Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-07 / 285. szám
1951 december 7, péntek. NÉPLAP 3 Munkafelaján 1 ásókkal válaszolnak Rákosi elvtárs beszédére a barabási állami gazdaság dolgozói Hat.óra sem volt egészen szombaton este. mikor a barabási állami gazdaság dolgozói már összejöttek, hogy a rádión keresztül meghallgassák Rákosi elvtárs beszédét. Míg Rákosi elvtárs beszédére vár lak, szó esett mindenről. Csongvai István gazdasúgvezetőnek éppen a minap történt esetet meséltek el. A silőesalamúdé készítésénél tör tént. Egy darabig rendesen ment a munka, de egyszeresük Kőris Bertalanná, meg még három lány fél- rehúzódtak, tüzet raktak és melegedtek mellette, holott hideg egy általán nem volt. A brigád többi tagjai egy darabig csak nézték, de aztán Furmann Terns nem tudta megállni szó nélkül: — Ne lógjatok mindig, hanem gyertek dolgozni, ne rontsátok a százalékunkat. — A többiek is helyeseltek, de Kőris Börtalannáéknak persze nem tetszett Hogyisne, mikor oly jó a tűz mellett nézni, míg a brigád többi tagjai dolgoznak és keresik nekik is a pénzt. Csakhogy Furmann Terusélc meg így gondolkoztak: .,nem kell nekünk olyan, akire mi dolgozunk és a zsebünkből veszi ki a pénzt. Inkább menjen az haza”. Gondolatukat meg is mondták, amire Kőrisnéék megsértődtek és haza is mentek. A silócsalamádét készítő lányok ezzel elintézetlnek tekintették a dolgot, de nem így Varga István gazdaság- vezetűkelyettes. „Ez nem megoldás, hogy haza menjenek a munkásaink — gondolta — hiszen minden munkáskézre szükség van nálunk. Inkább nevelni kell őket”. Varga István még aznap délután felkereste Körisnét. Elmondta neki, bogy a brigádnak mi a véleménye a lógósokról. Az asszony, még mindig megsértve érezte magát és úgy tett, mintha nem érdekelné a dolog. De azért belülről bosszankodott: „Talán Furmann Terus különb munkás mint én? Na, majd holnap reggel megmutatom nekik!" — mondta ki hangosan. Amikor Varga István elment, Kő- risné is magára kapta a kabátot és elszaladt hazulról. Hogy hová ment, azt nem tudták, akik az esetet mesélték Csongvai István gaz- daságvczetőnek, de tény- hogy másnap mind a négyen ott voltak a silócsalamádé készítésénél és Fur- matin Teruséknak igencsak kellett igyekezni, hogy lépést tudjanak tartani munkájukkal. Rákosi elvtárs ismeri gondjainkat Más esetet is akartak elmesélni, de közben a rádió megkezdte a vár- va-várt beszéd közvetítését. Olyan csend lett hirtelen, hogy még a leesett gombostű zörejét is meghallották volna. A szemek a rádióra irányultak mintha Rákosi elvtársat is látták volna. , Mintha csak itt volna köztünk Rákosi elvtárs, úgy tudja a hibáinkat, gondjainkat” — tolt n véleménye a beszéd végeztével Bujdosó Károlynak. így vélekedett Csongvai István gazdaságvezető is. Erről beszéltek késő estig Varga István gazdaságvezetőhelyettessel. — Bizony nálunk Is baj volt a munkafegyelemmel — emlékezett vissza a gazdaságvezető, Tóth Endréné traktoros nyári esetére, akinek aratógépe a legnagyobb aratásban is ott állt a beérett gabona között, Tóth Endréné pedig a hűvösön aludt. — Na de találva érezhetjük magunkat a munkaszervezés miatt is — volt a véleménye Varga Istvánnak — és ezen javítanunk kell már most. Mindjár találgatták is a módját. A végső vélemény az volt, hogy fel kell osztani a földterületet brigádokra, majd munkacsapatokra, végül pedig minden munkásnak ki kell adni azt a földterületet, amiért felel, mert csak így lehet mindent idejében és jól elvégezni. — Úgy, mint azt már terveztük egy pár hete — jegyezte meg Csongvai István. — így aztán majd meglesz a módja annak is. hogy jutalmazhatjuk a többtermést ’elért brigádokat, munkásokat. Nagyobb lesz a muukakedv is. Sokáig beszélgettek még. Szó volt a szerszámok megbecsüléséről, mert eddig nem egyszer előfordult -— főleg a Veres-tanyai üzemegységben — hogy villák, lapátok „vesztek” el. Jobb munkával köszönjük meg a gondoskodást Hétfőn, mikor végeztek a munkával, újra összejöttek a dolgozók megbeszélni Rákosi elvtárs beszédét. Akkor már többet tudtak róla mondani, mert vasárnap majd mindnyájan elolvasták az újságban is a beszédet, amiből még jobban megértették: a Párt és Rákosi elvtárs szeretettel gondoskodik a dolgozókról, örömmel újságolta Tapos János, a gazdaság egyik dolgozója mindenkinek, hogy most már 7 gyermekére 325 forint családi pótlékot kap és még a fizetése is emelkedett 21 százalékkal. Mindannyian örültek a családipótlék és fizetés felemelésének, kivált mikor az asszonyok örömmel újságolták, hogy ruhaneműt is bőségesen lehet kapni a föidművesszövetkezetben. Egy pár perc múlva aztán Lapos János intette csendre a többieket és szót kért. Meghallgatták. „Láthatjuk, gondoskodik rólunk a Párt. De nekünk nem élég, hogy tudomásul vesszük a gondoskodást, hanem jobb munkát kell végezni. Éppen ezért ml, a műhely dolgozói vállaljuk, hogy december 21-re befejezzük a gépeknél a téli ápolást. És építünk a cséplőgépek számára egy színt”. — Mi meg vállaljuk, hogy a hozzávaló anyagot munkaidőn túl a helyszínre szállítjuk — toldotta meg gyorsan Dóka Sándor vontatós. Majd egymás után következtek a többi vállalások. Nem akart senki sem kimaradni. Mindannyian tettekkel mutatták meg, hogy helyeslik Rákosi elvtárs szavait, örülnek a Párt intézkedéseinek. Megmutatták, hogy a Párt és a kormány határozatai újabb lendületet adtak munkájuknak. Mostmár bizonyítsák be, hogy megértették Rákosi elvtársnak a Kongresszuson monöott beszédét is, s az állami gazdaságot tegyék valóban mintagazdasággű, amelyet látva meggyőződhetnek a dolgozó parasztok: érdemes nagyüzemi módon, gépek segítségével, a tudomány felhasználásával dolgozni. Ez a barabási állami gazdaság dolgozóinak és elsősorban vezetőinek feladata. —cáss—. ünnepélyes keretek között osztották ki a kisvárdai járásban a bányászok hozzá- tartozói számára a szénjutalékot A kisvárdai járás területéről számos dolgozó jelentkezett bányásznak. Nemcsak jó keresetük van ezeknek a dolgozóknak, hanem jó munkájuk jutalmául szénilletményt is kapnak. A napokban Nagy Sándor sztahanovista, a Népköztársasági Érdemrend arany fokozatával kitüntetett bányász osztotta ki az itthonmaradt családtagok között a szén jutalékot. Lengyel József, aki kereskedösegéd volt Kisvárdán, 30 mázsa szenet kapott, ónodi László 20 mázsát, Nagy István 16 mázsát, több más Kisvárdán lakó bányásztársával egyetemben. Orosz Lajos, akinek családja Dögén lakik, az elmúlt hónapban két és félezer forintét keresett s ezenkívüL 12 mázsa szenet kapott. Markovit* Lajos és Dudik Mihály, szabolcs- veresmarti dolgozók mindössze ezv hónapja vannak a sajók,izai szénbányáknál s máris 8—8 mázsa szenet kaptak a fizetésen felül, Kiss Mihály anarcsi lakos 24 mázsa szénilletményt kapott. tízek az eredmények is arra serkentik a járás több más dolgozóját, hogy jelentkezzék bányamunkára. Sxlivka Sándor, Kisvárdu. A császárszállás! szövetkezeti állattenyésztők csatlakoztak a* ój fehértóiak felhívásához Vállallak, hogy ötven százalékkal megnövelik teheneik tejhozamát A császárszállási ,,L'j Alkotmány”; termelőszövetkezethez hamar eljutott az újfehértói állattenyésztők kezdeményezésének híre. ök is hallották, olvasták Rákost elvtárs beszédét, s igencsak megjegyezték hogy szövetkezetük felvirágzását "segíti elő a jó állattenyésztő munka, Éppen ezért határozták el, elsőnek csatlakoznak az újfehértói „Vörös Csillag” termelőszövetkezet tehenészének felhívásához, jó mun kával növelik meg a tehenészet jövedelmét. Első lépésként elérjük a tizenegy literes napi fejcsi átlagot „Mi, a császárszállási „Uj Alkotmány” termelőszövetkezet tehenészt! olvastunk Majoros János, új- fehértói tehenész munkájának leírását, munkaversenyre való felhő- vasát. Mi sem voltunk utolsók ed-! dig sem az állattenyésztő munkába!!. Elértük már, hogy tehenészetünkben a tehenek naponta átlagosan hét és iél liter tejet adnak. Bizony nem olyan eredmény ez, amelyiknél megállhatunk. Rákosi elvtárs tanácsát követve állandóan fejleszteni fogjuk- állatállományunkat, növeljük hozamát. Jó alkalom lesz erre, hogy versenyezni fogunk a tejhozam növeléséért, az állami tejbeadási kötelezettség túlteljesítéséért. Első lépésként elérjük a 11 literes napi fejési átlagot. Vállaljuk a versenyt az újiehértóiakkal, ugyanakkor mi is felhívjuk a megye állattenyésztő szövetkezeteit, csatlakozzanak a mozgalomhoz!“ — írja a császárszállási termelőszövetkezetből Császári János tehenész és a tehenész munkacsapat többi tagja. Háromszor, majd négyszer fogunk fejni, bevezetjük a* egyedi takarmányozást Megírják ezután a császárszállásiak. hogy 19 tehenükből 14 fejős. Eddig kétszer fejtek, nem foglalkoztak tőgymasszírozással, füllesz- tett takarmányt sem etettek, az egyedi takarmányozást sem tudták Községi tanácsaink a tejbegyüjtés fokozásával segítsék elő, hogy behozzák lemaradásukat a nyíregyházi tejüzem dolgozói Rákosi elvtárs beszédében megmondotta, hogy a felemelt ötéves tervünk teljesítésében tapasztalható 0.7 százalékos lemaradást a nehéziparon és az építőiparon kívül nőm utolsósorban az élelmezési ipar lemaradása okozta. Van sok tennivalónk megyénk élelmezési iparában, különösképpen a Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelő Vállalatnál, ahol az évi terv teljesítésében 23.2 százalékos lemaradás mutatkozik. A múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva értek el ugyan 4.2 százalékos javulást, de ez nem kielégítő. November hónapban egyedül a tejfel termelésében értek el 100 százalékos eredményt, vajban S2, pasztőrözött tejben 82 százalékot értek el. Az üzem november havi átlaga 75.3 százalék. Ha végignézzük az üzem bejáratánál kifüggesztett versenytáblát, meggyőződhetünk róla, hogy a dolgozók nem végeznek rossz munkát. Erről tanúskodik Késmárki György 134 százaléka és Pócsik András 133 százalékos ered menye. Beszélnek még erről Ráülik András vajmunkás 12S, Kordán Ilona kannamosó 120 és a többiek 110 százalékon felüli teljesítményei. Az tizem valamennyi dolgozója 110 százalékon felül teljesíti normáját. Az üzemi átlag 127 százalék. Végig az egész üzemben serény munka folyik. A vajkikészítőbe» Ballal Antal hatalmas fabunkóval kényszeríti a mérlegen álló hordóba a krémszínű vajat. Nemrégiben került ide, de már megközelíti Ráülik András szaktársának 128 százalékos teljesítményét. Ballal a legutolsó értékelésig 125 százalékos eredményt ért el, tervteljesítésben azonban nem mindig éri el a 100 százalékot. — Ennek az az oka — mondja —, hogy nem kapunk elegendő tejfelt a vajkészítéshez. Ha az alapanyag biztosítva lenne, tervünket is tudnánk teljesíteni és azonfelül* 130 százalékra teljesíthetnénk normánkat. A lemaradás oka tehát az anyaghiányban keresendő. A vajkikészítőben csak egy brigád dolgozik, mert nincsen elegendő anyag. Ha ez a brigád el is éri a 100 százalékos teljesítést, ez az üzemi tervnek Csak kis hányadát teszi ki. Az anyaghiány miatt egy iize.ni- rész sem tudja teljesíteni tervét. Ennek legfőbb oka, hogy a községi tanácsok nem fordítanak kellő gondot A TEJ BEGYŰJTÉSRE. November hónapban a terv szerint előirányzott tejmennyiségnek csak <{8.3 százalékát szállították be az tizembe. Pedig lehet teljesíteni a tejbeadási tervet. Szamosangyalos november havi tejbegyiijtési tervének 380 százalékban tett eleget. A községek fele azonban még 00 százalékban sem teljesítette tejbeadási tervét. Nyírkéres IC, Baktalórántháza 19 százalékban teljesítene tejbeadási kötelezettségét. Levelek, Nyírszöllős, Nyírgyulaj. Vaja községek dolgozó parasztságának tejbeszolgáltatása sem éri el a 30 százalékot. Hibásak itt a tanácsok. a tanácsok vezetői, mert más munkák mellett a tejbegyüjtésröl teljesen megfeledkeztek. Rákosi elvtárs beszédéből világosan kitűnik, hogy EZEN A TÉREN IS RENDET KELI, CSINÁLNI. A tanácsok és dolgozó parasztságunk nem nézhetik tétlenül üzemi dolgozóink hatalmas erőfeszítését, a terv teljesítéséért. A munkás- jraraszt szövetség megteremtésének velejárója, hogy dolgozó parasztságunk kellő mennyiségű ipari nyersanyagot biztosítson rohamosan fejlődő élelmiszeriparunk számára. A tejüzem dolgozói — annak ellenére, hogy anyaghiánnyal küzdenek — minden lehetőséget felkutatnak, hogy az évi tervben mutatkozó lemaradást valahogy behozzák. Ezt a melléktermékek teljes kihasználásával segítik elő. A fölözött tejet teljes egészében felhasználják kazein gyártására, amely igen fontos ipari nyersanyag és ezenkívül exportáru. Tervüket ebből októberben 122.3 százalékra, novemberben pedig 92.7 százalékra teljesítették. Decemberben azonban ebből messze túlteljesítik tervüket, mert a novemberben fennmaradott alapanyagot fogják felhasználni. De a nehézséget az fogja végképp megoldani, ha a tejbegyüjtés tervét maradéktalanul teljesíti a dolgozó parasztság. bevezetni, mert olyan istállóban volt a jószág, hogy erre nem volt; lehetőség. „Mi is tanultunk sokat abból, amit a szovjet kolhozista tehenészek módszereiről hallottunk, ugyanúgy. mint az újfehértóiak — írják a császárszállási szövetkezetből. — Felismertük, hogy jó takarmányozással, többszöri 'fejessel, a borjuk elválasztásával, tisztasággal, pontossággal magasabb tejhozamot érhetünk el. Elhatároztuk hát, hogy előbb háromszor, majd négyszer fogunk fejni, bevezetjük az egyedi takarmányozást. Alkalmazni fogjuk a fejés előtti tőgymasszírozást és az utánfejést is. Zsombolyázni fogunk, mint az újfehértóiak, felhasználjuk a füllesztett takarmány-adta lehetőségeket. Novemberben 540 liter tej ▼olt beadási kötelezettségünk. December hónapban másiélszerannyi tejet akarunk adni a dolgozók államának. Bizonyosak vagyunk benne, hogy if bevezetett módszerekkel állandóan növekedni fog a tejhozam tehenészetünkben s vállalásunkat nemcsak teljesítjük, de túl is szárnyaljuk teljesítésben. Sokat kaptunk a dolgozók államától, mi is egyre többet akarunk adni. Kötelezettségünk a tejbeadás is, mint a termények beadása. A legjobb eredményt akarjuk elérni ezért. Ugyanakkor ál-, latállományunk liasznáuak növekedése, szövetkezeti gazdasagunkat; erősíti”. A császárszállási „Uj Alkot, mány” termelőszövetkezet állattenyésztőit kövessék a megye többi termelőszövetkezetének és csoportjának állattenyésztői, csatlakozzanak a mozgalomhoz, amely nemcsak a tejbeadási terv jól teljesítését segíti elő, de előmozdítja a szövetkezeti tehenészetek fejlődését is. Újítás a Totóban 1 Az eddigi S napos várakozási idő helyett a II. és III. ősz. táiyú nyeremények, — ameny- nyiben a fogadási héten vau 12 találatos szelvény és a II, és III. osztályú nyeremények egyenkénti értéke az 1000 forintot nem haladná meg —mái* csütörtökön felvehetők Egyéb esetbén a kifizetési határidő változatlan marad. A névvel és címmel ellátott nyerőszelvényekre a nyereményeket a Sportfogadási Osztály posta útján utalja ki, úgy, hogy azokat a fogadók legkésőbb a hét végéig kézhez vehessék. A jeligével játszó fogadókat kéri a Sportfogadási Osztály, a nyertes igazoló szelvényeiket, a nyeremény mielőbbi ki- utalhatása végett, lehetőleg már hétfőn adják postára. —« (Cím: Budapest, József Attila- u tea 2. sz.)
