Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-14 / 291. szám

néplap 1951 december 14, péntek Előbbre az utolsó helyről! MEGALKUVÓ A TANÁCS OKOSON — esért maradt el a község a begyű jtésben Galaanbvárl János orosi tanács­elnök az íróasztalánál ülve olvas­sa a Néplap december 11-1 szá­mát. A községről ír az újság. Szé­gyenteljes a községre a cítn is. ami igy hangzik: „Miért van még mindig 124 hátralékos Oroson” Ahogy végigolvassa a cikket, nincs ellenvetése. Visszagondol Ballai Jó­zsef tanácselnöktielyettes múltkori kijelentésére. A már elkésett kár­térítés kivetése készült el akkor. A fele pár nappal előbb ment ki a faluba Ballal Jőzsef tanácselnök- helyettes aláírásával, mivel ű fe­lelős a begj'üjtésért. Amikor a má­sodik fele is elkészült, a tanács­elnökhelyettes nem volt hajlandó a felszólításokat aláírni, mondván: „Nem akarom, hogy én rám ve­szekedjenek a hátralékosok.” Ilyen megalkuvó a tanácselnökhelyettes, Idáig ért gondolatában a tanács­elnök, mikor Kálmáchelyi Elek ta­nácstitkár lépett be szintén újság­gal a kezében. Megkérdezi: — Olvastad már? A tanácselnök fejével int, hogy Igen és csak annyit mond: „Szé­gyen ez.” Még délben is erről be­déinek ifjú Tapp Andrással, a 'árttitkárraL Ismételgetik, hogy szégyen ez”, de arról nem e;ik é, hogy miként kellene lemosni i szégyent. És ez a nemtörődöm- ég nemcsak a párttitkár elvtárs­iéi és a tanácselnöknél mutatko­zik meg, hanem megtalálható egy­két kivétellel az egész pártszerve­zetben, a tanácsnál és a dolgozó parasztok között is. S ha nem végeznek jő munkát a pártszervezetnél és tanácsnál, MŰKÖDIK AZ ELLENSÉG Ellenségből pedig van bőven Oro­son. Fogarasi László. Jászai György, Turner Antal és a többi volt csendőr természetesen nem hagyják kihasználatlanul azt az alkalmat, amit a tanács megalku­vása és a pártszervezet gyenge munkája nyújt nekik. Ebben segít­séget kapnak Cjj Berta, Vass Magdolna meg a többi volt apácák­tól. Ezektől, meg a Berta László féle Mákoktól indult ki a hír még a begyűjtés kezdetén, hogy „nem muszály a beadást teljesí­teni”. Ezek csapták be a falut. Móré Lajos volt 300 holdas bérlő, aki most Nyíregyházán fuvarozik, össze is vásárolta a kukoricát és a városba hordta, amin egyszer raj*a is vesztett. De hány Móré Lajos­hoz hasonló volt a faluban akko­riban! És ahogy a kártérítések ki­mentek a hátralékosoknak, most látják Műd rí Mihályék, Balázsi Antalék, hogy Barányi József és a többi kulák, volt csendőr „jóta­nácsa” nem is volt olyan jó tanács, hiszen most a kártérítést is meg kell fizetniük. Hogy ez megtörtén­hetett, ezért hibás a pártszervezet és a tanács. A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁBAN már régen hibák vannak. Mikor még Hegedűs József volt a párt­titkár, akkor sem volt állandó te­rületre beosztott népnevelőhálőzat a pártszervezetnél. Hegedűs József volt párttitkár inkább foglalkozott egyéni érdekeivel, más. jelentékte­len dolgokkal, mint a begyűjtésre való mozgósítással, pedig akkori­ban volt a legnagyobb ideje an­nak. És az új pártvezetőségválasz­tás óta is jóformán csak vita van a régi és az új párttitkár között, munka pedig nincs. Még a taggyű­lést sem tartják meg. Három hó­nap alatt egyszer volt csupán. NEM JOBB A HELYZET A TANÁCSNÁL SEM A végrehajtóbizottsági üléseket megtartják ugyan, de az egész csupán annyiból áll, hogy meg­hallgatják a beszámolót és ntána hazainennek hozzászólás, javaslat nélkül. Ezek miatt áll rosszul a község majd minden terménybegyiijtésí tervének teljesítésével. Burgonyád ból 31, kukoreiából 42. naprafor­góból 81, baromfiból 50, tojásból 56 százaléknál tartanak. Az orosiak a tanács eddigi meg­alkuvó munkájának eredménye­képp még most sem .veszik komo­lyan a kártérítést sem. Ennek oka pedig a tanács pénzügyi dolgozói­nak lassú munkája, hiszen alig két-három hátralékosnál voltak mind ezideig a fizetési felszólítás óta. A délutáni órákban a tanácshá- zán már szinte el is felejtették a község begyűjtési szégyenét. A tanácselnök akkor már úgy nyilat­kozott, hogy „nem mi vagyunk az egyedüliek a járásban, hiszen nem jobban all Ujfehértó sem”. A szé­gyenből kivezető utat nem kereste senki. Nem volt szó arról, hogy- a pártszervezet bevonja u további népnevelőmunkába G. Yida János, Mohácsi István dolgozó paraszto­kat és a többieket, akik már túl­teljesítették beadási kötelezettsé­geiket és szeretnének mindenből szabad piacot a községben. Csak­hogy azt még nem lehet, hiszen 724 hátralékos vau még Oroson. Köztük olyanok, mint Soltész Mik­lós, aki 1088 kilő, idős Borbély Ferenc, aki 370 kiló kukoricával tartozik a burgonya, tojás, barom­fi beadáson kívül. A PÁRTSZERVEZET FELADATA a népnevelőmuuka megszervezése legveu az élenjáró dolgozó parasz­tok bevonásával. Munkájuk során említsék meg a népnevelők azokat a létesítményeket amiket a község kapott a felszabadulás óta. A mozit, gyógyszertárt, fúrott kuta­kat, orvosi rendelőt, bekötő utat hidakkal, a szép műutat kerékpár- úttal. A tanácsnak pedig feladata legyen, kérlelhetetlenül alkalmazni a törvényt a spekulálók ellen. A törvények érvényesítésével hassanak oda, hogy a hátralékosok minden körülmények között tegye­nek eleget kötelezettségüknek és ne engedjék a most is folyó speku­lációs kereskedelmet. (Nap mint nap hosszú szekérsorok, kerékpá­rok indulnak Nyíregyháza felé.) Legyen igazuk a becsületes dol­gozó parasztoknak Oroson, akik követelik a terményeiket eispeku- lálóktól. hogy rendezzék adóssá­gukat és ne hátráltassák a közsé­get az általános szabad piac el­érésében. I Magasépítési Vállalat (estö részlege december 19-re befejezi tervét Alig két nap választ el attól, hogy a megyei pártértekezleten küldöttként megjelenjek. Nagy meg­tiszteltetésnek érzem ezt a felada­tot. Ezért méltóképpen kell felké­szülni rá. Rákosi elvtárs beszédé­ből megértettem, hogy legdöntőbb feladatunk most évi tervünk minél hamarabbi befejezése, illetve a terv- túlteljesítése. Ezért küzdöttünk ed­dig, da most még fokozottabban, még nagyobb lendülettel harcolunk tervünk befejezésén. Mint a festőrészleg vezetője, a brigádokkal együttesen elhatároz­tuk, hogy Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére minden mun­kánkat teljes egészében befejez­zük. És most a pártértekezlet tiszteletére újabb felajánlást te­szek a brigádok nevében. Vállal­juk, hogy övi tervünket Sztálin elvtárs sziiltésnapja előtt két nap­pal befejezzük. A globális tervtel­jesítésénél már 130 száza léke ál tartunk. Ez azt mutatja, hogy nem végeztünk rossz munkát, clj ez­után még sokkal jobban kell dol­gozni, hogy ötéves tervünk liairna- dik, döntő évében megálljuk he­lyünket. Ennek érdekében részle­günknél megszüntetjük a még fennálló kisebb lazaságot a ruun- kafegyelem terén és kiszélesítjük a Rőcier-mozgaliuat. A Bőder- mozgalombau különösen kiveszi ré­szét Szepesvári elvtárs. Brigád­jában Figeczki János és Szegedi Mihály gyengébben dolgozott. Sze­pesvári elvtárs segítsége nyomán a két brigádtag 110 százalékos eredményt ért el. A vasárnapi megyei párfértekez- leteu hozzászólásomban elnpudom. bogy milyen eredményeket értünk el eddig s a hibák feltárásával elő fogom segíteni, hogy a következő időkben még jobb eredményeket érjünk el. Eererédi Antal sztaliánovtsta, a megyei pártértekezlet küldötte Az állam csak úgy juttat­hat nekünk, ha tele van a kantárja. És hogy tele legyen, az mirajtunk is áll — ezt ír­ta a tiszaszentmártoniak teg­nap nyilvánossságra került (elhívásában O, Szabó Fe­renc beadásban élenjáró dol- ozó paraszt. Száz és száz olgozó paraszt van Sza­bolcs-Szatmárban is olyan, mint O Szabó Ferenc, aki nemcsak a magáét nézi már, hanem a falut, a járást, a megyét is látja, megtanult „országos méretekben” gon­dolkodni. — És ezek a dol­gozó parasztok, s mindazok, akik baromfi- és tojásbeadá­sukat is becsülettel teljesí­tették, nagy szégyennek tart­ják, hogy a megye még min­dig legutolsóként kullog a baromfibeadás és a tojásbe­adás gyenge „eredményei“ miatt. Rákosi elvtárs beszéde után még inkább meglátszik, mekkora szégyen is érte az egész megyét azzal, hogy legutolsó baromfi- és toiás- begyüjtésben, Merthisz ért­hetően, világosan a falu előtt van: a iegvrendszer eltörlé­se, a mezőgazdasági cikkek szabad forgalma úgy lehe­tett, hogy a falu több ter­ményt adót* be az elmúlt évinél: minél több mezőgaz­dasági termelvénv kerül a városba, annál inkább jut iparcikk, gép, szerszám a falunak. Jól megértették ezt a tiszaszentmártoniak: „Mi szeretnénk, ha mielőbb meg­lenne a villany községünk­ben, ki lenne kövezve az ál­lomáshoz vezető út, amjn sokszor sárbafúl a szekér. Tud’uk, hogy államunk meg­teszi mindezt nekünk. de ehhez magunknak is hozzá kell járulnunk” — írják. És szavuk ‘ szerint cselekszenek. Nem véletlen. hogy Sztálin elvtárs születésnapjára el­sőnek tettek vállalást barom­it- és tojásbegyüítési ter­vük túlteljesítésére. Volt számos jó példa már a megyében A fehérgyarma­ti járásbeii falvak is úgv döntöttek, hogy baromfi- és tojásbegyüjtési napokoa sok­szorozzák meg eddigi ered­ményeiket, A megyei átlagos eredmények azonban még mindig igen alacsonyak To- jásbegyüitésben 66 százalé­kos csupán a terv teljesíté­se. baromfibegyüjtésbca még az ötven százalékot sem ér­te el Szaholcs-Szatmár. Legnagyobb hiba- hogy a községi tanácsok néni végzik következetesen az öt és tíz százalékos felemeléseket azoknál, akik elmaradnak, elmaradtak a tojásheadéssal és baromfibeadással, A be­adásban élenjárók egyönte­tűen követelik mindenfelé, hogy ezen a területen se legyenek megalkuvók a ta­nácsok, és a törvény betar­tatásként hassanak oda, hogy kötelezettségét min­denki teljesítse, A tiszaszentmártoniak me­gyei begyűjtési hetet java­soltak, azt, hogy december 21-rc. Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára minden község ér­ié el: egyetlen hátralékos se legven sehol, egyetlen adósa se legyen az államnak. Itt az ideje, hogy a begyűjtési hét eredményei megsokszorozzák a tervtel’esítést b^-orr-íi és toiásbegyüjtésbo-i. Itt az ide­je, hogy Szabolcs-Szatmár raostmár ne heti fl.7 százalé­kos emelkedést érien el to- jásbegyüHésrél, ne 4 1 szá­zalékosat baromfihcgyüjtés- nél. A be^vü’tési hét során, legyen a jelszó baromfi és toiáshe'Cyü:té'r>él: előre az utolsó helyről! Jf/f/ értékesítik cl ItitlJculékaftijcujű t a Jßakato siizemh etr A Lakatosipari Vál­lalat kovácsmühelyé- ben ketten dolgoznak: Szldvik Ferenc és JSzaJ.dcs János. Sziá­mik szenet rak a pa­rázsra. A tűzben 8— 10 vaspálca izzik. Szldvik ki vesz egyet közülük, ráteszi az ülőre, kiskala páccsal elkezdi formálni, Sza­kács István ráverős pedig a nagykalapács- csal segít a vasat he­gyesre kovácsolni, üseng-brmg a vas az ütések nyomán. Mire az egyik ka­pocs elkészül, akkorár ra felkerül a másik vasrúd. Fárperces munka után új for­mát kap a vasdarab, amely eddig csak se­lejt volt. A kivett vas- darabok helyett újak 'erűinek a parázsra, így aztán nem kell várni, míg felhevül a vas. Egy pillanatot sem szünetel a munka. Ez nagyban segíti a Szldvik-brigádot a terv teljesítésében. — Okos kitalálás volt Bodor Bertáján részéről, hogy állan­dóan tartsunk meleg­vasat — mondja Sza­kács. Mennyivel töb­bet fel tudunk igy dolgozni minden hó­napban. És különösen nagy iflentőségo van a köz­tük megindult mun- i ^versenynek. Mióta kihívták versenyre a Bodor-brigádot, az­óta mindannyian jobb eredményeket tudnak elérni. Bodorék telje­sítménye azelőtt 147 százalék volt, az övék pedig 141 százalék. — Nem nagyon le­hetünk megelégedve a versenyben elért ered­ményekkel. Még min­dig nem tudtuk utól- érni a Bodor-brigádot — mondja Szldvik. — A mi százalékunk no­vemberben lJj8 volt, az övéke meg löt. Azt pedig nem mond­hatjuk. hogy eltitkol­ják elölünk sztahano­vista munkatnódsze- vüket, mert ha. náluk beválik valami új módszer, átadják ne­künk is. —* Azt is vedd ám számításba, hogy mi több hulladckanyagot feldolgoztunk novem­berben, mint ök. 385 kiló a hulladékanyag feldolgozása az is va­lami dmJ Ar övéké meg csak 2)0 kiló volt. A Lakatosipari Vállalatnál nagy gondot fordítanak a dolgozók a hulladék­anyagok fel dolgozó síi­re. Húsz-harminc cen­timéteres vasdarabok­ból kapusarkokat, alá­tétet, perselyt. csa­vart készítenek. A kész anyagok két fo­rint negyven fillért ér­nek kilónklnt, amúgy mint hulladék, csak 80 fillért. November hónapban Szldvik brigádja, 024 forint értékű vashulla­dékot dolgozott fel, a Bodor-brigád pedig, 631.60 forint értékűt. Az üzemben min­den dolgozó csatlako­zott a Sztálin elvtárs születésnapjára tett munka felajánlás­hoz. Tervüket mCo novemberben teljesí­tették, s december 1- rc a felajánlást is. A Bodor-brigád már 1052 szeptemberi tervének teljesítésén dolgozik. Szlávikék igyekeznek, hogy v tálérjék őket. — Négy évet töltöt­tem a Szovjetunió­ban — szokta monda­ni Szldvik. — ott ta­nultam meg munka- versenyben dolgozni, építeni. Ez telte nagy- gyá a Szovjetuniót és ez fogja felvirágoztat­ni hazánkat■ is. Ilyenkor mindig új életerővel látnak mun­kához. Szakács István ráengedi a nagykala­pácsot az ülőre, csen­gő hang jelzi, hogy Szldvik is lásson mun­kához. Az egyenletes ütések hangja tovább cseng-bong a. kis ko- vácsmithclybcn. S-lövik és Szakács szorgalmas munka­versennyel akar fel­emelkedni verseny társához, a sztaháno- rlsta Bodor brigádhoz. —Pap fi— A levelezők legfontosabb feladata a hibák feltárása A sajtó erős fegyver a hibák fel­tárásában ös kijavításában. A Nép­lap november 18-1 számában bírá­latot gyakorolt u magyi pártszer­vezet oktatási munkája felett, mert. a pártszervezet vezetősége kevés dolgozó parasztot vont be a tanu­lásba. A bírálatot a pártvezetőség megbeszélte s azóta már ott van­nak a hallgatók között az élenjá­ró dolgozó parasztok, mint Maczkó Miklós középparaszt, Kulcsár Mi­hály, Dudás János, Slmonfalvi András és még sokan másolt. Fel­adatát azonban ezen a téren is, csak akkor tudja betölteni a sajtó, ha munkáját a levelezők széles há- , lózata támogatja. így mondja Sztá- ,lln elvtárs: „Elérkeztünk ahhoz az Időszakhoz, amikor építőmunkánk javítása ügyében, hibáink kideríté­sének ügyében, tehát a szovjet munka megjavításának és tökéle­tesítésének ügyében a munkásleve­lezők és falusi levelezők az egyik főemelö szerepét tölthetik be”. Le­velezőinknek bátran és merészen kell felvetni a hibákat 1 Ez a fő­feladatuk. Simou Sándor elvtárs, a nyfrbogdányi Ásványolajipari Vál­lalat munkáslevelezője nemrégiben meglátogatta Tárnál elvtársat, az Alkaloida régi munkáslevelezőjét. Simon elvtárs megbírálta őt: „Helytelenül értelmezed a munkás- levelező feladatát. Bosszul értei-1 mezed az üzemi levelezők felelős i társadalmi munkáját. Beleestél ab­ba a hibába, amelyben én is szen­vedtem eleinte... néni vállalod, hogy bátran és harcosan felvesd a hibákat. Pedig éppen ezzel segíte­ned e'ő a szocializmus építését, az üzemi termelés emelkedését”. Jól uoudolta Simon elvtárs. És helye­sen cselekedett Muha András elv- társ levelezőnk, amikor a csahold gépállomás hibáit nem hallgatta el, hanem feltárta s megadta a lehe­tőséget a kijavításhoz. Helyesen cselekedett Soltész János búj! fla- tnl. amikor bátran írt a Dia­szervezet hibáiról, a vezetők hely, télén magatartásáról. A munka s- és parasztlevelezők mérhetelen se­gítséget tudnak nyujtaui a hibák megszüntetéséhez, az ellenség lelep­lezéséhez. Ezekben a hetekben, amikor :t sajtó levelezői jobb munkával ké­szülnek a levelezők országos kon­gresszusává, amikor újabb és újabb munkások, dolgozó parasz’ok, ér* t< 1 rr' —> ' r--*•'>i’r a levOU ­zők hr.h’ itas táborához: új és régi levelezőink tartsák szemük előtt a legfontosabb követelményt, nyliran. tárják fel a hibákat! Ezért senkt részéről, semmiféle támadás nem érheti a levelezőket. A Párt min­den levelezőt megvedd mez, aki igívz ügyért áll ki. A politikai gazdaságtan szakon tanuló felsőfokú káder- képzős hallgatók szamára 15-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartanak konfe­renciát Nyíregyházán, a Párt­oktatás Házában. Valamenvi megyei hallgató ezen a konfe­rencián vesz részt. A Magyar Repülőszövetség nyíregyházi csoportja gonddal fog­lalkozik a repülés tudománya Iránt érdeklődő ifjúsággal. A jövő repü­lősei most nagy lelkesedéssel ké­szülnek niodellkiállitásukra, amely szombaton este 7 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között a József Attila Uultúrház nagytermé­ben. BÉKE MOZI December 13—19-ig KISS PARTIZÁN Dózsa mozi December 13— 19-ig AZ ALATTVALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom