Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-09 / 261. szám

1951 november 9. péntek. NÉPLAP 3 PART ÉS PARTÉPITÉS A pártvezetőségek újjáválasztísának tapasztalatai a nyírbátori járásban Ötvenéves Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára A nyírbátori Járási Pártbizottság helyesen értette meg a Kongresszus útmutatását; a feladatok sikeres végrehajtása érdekében meg kell erősíteni pártszervezeteinket, első­sorban a falun. A pártvezetöségek újjá válasz tásának sikeres munkája nagymértékben hozzájárul pártszer­vezeteink megerősödéséhez. A Járá­si Pártbizottság nagy gonddal lá­tott hozzá az újjáválasztások előkészítéséhez Az alapszervi titkárok számára tar­tott értekezletek után valamennyi pártszervezeténél vezetőségi üléseket tartottak s ezen megvitatták a Központi Vezetőség határozatát. Kzekután ossz vezetőségi ülésekre került sor, amelyeken megszabták a tömegszervezetek feladatait Is. A Pártbizottság munkatársai felhív­ták a figyelmet arra: az előkészületeket minde­nütt kísérje a munka meg­javítása, a begyűjtési ered­mények tokozása. A vezetőségi ülések nyomán szerte a járás területén hozzáláttak az egységes népnevelőcsoportok meg­erősítéséhez, a pártcsoportok mun­kájának fellendítéséhez. A népne­velők, pártcsoportbizalmiak nem­csak a párttagokkal ismertették szé­les körben az üjjáválasztás jelentő­ségét, hanem a pártonklvüliek kö­zött is. Ennek eredményeként lelkes felajánlások hangzot­tak el. A nyírbogát! dolgozók elhatározták* hogy az üjjáválasztás napjáig 100 százalékosan tesznek eleget beadási kötelezettségeiknek. A nyírlugosl állami gazdaság dolgozói a betaka­rítás Időbeni befejezését vállalták el, annak ellenére, hogy a gazda­ság nagy íminkáshiánnyal küzdött. A Járási Pártbizottság felismer­te azt, hogy a jó kádermurka alapja a jó politikai agiiáció —mint. azt a Pártépítés legutóbbi száma hangsúlyozza. A jó politikai agitáció fel­kelti a tagság és párton- kívüSiek érdeklődését, fe­lelősségérzetét és ébersé­gét a választásokkal kap­csolatban. A nyírbátori dohánybeváltóban a jelölőbizottság által javasolt Csóka elvtársnőt a tagság nem vúasztot- ta meg, mert mint a felszólalók el­mondották: teljesen elzárkózott a párttagságtól s mint régi vezetőségi tag, annyi fáradságot sem vett ma­gának, hogy a vezetőségi ülésekre eljárjon. Nem méltó a pártvezetősé­gi tisztségre — mondották a felszó­lalók. Az eredményes felvilágosító munka nyomán a párton- kívüií dolgozók is maguké­nak érezték az újjáválasztó taggyűléseket. Múriapőcson például minden dolgo­zót érdekelt: ki lesz vájjon a párt­titkár. S javaslatokat is adtak s egyhangúan javasolták a pártonkí- vültek is a népnevelőkön keresztül ralincsár elvtárs megválasztását. Ugyanakkor a népnevelők vissza tudták verni az ellenséges kísérlete­ket is. Máriapócson történt meg, hogy éppen Palincsár elvtársat pró­bálta az ellenség aljas rágalmakkal befeketíteni, népszerűtlenné tenni. A Járási Pártbizottság rendszeresen értékeli az üjjáválasztás munkáját A rendszeres értékelések lehetővé teszik a hibák gyors, menetközben! kijavítását. A nyírlugosi állami gazda­ság újjáválasztó taggyűlé­sén nem foglalkoztak kellő­képen a termelés kérdésé­vel. A további hibák megelőzésére a Pártbizottság munkatársai felhívták az alapszervezetek figyelmét: a ter­melés tükrében vizsgálják meg egy év munkáját. Hasonlóképpen tör­tént az oktatással való foglalkozás­sal is. A kislétai termelőszövetke­zetben aztán a taggyűlésen felolvas­ták az oktatásban résztvevők ne­veit is, a tagság megvitatta s még két párttagot javasolt á szervezett oktatásban való részvételre. A rend­szeres érlékalés hívta fel a figyel­met arra is, hogy a pártszervezetek önállóságát ne sértse meg Vezetőségi ülésen, amelyen részt- vett a Pártbizottság egy-cgy mun­katársa is, közösen beszélték meg a pártvezetöségi tagok a titkári be­számolót. A Pártbizottság munka­társa különösen figyelt arra. hogy a beszámolók a bírálat és önbírálat jegyében készüljenek pl. Rákosi elv­társ rámutatott: „A~ önkritika most szükségesebb, mint valóim. Kekünk most erősítenünk kell pártunkban az önkritikát, á demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyö­kereinket a tömegekbe és megszün­tessük a tömegektől való elszaka­dás veszélyét". A bírálat és önbírálat szel­lemétől áthatott beszámo­lók élénk vitát váltottak ki. Nyírvasváriban is tevékenyen résztvett a párttaggyülés munkájá­ban a tagság és fontos határozatot fogadott el: „legfontosabb feladat a pártszervezet megerősítése. Minél több dolgozó pa­rasztot kell felvenni a párt­szervezetbe,“ A nyírbátori járás nem áll az elsők között a járások közötti be­gyűjtési versenyben. A tszcs meg­szilárdítások terén Is sok a tenni­való. A lemaradások fő oka, az ed­digi gyenge kddermunka. Éppen ezért tűzte ki {.gyík főfeladatául a Járási Pártbizottság az új vezelőssgekke! való rendszeres foglalkozást A resT'ortelosztúsoknál mindenütt résfctvesznek a Járási Pártbizottság munkatársai a vezetőségi üléseken és ismertetik az egyes pártvezeté­séül tagok feladatait, munkakörét^ Ezentúl: a Pártbizottság elhntá* rozta, hogy a járást körzetekre1 osztják fel. S minden hónapban, minden körzetben a Pártbizottság osztályvezetői értekezletet tartanak a reszortosalcnak. Ugyanakkor a párt- szervezetek munkatervet készítenek, libben is segít a pártbizottság. A munkatervek elkészité* sénél a taggyűlés határoza­taiból indulnak ki a párt­vezetésének. A munkatervek egyes pontjainak végrehajtásáért egy-egy pártvezetö­ségi tag személyesen felelős és felelős azért is, hogy, a feladatok megoldására széleskörű' aktívaháló­zatot szervez. A jó kádermunka ki­indulópontja lesz az eredmények fo­kozásának s a jó káderekkel sike­resen hajtják végre a járás te­rületén is az erős pártszervezetek u falu szocialista átalakításának nagy munkáját. ötven évvel ezelőtt 1901 nov. 8-án szüigtelt Bariádou szegény munkás családból Oheörghlu-Dej elv­társ, a Román Munkáspárt főtitká-; ra, a román dolgozók vezetője. Mái*; gyermekkorában megismerte a1 munkásgyermekek nyomorúságos életét és hamarosan megértette,I hogy a szülői ház nyomorúsággal; és szenvedésekkel teli élete nem-1 csak az ő és családjának a sorsa,' hanem az egész munkásságé, a ki-: zsákmányolt millióké. 11 éves kora óta egyedül kereste meg kenyerét,1 először, mint napszámos, később, mint villanyszerelő inas^ majd, mint villanyszerelő szakmunkás, A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatására a román munkás­osztály is egyre erőteljesebb ii arcot indított jogainak kivívásáért és e, harcokban már ott találjuk a fia­tal Gheorghiu-De.it is. Ítészt vesz a, sztrájkokban. KI sók között lép boa; szakszervezetekbe és főleg az ifjú­ság megszervezésében tűnik ki. Ti­zennyolc éves korában már jelentős szerepe volt a Trotus-völgyl sztráj­kokban. Gheorghiu-Dej a szakszervezeti mozgalomban hamarosan megismer­te és kiismerte a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőket és a szak­szervezeteken belül erős harcot folytatott ezek ellen. 1921-ben megalakult a Kommu­nisták Romániai Pártja. A Párt fokozta a munkásosztály harcát a kizsákmányolok ellen és ebben a harcban Gheorghiu-Dej elvtárs is egyre fontosabb szerepet töltött be. A reakció nem nézte tétlenül a munkásság egyre fokozódó harcát és a pártot 1929 áprilisában felosz­latta és így illegalitásba kényszerí­tette az egységes szakszervezeteket is. Az illegalitás éveiben Gheof- ghiu-Dej elvtárs forradalmi mun­kát végez a vasúti munkások szak­szervezetének keretében és pártsej­teket szervez a vasúti műhelyek­ben. . Az őszi mélyszántás elvég-zésével tetézik begyűjtési eredményeiket a tiszaberceliek A tiszabercelí dolgozó parasztok a nyári munkákban az elsők kö­zölt' voltak a nyíregyházi járás­ban. A tanácsházán díszhelyen van a növényápolás elsőségéért ka­pott vándorzászló. Nemcsak a mun­kák végzésében, de az állam iránti kötelezettség teljesítésében is jó példát mutatnak a tiszaberceliek. Az őszi kapásnövények begyűjtési tervét mindenből 100 százalékon felül teljesítették. A begyűjtési terv jó teljesítői között van Ti- szabercel és ezért rádiót kapott. Nem volt Tiszabercelen könnyű dolog győzelemre vinni a kapás- növények begyűjtését. Támadott az ellenség, özv. Piszkai Józsefné kuldkasszony félrevezetett sok dolgozó parasztot, s nagymennyi­ségű árpa ,,tünt el” a fekete csa­tornán. I Ebből az esetből sokat tanult a pártszervezet és a tanács. SZERVEZETT NÉPNEVELŐ MUNKA Még az őszi betakarítási mun­kák előtt megszervezték az állan­dó területre beosztott népnevelő­hálózatot a pártszervezetnél. A ta­nácsnak gondja volt rá, bogy a népnevelők megismerjék a begyűj­tés törvényeit. A népnevelők az­után a dolgozó parasztok megláto­gatásánál Ismertették a törvényt. A beadási könyvből mindenkinek meg tudták mondani, hogy meny­nyi a kötelező beadása és segítettek kiszámolni a felesleget is. Meg­magyarázták, bogy ‘ a kötelező be­adás teljesítése törvény, amit tel­jesíteni keil. Fedor Sándor, idői Tass Dániel beszéltek az elmúlt világról is, amikor még Okolicsá- nyi Lajos 000 holdon, Orosz End­re 200 holdon, a jászóvári pré- postság C00, a Déri testvérek meg 200 holdon szipolyozták a falu sze­gényeit, nem beszélve a kulákok- ról. akik további párszáz holdon „uralkodtak'’. A népnevelők emlé­keztették *a bercelieket a földogz-. tásra, amikor a falu lakóinak fele kapott földet. A megváltozott, napról napra szépülő életről sok mindent (ráüt­hettek a népnevelők. A tiszai komp, az űj állomás, a kibővített villanyhálózat, a mozi, a rendbe­hozott kutak és a sok munkásnak kenyeret adó téglagyár rendbeho­zatala mind-mind a tiszaberceU dolgozó parasztok életét szépítik és könnyítik meg. Mindezekről be­széltek a népnevelők. így értették meg ifjú Angyal Tamás, Molnár Sándor, Fekete Pál és a többiek, hogy egyre szépülő községüknek is van mit meghálálnia. A népneve­lők mindjárt meg is adták a fele­letet, hogy mit vár az állam a ti szabercell dolgozó parasztoktól. Megemlítették a szabadpiac le­hetőségét is, amit csak a beadási előirányzat teljesítése után érhet el a község. A FALU VEZETŐI ÉH A NÉPNEVELŐK MUTATTAK PÉLDÁT Fedor Sándor, idős Vass Dániel népnevelők neveit éppen úgy ott lehet találni a begyűjtés élenjárói között, mint ifjú Angyal Tamás, Molnár Sándor, Fekete Pál neveit, akik megértették, hogy az állam­tól kapott sok ajándékot a beadás t ül teljesítésével kell meghálálni. A pártszervezet jó munkáját bi­zonyltja az is, hogy a kővetkező napokon már ifjú Angyal Tamás. Molnár Sán­dor, Fekete Pál és a többi jól teljesítő dolgozó paraszt is a népnevelők között volt, Ahol pedig a felvilágosító mun­ka is kevésnek bizonyult, ott A TANÁCS ÉRVÉNYESÍ­TETTE A TÖRVÉNYT. Megtörténtek az első 5 százalékos felemelések, ami után a késleke­dők Is jobbnak látták .teljesíteni beadásukat. A 10 százalékos fel­emelésből már „nem kértek”. így teljesítette burgonyából} kukoricá­ból kötelező beadását Mészáros István, It. Kiss János, Rutkal Jó­zsef, Szilágyi János és többen má­sok is. Vannak azonban Tiszabercelen most is olyanok, akik az első fi­gyelmeztetésekre sem akarták meg­érteni, hogy a beadás teljesítése törvény. Emiatt 30 búzakilogramm kenyérgabona be nem adásáért 60 forint kártérítés fizetésére büntet­ték ifjú Nagy Györgyöt. Vass Sá­muelt 1« forint, H. Kiss Lajost 21-1 forint kártérítés fizetésére kö­telezték a kukoricabeadás nem- teljesítéséért. Gondja volt a pártszervezetnek 'és a tanácsnak, hogy n faluból ne kerüljön ki „görbe úton” egy szem' termény sem. Novűk Györgytől, aki burgonyát akart kivinni a fa­luból, holott kötelezi! beadását sem teljesítette, a feketézésre szánt burgonyát lefoglalták. így aztán a jő népnevelő mun­kával és a törvény szigorú betar­tásával elérték a tiszaberceliek, hogy beadásban a járás elsői közt vannak és jutalomként rádiót kap­tak. Tudják azt a berceli dolgozó pa­rasztok, hogy a rádión kívül még sok mindent fog adni az állam a községnek, mint ahogy adott már eddig is. Vasárnap nyílik meg az új könyvtár, ami arra kötelezi a ti- szaberceli dolgozó parasztokat, hogy ezután is jó munkát végez­zenek. Most az őszi vetés befeje­zése után AZ ŐSZI MÉLY SZÁNTÁST, AN Gondja van erre is a pártszer­vezetnek és a tanácsnak. Az ál­landó területre beosztott népneve­lők megmagyarázzák a mély, 23— 24 centis szántás előnyét a dolgo­zó parasztoknak. A tanác-s mező­gazdasági állandó bizottsága és a mezőőrök pedig ellenőrzik a határt és buzdítják a késlekedőket. A Párt egyre felelősségteljesebb feladatokkal bízza meg Gheorghiu- IH\i;. ő készíti elő; 1932-ben a vas­úti munkásság harcát az ország fasizátása eilen, 1933 február 14-én Gbeorghin- Dejt letartóztatták. A hadbíróság előtt igazi forradalmárhoz méltóan viselkedett. Gheorghiu-Dej elvtár­sat 12 évi kényszermunkára ítél­ték. Az ítélet nemcsak Romániában. hanem a munkások közölt világ­szerte mérhetetlen felháborodást kel­tett. A fogságban nem tűrt meg, kőt a üoftaní börtönben a többi le­tartóztatottakkal együtt, igen ko­moly pártsejtet létesítettek és ál­landó összeköttetést tartottak fenn a többi börtönben, valamint az or­szágban lévő pártsejtekkel. Később Gheörghiu-Doj elv társ megjárta a karánsebesi börtönt, majd 1943-ban a targuji gyüjtőtá- borba került. A gyiijtőtábofbá zárt párt vezetők elhatározták, hogy fegyveres harci csoportokat alakí­tanak. Megteremtették a kapcsola­tot a szabadlábon lévő pártbű ká­derekkel. 1944 augusztusában Gheorgiu-Dej elvtárs megszökött a gy 11 jtőtáborból és átvette a felsza­badító harc vezetését. Augusztus 23 után, amikor a háború okozta romokat és dúláso- 'kát, a gazdasági zűrzavar, az In­fláció, a kapitalisták szabotázsa, a terrorista bandák felforgató reak­ciója, a monarchia, a burzsoá pártok és a jobboldali szociáldemokrácia dühödt ellenállása tetézte, Gheor. ghiit-Dej elvtúrssal az élen, a párt bátran szembeszállt a reakció min­den kísérletével. 1940 októberében tartotta meg a Román Kommunista Párt országos konferenciáját. A konferencia titán a Központi Bizottság plenáris ülése Gheorghiu-Dej elvtársat a Párt Központi Bizottságának főtitkárává választotta. E funkcióját Gheor­ghiu-Dej elvtárs azóta is betölti. ötvenedik születésnapján a ma­gyar dolgozók is szerettei köszöntik a román nép vezetőjét, Gh. Gheor­ghiu-Dej elvtársat. Értékes jutalmai kapnak a szabolcs-szatmári utiörők Megyénk úttörőcsapatai lelkes munkával igyekszenek kivenni ré­szüket abból a munkából, amellyel boldog jövőt formál számukra a dolgozó nép. A mákgubógyüjtésnél igen saép eredményeket értek el, kiérdemelték, hogy jutalmazás to kintetében, a megye másodikként szerepeljen. « Ezért u Megyei Úttörő Központ jutalmul 3.006 forintos vándor- könyvtárat kap. A kántorjánosi úttörőcsapat 500, a géberjénl úttö­rőcsapat 400. a hodászi úttörőcsa­pat 350. az ökörltófülpösi úttörő csapat 200, az újkenéz! úttörőcsa­pat 150, a kótaji úttörőcsapat 150, a lőnyal úttörőcsapat, a tornyospál- cai, kemecset és nyírbogdányl út­törőcsapatok 100—1UU forintos ju­talomért bármilyen sportfelszerelé­si tárgyat vásárolhatnak a sport- szaküzletben. Az egyéni mákgubóbegyüjtésl ver­senyben kitűnt úttörők külön jutal­mat kapnak. így Bíró Zuzsánnn jármi, Imre Lajos kocsordi, Kozma József nagyecsedi úttörők teljes üt- törőfelszerelést, Pintye László nagy­ecsedi, Árvái József nyíregyházi út­törők fél úttörőfelszerelést kapnak jutalmul. Ugyancsak jutalomban részesül­nek azok a földmüvesszövetkezeti, terményfelvásárlók, illetve mákgu­bóbegy iijtési felelősök, akik jól dol­goztak a mákgubóbegyüjtés sike­réért. Így Kovács Pál Ibránybau 400, Varga Ignác Tarpán 200, Papp Ferenc Nyirderzsen és Varga And­rás Panyolán 150—150, Pilcsák Gé­za Mezőladánybnn és Nagy Imre Tyúkodon 100—100 forint pénzju­talmat kapnak, nem ^ mozgósít minden tag­gyűlés az osztályharcra, nem mélyíti el az ellenség iránti gyűlöletet. Ez annál is súlyosabb hiba volt, mert egyes tanácsok is opportunista módon viselkedtek a begyűjtésnél a kutákokkal szemben, különöskép­pen Nyirgyulajon, Hiba volt, hogy a titkár elvtársak általában beszél­tek : „az osztályharc éleződik” — azonban nem mutattak rá a falu­beli kulákok gaztetteire. Nem mu­tattak rá: a kulákok. a háborús gyújtogatok belső ügynökei. Több helyen tapasztalták még a Járási Pártbizottság munkatársai, hogy nem. mutatják be kellőképpen a Szovjetunió hatalmas eredmé­nyeit, nem beszélnek a kommuniz­mus nagyszabású építkezéseiről s arról, hogy o Szovjetunió a békettí- bor hatalmas bástyája. A népi de­mokráciákkal sem foglalkoznak kel­lőképpen s különösképpen hiba. hogy határszéli községeink péirttit- kárai nem beszéltek a Román NépköztdnmstSg eredményeiről. Mindezeket a hibákat a rendszeres sllenőrzés és értékelés felfedte s így menetközben javíthat rajtuk a Járási Pártbizottság. A Pártbizottság segítséget nyújtott a titkári beszámo­lók összeállításához, izonban vigyázott arra, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom