Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

4 NÉPLAP 1951 december 1, .szombat A propagandista beszédhultúrája Rádióműsor DECEMBER 1., SZOMBAT SziTÜjryüknek tekintik a mátészalkai járás népnevelői A marxista-leninista propaganda ereje eszméjének nagyságában van. A Bolsevik Tárt hősies harca az élet új, kommunista rendjének győ­zelméért — elragadtatást vált ki a szovjet emberekből, a jogos büszkeség érzését kelti fel bennük azokkal a rendkívüli dolgokkal kap­csolatban, amelyekben hazánk oly gazdag. A politikai iskola propagandistá­jának nincs joga ahhoz, hogy ezek­ről a nagy dolgokról unalmas, szá­raz, nehezen érthető nyelven be­széljen. A szépirodalom és a szem­léltető segédeszközök felhasználása mellett a propagandistának gon­dosan ügyelnie kell arra, hogy be­széde tiszta és színes, kifejező és érthető legyen. Szem előtt kell tar­tani azt, hogy beszéde a hallgatók kommunista nevelésének hatékony- eszköze lehet. A propagandista kulturált beszé­de jelentékenyen elősegíti, hogy az anyag kifejtése jól felépített és világos, megfogalmazása pontos legyen. A propagandista csak akkor tudja szépen és meggyőzően megfo­galmazni az anyagot, ha a kérdés lényege teljesen világos előtte és jól felkészült a téma lényege alap­ján előadására. A propagandista számára a leg­jobb példa nagy tanítónknak, Le-' ninnek és Sztálinnak mély eszmei tartalommal átitatott, világos és kifejező beszéde. Lenin és Sztálin müveikben és beszédeik során szé­les körben felhasználják a Krilov, Szaltikov—Scsedrin, Csehov, Gor­kij, Majakovszkij s más írók és költők művészi ábrázolásait, vala­mint a népi közmondásokat, köz­ismert szólásmondásokat. Lenin beszédeinek stílusát jelle­mezve, Sztálin elvtárs mindenek­előtt azoknak eszmei céltudatossá­gát, meggyőző erejét, a gondolatok kifejezésének világosságát és logi­káját hangsúlyozza. Leninről szóló visszaemlékezéseiben Sztálin elv­társ a következőket írja: „A meg­győződés rendkívüli ereje, a: érve­lés egyszerűsége és világossága, rö­vid, és mindenki számára érthető mondatok, semmi póz, semmi meg­szédítő gesztus és hatásvadászó frázis — mindez előnyösen külön­böztette meg Lenin beszédét a szo­kásos ,.parlamenti” szónokok beszé­deitől' Kalinyin Sztálin elvtárs felszóla­lásait jellemezve a következőket mondotta: „Tőle kell megtanulni a nyelv tömörségét, világosságát és kristály tisztaságát”. Lenin és Sztá­lin írásai, beszédei a beszédkultúra fejlődésének csúcsai. A propagandistának feltétlenül jól kell ismernie auyanyélvét. „Az anyanyelv tanulmányozása nagydo­log — mondotta Kalinyin — Az emberi gondolkodás legmagasabb rendű eredményei, a legmélyebb is­meretek és leglúngolóbb értelmek ismeretlenek maradnak az emberek előtt, ha nem fogalmazzuk meg őket világosan cs pontosan szavak­ban. A nyelv a gondolat kifejezésé­nek eszköze”. Az anyanyelv tökéletes elsajátí­tása a propagandista egyik legfon­tosabb feladata, mert igen gazdag lehetőségeket nyújt a gondolat vi­lágos és kifejező kifejtésére. A csi­szolatlan beszéd, a homályos, zava­ros kifejezések a hallgatókban kel­lemetlen benyomást keltenek, ellen­kezést váltanak ki belőlük és azt eredményezik, hogy nem fogják be­csülni a propagandistát. Kalinyin azt tanácsolta a pro­pagandistáknak, hogy gondolataik kifejezésénél őrizkedjenek a sablon­tól és olyan szavakat használjanak amelyekben benne van „az élő lé­lek és gondolat’’. „Kész frázisok­kal — mondotta Kalinyin — nem érnek el hatást... Attól félnek ta­lán, hogy nem fog olyan jól hang­zani, ha saját szavaikat használ jók? Tévednek. Szívesebben fogják hallgatni, beszédüknek áthatóbb ereje lesz”. Mert, — magyarázta Kalinyin — amikor kész frázisokat mondunk, az azt jelenti, ,,...hogy az ember agya nem mozog, csak a nyelve Minden propagandistának fi­gyelnie kell arra, hogy beszéde kultúrált legyen. Törődnie kell ki­fejezéseinek pontosságával és mon­datai helyes nyelvtani felépítésé­vel. Fölöslegesen nem szabad Ide­gen szavakat használni. Meg kell szabadulnunk a beszédnek úgyne­vezett hivatalos fordulataitól, nem szabad végtelenül Ismételgetni egyes „szóparazitákat”, mint pél­dául : , irányt vettünk” „kérem szé­pen”, „kitárgyaltuk, stb. Ki kell fejleszteni a kifejező színes nyel­vet. Az előadási forma természetesen szorosan összefügg az anyag tar­talmával. Nem lehet jól előadni valamely kérdést, gondolatot, ha annak lényegét nem gondoltuk át. Ebben az esetben nem segít a leg­pompásabb fogalmazás sem. A propagandista beszédkultúrájá- nak emelése összefügg azzal is, hogy állandóan és elmélyülteti ta­nulmányozza anyanyelvét, bővítse szókincsét, ugyanakkor szabaduljon meg a durva, zsargonszerü kifeje­zésektől, a szavak fölösleges ismé­telgetésétől. A beszédek állandó ön- ellenőrzése és kölcsönös ellenőrzé­se, különösen a propagandista sze­mináriumokon, megtanít arra, hogy figyeljünk beszédünk fordulataira használjunk választékos kifejezése­ket. mindez elősegíti beszédünk mi­nőségi javulását. A beszédkultúra színvonalának emelése szempontjából nagyjelen­tőségű a szépirodalom. A kezdő propagandistát segíti a kultúrált beszéd kialakításában, ha hangosan olvas verseket és művészi prózát, sőt egyes részeket kívülről is meg­tanul. (M, Garkusenko cikkéből). KOSSUTH-KÁDIÓ. 5.00: Népek a békéért, 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.40: Fúvószene. 6.00: Falurádió. 6.30: Ver. butikosok. 6.45: Hírek. 7.00: Magyar aiépdalkórusok. 7.45: Lapszemle. 8.05: Szimfonikus zene. 11.30: Előadás. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: A Rádió népi zenekara játszik. 13.15: Szórakoztató zene. 14.00: Időjárás­jelentés. 14.15: Albán dalok. 14.30: „Az utolsó szó jogán.' Rádiójáték. 14.50: Néger dalok. 15.15: Hírek szer. bűi. 15.30: ..A nagy hazafi:“ Előadás 15.45: Állami vállalatok hírei. 15.50: A Rádió Művészeti Híradója. 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek. 16.20: A Rádió tánczenekara játszik. 17.00: Hírek, 17.10: Szovjet zenekari muzsika. 17.50: Falurádió. 18.25: Nép­zene. 18.40: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 19.30: Hírek szer­bül. 20.00: Hangos újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei, 20.45: Politi­kai kabaré. Szórakoztató tarka-est. 21.45: Szvit Észak- én Dél-Albánia dalaiból. 22.00: ' Hírek. Sport. 22.25: Tánczene. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIó. 6.00: Táncok. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Liszt: XIV. magyar rapszódia. 7.15: Hírek szlové­nül. 7.35: Filmzene. 8 00: Készletek régi operettekből. 8.40: Szovjet népek zenéjéből. 9.45: Görög gyermekek mű­sora. 10.00: Hírek. 10.10: Illyés Ilona t.s Király Mária énekel. Kovács Imre fuvolázik. 10.50: Részletek Donizetti operáiból. 15.00: Dalok a Demokrati­kus Német Rádió műsorából. 15,40: Regényrészlet felolvasása. 16.00: Elő­adás. 16.35: Ipari szaktanfolyam. 16.50: Szív küldi szívnek szívesen. 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. 17.30; Hírek. 17.40: A Fővárosi népi zenekar játszik Kozák József vezeté­sével. 18.15: Két részlet Ránkii: Ro­mádé király új ruhája c. meaeoperá jából. 18.25: Hírek szlovénül. 18.40: Tánczene. 19.15: Sportnegyedöra. 19.30: Mindenki operája,. Kabalev­szkij: Tárász és családja. 21.00: Hí­rek franciául. 21.30: Filmzene. 22.30: Előadás. Hulladékanyagból, terven felül ' 2.830 pár gyermekcipőt készítenek a megyei kisipari szövetkezetek A szabolcs-szatmármegvei-kis- ipari szövetkezetek ügyvezetői értekezletet tartottak. Az érte­kezleten megállapították, hogv egyre növekvő életszínvonalunk emelkedése következtében egv- re nagyob a kereslet a bőráruk, különösen a gyermekcipők iránt. A növekvő szükséglet következtében egyre több gyer­mekcipőt kell gyártani. A szövetkezetek ügyvezetői közös határozatot hoztak, — melynek alapján segítségére sietnek a megye gyermekeinek —• és terven felül és nagv- részben hulladékanvagból de­cember 31-ig 2830 pár gyer­mekcipő elkészítését vállalták. Vállalásaikat az alábbi szövet­kezetek tették meg: A Nyíregyházi Cipész KSz. 600, a rakamzi 600, a paszabí 250, a nagvkállói 200, a fehér­gyarmati 100 pár gyermekcipőt készít el, A Kisvárdai Cinő- iavító KSz 300, nyírbátori 100, a mátészalkai 100 párat, a Gá- vai Szolgáltató KSz 150, a de- mecseri 150. a balkányí 100, a nagvecsedi 30, az ibránvi 20, a tiszadadai 20, a büdszentmi- hályi 20 és az újfehértói 50 pá­rat készít el. Ezenkívül a mérk- vállaii és a nagyhalászi Ve­gyes KSz-ek 20—20 pár gyer­mekcipő elkészítését vállalták. Az értekezleten a Nyíregy­házi Fehérnemű Szövetkezet 200 darab gyermeking terven felüli elkészítését vállalta, me­lyet még ebben az évben elő­állítanak. A Szabolcs-Szatmár- megyei Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet. 120 darab gvermeksálat készít el terven felül, hulladékanvagból. Hermann László KISzÖV titkár. A hulladékgyűjtő hónap eredményei Eredményesen folyik me­gyénkben a hulladékgyűjtés, melynek eredményei hozzájá­rulnak iparunk fokozódó nyers­anyagszükségletének biztosítá­sához. Balkánv községben a hulla­dékgyűjtés eddigi eredménye 120 má.zsa vas, de vállalták, hogy újabb 120 mázsát gyűjte­nek még be a hulladékgyűjtő hónap végére. A tanácstitkár és a szövetkezeti ügyvezető vállalták még, hogv az eddig összegyűlt hulladékot három napon belül beszállítják a MÉH Vállalat telepére. Búi község­ben 61 mázsa vas, 45 kiló rongy, 30 kiló színesfém és 35 kiló toll gyűlt össze. Molnár György felvásárló ígéretet tett, hogy az elért eredményeket to­vább fokozza. Rozsálvban a 40 mázsa vas begyűjtésében Fehér László ügyvezető mutatott jó példát. Tvukodon 25 mázsa vas es egy mázsa papír gyűlt össze. Rosszul dolgoznak a kemc- csei, baktalóránlházi és csen­ged járásban, továbbá Tiszta­berek és Csengersima közsé­gekben. Egyáltalán nem foglal­koznak a hulladékgyűjtéssel Anarcs, Benk, Eperjeske, Sza- bolcsbáka, Tiszamogyorós, Ti- szabezdéd. Tornyospálca és Zsurk községekben. Ezek a községek nem segítik elő öt­éves tervünk megnövekedett nyersanyagszükségletének biz­tosítását. HÍREK A nyíregyházi Vendéglátó- ipari Vállalat dolgozói ver­senyre hívták ki debreceni testvérvállalatukat a fém- és hulladékgyűjtési hónap elősegí­tése érdekében, Az üzem dol­gozói elhatározták, hogy öntött és kovácsolt vasat, rezet, alu- minumot, ólmot, papírt, ron­gyot, csontot, bőrt, szőrmét, szarut gyűjtenek. A mátészalkai „Esze Tamás“ gimnázium az elmúlt napok­ban „Kovács László emlékes­tet” rendezett a járási kultúr- otthonban Mátészalkán, ahol előadták többek között a szerző „Szatmári népdala,zvítt“- iét is. 1 a pái’tsajió Icrjcszíésél Nágyeeseden, Hodászon és Nyír­meggyesen elhatározták a népneve­lők, hogy a továbbiakban sokkal nagyobb gondot fordítanak a párt- sajtó terjesztésére, a Megyei l’árt- bizottság lapjának, a Néplapnak terjesztésére. A népnevelőértekezle­teken felajánlások születtek. Hodá­szon a legjobb népnevelők, Komo- róczi László, Ganz Dezső először saját maguk rendelték meg a Nép­lapot. Azt mondották: „Csak úgy végezhetünk jó népnevelő munkát, ha magunk is példát mutatunk”. Ezek az elvtársak elhatároztak, hogy egyetlen nap alatt 10 új elő­fizetővel gyarapítják az olvasók táborát. Versenyre hívták a köz­ség valamennyi népnevelőjét. A népnevelők csatlakoztak a felhívás­hoz, lelkesen dolgoztak. Az ered­mények is bizonyítják ezt. Hodá­szon 110 dolgozóval növekedett a pártsajtó előfizetőinek tábora. Szá­mos népnevelő ért el szép ered­ményt : Schwarcz Lajos, Perjési Jó­zsef, Szabó László, Kiss Lajosné, Czine Sándor elvtársak, Szondi La­jos és Kozák József dolgozó pa­rasztok azt mondották: „örülünk hogy megrendeltük az újságot. Ezentúl világosabban látunk min­dent, megismerjük a Párt és a kormány határozatait, rendelkező' seit is". Nagyecseden szintén nagyobb len­dülettel indult meg az előfizető­szervezés. Egyes népnevelők itt elő­ször azt mondották: ,Nem sikerül új előfizetőket szervezni”. Az ered­mények mást mutattak, 102 új elő­fizetővel gyarapodott az előfizetők tábora. Veres Sándor elvtárs egy­maga 10 ríj előfizetőt toborzott. Er­dei József és Szabó Gyula 12 elő­fizetőt szervezett. Sztakó Gusztáy- né népnevelő Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára 20 új előfizető szerve­zését vállalta. Azonban meg kell mondani, hogy még nagyobb ered­mények születtek volna Nagyecse­den akkor, ha minden népnevelő szívügyének tekintette volna a pártsajtó terjesztését. A nyírmeggyesi népnevelők szin­tén jó eredményeket értek cl. 5S új előfizetője van ebben a község­ben a pártsajtónak. Az eredményeket annak is kö­szönhettük, hogy a Járási Pártbi­zottság munkatársai nem feledkez­tek meg arról, hogy az alapszervi vezetőségekkel megértessék a párt- sajtó jelentőségét. Ricz fAljas. Jó munkával köszönjük meg az újjáépülő malmot Levél a csengeri állami malomból Ez év június 15-én államosí­tották a csengeri malmot. A dolgozók örömmel vettek tudo­mást erről, mert látták azt, hogy mostmár végleg megsza­badulnak az uzsorás malombér­lőtől. Most államunk lehetővé tette, hogy malmunkat újjá­építsük, vagyis a régi elavult helyébe egy korszerű, nagytel­jesítményű malmot kapunk. Az újjáépítésben a malom dolgo­zói is résztvesznek. Már meg­tették első vállalásukat az építkezés határidő előtt váló elvégzésére. A vállalás szerint a malrnoj: december 21-én teljesen üzem­kész állapotban adjuk át. Ez­zel elősegítjük azt, hogv dol­gozó parasztságunknak nem kell a környező községekbe 30—40 kilóméteres utat megtenni, hogv terményüket megőrüljék. A ma­lom újjáépítésének ideiét lerö­vidítve jelentősen csökkentjük ezzel a felesleges iárkálással el­töltött időt is. Fácska János igazgató,' 30.000 úttörőnek 20 faluban tartanok: természettudományos U előadássorozatot Szabolcs-Szatmárban Szabolcs-Szatmárban mintegy 30,000 úttörőnek tart termé­szettudományos előadásokat me­gyei szervezetük. Huszonhat községben kezdődtek meg az előadássorozatok, s ezekben a községekben a pajtások min­den második vasárnap délelőtt diapozitív vetítéses előadásból tanulhatnak. Első kiemelkedő előadásuk a földalatti gyorsvas­át építéséről szól. Az előadás­sal kapcsolatban levetítik a moszkvai Metróról szóló filmet is. Nagv érdeklődéssel váriak a pajtások a „Búzatermelés, az Északi Jeges-tenger partján" című előadást. A kísérőfilmek címe ennél az előadásnál: „Mi­csurin", valamint a „Gabona- gyár“, A felsőbbosztályos pajtá­sok a rádióról és robbanómo­torokról is tanulhatnak. De­cember első vasárnapíán a me­teorokról mutatnak be filmet. Minden bizonnyal nagv nép­szerűségnek örvend maid a „Séta a moszkvai állatkertben" című nagyszerű szovjet film, Ezzel együtt bemutatják a lég- lobb magyar állatfilmeket is. Ekkor vetítik, az „Egv kere­csensólyom történeté"-! töb­bek között. Apróhirdetés 18 ÉVEN felüli lányokat átképzőének felvesz a 61—2 sz. Állami Építőipari Vállalat, Nyíregyháza, Szcchcnyi-utca 43. szám. KEMECSEI Járási Tanács végre- hajtóbizottsága közli, hogy Lohóczki József nyírturai azegényparasztnak 1951. évi október hó 2-án elbitangolt egy darab 1950. évi születésű barna, pely. kanca, két lába kesely csikója. Megtalálás esetén a kcmecsei Járóéi Tanács értesítendő. RÖVID márká-s zongora eladó. Dó- zsa-út 50., emelet. ÉGY sötét hálószobáim tor eladó. Toldi-utca 102. EGY jókarban levő zománcos asztali tűzhely eladó. Krudi Gyula-u. 18. KREDENO, ágy. tezlon eladó. Pász­tor Sándor, Sóstóhegy. SZABÁS tanítását vállalom. Kiss Ernő-utca 7. KÖV1D, szürke férfi télikabát, pa­ri afix-béléssel, prémgallérral eladó.' Marsaiké íűszerüzűet, Takarék-palota. HASZNÁLT csikóspór és fekete női télikabát eladó. Dimitrov-u. 53. NAGY üzleti stelázsi. horgannyal fedett hosszú pult, íouérzománco-zott vaskályha eladó. Lenin-tér 7. Laka­todnál. BETEG mellé keresek 30 és 50 év közötti megbízható nőt. aki a háztar­tásban is jártas. Jelentkezés délután 2 órától. Kossuth-u. 58, Törökéknél. ELADÓ egy 36-03 női Iakkcsizmái Kossuth-utca 58. Érdeklődni a dél­utáni órákban. I'OLYó hó 22-cn ismerjtlen helyeit 16 drb. festőminta lapot elhagytam. Becsmletes megtaláló adja Jc Dimii- rov-utca 29.. alá. Szenzációs nyeremények A 47 IK FOGADÁSI HÉTEN 12 találatra 31.825. forint 11 találatra 2.200. forint 10 találatra 231. forint nyeremény esett. Ne felejtse el, hogy csak az nyerhet, aki tippel! SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelőd kiadó; Cyöre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa György-u. 5. Tel.; 13-70.. 32-77 K i ad óh i v at al: Ny í regyh á za, Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom