Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-29 / 278. szám

NÉPLAP í9.íl novainbcr 29. csütörtök Adjanak nagyobb segítséget tanácsaink a Szabad Föld Téli Esték munkájához A falu régi kulturális elmara­dottságának felszámolásában ko­moly szerep jutott az évről-évre megszervezett Szabad Föld Téli Este előadásainak. Az őszi nagy dologidő befejeztével megyénkben is megszervezték az előadásokat, amelyek az utolsó négy esztendő alatt olyan szorosan hozzánőttek a falu téli életéhez. Dolgozd paraszt­ságunk komoly érdeklődéssel várta, hogy az eddigiekhez hasonlóau eze­ken az előadásokon bővíthesse po­litikai, szakmai és kulturális is­mereteit. Saját tapasztalataikból győződtek meg már eddig, hogy mi­lyen értékes gyakorlati segítséget nyújtottak számára többek közt, a fejlett agrotechnikát is­mertető előadások, amelyeknek eredményét nem egy helyen bi­zonyították a magasabb ter­méseredmények. Érdeklődéssel hallgatták a béketá­bor népeinek harcát, a nagy szov­jet nép eredményeit a kommuniz­mus építésének útján és lelkes örömmel fogadták a népünk törté­netéről, hőseink életéről szóló elő­adásokat. Az eddigi tapasztalatok alapján új módszert vezettek be a SZEXE, előadások rendezésénél. Az előadá­sok programját nagyobbrészt a községek népművelési bizottságai állítják össze a pártszervezet és tanács vezetőinek segítségével a helybeli dolgozó parasztság kíván­ságainak, szükségleteinek megfele­lően. A helyi népművelési ügyveze­tő és bizottság akkor végez jó munkát, ha minél nagyobb mértékben te­ret biztosit a SZFTE. előadá­sain megjelenő dolgozók ki- vdnsdgainak, hogy a rendelkezésre álló előadás­vázlatok közül kiválaszthassák a nekik tetszőket. Az eddigi tapasz­talatok szerint a legnagyobb érdeklődés a ter­mészettudományos előadások iránt nyilvánul meg. Megyénk 150 községében heten- kint 250 SZFTE. előadást tervez-' tek, ami havonta 1000 előadást je­lent. Az eddigi jelentések alapján komoly érdeklődést lehet tapasztalni az egyes előadá­sokon. Az első két előadás után be­érkezett jelentésekből az tűnik ki, hogy az előadások átlagos látoga­tottsága már most magasabb a múl térinél. Átlagosan 119-en vettek részt az előadásokon és ami külön örvende­tes jelenség: a látogatók mintegy i0 százaléka nőkből tevődik, össze. Megnőtt a dolgozó parasztok ér­deklődése. A hallgatóság főbb, mint kétharmada kis- és középparaszt. Az eddigi jó tapasztalatokon okulva legtöbb helyen kultúrműsor egészíti ki az előadást. Balkányban például a község hét kultúresoport- ja állandóan verseng, hogy melyi­kük lép fel a SZFTE. keretében és nem egy alkalommal a szomszédos Szakolyba is átmennek vendégsze­repelni. A kísérő műsor is nagyban fokozza az érdeklődést és ez az egyik magyarázata, hogy Balkány­ban 3—100-an látogatják az elő­adásokat. A baktai járás több köz­ségében bábjáték előadásokkal szí­nesítik a műsort. ívem lehet azonban általánosíta­ni ezt a képet. Sok még a hiba és ez nagyrészben a pártszervezetek és a tanács megnemértésén múlik. A pártszer­vezetek vezetői és népnevelői nem adják még meg a megfelelő segít­séget az előadások előkészítéséhez és főképpen nem ellenőrzik <z tanácsok és a népművelési bizottságok munkáját. A multévihez hasonló hiba mutat­kozik még a megyei tanács nép­művelési osztályán, melynek tagjai csak a beküldött jelentésekre tá­maszkodnak és igen kevés szemé­lyes tapasztalattal rendelkeznek. Gyökeres változás szükséges ezen a téren és ez remélhetőleg be is következik a rövidesen munkába- kezdő megyei és járási kulturális ellenőrző brigádokkal. Még súlyo­sabb a hiba egyes .járási tanácsoknál Népművelési előadó ugyan van min­den járásnál, azonban például a nyíregyházi, vagy vásárosnamén.vt járásban idejüknek csak kis részét töltik tulajdonképpeni feladatuk­kal. A nyíregyházi járási népműve­lési előadó, Hajnal elvtárs például azzal a jelszóval, hogy ,, a begyűj­tés központi feladat’, december 15-ig, csak a begyűjtéssel foglalko­zik. így aztán nem csodálatos, hogy 12 község helyett, mindössze 6 községben kezdték meg a SZFTE. előadásait, ds ezek menetéről sincs pontos képe Hajnal elvtársnak. A vásárosnaményl tanácsnál hasonló a helyzet. Napok óta 60 jelentést vár Kis elvtársra a járás községei­ből, de „nincs ideje népművelési ügyekkel foglalkozni'’. E két .elrettentő példának” fel­hozott járási tanács vezetői is hangoztatják a kulturforradalom jelentőségét, de édeskeveset segítik előre ilyen módion, ha nem bizto­sítják a népművelési előadóknak a jó munka lehetőségét és nem hív­ják fel a helyi tanácsok figyel­mét. Fjfehértón például háromszor hirdették meg a SZFTE. előadást, de mindháromszor sikertelenül, mert a pártszervezet sem hívta fel erre a figyelmet és maga a tanács sem tett semmit a siker érdeké­ben. A tanács vb. még a tanácsta­gok figyelmét sem hívta fel az előadásra, pedig Vjfehértón igen­csak elkelne a felvilágosító munkár nak ez a hatásos formája. Példát vehetnének a bu.iiaktól, akik való­sággal kikövetelték a SZFTE. rendezését és a távoli tanyákról Is bejárnak meghallgatására. A pártszervezet támogatásával, legyenek azon a tanácsok és tö­megszervezetek vezetői, hogy jó felvilágosító munkával a dolgozó parasztság újabb és újabb tömegei vegyenek részt a SZFTE. előadá­sain. Az előadói munkaközösségek támogatásával és ellenőrzésével biztosítsák az előadások megfelelő színvonalát, hogy az mtnél köze­lebb jusson a halgatósághoz. A téli időt felhasználva, egyre több dol­gozó paraszt gyarapíthatja így is­mereteit és végezheti eredménye­sebben mindennapi munkáját. Uj munkamódszereket tanulnak a brigádvezető traktoristák a nagykállói iskolán A hálószobát hangos zsivaj töt- főtte be. Az idő már fél tízre járt, de alvásra még senki sem gondolt. A hallgatók az elmúlt nap esemé­nyeiről beszélgettek. Ilyenkor szok­ták megtárgyalni, ki mit szólt a- anyaghoz az előadás alatt, s mi­lyen volt a hozzászólás. Meg aztán Előhántoló» ekével hagy László, a gulácsi gépállo­más traktoristája veszi át a szót. Azt mondja el. hogy miképpen járt ói egyik brígddvezctóvel, Szabó Zsigával. — Találkoztam vele, amikor ott­hon voltam. Megkérdezte, mit ta­nulunk az Iskolán. Elmondom ne­ki, hogy a gépekről, a munkaszer­vezésről, meg még számtant is tanulunk, „Na — azt mondja — ezért kár volt elmenni az iskolára, ezt itthon is meg lehetett volna tanulni”, Ez mm igaz — vágtam vissza —- mert például itthon én sem hittem, hogy az előhántoló ekével könnyebben lehet szántani. Ki kell haszni A szobában lévők figyelmesen hallgatták Vagy Lászlót. Ilikor be­fejezte, helyeslőén bólogattak. Bi­zony, még sok baj van a régimódi, gondolkazdsüakkal, s ha hazamén- nek, erősen a sarkukra kell. állni hogy elhitessék: érdemes új mó­don, a szovjet tapasztalatok sze­műt d*lgosni. Szalma Sándor el- gtndolkozva mondja: „Híg ide nem jöttem, abban a hitben voltam, hogy egy ekével is kihasználjuk at legtöbbször arról folyik a szó, hogy milyen otthon a, munka a gépállo­máson, javult-e, vagy romlott, amióta eljöttek. De leginkább ter­vezgetni szoktak: mit fognak csi­nálni, h-a hazamennek s mint bri­gádvezetők, mit tesznek, hogy a munka megjavuljon. könnyebb a szántás Erre csak az iskolán jöttem rá, amikor bebizonyították, hogy így van. „Na és most már elhiszed! — kérdezte — nekem ugyan hiába mondaná valaki’’. Én sem hittem először, de mikor szántás közben láttam, amikor előhántoló nélkül alig bírta a traktor az ekét egyes sebességben, előhántolóval még ket­tesben is ment, akkor elhittem. Ezt igy szépen megmagyaráztam neki, meg azt is, hogy miért köny- nyebb, mert megoszlik az erő. De nem tudtam meggyőzni, non hitié el. De ha hazamegyek, kiviszem egy géphez s ott fogom megmutat­ni, hogy nekem van igazam. tini a gépeket gépet. Csak most látom, hogy a gépkapcsolások, egész sorozatával lehet gazdaságosan kihasználni a traktort. Például, ha az eke után tárcsát akasztunk, vagy valami Igen más munkagépet, így tökélete­sen megművelhetjük a földet. Vagy teszem azt: a vetőgé.p után még egy műirágyaszóró gépel Is kfp* csolunk. Jó ez azért is, mert nem tréfál meg bennünket al időjárás, Ha például ma vetünk, s csak másnapra tervezzük a. műtrágyá­zást, közben jöhet cső is. Felelősségteljes munka a brigádvezetés Sándor József, demceseri trakto­ros veszi át a, szót. Én is csak most látom, hogy mi a feladata egy brigddvexetőnek. A brigádveze- tőke.t eddig úgy tekintettem, hogy velük is többen vagyunk a gépál tamáson. Igaz, a bhgáávezetőm Tóth Sándor, olykor két. hétig fe­lém sem nézett. De most látom, milyen felelősségteljes ez a mun­ka. Gépállomásunk az utolsó a megyében. Ha hazamegyek, úgy fo­gok dolgozni, hogy egyhamar el­kerüljünk étről a helyről. A beszélgetést csengő hang sza­kította, félbe. Tíz óra. Itt. az ide je a lefekvésnek. Néhány perc múl­va elcsendesedik minden, csak a jólvégzett munka nyugalmával alvó emberek egyenletes, mély lélckzése hallatszik. Holnap újult erővel fognak a tanuláshoz, hogy még jobban tudjanak dolgozni, ha majd hazamennek. Mi az atommáglya? címmel rendezik meg péntek délután iél hat órakor a „Bér­letes előadássorozat“ első elő­adását a nyíregyházi MSZT székházban. Előadó; dr. Har- tos Béla, A pilieiKPshez való jog- — és amiről a Newyorki „Central Park" beszél A Sz’álini Alkotmány a szovjet haza lakóinak olyan jogokat adott, amelyek nincsenek és nem s lehetnek meg egyetlen kapitalista országban sem. Ilyen például a munka és a pihenés joga. Kapitalista államok munkásainak véleménye a szovjet üdülőkről A kapitalista országokban az alkotmány a gazdagoknak jogot biztosít más ember munkájára. Pihenés tekintetében szintén ki vannak szolgáltatva a munkások a tőkések önkényének. Szavaló riumok, üdülök? Elérhetetlen vágyálmok a munkások számára! „Micsoda gyönyörű hely! — mondotta Hughes Godds, a skót bányászküldöttség tagja, amikor a Szovjetunióban ellátogatott az egyik munkdsüdülőbe. — Meg kell mondanom: egész életemben nem láttam ehhez hasonlót. Ilyen üdülőket csak olyan országban lehet a dolgozók számára építe­ni, mint a Szovjetunió, ahol az ipar a nép érdekeit szolgálja”. De hasonlóképpen nyilatkozott 1951 májusában az amerikai szakszervezeti küldöttség is. A küldöttség vezetője a többi között kijelentette: ,Szocsiban valósá­gos munkásparadicsomot lát­tunk”. Reménytelen emberek a Central Parkban G. Iiásszagyin tollából az „amerikai életformára” jellemző tudó­sítás jelent meg az „Ogonyok" egyik számában. A tudósítást a kö­vetkezőkben közöljük. A Hetedik Aveune a Cen­tral Parkba torkollik. Ennek a newyorki park­nak nagyon rossz híre van. Mihelyt sötétedni kezd, min­denki menekül a park kör­nyékéről is. Itt, a nyolcmil- liós város közepén, minden­napos a vetkőztetés, a rab­lás, a gyilkosság. Egyszer én is elmentem a Central Parkba. Reggel hét óra volt. A sétányokat szegé­lyező hosszú fapadokon tu­catjával ültek és feküdtek a munkanélküli és hajléktalan emberek. Voltak itt fehérek és négerek, fiatalok és öre­gek . Valamennyien reményü­ket vesztett emberek. Az egyik pádon húszéves fiatalember aludt. Nadrágja „néhai“, fehér trikója piszkos volt és rongyos. Szakadt ci­pőjéből kikandikáltak mezte­len lábujjai. Az „amerikai élctíorma“ vitte ezt az íijút a hírhedt newyorki park padjára. Hamarosan megjelentek az állatvédő egyesület hölgyei madárelcdelt tartalmazó cso­magjaikkal. Bőkezűen szórták az eledelt a mókusok és ga- lambok élé. Abból, amit az állatkák és madarak meg­hagytak, talán még marad egyik-másik „szerencsés“ mun­kanélkülinek is reggelire. Beszédbe elegyedtem _ az egyik fiatal munkanélkülivel. Egykedvűen nézett maga elé, nehezen oldódott meg a nvel- ve. Néhány hónappal ezelőtt *Í-* fii­egy mosodában dolgozott. Nem volt persze elragadtatva attól a munkától, de azért mégis egy darab kenyeret je­lentett számára. — A gazda egy nap kido­bott. Olcsóbb munkaerőt ta­lált. Néger nőt vett fel. aki­nek még kevesebbet űzethe­tett, mint nekem, Igv jutot­tam a Central Parkba —* mondotta. Távozóban még egy műn* kanélkülivel beszéltem, aki szintén pádon töltötte az éj­szakát. Valami kampóhoz ha­sonló szerszámmal aprópénz- darabot próbált egy rács alól kikaparni. A pénzt egy járó , kelő véletlenül leejtette. Ez volt a munkanélküli „keres­ménye“ ... % Az amerikai nép türelmé­nek, de különösen a Central Parkban nyomorgók türelmé­nek is van határa, A hábo­rús kényszermunka rendszere, amely a tőkéseknek, ingyen- élőknek jólétet biztosít, d-u ugyanakkor mind mélyebb nyomorba dönti' a dolgozó­kat, elkerülhetetlenül a tö­megek osztályöntudatának fejlődéséhez, a munkásmozga­lom fellendüléséhez vezet. „Az amerikai nép a békét ési a békés gazdasági élethez való visszatérést akarja“ —< hangsúlyozza az Amerikai Kommunista Párt, Ez a hang az Egyesült Államok minden öntudatos dolgozójának hang­ja. Előadás az atomenergia békés célokra való felhasználásáról Ma, csütörtökön délután 5 óra­kor Alexics György elvtárs a Központi Előadó Itoda tagia' tart előadást a Pártoktatás Há­zában. Előadásának címe: „Az atomenergia békés célokra való felhasználása". Azokról a határtalan lehető­ségekről hallunk ebben az elő­adásban, amelyeket, az atom­energia békés célokra történő felhasználása nyűit az emberi­ség számára. A.Bolsevik Párt, a hatalmas szovjet nép hegye­ket mozgat, folyók irányát vál­toztatja, sivatagokat terméke­nyít az atomenergia segítségé­vel, hogy az embert valóban a természet urává tegye. Truman és bandája az atomenergiát al­jas zsaroló eszközzé akarja süllyeszteni és csak százmilliók szilárd összefogása, a Szovjet­unió harcos kiállása, lenyűgöző ereje akadályozza meg hogv ne használják fel milPók el­pusztítására. Nem kétséges, hogy a béketáborban egyesült állandóan növekvő milliók erő­södésével sikerül kicsavarni a gyilkos feöwti'l a* j*ipemiista agresszorok kezéből és az atomenergiát az emberiség bol­dogulásának, a békés fejlődés-* nek szolgálatába állítani. Az_ előadás meghallgatására felhívjuk a pártfunkcionáriusok tömegszervezeti funkcionáriu­sok, pártvezetés,égi tagok, ta­nácstagok, párttagok és béke­bizottságok tagjainak figyelmét. A Pártoktaíás Háza hírei Péntek este 6 órakor Urban Szabó Béla elvtárs tart elő­adást „Néhány kérdés a Boise- vík Párt története II, fejezeté­nek tanulmányozásához“ cím­mel. Az előadás résztvevői a Párttörténetet és a Sztálin elv­társ életrajzát tanulmányozó felső- és középfokú káderképző tanfolyamok hallgatói. Cárt hír A felsőfokú káderképző tan­folyam politikai gazdaságtan- szakos hallgatói szombaton reg­gel 7 órakor tartják tankör- foglalkozásukat a Pártoktatók Házában,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom