Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-07 / 260. szám
6 NÉPE AP 1951 novembe» 7. szerda. A MULT NYOMORA... ' Az alábbi részlet a fénveslitkei szegényparasztok leveléből való, amelvet 189S márciusában írtak: ........A cselédek konvenció® levelében ióminöségü gabona és búza kiadása van megállapítva s ennek dacára a gazdák és uradalmak a szol- gálmányt vagy rostaaljával. vagypedig a gabona helyett tengerivel elégítik ki. Aiz egv holdban kikötött konvencios föld 800 öllel adatik ki. A lakásért a cselédasszonyok 40 napot tartoznak a gazda házánál leszolgálni és pedig sokszor a leg- nagvobb keresetet biztosító dologidőben. Ha pedig mindezen visszaélésekért panaszt emelnek a cselédek, őket az azonnali elbocsátással és kirakással fenvegetík meg. Ha a cselédass.zo- nvok elmulasztják a kirendelt napi szolgálatot, a cselédek béréből a legmagasabb napszámbért fogják ki... “ A kékcseiek ugyanebben az időszakban a következőket írták többek között: ..... A tengerigóréra, amelynek szintén a felesé, vagv harmadosé kell lennie, ki van mondva: senki hozzá -ne nvulion, mert különben azzal fog megbüntetödni, hogv jövőre semmi földet nem fog kapni ... Még itt sincs vége, mert a szegénvnép, akinek sem tűzifája, sem szalmája semoedig pénze nincs, mivel valami tüzelnivalót vehessen kénytelen a multnvári tengerigóré szedéséhez fogni. Ez ismét csak tigv engedtetik meg, ha az illető a földcsuraságnál jó rá- rovott napszámot tölt..." Dven volt a dolgozó parasztok sorsa az urak országában, ilven volt a Horthv-bitangok idején a ..hárommillió koldus" országában. Éhség és nvomor, m.unkanélküliség, árverés, csendőr .. . ezeknek sötét ámvai tartották rémületben a dolgozó parasztokat, legyenek azok cselédek, egykét holdasok, vagv ■akár középparasztok is Az elszegényedés, a tönkremenés fenyegető lehetősége mindúntalan ott ólálkodott otthonuk küszöbén. Nagv volt a nép nyomora, szenvedése. Am a Nagv Októberi Szocialista Forradalom szülte hős Szovjet Hadsereg elhozta hazánk földiére a szabadságot s megteremtette a fel- emelkedés lehetőségét. Dolgozó parasztjaink soha el nem múló hálával és szeretettel gondolnak a hős szovjet népre, Október népére! Sxtyepán Scsipaesor; A halhatatlan dátum Mintha tegnap lett volna... hallom zúgását a balti szeleknek s az Aurórán az ágyúk hangját: jelt adnak a történelemnek. Hó és eső egymást kavarva szakadt, de lobogtak, de égtek, az éj tüzei és azóta minclen'év szivében ott égnek! Kiült az ostrom, golyótépett falakkal kilépett a lángból a Téli Palota — egy ország lépett ki akkor a homályból! Az a perc a Szmolnij termében! A végső győzelemnek perce! Mint hírhozó madarak szálltak a sapkák, föl, a mennyezetre! S aztán víg torkokból a hurrá! Nőtt dübörögve és zuhogva — Lenin keze az emelvényről kinyúlt jövendő századokba! így szállt a hajnalba Planétánk, jövendőnk fényes hajnalába, — s az első ötesztendős tervet Sztálin talán már akkor látta... A BOLDOG JELEN... Ma, a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulóján sokminden eszébe jut az embernek. Legszebb és legmaradóbb emlékei. Életem legszebb, legemlékezetesebb napjai közé tartoznak azok, amikor a Vörös Hadsereg soraiban harcoltam annakidején az Októberi Forradalom győzelméért. Először hadifogoly voltam sok katonatársammal együtt egy földbirtokos földjén. Több mint 1000 holdja volt. Látjuk ám egyszer, hogy az urc- ság nagysebesen csomagol, szedi a sátorfáját és szélvésznél is gyorsabban elutazik. És néhány nap múlva megérkezett hozzánk a Vörös Hadsereg. Sokan álltunk a hős munkások és parasztok soraiba. Aztán hazajöttünk. Úgy gondoltuk, nálunk is felosztjuk a földet, Erre azonban csak később, 1945-ben került sor, amikor a Vörös Hadsereg újra meglátogatott bennünket, magyar dolgozó parasztokat és elhozta számunkra a szabadságot és a földet, a ió életet. Mindezek után érthető, hogy nemcsak beadási kötelezettségemet teljesítem. hanem bőven adtam be mindenből „C“ jegyre is. így ünnepelek a mai napon. És szeretném felhívni minderre dolgozó paraszttársaim figyelmét is, Különösképen Lőrincz Gábor és Kolozsi Bertalan figyelmét. Gyermekeik állásban vannak s az ö életük is százszorosán jobb, mint a múltban volt. Mégsem teljesítették beadási kötelezettségüket. Az nagy Szégyen, hogy ezen az ünnepen ilyenről kelljen írni. Nagy szégyen, hogv a községünkben akadtak még olyan dolgozó parasztok, akik nem viselkednek becsületesen. S ráadásul Kolozsi Bertalan, a pártszervezet elnöke. Ä párttagok bizalommal adták rá szavazatukat annakidején s ő visszaél a bizalommal, ha nem teljesíti az állam iránti kötelességét. Fogadjuk meg mi szabad, jobb életet élő dolgozó parasztok, ezen a napon, hogy beadási kötelezettségeink maradéktalan teljesítésével járulunk hozzá a még jobb élet megtermeléséhez. , Az állam ma valóban a mi államunk. A törvénvt mi hozzuk, a nép. S mi, volt vöröskatonák azt tanultuk meg a nehéz harcokban, hogv azokkal szigorúan kell bánni, akik nem tartják be a nép törvényét. Én helyesnek tartom azt, hogv mindazokkal szemben szigorúan járjon el az állam, akik nem teljesítik kötelességüket! CSÓHÁN GÁBOR otholdas jánai dolgozó paraszt. Az Aurora a Aéváa Irtás Baliser, ax „Aurora“ cirkáló politikai bixtosa — Elvtársak! A munkások és parasztok , forradalma, melynek szükségességét a bolsevikok állandóan hangoztatták, végbement! — jelentette be Lenin. Az „Auroráról” leadott sortüz új korszak, a A agy Októberi Bzo- ialisla forradalom korszakának kezdetét adta hírül. Ezért vonat fel a legendáshírű cirkáló minden évben, az Októberi Forradalom, évfordulóján a Ad vá ra. Hány esztendő múlt el azóta, de gyűlhet, nőhet év az évre, minél távolabb az az éjjel, annál tündöklőbb lesz a fénye! Mintha tegnap lett volna. .. hallom zúgását a balti szeleknek s az Aurórán az ágyúk hangját: jelt adnak a történelemnek! (Zclk Zoltán fordítása.) Éljen a szovjet és magyar nép örök barátsága! A Nagy Október előestéjén.., ion OKTÓBER 7-É.V Lenin visszatért 1‘étcr várra. Másnap találkozott Sztálinnal. Fogy órát töltöttek ismét együtt. Sztálin beszámolt Vlagyimir iljicsnelc a felkelés előkészületeiről. Október 10 én este, háromhónapi szünet után, először ment cl Lenin te Párt Központi Bizottságának ülésére. A néhány járókelő közül, akik azon az estén a Karpovka-folyó partján ödongtek, aligha lűltc egy is, hogy a 12. számú házban bolsevik-gyűlés folyik, amelynek éppen most elfogadott határozata megváltoztatja az emberiség egész történelmet. Lenin a szoba sarkában ült, kis asztalnál, a kályha mellett. Ősz parókát viselt, mint mindig ezekben a napokban. Mellette ült Sztálin és Bzvcrdlov. Ekkor felszólalt Lenin és megkezdte beszedet. Csodálatos beszed volt. MINT HADVEZÉR a döntő ütközet előestéjén, úgy mérte fel azokat az erőket, amelyekre a bok& vikok támaszkodhattak. Elmondta., hogyan kel a népi erőket eloszlani, hol kell bevetni a, küzdelembe, hogy a. győzelem kivívható legyen. Forradalmár hadvezér és tanító beszéde volt ez. Lenin beszélt és mindenkinek az volt az érzése, hogy nem egy ember hangját hullják, hanem egy sokmilliós nép szív- verését, s azon át legmélyebb vágyait, törhetetlen akaratát. A Központi Bizottság egyetértett Leninnel: ütött a felkelés órája,. Mégis akadtak ketten, akik fel-szó- laltak Lenin terve ellen. A két gyáva áruló: Zinovjev és Köményén volt. Ezek az emberek csupán megjátszották a forradalmárt, val/ijds- ban a kapitalisták titkos segítőtársai voltak. — Várni kell a, felkeléssel! — ismételte Zinovjev és Kavnenyev. Lenin és Bztálin visszautasította az árulók ellenvetéseit, A Központi Bizottság Lenin javaslatát, fogadta el. ÉJFÉLRE JÁRT AZ IDŐ, amikor Lenin, Sztálin és több mds elv- társ beszéde után bezárták az ülést és a Központi Bizottság tagjai egyen kén t szétoszlottak, Odakünn még zuhogott az eső, ugyanolyan hideg és sötét volt, mint annakelötte. Köröskörül senki, egy ablakból sem, szűrődött ki fény, mindenki aludt. Senki sem tudta sem a, városban, sem bárhol a világon, hogy a bolsevikok az éjjel elhatározták a. felkelést és megnyitották az emberiség történelmének legdöntőbb fejezetét, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG legközelebbi ütésén — október 16-án — megállapították a felkelés időpontját. A felkelés vezetésére, pártközpontot véilasztottak Sztálinnal qz éten. Tagjai között volt Szvcrdlov, Dzser- zsinszkij cs Urickij. A Pártközpont lett a Pétervári Tanács forradalmi hdrei bizottságának vezető szerve, A forradalmi harci bizottságnak kellett megvalósítani a bolsevikok által elfogadott felkelési tervet, ez a bizottság irányította a mozgalmat. (Részlet Száveljcv: „Roham . a Téli Palota ellen” c. könyvéből.) Ji/f ináén évben — a Nagy Ok- tóberi Szocialista, Forrada- ; tóm évfordulójának előestéjén — & megjelenik a Néva folyóté a hires c „Aurora” cirkáló. Rendesen’ a j tirnidt főhadnagyról elncvézcU hid előtt vet horgonyt. Ezcii a he- i Igen állott a cirkáló 1017 öklébe- , rónék nevezetes éjszakáján, ami- 1 kor ágyúi torkát a Téli Palotának irányította. , ( Noha 54 esztendő telt el a Nagy 1 Forradalom napja óta, mégis élén- \ ken emlékszem m,ég a történelmi éjszaka minden eseményére. Minden órában újabb híreket kaptunk: t, a tiszti iskolások barrikádot emeltek... a forradalmárok elfoglalták a balti állomást és a telefonközpontot... helyredlHtot- tdk a postaforgalmat ... bevették a bankot. .. Este egy összekötő érkezett a hajóra, akit Babin, a szárazföldi különítmény parancsnoka küldött. — Biztos elvtárs, nemsokára megkezdődik a roham — jelentette. A forradalmi bizottság hírnököt küldött osztagunkhoz, azzal az utasítással, hogy továbbítsa Lenin parancsát. Ha. az ideiglenes kor mőmy estig nem adja meg magát, a Petropavlovszk erődből jelzőrakétát Wnek a magasba és egy ágyúlövést adnak le. Ez lesz a jel a támadásra. A jeladás után az „Aurora” azonnal riasztó ögyvbr vést ad le, a Téli Palotára. Ha a tiszti iskolások ellenállnak, egy ne gyedórára rá megkezdődik a harc. A távolból robbanás Hallatszott, A vaksötétben igyekeztünk kivenni a Petropavlovszk óriáserőd körvonalait. Eltelt egy óra ... utána a második is... égre szik ráeső tört fel a ' magasba és megvilágította az erődöt. Azonnal utána megjelent a jelzőrakéta is. Az erődítmény ágyúi megdördültek. Most rajtunk volt a sor. A szélső ágyúkat Ognyev kezelte. Fülsiketítőén robbant a lövedék. A Téti, Palota elleni támadás részleteit később Bobin, az „Aurora” szárazföldi osztagának parancsnoka beszélte el. — Mikor elhangzóit, az első ágyúlövés az „Auroráról” — meséiig Babin —, a tiszti iskolások megtorpantak, A vörösgárdisták osztagai megtörték a tiszti iskolások ellenállását s nagy erővel vetették magukat a Téli Palotára. 2F" őzben a Szmolníjban tnea- nyílt a szovjetek második Bsszoroszországi kongresszusa.
