Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-29 / 278. szám
NÉPLAP í9.íl novainbcr 29. csütörtök Adjanak nagyobb segítséget tanácsaink a Szabad Föld Téli Esték munkájához A falu régi kulturális elmaradottságának felszámolásában komoly szerep jutott az évről-évre megszervezett Szabad Föld Téli Este előadásainak. Az őszi nagy dologidő befejeztével megyénkben is megszervezték az előadásokat, amelyek az utolsó négy esztendő alatt olyan szorosan hozzánőttek a falu téli életéhez. Dolgozd parasztságunk komoly érdeklődéssel várta, hogy az eddigiekhez hasonlóau ezeken az előadásokon bővíthesse politikai, szakmai és kulturális ismereteit. Saját tapasztalataikból győződtek meg már eddig, hogy milyen értékes gyakorlati segítséget nyújtottak számára többek közt, a fejlett agrotechnikát ismertető előadások, amelyeknek eredményét nem egy helyen bizonyították a magasabb terméseredmények. Érdeklődéssel hallgatták a béketábor népeinek harcát, a nagy szovjet nép eredményeit a kommunizmus építésének útján és lelkes örömmel fogadták a népünk történetéről, hőseink életéről szóló előadásokat. Az eddigi tapasztalatok alapján új módszert vezettek be a SZEXE, előadások rendezésénél. Az előadások programját nagyobbrészt a községek népművelési bizottságai állítják össze a pártszervezet és tanács vezetőinek segítségével a helybeli dolgozó parasztság kívánságainak, szükségleteinek megfelelően. A helyi népművelési ügyvezető és bizottság akkor végez jó munkát, ha minél nagyobb mértékben teret biztosit a SZFTE. előadásain megjelenő dolgozók ki- vdnsdgainak, hogy a rendelkezésre álló előadásvázlatok közül kiválaszthassák a nekik tetszőket. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnagyobb érdeklődés a természettudományos előadások iránt nyilvánul meg. Megyénk 150 községében heten- kint 250 SZFTE. előadást tervez-' tek, ami havonta 1000 előadást jelent. Az eddigi jelentések alapján komoly érdeklődést lehet tapasztalni az egyes előadásokon. Az első két előadás után beérkezett jelentésekből az tűnik ki, hogy az előadások átlagos látogatottsága már most magasabb a múl térinél. Átlagosan 119-en vettek részt az előadásokon és ami külön örvendetes jelenség: a látogatók mintegy i0 százaléka nőkből tevődik, össze. Megnőtt a dolgozó parasztok érdeklődése. A hallgatóság főbb, mint kétharmada kis- és középparaszt. Az eddigi jó tapasztalatokon okulva legtöbb helyen kultúrműsor egészíti ki az előadást. Balkányban például a község hét kultúresoport- ja állandóan verseng, hogy melyikük lép fel a SZFTE. keretében és nem egy alkalommal a szomszédos Szakolyba is átmennek vendégszerepelni. A kísérő műsor is nagyban fokozza az érdeklődést és ez az egyik magyarázata, hogy Balkányban 3—100-an látogatják az előadásokat. A baktai járás több községében bábjáték előadásokkal színesítik a műsort. ívem lehet azonban általánosítani ezt a képet. Sok még a hiba és ez nagyrészben a pártszervezetek és a tanács megnemértésén múlik. A pártszervezetek vezetői és népnevelői nem adják még meg a megfelelő segítséget az előadások előkészítéséhez és főképpen nem ellenőrzik <z tanácsok és a népművelési bizottságok munkáját. A multévihez hasonló hiba mutatkozik még a megyei tanács népművelési osztályán, melynek tagjai csak a beküldött jelentésekre támaszkodnak és igen kevés személyes tapasztalattal rendelkeznek. Gyökeres változás szükséges ezen a téren és ez remélhetőleg be is következik a rövidesen munkába- kezdő megyei és járási kulturális ellenőrző brigádokkal. Még súlyosabb a hiba egyes .járási tanácsoknál Népművelési előadó ugyan van minden járásnál, azonban például a nyíregyházi, vagy vásárosnamén.vt járásban idejüknek csak kis részét töltik tulajdonképpeni feladatukkal. A nyíregyházi járási népművelési előadó, Hajnal elvtárs például azzal a jelszóval, hogy ,, a begyűjtés központi feladat’, december 15-ig, csak a begyűjtéssel foglalkozik. így aztán nem csodálatos, hogy 12 község helyett, mindössze 6 községben kezdték meg a SZFTE. előadásait, ds ezek menetéről sincs pontos képe Hajnal elvtársnak. A vásárosnaményl tanácsnál hasonló a helyzet. Napok óta 60 jelentést vár Kis elvtársra a járás községeiből, de „nincs ideje népművelési ügyekkel foglalkozni'’. E két .elrettentő példának” felhozott járási tanács vezetői is hangoztatják a kulturforradalom jelentőségét, de édeskeveset segítik előre ilyen módion, ha nem biztosítják a népművelési előadóknak a jó munka lehetőségét és nem hívják fel a helyi tanácsok figyelmét. Fjfehértón például háromszor hirdették meg a SZFTE. előadást, de mindháromszor sikertelenül, mert a pártszervezet sem hívta fel erre a figyelmet és maga a tanács sem tett semmit a siker érdekében. A tanács vb. még a tanácstagok figyelmét sem hívta fel az előadásra, pedig Vjfehértón igencsak elkelne a felvilágosító munkár nak ez a hatásos formája. Példát vehetnének a bu.iiaktól, akik valósággal kikövetelték a SZFTE. rendezését és a távoli tanyákról Is bejárnak meghallgatására. A pártszervezet támogatásával, legyenek azon a tanácsok és tömegszervezetek vezetői, hogy jó felvilágosító munkával a dolgozó parasztság újabb és újabb tömegei vegyenek részt a SZFTE. előadásain. Az előadói munkaközösségek támogatásával és ellenőrzésével biztosítsák az előadások megfelelő színvonalát, hogy az mtnél közelebb jusson a halgatósághoz. A téli időt felhasználva, egyre több dolgozó paraszt gyarapíthatja így ismereteit és végezheti eredményesebben mindennapi munkáját. Uj munkamódszereket tanulnak a brigádvezető traktoristák a nagykállói iskolán A hálószobát hangos zsivaj töt- főtte be. Az idő már fél tízre járt, de alvásra még senki sem gondolt. A hallgatók az elmúlt nap eseményeiről beszélgettek. Ilyenkor szokták megtárgyalni, ki mit szólt a- anyaghoz az előadás alatt, s milyen volt a hozzászólás. Meg aztán Előhántoló» ekével hagy László, a gulácsi gépállomás traktoristája veszi át a szót. Azt mondja el. hogy miképpen járt ói egyik brígddvezctóvel, Szabó Zsigával. — Találkoztam vele, amikor otthon voltam. Megkérdezte, mit tanulunk az Iskolán. Elmondom neki, hogy a gépekről, a munkaszervezésről, meg még számtant is tanulunk, „Na — azt mondja — ezért kár volt elmenni az iskolára, ezt itthon is meg lehetett volna tanulni”, Ez mm igaz — vágtam vissza —- mert például itthon én sem hittem, hogy az előhántoló ekével könnyebben lehet szántani. Ki kell haszni A szobában lévők figyelmesen hallgatták Vagy Lászlót. Ilikor befejezte, helyeslőén bólogattak. Bizony, még sok baj van a régimódi, gondolkazdsüakkal, s ha hazamén- nek, erősen a sarkukra kell. állni hogy elhitessék: érdemes új módon, a szovjet tapasztalatok szeműt d*lgosni. Szalma Sándor el- gtndolkozva mondja: „Híg ide nem jöttem, abban a hitben voltam, hogy egy ekével is kihasználjuk at legtöbbször arról folyik a szó, hogy milyen otthon a, munka a gépállomáson, javult-e, vagy romlott, amióta eljöttek. De leginkább tervezgetni szoktak: mit fognak csinálni, h-a hazamennek s mint brigádvezetők, mit tesznek, hogy a munka megjavuljon. könnyebb a szántás Erre csak az iskolán jöttem rá, amikor bebizonyították, hogy így van. „Na és most már elhiszed! — kérdezte — nekem ugyan hiába mondaná valaki’’. Én sem hittem először, de mikor szántás közben láttam, amikor előhántoló nélkül alig bírta a traktor az ekét egyes sebességben, előhántolóval még kettesben is ment, akkor elhittem. Ezt igy szépen megmagyaráztam neki, meg azt is, hogy miért köny- nyebb, mert megoszlik az erő. De nem tudtam meggyőzni, non hitié el. De ha hazamegyek, kiviszem egy géphez s ott fogom megmutatni, hogy nekem van igazam. tini a gépeket gépet. Csak most látom, hogy a gépkapcsolások, egész sorozatával lehet gazdaságosan kihasználni a traktort. Például, ha az eke után tárcsát akasztunk, vagy valami Igen más munkagépet, így tökéletesen megművelhetjük a földet. Vagy teszem azt: a vetőgé.p után még egy műirágyaszóró gépel Is kfp* csolunk. Jó ez azért is, mert nem tréfál meg bennünket al időjárás, Ha például ma vetünk, s csak másnapra tervezzük a. műtrágyázást, közben jöhet cső is. Felelősségteljes munka a brigádvezetés Sándor József, demceseri traktoros veszi át a, szót. Én is csak most látom, hogy mi a feladata egy brigddvexetőnek. A brigádveze- tőke.t eddig úgy tekintettem, hogy velük is többen vagyunk a gépál tamáson. Igaz, a bhgáávezetőm Tóth Sándor, olykor két. hétig felém sem nézett. De most látom, milyen felelősségteljes ez a munka. Gépállomásunk az utolsó a megyében. Ha hazamegyek, úgy fogok dolgozni, hogy egyhamar elkerüljünk étről a helyről. A beszélgetést csengő hang szakította, félbe. Tíz óra. Itt. az ide je a lefekvésnek. Néhány perc múlva elcsendesedik minden, csak a jólvégzett munka nyugalmával alvó emberek egyenletes, mély lélckzése hallatszik. Holnap újult erővel fognak a tanuláshoz, hogy még jobban tudjanak dolgozni, ha majd hazamennek. Mi az atommáglya? címmel rendezik meg péntek délután iél hat órakor a „Bérletes előadássorozat“ első előadását a nyíregyházi MSZT székházban. Előadó; dr. Har- tos Béla, A pilieiKPshez való jog- — és amiről a Newyorki „Central Park" beszél A Sz’álini Alkotmány a szovjet haza lakóinak olyan jogokat adott, amelyek nincsenek és nem s lehetnek meg egyetlen kapitalista országban sem. Ilyen például a munka és a pihenés joga. Kapitalista államok munkásainak véleménye a szovjet üdülőkről A kapitalista országokban az alkotmány a gazdagoknak jogot biztosít más ember munkájára. Pihenés tekintetében szintén ki vannak szolgáltatva a munkások a tőkések önkényének. Szavaló riumok, üdülök? Elérhetetlen vágyálmok a munkások számára! „Micsoda gyönyörű hely! — mondotta Hughes Godds, a skót bányászküldöttség tagja, amikor a Szovjetunióban ellátogatott az egyik munkdsüdülőbe. — Meg kell mondanom: egész életemben nem láttam ehhez hasonlót. Ilyen üdülőket csak olyan országban lehet a dolgozók számára építeni, mint a Szovjetunió, ahol az ipar a nép érdekeit szolgálja”. De hasonlóképpen nyilatkozott 1951 májusában az amerikai szakszervezeti küldöttség is. A küldöttség vezetője a többi között kijelentette: ,Szocsiban valóságos munkásparadicsomot láttunk”. Reménytelen emberek a Central Parkban G. Iiásszagyin tollából az „amerikai életformára” jellemző tudósítás jelent meg az „Ogonyok" egyik számában. A tudósítást a következőkben közöljük. A Hetedik Aveune a Central Parkba torkollik. Ennek a newyorki parknak nagyon rossz híre van. Mihelyt sötétedni kezd, mindenki menekül a park környékéről is. Itt, a nyolcmil- liós város közepén, mindennapos a vetkőztetés, a rablás, a gyilkosság. Egyszer én is elmentem a Central Parkba. Reggel hét óra volt. A sétányokat szegélyező hosszú fapadokon tucatjával ültek és feküdtek a munkanélküli és hajléktalan emberek. Voltak itt fehérek és négerek, fiatalok és öregek . Valamennyien reményüket vesztett emberek. Az egyik pádon húszéves fiatalember aludt. Nadrágja „néhai“, fehér trikója piszkos volt és rongyos. Szakadt cipőjéből kikandikáltak meztelen lábujjai. Az „amerikai élctíorma“ vitte ezt az íijút a hírhedt newyorki park padjára. Hamarosan megjelentek az állatvédő egyesület hölgyei madárelcdelt tartalmazó csomagjaikkal. Bőkezűen szórták az eledelt a mókusok és ga- lambok élé. Abból, amit az állatkák és madarak meghagytak, talán még marad egyik-másik „szerencsés“ munkanélkülinek is reggelire. Beszédbe elegyedtem _ az egyik fiatal munkanélkülivel. Egykedvűen nézett maga elé, nehezen oldódott meg a nvel- ve. Néhány hónappal ezelőtt *Í-* fiiegy mosodában dolgozott. Nem volt persze elragadtatva attól a munkától, de azért mégis egy darab kenyeret jelentett számára. — A gazda egy nap kidobott. Olcsóbb munkaerőt talált. Néger nőt vett fel. akinek még kevesebbet űzethetett, mint nekem, Igv jutottam a Central Parkba —* mondotta. Távozóban még egy műn* kanélkülivel beszéltem, aki szintén pádon töltötte az éjszakát. Valami kampóhoz hasonló szerszámmal aprópénz- darabot próbált egy rács alól kikaparni. A pénzt egy járó , kelő véletlenül leejtette. Ez volt a munkanélküli „keresménye“ ... % Az amerikai nép türelmének, de különösen a Central Parkban nyomorgók türelmének is van határa, A háborús kényszermunka rendszere, amely a tőkéseknek, ingyen- élőknek jólétet biztosít, d-u ugyanakkor mind mélyebb nyomorba dönti' a dolgozókat, elkerülhetetlenül a tömegek osztályöntudatának fejlődéséhez, a munkásmozgalom fellendüléséhez vezet. „Az amerikai nép a békét ési a békés gazdasági élethez való visszatérést akarja“ —< hangsúlyozza az Amerikai Kommunista Párt, Ez a hang az Egyesült Államok minden öntudatos dolgozójának hangja. Előadás az atomenergia békés célokra való felhasználásáról Ma, csütörtökön délután 5 órakor Alexics György elvtárs a Központi Előadó Itoda tagia' tart előadást a Pártoktatás Házában. Előadásának címe: „Az atomenergia békés célokra való felhasználása". Azokról a határtalan lehetőségekről hallunk ebben az előadásban, amelyeket, az atomenergia békés célokra történő felhasználása nyűit az emberiség számára. A.Bolsevik Párt, a hatalmas szovjet nép hegyeket mozgat, folyók irányát változtatja, sivatagokat termékenyít az atomenergia segítségével, hogy az embert valóban a természet urává tegye. Truman és bandája az atomenergiát aljas zsaroló eszközzé akarja süllyeszteni és csak százmilliók szilárd összefogása, a Szovjetunió harcos kiállása, lenyűgöző ereje akadályozza meg hogv ne használják fel milPók elpusztítására. Nem kétséges, hogy a béketáborban egyesült állandóan növekvő milliók erősödésével sikerül kicsavarni a gyilkos feöwti'l a* j*ipemiista agresszorok kezéből és az atomenergiát az emberiség boldogulásának, a békés fejlődés-* nek szolgálatába állítani. Az_ előadás meghallgatására felhívjuk a pártfunkcionáriusok tömegszervezeti funkcionáriusok, pártvezetés,égi tagok, tanácstagok, párttagok és békebizottságok tagjainak figyelmét. A Pártoktaíás Háza hírei Péntek este 6 órakor Urban Szabó Béla elvtárs tart előadást „Néhány kérdés a Boise- vík Párt története II, fejezetének tanulmányozásához“ címmel. Az előadás résztvevői a Párttörténetet és a Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozó felső- és középfokú káderképző tanfolyamok hallgatói. Cárt hír A felsőfokú káderképző tanfolyam politikai gazdaságtan- szakos hallgatói szombaton reggel 7 órakor tartják tankör- foglalkozásukat a Pártoktatók Házában,