Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-30 / 303. szám

Mai számunkból; Megalakult a Termelőszövetke­zeti Tanács (2. oldj — Az an­gol hazugsággyárak (elsülése (3. old.l — A kislétái tsz pártszer­vezetének taggyűléséről (4. old.l VII. évfolyam, 303. szám. ÁRA 50 FILLÉR 1951 december 30. vasárnap A termelőszövetkezetek is teljesítsék maradéktalanul a begyűjtési tervet Kükosi elvtárs a termelöszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán felszó­lalásában megemlítette, hogy terme- k'szövctkezeteinknek egyrésze meg­feledkezik n bemlás teljesítéséről. Pedig az állampolgári (egyelem betartása éppen úgv vonat­kozik termelőszövetkeze­teink tagjaira is, mint az egyénileg dolgozó parasz­tokra. A lehetőség a beadási kötelezettség teljesítésére többszörösen megvan iermelőcsoportjalnk tagjainál, mi­vel jóval magasabb terméseredmé­nyeket értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Megyénkben is vannak termelő- Fzövétfcezetek, amelyek még most js rosszul állnak beadási kötelezett­ségeik teljesítésével. Ilyen például a fábiánházl „Vörös nyíl", ahol a tagok kenyérgabonabeadásuk 103 százalékos teljesítése után „meg­pihentek babérjaikon” és burgonya-, tojás-, baromfibeadásuknál még most Is adósai az államnak. Hasonló a helyzet a jármi , Szta- hánov’’ termelőcsoportnál is. A kenyérgabonabeadást 138 százalék­ban teljesítették ugyan, de a ba­romfi- és tojásbeadással le vaunak maradva. A csengeri „I-enin” tsz. az utolsó három hónapban mindösz- sze 3 liter tejet adott be. Úgy­szintén hátralékos még többek kö­zött a tiszalöki „Petőfi”, a tisza do­bi „Táncsics’ és a hátralékosok kö­zött is utolsó a vajai „Kuruc” ter­melőszövetkezeti csoport. A beadási hátralékban lévő ter­melőszövetkezetek, csoportok tag­jainak szem előtt kell tartaniok Rákosi elvtársnak a termelőszövet­kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán elhangzott kijelentését: az: elv. társai,-, amikor fegyelemről beszél­nek, az állampolgári fegyelemre -is gondoljanal;, amihez hozzátartozik, hogy a szövetkezet is jól, pontosan teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségeit A tanácsok gondoskodjanak a kártérítések behajtásáról Mag nagyobb azonban a lemara­dás a beadás terén az egyénileg dolgozó parasztoknál. Egy nap vá­laszt már csupán el az új, 19S2-es esztendő, ötéves tervünk harmadik évének kezdetétől, de még mindig bőven találni a megyében olyano­kat, mint Ősik Andrásaié, tiszalöki ti holdas dolgozó parasztasszony, aki sem a burgonya-, sem a baromfi - (leadást nem teljesítette idáig és még tojás- és kenyérgabonabeadásának egyrészével is adós. Vagy Nagy lm- rőtté tiszadadai dolgoz« pnrasztasz- szony, aki tojásbeadásán kívül min­den más kötelezettségének nagyré­szével hátralékos. Balogh Károly Nyírmadá- ról pedig semmit sem adott még- be. A községi tanácsok a hátraléko­sok legnagyobb részére kivétetlek .a kártérítést, ami megyénkben 8.436.885 forintot tett ki. De a kártérítési összeg behaj­tásával nemigen tőrödnek ' a legtöbb helyen, aminek következménye, hogy mind- ezideíg csupán 758.994 fo­rintot fizettek be a meg­büntetett hátralékosok. Egyes tanácsaink ilyen megalkuvó munkájának az a következménye, hogy bár az év utolsó napján va­gyunk, mégis lO.lHjf azoknak a szúrna a megyében, akik részben, vagy egészben tartoznak az állam­nak és ezzel már most hátráltat­ják ötércs tervünk harmadik terv­evénél; teljesítését. I.egfontosubb az, hogy tanácsaink a pártszervezet felvilágosító. népnevelőmunkája mellett, úgy végezze munkáját, hogy a spekulánsok érezzék meg azt a hatalmat, amivel dolgozó né­pünk rendelkezik. Fordítsanak na­gyobb gondot a tanácsok az álla­mi fegyelem betartására, a kártérí­tés behajtására is. Az élenjáró beadók segítik a begyűjtési terv teljesítését Nagyvarsányban A nagyvarsányi dolgozó parasz­tok elhatározták, hogy az 1952-as esztendőt a község adósság nélkül kezdi meg. Kern voltak eddig sem ;1 hátulkullogó községek között, hi­szen kukorica beadásukat 100 szá­zalékra, baromfi- és tójásbeadásn- kat pedig OS százalékra teljesítet­ték két nappal az év befejezése előtt. De.mint Bíró Bertalan dolgo­zó paraszt mondta: „szégyen volna, ha adósság­gal kezdené községünk az újévet“. Újra népnevelőértekezletet hívtak össze és utána a népnevelők felke­resik a hátralékosokat. A népneve­lők többsége olyan élenjáró dolgo­zó paraszt, mint Szűcs B. József, Kulcsár Endre, Gál E. József, akik már beadási kötelezettségüket régen túl is teljesítették. Hogy a beadás teljesítésé cet a község nem az utolsók közölt van, a:t a jól­szervezett és állandóan folyó nép- necelőmunkának köszönhetik és an­nak, hogy ezt a munkát az élenjá­ró beadók részvételével végzik. En­nek eredménye, hogy nem nagy a hátralékosok száma Nagy varsány­iam. Persze, ehhez hozzájárul, hogy a tanács is gondot fordít az állami fegyelem betartására, alkalmazza a beadási törvényeket. A kukoricabegyüjtésre is mozgósítanak iN agydoboson A nagydobosiak is fogadkoznak, hogy úgy tojásból, mint baromfi­ból elérik az új év kezdetére a 100 százalékos teljesítést. Pedig van mit behozni az utolsó napon, hiszen baromiiból még míntegv 10 százalék hiányzik a tervteljesítés hez. Hiba a nagydobosi tanácsnál, hogy a kukoricabegyUjtési terv teljesíté­séről az utóbbi napokban megfeled­keznek. Pedig Bodó Sándor, Makiá­ri Sándorné; Kozák János és a többi élenjáró népnevelő a kukori- cabegyüjtés-i terv teljesítésére is mozgósíthatna a tojás- és baromfi- i “gyűjtés mellett. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói országos tanácskozásának felhívása hogy teljesíteni tudják az állam-t további növelését és biztosítsák a mai szemben fennálló kötelezettsé- j tagok életszínvonalúnak további geikot, a szövetkezeti és üzemi alap emelkedését, A) A növénytermelés terén A termelőszövetkezetek és gép­állomások dolgozóinak 10.50 januári tanácskozása óta a termelőszövet­kezeti mozgalom hazánkban kiszéle­sedett és a régebben alakult ter­melőszövetkezeti gazdaságok meg­erősödtek. Közös vagyonunk azóta több, mint megtízszereződött és a jövedelem nagyarányú növekedése folytán országunkban ma már mil­liomos termelőszövetkezetek is van­nak. Igv a termelőszövetkezetek többsége évről-évre magasabb élet­színvonalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredmé­nyes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és középparasztok mind na­gyobb tömegei követik Pártunk és Itákosi elvtárs útmutatását. Két év alatt a termelőszövetkezeti csoport- tok száma 1520.-ról 4052-re emelke­dett ős ma már 230.500 dolgozó pa­rasztcsalád folytat termelőszövetke­zeti gazdálkodást, egymillió 503 ezer kát. hold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja és Ba­kod Mátyás elvtárs bölcs vezetésé­nek. állandó gondoskodásának kö­szönhetjük, Felmérhetetlen értékű segítséget jelentett számunkra a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állan­dóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demokrati­kus államunk segítő kezét. Ez a legközvetlenebbül abban jutott kife­jezésre, hogy 368 állami gépállomás közel tízezer traktorral, valamint aratógépekkel, kombájnokkal és más mezőgazdasági gépekkel jött segítségünkre a mezőgazdasági munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, libgy ered­ményeink még csak kezdeti ered­mények. Termelőszövetkezeteink­ben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közös állattenyésztés, sok helyen gyenge a vezetés és hibák vannak a vezetés megszervezése, a munkafegyelem, a jövedelem igaz­ságos, elosztása terén. Mi, a minisztertanács által ösz- szeliívott országos tanácskozás részt­vevői, a termelőszövetkezetek virág­zó gazdaságokká való fejlesztése ér­dekében a következő felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tagjaihoz, a gépállomások dolgozóihoz. I. A termelési terv a gazdálkodás alapja minden termelőszövetkezet­ben. Az I.-es, Il.-es és IlI.-as tí­pusúban egyaránt, valamint a gép­állomásokon gondosan el kell ké­szíteni az évi termelési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden dolgozóját. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye, . és a terv teljesítése legyen kötelező min­den termelőszövetkezeti tagra, min­den gépállomás! dolgozóra egyaránt. A gépállomás vezető a terv teljesíté­sének megvalósítására rendszeresen hívja össze a gépállomási tanácsor. Határozatait a gépállomás vezető Uzemértelrezlétén, az elnöki közgyű­lésen számoljon be. Az évi termelési terveket a ter­melőszövetkezetek luind a növény­termelésre, mind az állattenyésztés­re vonatkozóan úgy készítsék el, *| A termelési tervek teljesítése-*-* érdekében termelőszövetkeze­teink széles körben alkalmazzák a gépi talajmunkát. Kössenek szer­ződést a gépállomásokkal és leg­jobb tagjaikat, elsősorban is. élen­járó nőtagjaikat küldjék traktoris­tának. A gépállomások kapcsolja­nak állandó traktoros-brigádot azokhoz a termelőszövetkezetekhez, amelyek egy három-négy erőgépből álló traktoros-brigád teljes munka­erejét foglalkoztatni tudják. Ki­sebb termelőszövetkezetek esetében pedig egy traktoros-brigád több ter­melőszövetkezeti csoportot szólgál- jon ki. A gépállomások ügyeljenek arra, hogy lehetőleg minden trakto­rista saját termelőszövetkezetében dolgozzék. A tszcs segítse elő a traktoristák munkáját .brigádszál­lás létesítésével s gondoskodjék ar­ról hogy . lehetőleg biztosítsa ré­szükre a naponta egyszeri meleg étkezést. iy V 'gépállomások traktoristái “• a termelőszövetkezetek föld­jein n szántást, a vetést, a kulti- vátorozást, az aratást és más munkákat az előírt agrotechnikai útmutatások szerint, jó minőségben, határidőre végezzék el. U> A termelőszövetkezetek veze- tői és tagjai bátran alkal­mazzák az új. a Szovjetunió élen­járó mezőgazdaságából elsajátított agrotechnikai eljárásokat, amelyek segítségével az élenjáró termelő­szövetkezetek már ezidáig is magas terméseredményt értek el. Vezessék be a kereszt be-hosszába való ve­tést, a másodtermények vetését, a kapásnövények négyzetes ültetését, a pőtheporzűsi eljárásokat. Gon­doskodjanak a talaj termőerejé- nek állandó fokozásáról és istálló­trágya mellett alkalmazzanak mű­trágyát is. A gépállomások agro- nómusai a gépi munkák ellenőrzése mellett í sújtsanak segítséget a fej­lett te; * Y-i eljárások alkalmazá­súhoz. A Termelőszövetkezeteink kap- csolódjannk he az eddiginél /s nagyobb mértékben olyan — népgazdasági szempontból nagyje­lentőségű — új kultúrák termelésé­be. mint a gyapot, a rizs, a kok- szagiz, a földimogyoró, mert ezek is jelentősen növelik jövedelmüket. CT A mezőgazdasági munkák lm- táridőre és jó minőségben való elvégzése érdekében több év­re — lehetőleg egy vetésforgó ide­jére — szervezzék meg valamennyi termelőszövetkezetben az állandó területhez kötött brigádokat és ré­szükre az állandó területet, a szük­séges igaerűt, valamint a felszere­léseket jegyzőkönyvileg adják át. A brigád köteles a területét saját erejéből egész éven át önállóan megművelni, a vetéstől a termés be- takarílásáig minden munkát elvé­gezni, beleértve a csépiéit is. A növénytermelő brigádok termelési tervüket egyeztessék a termelőszö­vetkezetben dolgozó traktoros-bri­gád tervével. A kupúsnovények vetésterületét a brigádokon belül a kézi munkák jő elvégzésére fel kell osztani munka­csapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre is. á A brigádok és a munkaesapa- tok szervezzenek versenyt a tübbtcemelés érdekében. A brigádok vezeiői és tagjai fordítsanak nagy gondot a munkák batáridőre való elvégzésére és a szükséges munka­erő biztosítására. Érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségükké!, családtagjaikkal együtt rendszere­sen részt vegyenek a közös munká­ban. Azokat a növény termelő-brigá­dokat és munkacsapatokat, ame­lyek fejlett módszerekkel a tervben előírt termésátlagokat teljesítették, illetve túlteljesítették, a mezőgaz­dasági munkákat saját erejükből határidőre elvégezték, a termelőszö­vetkezetek részesítsék az alábbi ju­talomban : a) Ha a szántóföldi növényterme­lő-brigád a gabonafélék előírt ter­méshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonaféléd egynegyed részét jutalomképpen ter­mészetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dol­gozó traktoristáknak azon munka­egységek alapján, amelyet az illető gabonaféle területének megmunká­lása, learatása és cséplése során teljesítettek. b) Amely munkacsapat a kukori­ca. burgonya, mák, napraforgó és zöldségfélék előírt terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, jutalomképpen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és osszák ki azt a munkacsapat tagjai közölt az illető növény területének meg­munkálása, betakarítására fordított munkaegységek alapján. ej A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények cse­lében a munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven felül ter­melt és az államnak átadott ter­ményekért kapott pénzösszeg hu­szonöt százalékát az illető növény megmunkálása, betakarítása során szerzett munkaegységek arányában. ét) Jutalmat a termelőszövetfefzc- tek csak akkor adjanak a tervet túlteljesítő brigádoknak és munka­csapatoknak, ha a termelőszövetke­zet az állami kötelező tevnjéuybe- adást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetik jutalomban, azokat a tagokat, akik az előírt kötelező munkaegységet nem telje­sítették.­7 • * A munka helyes megszervezé­sére fordítsanak nagy gondot az I.-es és ll.-cs. típusú termelőszövet­kezeti csoportok is, akik részére a kormány többségükben ugyancsak lehetővé tette, hogy földjeiket táb­lában műveljék. A I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok a ta­vaszi munkák megkezdése előtt az évi termelési terv alapján állapít­sák meg, hogy a tagok fötdleriile-

Next

/
Oldalképek
Tartalom