Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
* NÉPLAP 1951 november 11, vasárnap. Tovább fokozzuk a munkaversenyt Levél a dohányfermentáló épitkexcsétől A politikai szemináriumon főttem tudatára annak, hoév milyen fontos hazánkban is a szocializmus felépítése Hogy ezt mennél előbb elérhessük, nekünk dolgozóknak fnunkánk legjavát kell adni a tervek végrehatásihoz. Én célul tűztem ki magam elé, hogy mennél többet és jobbat fogok termelni. Nemcsak a magam teljesítményét igyekszem fokozni, hanem munkatársaimat is elő- segitem a jobb eredmények elérésében. A termelés fokozását a versenymozgalom kiszélesítésével akarom elősegíteni, mert ha versenyezünk, jobban halad a munka. Brigádunk az Októberi Forradalom tiszteletére munkafel- aiánlást tett és versenyre hívta ki a „Klánicza" brigádot, Ez a brigád amíg a verseny meg nem indult közöttünk, csak 105 százalékot tudott elérni, most pedig teljesítménye 190 százalék. A mi brigádunk az Októberi Forradalom tiszteletére vállalta, hogy 136 százalékról 190 százalékra emeli a teljesítményt. A verseny a mi brigádunkra is ösztönzőleg ha'tott úgy, hogy 226 százalékot tudtunk elérni november elsejére. A versenyszellem hatása alatt igyekeztünk munkánkban újítást vinni. A liftaitók beállításánál, hogy megkönnyítsük a munka menetét, az ajtón levő prosznyikat, — amelyek az ajtók rögzítését szolgálják a falban — előbb leszedtük és dróttal kikötöttük az ajtót, amíg a lift elkészült. A lift elkészítése után pedig a prosznyikat visz- szahegesztettük. Ezzel a módszerrel 45 órát takarítottunk meg. Az elért eredménnyel nem elégszünk meg. Tovább fokozzuk a versenymozgalmat. Most a Havasi-brigádot hívjuk ki versenyre. Nemcsak szakmailag igyekszem magam tovább fejleszteni hanem politikailag is képezem magam. Szemínáríumhallgató vagyok. Az elméletben tanultakat összekötöm a gyakorlattal és úgy végzem munkámat hogy hazánk minél előbb a szocializmus országa legyen. Békési Mihály, a Sajószentpéteri Magasépítési Vállalat dolgozója. A Béke Világtanács j* határozata a béke- • egyezményt követelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban A Béke Világtanács ülósszaku határozatot hozott az öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. A határozat többek között megállapítja: „A Béke Világtanács óriási jelentőséget tulajdonít az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtési hadjáratnak, amely ma már valamennyi országban kibontakozott. Az az 562 millió aláírás, amelyet 61 ország összegyűjtött, azt bizonyítja, hogy ez a felhívás valamennyi nép kívánságát és hatalmas békeakaratát fejezi ki. A Béke Világtanács arra bívja fel valamennyi ország békebizottságait, folytassák ós szélesítsék ki az aláírásgyűjtési hadjáratot. A Béke Világtanács arra hív fel minden olyan csoportot, szervezetet és személyt, akinek érdeke a béke megőrzése, hogy együttesen küzdjenek a békeegyezmény megkötéséért.” J\em állok meg 115 százaléknál Levél a Tisxamenti Vixműépítő Vállalat javítóműhelyéből Amikor a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletéi munkafelajánlást tettem, magam és családom boldog jövőjére, a b< kére gondoltam. Gondoltam arra, hogy amíg mi itt békében építhe jiik a szocializmust, koreai testvéreink vérüket áldozva, védelmezi drága, hazájukat az imperialista betolakodókkal szemben. Felesi gemmel és két kicsi fiammal békét akarunk* Nagyobbik fiam hl évés, gépészmérnök akar lenni, én magam állag 820 forintot kere.se, havonta, amiből nagyszerűen élünk. Mindez háború nélkül, béké épitömunkán keresztül lehetséges. Gyermekem nyugodtan tanulhat c én teljesítményem fokozásával még növelhetem keresetemet. Egyszer már átéltem a háború borzalmaitt jónéhány bombázás megéltem és egy esetben már félholtan ástak ki a romok alól. A emberek hamar felednek, de ez az emlék nálam nem merül feledés be. Azért vállaltam teljesítményem 115 százalékra emelését, hoy, ezzel is elősegítem az ötéves terv sikerét, erősítem a béketábori melynek erősségén múlik az új háború kirobbantásának megakadd lyozása. Vállalásomat túlteljesítve, 12S százalékos eredményt értem cl no vember 7. tiszteletére. További sikerek érdekében most újabb fel ajánlásra, készülök. Sztálin elvtárs születésnapjára, december 21 tisz leletére vállalom, hogy teljesítményemet 125 százalékra emelem, Azon leszek, hogy az egész brigád teljesítményét év végére velcn együtt 120 százalékra emelje. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a ver senyszellem kiszélesítésével üzemünkben megszüntessük a verseni kampónyszerűségét és határidő előtt teljesített vállalásainkkal elő segítsük az ötéves terv sikerét. GARAI SÁNDOR, a központi javítóműhely dolgozója A „hidegháború” mesterei és a „meleg- háború” kedvelői által pénzelt nyugati lapok és folyóiratok egyre gyakrabban közölnek mostanában térképeket, amelyek olyan formában ábrázolják a világot, amilyennek azt a gyilkosok látni szeretnék. Ezeken a térképeken az amerikai tengeri és légi támaszpontok láthatók és a tervezett támadások irányát jelző nyilak. Ilyen fekete vonalak szelik át a szovjet haza térségeit; a halálgyárosok vérgőzös ábrándjaiban az amerikai bombázógépek útját jelentik ezek a fekete vonalak. A térképek tanúsága szerint az imperialista embergyülölők a Volga, és a Dnyeper, a DoDyec-medence és az Ural I vidékén, a Kaukázus és a Káspi-tenger környékén akarják leszórni a halál és pusztulás rakományait. Egész Nyugat-Európát egyetlen óriási hídfőnek tekintik. Vérözön- rői, újabb világégésről ábrándoznak. A szovjet emberek és a békeszerető népek már ismerik az ilyen tervek értékét. Hitlernek voltak hasonló térképei; az átkos emlékű fiihrert utánozzák a halálbankárok és haláigyárosok vezérkarai. Kém, a szovjet embereket nem rémítik meg az ilyen ostoba térképek. Nekünk is vannak térképeink; a mi térképeink és a háborús gyújtogatok térképei között azonban lényeges különbség van. A szárazföldeket behálózó amerikai támaszpontok nem tudják megváltoztatni a történelem menetét. A háborús gyújtogatok térképei nem reálisak. A mi térképeink azok, mert ami térképeinken mint terv. szerepel, mind valósággá válik. így volt eddig és így lesz ezután is. Rárajzolták a térképre a Balti—Fehér-tengeri csatorna merész vonalát s a csatornán rövidesen megindultak az első hajók. Fejűnkbe vettük, hogy összekötjük a fővárost a Volgával: ez a csatorna is elkészült. Megtelt vízzel az újonnan létesített moszkvai tenger, üzembe helyeztük az ugilcsi és scser- bakovi vízierőmüvet is. Moszkva környékén már pompás yachtok vitorláit dagasztja a szél s csodás gőzösök indulnak fővárosunkból a volgai kikötők felé. Szenet bányászunk a Pecsora mentén, gazdagon ontják a „folyékony aranyat” a volgumentl olajme- zök, fémet .olvasztunk Közép-Ázsiában és túl a Kaukázuson. S ezzel a gazdagsággal együtt átalakítjuk országunk egész életét. Itt fekszik előttem kiterítve a természetátalakítás nagy terveinek térképe, amely megdobogtatja szívünket. Ezt a tervet roppant lángelme; a mi szeretett Sztálinunk gondolta ki s mi, szovjet emberek, ezt a tervet meg is valósítjuk. Ml nem ismerünk lehetetlent! Sztálin lángelméje rajzolta meg ezt a térképet is, s ahogy nézzük, meglátjuk rajta a mi ragyogó holnapunkat. Régi dicsőségéhez méltó sors vár a nagy orosz folyóra: a Volgára, ötszáz kilométer hosszú és negyven kilométer széles lesz a kujbisevi tenger, a sztálingrádi tenger medencéje pedig ötszáz kilométer hosszúságban és huszonöt kilométer szélességben épül. A Volga hátán körülbelül negyvenszerte több terhet lehet szállítani, mint a legnagyobb vasúti fővonalon. A kujbisevi és sztálingrádi vízierűmfivebnek nem lesz párja a világon. Együttes energia- termelésük túlszárnyalja majd Olaszország, A BÉKE ÉS ALKOTÁS TÉRKÉPE Svájc és Svédország villanytelepeinek ösz- szes energiatermelését. Az amerikaiak által agyonreklámozott Grand-Cooly vízierőmü építkezése már 20 év óta folyik és máig sem fejezték be teljesen. Negyven év óta dicsekednek a Boulder-Dam-i erőmüvei, de ennek építése sincs még befejezve. Ezzel szemben a kujbisevi vízi erőmű már 1955-ben eléri teljes teljesítőképességét, a 2 millió kilowattot.” A Volga-mellék óriási területeinek át-1", alakítása széles fronton folyik. A folyók és vízválasztók mentén hatalmas erdősávok hálózzák majd be az egész vidéket és felfogják a középázsiai száraz szeleket. Az erdő- sávültetés 15 éves tervének egyötöd részét már teljesítettük. Nagy öntözési rendszer itatja majd a szárpinszki síkság, a Feketeföld és a Nogoj-sztyeppe kiszáradt földjét. Sztálingrád és Kalács között 101 kilométer hosszú szakaszon még ebben az évtx megépül a volga—doni csatorna és ezz már öt tenger: a Fehér-, Balti-, Kdsp, Azovi- és Fekete-tenger között lesz közve len viziút. A Dnyeper alsó folyásánál me; épül a kahovkai vízierőmű, ahonnan „vő erek” táplálják majd vízzel Ukrajna dé részeit, amelyeket 62 esztendőből 22 kegye len szárazsággal sújtott. A kahovkai és rnc Iccsnajai víztárolókban közel 21 milliár köbméter vizet lehet tartalékolni majd. Turkménia sivatagában a világ légim: szabb csatornája épül. Az 1100 kilotuétr hosszúságú csatornán három vízierőmü lét< sül. A fenséges sztálini ötéves tervek végre hajtása felbecsülhetetlen áldást jelent máj a népnek. Dél-Ukrajna aszálysújtotta vidí kein állandóan 30—35 mázsás gabonatel mést és 90 mázsás szőlő- és gyümölcstermés lehet majd betakarítani egy-egy hektárró) A Nílus világszerte ismert öntözőrendszeri', nél tfsszertc nagyobb lesz a szovjet öntöző rendszer. Turkménldban évenként Icát szí: lesz bö termés, a gyapot vetésterülete felül múlja az egyiptomit is. Az újonnan öntöző, alá vett területek búzatermése több lesz i kanadainál, kétszeresen meghaladja Fran eiaország é-s négyszeresen Argentina termés hozamát. Egyedül a Káspi-tenger mellékéi IS millió hektárnyi földet öntözünk; ez c terület nagyobb, mint Belgium, Hollandia ói Dánia területe együttvéve. Az agresszorok térképein a légikalózok bombázóegységeinek útját jelző vonalak gyit kos pókhálóra emlékeztetnek, a szovjet ’öntözőcsatornák, villanyvezetékek, új utak és erdősávok vonalai a mi térképeinken a vérerek hálózatához hasonlítanak, amely új életerővel táplálja a szovjet haza népéit. A nép ereje — az alkotás. A nép ereje a ragyogó, boldog jövő. Ha egy népnek ilyen jövője van, akkor az a nép légy őz he- tetlem A jövendő hív bennünket örömteljes munkára. Erről a jövőről ábrándoztunk a véres harcok napjaiban, amikor harcosaink: a szovjet esztergályosok, traktorvezetők, kő- művesek, betonozok, ácsok, kolhozparasztok, pedagógusok ós mérnökök, az alkotó munka emberei pusztították a hitlerista megszállókat. Katonáink és tisztjeink leveleiből min- dig ki lehetett olvasni, milyen szenvedélyesen vágyódtak az alkotásra, a munkára, n békés építésre. Ezek nem voltak csupán álmok. Az alkotásra született szovjet emberek megértették, hogy a hitleri Németország és az imperialista Japán szétzúzása után olyan építéshez kezdünk, amilyenről eddig egyetlen nemzedék sem álmodhatott. Csak rá kell nézni a természetdtalakitüs nagy sztálini terveinek térképére, s meggyőződhetünk róla, hogy a szovjet emberek saját kezükkel változtatják ragyogó valósággá álmaikat. Ezért bízunk önmagunkban, ezért nem lehet megingatni bennünket. Ezért vagyunk vidámak és nyugodtak. Ezért fogadjuk megvető mosollyal az agresszorok terveit és térképeit, amelyek csupán tehetetlen dühükről tanúskodnak. Gyalázatos térképeik a történelem szemétdombjára kerülnek. A ml becsületes térképünk a biztos győzelemhez vezet bennünket. Részletek Anatuli- ftzuror cikkéből
