú politikai iskolák két hét alatt, a középfokú politikai is­kolák egy hét alatt dolgozzák fel az anyagot. Felelősségteljes, meg­tisztelő feladat Rákosi elvtárs taní­tásának szellemét és lényegét el­mélyíteni párttagságunkban, a pár- tonkívüli dolgozók között. Propa­gandistáinknak jól meg kell érte­niük, hogy nem egyszer, mechani­kus ismertetésről van itt szó, (pl. lélektelentől felolvasni brossurábói a beszédet) — hanem arról, hogy mozgósítani kell a politikai iskolák hallgatóit azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket Rákosi elvtárs elénktüzött. El kell érni, hogy a marzistOrleninisfa elméletet tanulmányozó párttagok és pár tonkivilliek legyenek élharcosai az évi terv túlteljesítéséért ví­vott harcnak, a begyűjtési moz­galomnak s annak a mozgalomé­nak, amely a munkafegyelem, az állami fegyelem megszilár­dítását tűzi ki célul. Mi ennek az előfeltétele? Az, hogy pórfvezetőségeink adjanak segítséget a propagandistáknak ahhoz, hogy Rákosi elvtárs beszédét a község helyi adottságainak megfelelően tudják megvitatni. A járási párt- bizottságok adjanak számos helyi adatot a propagandista szeminá­riumok vezetőinek, alapszerveze­teink pedig propagandistáinknak. Nem általában kell beszélni Ráko­si elvtárs útmutatásairól, hanem úgy, hogy mit jelent ez a falu szá­mára. Virág elvtárs a porcsalmai egy­séges pártvezetőség titkára hasz­nos tanácsokat adott a propagan­distáknak. Megvilágította előttük, hogy a község, különösképpen a ku­koricabeadási kötelezettségek telje­sítésével van elmaradva. A fő fi­gyelmet a begyűjtés terén a kuko­ricára kell fordítani rorcsalmái. A porcsalmai kendsrfeldolgozó elma­radt a tervteljesítésben, mert igen laza a munkafegyelem. Ez a hely­zet a III. típusú termelőszövetkeze­ti csoportban, Minderre felhívta a propagandisták figyelmét Virág elvtárs és bőséges helyi anyagot adott számukra a beszéd feldolgo­zásához. így készült fel előadására Barta Álltért elvtárs is, a nyíregy­házi Magasépítési Vállalat egyik propagandistája. Emlékezteti a hallgatókat: , Molnár Sándorra, az amerikai imperialistákat dicsőítő jatupecre, aki a munkaidő alatt ál­landóan ,,beteg” volt, hol sántított, hol a derekát fájlalta. Megérde­melten távolították el a munkahely­ről. S ott volt Simon István, a volt nyilas és szabadcsapatos, aki szak­oktatást felelősnek furakodott be. Állandóan lázította a munkásokat! Az ilyen gazembereket le kell lep­lezni. Ezek akadályozzák a tervtel­jesítést, ezek próbálják megakadá­lyozni, hogy még sok házat, gyárat, iskolát és kultúrotthont építsünk fel”. Rákosi elvtárs minden egyes munkásnak azt mondotta beszédé­ben : teljesítsd túl évi tervedet, ne menj át az új évre adóssággal. Minden dolgozó parasztnak azt mondta: becsülettel teljesítsd álla­mi kötelezettségeidet. 8 ezt kell megmagyarázni helyi példákon ke­resztül a propagandistáknak a rendszabályok mély és alapos is­mertetése mellett. Érjék el párt­szervezeteink, hogy a keddi politikai iskolák előadá­sai nyomán még inkább növe­kedjék a terv túlteljesítéséért folyó harc városban, üzemben cs faluban egyaránt, Rákosi elvtárs beszédének jelen­tősége arra kötelezi járási pártbi­zottságainkat, pártszervezeteinket, hogy a politikai iskolák valamennyi hallgatóját mozgósítsák az elő­adásokra. Nem valószínű, hogy lenne olyan dolgozó, aki ne hallott volna a be­szédről, minden dolgozót érdekelte, hogy mit mond Rákosi elvtárs. Azonban ennek következményeként ne hanyagolják el pártszervezeteink a Rákosi eivtárs beszédét feldolgo­zó előadások alapos előkészítését Éppen ellenkezőleg: használják fel a párttagok és pártonkívüliek nagy érdeklődését arra, hogy megszilár­dítsák, állandósítsák a tanulási fe­gyelmet. Az ötös csoportok vezetői keressenek fel minden egyes hall­gatót s minden hallgatóval beszél­gessenek el a beszédről: Mit jelent az a család, a község, az ország életében. Ez az alapos előkészítő munka élénk vitát eredményez majd a politikai iskolák foglalkozó-' sain. Még arról: természetesen a jő előadásnak első feltétele az hogy maga g propagandista jól felkészül­jön. Alaposan tanulmányozzák át ismételten propagandistáink a be­szédet, vizsgálják meg a beszéd tük­rében ütemük, községil': helyzetét S így lássanak hozzá a megtisztelő, komoly feladat végrehajtásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom