Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
4 NÉPLAP 1951 november 25. vasárnap. c) egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a nemzeték békés együttműködését, a népek békéjét és biztonságát veszélyeztetik. Minden egyes ország függetlenségének és szuverénitásának tiszteletben tartása a világ összes béke- és szabadságszerető népeinek közös ügye. Ezért a Magyar Nép- köztársaság kormánya megvan győződve arról, hogy az összes béke- és szabadságszerető országok elítélik és visszautasítják az Egyesült Államok kormányának a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges, az átlalános béke és biztonság ügyére káros és veszedelmes magatartását, s ugyanakkor megértik és méltányolják a Magyar Népköztársaság kormányának azt a szilárd eltökéltségét, amellyel országa függetlenségét és szuverénitását az Egyesült Államok kormányának hatalmaskodásával és beavatkozási kísérleteivel szemben következetesen megvédel- mezi. Budapest, 1951. november 24. A JAPAN PARASZTOK NEM ISMERIK EL A KÜLÖNBÉKÉT Tokióban parasztkongresszust tartottak. A kongresszus egyik határozata leszögezi hogy a japán parasztok nem ismerik el a különbékeszerződést, valamint a japán-amerikai ..biztonsági egvezménv“-t és mindenoldalú békeszerződést követelnek Tiltakozó táviratok az Északatlanti Szövetség Tanácsához jóság Szövetsége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táviratban juttatta el a magyar nép tiltakozását a népek ellen készülő merénylet ellen. A dolgozó magyar nép mélységes felháborodással fogadta azt a hírt, hogy az Északatlanti Szövetség Tanácsa Rómában úiabb háborús terveket sző a népek békéié ellen. Az Országos Béketanács, a Dolgozó IfForró szeretettel fogadta a magyar nép a hazánkba érkezett koreai árvákat Pénteken reggel 200 boreal fiatal érkezett Magyarországra — árva gyermekek — szüleik áldozatul estek a koreai föld békés fal- valt, városait barbár dühhel romboló Imperialista agresszorok pusztításának. A magyar nép e kedves fiatal vendégeinek fogadására eljöttek a határra a közoktatásügyi minisztérium, az egészségügyi minisztérium, DISz és a koreai követség képviselői. A DISz képviselője forró szavakkal üdvözölte a koreai fiatalokat, a záhonyi MNDSz asszonyok ajándékokkal kedveskedtek nekik. Lelkes éljenzés közben indult tovább a vonat Budapest felé. — Fiatal koreai vendégeink búcsúzóul az Internacionálét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának harcos himnuszát énekelték, kendőikkel lobogtattak a záhonyi magyar fiatalok felé, akik ennek a nemzetközi szolidaritásnak igazi testvéri szellemében fogadták őket. Budapest ifjúsága kitörő lelke sedóssel fogadta ifjú vendégeit. A pályaudvaron az ünnepélyes fo gad tat ásón megjelentek a külügyminisztérium, az országos béketanács, a DISz képviselői és ott volt Ivvon 0 Dik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti követe. A magyar fiatalok nevében Szabó Károly, a DISz Központi Vezetőségének tagja mondott üdvözlő beszéden A fegyverszüneti albizottság megegyezett a napirend második pontjában Az Ui Kína Hírüávnökséé jelenti : A fegyverszüneti albizottság pénteki ülésén a két fél küldöttei hivatalosan megegyeztek a napirend 2. pontjában. Ezzel egyidejűleg a két fél vezérkari tisztjei megkezdték a két fél fegyveres erői között jelenleg húzódó érintkezési vonal ellenőrzését. Ezt a vonalat az albizottság elé teriesztik, hogy azt hivatalosan katonai demarkációs vonalnak és a de- militarizált ' övezet felező vonalának nyilvánítsa. Az albizottság azután e,zt a megegyezéssel együtt a küldöttségek plenáris ülése elé terjeszti ratifikálás céljából. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Meghalt A. J. Defremov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának helyettes elnöke rionovícs Jefremov, a SZKfblP A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal közük, hogy hosszú súlyos betegség után 1951 november 23-án meghalt Alekszandr IllaKözponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának helyettes elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a kiváló államférfi. A TANULÁSRÓL A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága november 23-án közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel szorosan együttműködve, továbbra is heves veil Imi harcokat vívnak az ameri- ai-angol intervenciósok és a Li Szín Man-féle csapatok ellen, s nagy veszteségeket okoznak nekik. Csütörtökön a keleti fronton az amerikai 7. és 1. tengerész gyalogos hadosztály, valamint Li Szln- rnan-féle hadsereg három hadosz- ályának egységei sok repülőgép és erős tüzérségi tűz támogatásával 4 ízben indítottak támadást a néphadsereg egységei ellen. A támadókat azonban visszaverték és komoly veszteségeket okoztak ne kik. A nyugati és a középső fronton a néphadsereg egységei továbbra is a korábbi vonalakon harcolnak. November 23-án a néphadsereg légvédelmi egységei, valamint az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészosztagok lelőtték a Szarivpn, Hvancsu és Vonszan körzeteit továbbra is barbár módon bombázó és gépfegyverező ellenség öt repülőgépét. A félgyarmati országok nyomora az ENSz gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága november 22-én f Jytatta a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztése kérdésének megvitatását. A félgyarmati sorban élő országok küldötteinek felszólalásai egybehangzóan megállapították, hogy :ekben az országokban a gyarma- tosltó hatalmak politikájának következtében egyre nagyobb méreteket ölt a nép elszegényedése. „Segítség” ürügyén ezeket az országokat felvevőpiaccá, nyersanyag és olcsó munkaerő forrássá változtatják. <>. D. Sztadnik, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztárasság képviselője világosan bizonyította, hogy a gyarmatosító hatalmak gátolják az elmaradott országok gazdasági fejlődését azzal, hogy megakadályozzák a nemzeti iparok kialakulását. Sztadnik rámutatott, hogy a trumanl politika, az USA gazdasági uralmát akarja megvalósítani és katonai felvonulási területet létesít az elmaradt országokban. Az ukrán küldött beszéde további során kifejtette, hogy a technikai segítség és az elmaradott országok gazdasági fejlesztésére irányuló pénzügyi intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az elmaradt államok mezőgazdaságának fejlesztését ég nemzeti iparának kifejlődését segítik elő. Befejezésül kijelentette, hogy az ENSZ-nek szembe kell szállni azzal a törekvéssel, hogy az elmaradt országok megsegítését gazdasági és politikai behatolásra használják fel. Párttagok és pártonkívüliek nagy tömeget láttak hozzá az idei oktatási évben a tanuláshoz. Vár áll előttünk, a marxizmus-leniníz- mus, a győzelem tudományának vára s ezt a várat bevenni kötelességünk. Senki nem szopta az anyatejjel magába az elméletet. Kitartó, türelmes munka szükséges ahhoz, hogy egyre magasabbra emeljük elméleti tudásunkat. Lelkesítsen bennünket a nagyszerű cél 1 Annál gyorsabban építhetjük fel a szocializmus boldog hajlékát, annál sikeresebben állhatunk helyt a békefront ránkeső szakaszán, minél több dolgozó sajátítja el a marxi-lenini elméletet s minél több olyan káderünk lesz, akik ezt az elméletet sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban. Tanulásunk nem öncél, hanem küzdelem a nép ügyéért, a szocializmus győzelméért, a tartós béke biztosításáért. Ezért a célért érdemes harcolni-tanulni. Sztálin elvtárs nem tartotta sokra az olyan elvtársakat: „akik túlságosan kényelmesek ahhoz, hogy az elmélettel vesződjenek, akik félnek a merész elméleti következtetésektől, gondolatoktól és az új kérdések felvetésétől, akik gyáváknak mutatkoznak a gondolkodásban.” Élesen kigilnyolta Lenin elv- társ is azokat a henyélőket, akik szüntelenül a „nehézségekről” panaszkodnak. Lenin elvtárs azt mondotta : „Ami nehéz, az nem le hetetlen.” ... „Síi nem hasonlítunk ernyedt emberekre, akik menekülnek a nehézségek elöl cs a könnyű munkát keresik" — mondotta Sztálin elvtárs is a nehézségekkel kapcsolatban. „A nehézségek éppen azért vannak, hogy harrbaszáll- junk velük és lekiizdjük őket.” Vájjon hányán magukra ismerhetnek a henyélőkben, az örökös pa naszkodókban? Nem egy politikai iskolán, tanulókörön, vagy konferencián fordult elő, hogy a készü- letlenséget különböző „nehézségekkel” próbálták egyesek mentegetni: „begyűjtés volt...”, „újraválasztás van”, „az anyagot későn kojjtam meg” stb. Ez mind igaz. De az is igaz, hogy a továbbiakban még sokasodnak feladataink s abban az esetben, ha, nem tanulunk kitartóan, állhatatosan, akkor menthetet, lenül súlyos hibákat követünk el akarva vagy akaratlanul! „A bolsevikok pártja 1917 októberében nem győzhetett volna, ha vezető káderei nem sajátították volna el a marxizmus elméletét.. mondja a Bolsevik Párt története. Tervszerűen kell tanulni — ez mérhetetlenül megkönnyíti az el mólét elsajátítását. Klasszikusaink mindegyike rendszeresen, tervszerűen tanult és olvasott. Nagy segítséget jelent a szervezett oktatásban résztvevők számára, hogy az olvasmányok és határidők pontosan meg vannak szabva. A fel adat az, hogy a határidőket betartsuk s ne zsúfoljuk össze a 1a- nul ni valót az utolsó egy-két hétre, vagy éppenséggel az utolsó na pokra. Az ilyen tanulás olyan, mint a füst: hamar eltűnik, elszáll. Abban az esetben, ha a tervet időnként valami' rendkívüli eset felborítja, akkor az elmulasztottakat a legrövidebb időn belül pótolni kell. Lenin és Sztálin elvtársak, Rákosi elvtárs még a száműzetésben, a börtönben sem feledkeztek meg a tanulásról, ott Is szigorúan beosztották idejüket, hogy szakadatlanul fejlesszék elméleti tudásukat. Még az ilyen nehézségek és rendkívüli esetek sem akadályozták meg abban őket, hegy- tanul janak. Nem tanulhat az, nem fejleszti marxista tudását, aki nem figyeli és tanulmányozza napról napra mindazt az úját, amely az élet területén létrejön, aki nem figyeli a napi eseményeket. A tanulásnak szoros kapcsolatban kell lennie a gyakorlattal. Rákosi elvtárs mondotta 1949-ben: „A mi elvtársaink egyik legnagyobb hibája az, hogy nem tudják az iskolában kapott elméletet a gyakorlatban alkalmazni.” Az elmélet nem Inkább a múltra vonatkozik, mint a jelenre vagy a jövőre s éppen ezért elengedhetetlen a tanulásnál a napi sajtó, a folyóiratok s az élet jelenségeinek tanulmányozása, s ha így tanulunk, akkor sikeresen tudjuk alkalmazni a tanultakat a gyakorlati munka területén. Feltétlenül beszélni kell még a tanulással kapcsolatban a jegyzetelésről. A jegyzetelés abban segít bennünkt, hogy jobban megértsük s magunkévá tegyük a tanulmányozott mű tartalmát.. A jegyzetelés legjobb támaszunk a tanulásban. „Aki csak olvas, lepkéhez hasonlít, az, aki olvas és vázlatot készít, méhecskéhez” — írja az egyik szovjet tudós. Nagyjalnbuak rendkívüli emlékezőtehetségük volt, mégsem bízták rá magukat emlékezetükre : pontosan jegyzeteltek, kivonatoltak. Marx ,,A tőke” első kötetének elkészítésére 24 évet irányzott elő. 15 évi kemény munka után tartotta lehetségesnek az első két fejezet kiadását. E két fejezet terjedelme 10—12 nyomtatott ív volt s ehhez 200 nyomtatott ívnyi feljegyzést készített! Nagyjaink állhatatossága, lelke, sedése, türelmes, rendszeres munkája, állandó tanulása álljon előttünk példaképként s tanuljunk úgy, ahogy a nép ügye azt megköveteli tőlünk. MM Megjelent a „Tartós békéért népi demokráciáért“ legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokráciáért !” új számának vezércikke a munkásosztály egységével foglalkozik. Ugyanezzel a tárggyal foglalkozik Luden Molino, a CGT titkára is. A lap közli a Japán Kommunista Párt új programruját, amelyet ez év augusztusában fogadtak el a Párt ötödik konferenciáján. Mehmet Selm, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára cikkében beszámol a fasiszta Tito—Itankovics-klikknek az albán nép elleni bűnös cselszöványeiről. . . A lap a világ különböző országaiból érkezett jelentéseket közöl, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyre nagyobb lendületet vesz a népek békemozgalma. Beszámol a lap arról a hatalmas erejű mozgalomról, amely 12 halálraítélt görög hazafi megmentésére irányult. Ludwlk Frejka csehszlovákiai nemzeti jövedelem emelkedéséről írt érdekes cikket. A lap végül közli Jan Marek politikai jegyzeteit és számos más tájékoztató anyagot. v. .v»<^Vv49»vv»VvR♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Istók Gábor tagjelölt lett Istók Gábor fiatal nyírcsaholyi dolgozó paraszt tagjelöltnek jelentkezett. Ő is annak a Pártnak a sorai között akar lenni, amelyet Rákosi elvtárs vezet. A Szovjetunióban találkozott először a kommunista párttal. Ha azelőtt pártról volt sző, a régi bitangokra gondolt vissza, akik a választás ideje alatt fűt-fát Ígértek a választóknak, hogy vok- sukat megkapják. A választás után azonban ezek a reakciós bitangok egyáltalán nem törődtek a falu népével, a dolgozó parasztsággal. A Szovjetunióban pedig azt tapasztalta, hogy ott, amikor a Pártról beszélnek, minden szovjet ember lelkesedik. Szeretettel emlegetik azt a Pártot, amelyet Sztálin elvtárs vezet. Ekkor kezdett gondolkozni : ez a Párt más, mint a többi pártok. Közelebbről Magyar- országon ismerkedett meg a komunlsták pártjával és annak munkájával. Amikor hazajött, látta, hogy megváltozott a világ. Eltűnt Komorósi, a népnyúzó főjegyző. Szemáu és I’aszterák kulák gazemberek. Szilágyi Imre csendŐrőr- mester nem bitorolják már a hatalmat. A DOLGOZÓ PARASZTSÁG földet kapott. Sok új lakóház épült. Egészen megváltozott a község. Istók Gábor napról napra látta, hogy ez a „másféle’’ Párt jobbá teszi a dolgozók életét. — Meg kell mondani őszintén, — mondja Istók Gábor —, sokáig idegenkedtem a párt- szervezettől. Miért? Azért, mert a pártszervezet vezetői nem végeztek olyan munkát, mint amilyet kellett volna. Az akkori párttitkár, Kicsák Gyula kiskirályosko- dott, szinte rettegtek tőle a dolgozók s úgymond, mindenki félt Kicsák Gyulával még találkozni is. Mert aki neki nem tetszett, képes volt még meg is verni. így történt meg az is. hogy a tanyán összeverekedett Gergely Miklóssal. Mindezek távoltartották Istók Gábort attól, hogy belépjen a Pártba. De nemcsak őt, hanem sok dolgozó parasztot ig, akiknek minden vágyuk az volt, hogy a Párt tagjelöltjei sorába kerüljenek. Istók Gábor azonban tudta, hogy Kicsák Gyula nem a Párt. Tudta, mert olvasta RÁKOSI ELVTÁRS 1950 februári beszédét, amikor elmondotta a rajkai tszcs part- titkáráról: „Nem engedett beleszólni a vezetésbe. úgy a párttagságot, mint a parton- kívülieket a legkisebb hiányosságért az Államvédelmi Hatósággal fenyegette. Ordítozott az emberekkel és emellett még állandóan ré- szegeskedett.” Istók Gábor amikor ezeket olvasta, a község párttitkárára, Kicsákra ismert. Kicsák el is nyerte méltó büntetését. A pártszervezet élére Bállá Sándor elvtárs került. Ekkor a dolgozó parasztság már nagyobb bizalommal fordult a pártszervezet felé s sorozatosan jelentkeztek tagjelöltnek, így lett tagjelölt Zsal- ku Gyula, Betűk István, Szikora Sándor ig, Istók elvtárs ezek- után minden igyekezetével arra törekedett, hogy megérdemelje tag- jelölt fel vételét. Példát mutatott a beadásban, jó népnevelő munkát végzett a begyűjtésben és a Békekölcsön-jegyzésben. AZ UJ VEZETŐSÉG segített Istók elvtársnak abban, hogy tagjelölt legyen. Bállá elvtárs, a pártszervezet titkára, sokat elbeszélgetett vele: „Istók Gábor, neked már köztünk a helyed.” így vették fel Istók elvtársat a legutóbbi taggyűlésen. Lengyel Sándor és Gyarmati Pál ajánlották Istók Gábort, akik tudják, hogy a pártszervezetnek sok ilyen becsületes dolgozó parasztra van szüksége. Ajánlották őt mind a nyírcsaholyi kommunisták. így lett Istók elvtárs annak a „másféle” Pártnak a tagjélöltje.