Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-03 / 230. szám
1951 október 3. szerda. 3 SZOVJET VENDÉGEK SZAMOSTATÁRFALVA TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG MEZŐIN így győzött a szövetkezet Tiszaszentmártonban A szamostatárfalvi határ Is olyan, mintha ünneplőbe öltözött volna. Öszeleji eső öntözte, azután délelőtti nap szárította a földet. Szamostatárfalva termelőszövetkezeti község kedves vendégeket fogadott : a Szovjetunióból érkezeit kolhózparasztküldüttség egy csoportját. Előre elhatározták, elmondják majd, hogy huszonkét és fél mázsás ösziárpát arattak az idén a régebbi 9—10 mázsa helyett, s hogy mindannyian meggyőződtek már arról: jó élethez, jómódhoz vezet az az út, amelyen a termelő- szövetkezetek járnak a kolhózok nyomában. De azt is elhatározták, semmit se fognak szépíteni. Tanulni akarnak, sokat tapasztalni a szovjet elvtársaktól. Azoktól, akik a kol- hőzépítés 22 éves munkájának gaz. dag tapasztalatait hozták el tarsolyukban. Tanultak is sokat a szamostatárfalvi termelőszövetkezeti parasztok. Kint a mezőn is. amikor a szovjet elvtársak minden egyes kérdését hasznos tanács, útmutatás követte. S ha bírálatot mondtak az észlelt hibákról, az Idősebb testvér tanító szava volt bírálatuk. Az „Ady" termelőszövetkezet föld. Jére indul a küldöttség. TARLÖHERE széles táblája nyúlik a kövesút mellett legelői. Bódi Sándor sző. vetkezeti elnök mellett Szavcsenkó elrtárs a csoport vezetője figyelemmel szemléli a hereföldet. S mindjárt észreveszi hogy a frisszöld táblán sokhelyütt sárga foltok tarkállanak. Aranka sárga csápjai fojtogatják a takarmánynövényt. — Üj here, mégis arankás —panaszkodik az elnök. — Mit tettek vájjon, hogy ne legyen arankás? — kérdezi Szavcsenkó Feodoszij Ivánovics. — Nálunk a kolhózisták nem hagyják ám, hogy kertjükben kár. tevők garázdálkodjanak! Ha egy kis helyen is meglátják az aránkéit a mezőn, rögtön hozzálátnak kiirtásához. Az elvtársaknak is azt kell tenniük. Ássák körül 'a foltokatt ha nagyobb terület, ekével szántsák körül, azután petróleummal öntsék le és gyújtsák fel. Hadd pusztuljon el ez a veszedelmes kártevő. CSERKÁNSZKIELVTÁRSAT, a szervljuski gép- és traktorállomás brigádvezetőjét nemcsak azért szerették meg egyszeriben a trakto- rlsták Balkányban és Nyírbátorban, mert minden szava hasznos tanács, tanítás volt. Hanem azért is, mert látták, hogy munkájának mestere a gép szerelmese. Elsőnek termett a traktorok mellett, máris vizsgálta munkájukat, pillanat múlva ott volt a kormánykeréknél. Most is, ahogy a kenderföld végénél meglátta a traktort, elsőnek sietett oda. Csakhogy a traktor nem dolgozott. Bódl István, a ján- kl gépállomás traktoristája elpana. szólta, nem tud szántani, mert a szövetkezet nem takarította le a földet, rajta van még azon a ken- derkóró. Cserkánszki elvtárs megcsóválja a fejét. — Nem jól van ez igy. Hát nem érzi az elvtárs milyen jelentős a munkáját FJmarad az őszi vetés, kevesebb lesz a termés. A mi traktoristáink nem nyugszanak ám bele abba, ha a kolhoz hibájából állniuk kell. Előszöris PONTOS SZERZŐDÉS van, amit a kolhoznak is, a gépállomásnak is be kell tartani. A késésért, hibáért mindkét részről anyagilag felelősek a hibák okozói. — Nem igy kell ám nézni a munkát — magyarázza. Maguk is afelé haladnak, hogy munkaegységre fognak majd dolgozni. Akkor meglátják, hogy jobb munkával több terem a szövetkezet földjén, több terményt kapnak egy-egy munkaegységre. Nem beszélve a többtermelési prémiumról, amiben a traktoristák ugyancsak részesednek. Bólogat Bódl István. Valóban úgy van. ő már most is láthatja, több kerül a házhoz, ha jobban dolgozik. Hisz felesége éppen ennek a szövetkezetnek tagja. S ha ő egyszerűen belenyugszik abba, hogy nincs letakarftva a föld. ha naphosszat áll a géppel, késik a vetés, kevesebb lesz a termés. Kevesebbet részel az asszony. Cserkánszki elvtárs körüljárja a gépet, az ekét. Bódi István mindenütt a nyomában. Elmondja, hogy A FARKERÉKKEL sok baj van. Ahogy feltette, azóta gyakran rágja el a felerősítő csavar anyáját. — Klógnival kell felfogni a farkereket. Nem kell akkor vele sokat bíbelődni. — így Cserkánszki elrtárs. Aztán az előhántóekét keresi. — Nem használnak előhdntós ekétf — Nem szoktunk ... — Nagy hiba ez. Nálunk, a Szovjetunióban nem is szabad szántani előhántoló vas nélkül. Aztán magyarázatba fog. — Ha nincs ELŐHÁNTOLÓ EKE, akkor — jnaga is láthatta — a dudvák, de a sokféle -boffár, kár- tevő nagyrésze a föld tetejére kerül 8zdntá>s közben. Nem tudja azt ügy az eke lefordítani. De az előhántolóf Szépen a barázda aljára teszi, ahogy az ekék előtt jár. Aztán a második eke szépen ráteszi a dudvdkra, bogarakra a tiszta földet. Nem látszik ám ezután semmi a föld tetején! S nem történik meg, hogy a felül' maradt dudm hamarabb keljen ki, mint a kultúrnövény, s elszívja előle a drága nedvességet. Mert nem marad felül, elpusztul a bogarakkal, kártevőkkel együtt a barázda alján. Ahová az előhántoló vas fordította. — S szántani is könnyebb, hisz az előhántoló előbb vagy tiz centit visz, a nagyobbik eke viszi utána a többit. Tehát nem egyszerre szalad az eke a földbe... Érti Bódi István, hogyne értené. Még jobban megérti, ahogy elindítják ketten a traktort. Cserkánszki elvtárs a kormánykörök mellé ül, s hátrafordulva magyaráz: — Látja, mennyi duiva, marad a föld tetejénf Halad a traktor. Cserkánszki elvtárs tanít tovább. A traktor hátsó kerekeire mutat, ahol a ka- pntszkodófogak közt ottragad vastagon a föld. — Faékeket kell beverni minden kapaszkodófog nyitásába, egészen a keréktalp másik széléig érjenek. Ne föld legyen ezekben a nyílásokban, haném a faékek. Lehullik- akkor a kerekekről a föld! Szombaton reggel végre büszkén jelenthették a tiszaszentmártonl vezetők, hogy hosszú fáradságos munkájuk teljes eredménnyel Járt: a boldog élet, a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek a tisza- szentmáríoni dolgozó parasztok. Nem volt könnyű idáig eljutni. Pálóczi Gyula és a többi kulák „alaposan dolgozott”. A népnevelők azonban nem hátráltak meg. Jól ismerik Pálóczit s elmondták a ré. gi dolgait ts. hogy ne felejtsen senki Tiszaszentmártonban. Bemegkesdödött A kívülálló dolgozó parasztok láthatták, hogy a csoport földjei — bár sok kis darabból állnak — sokkal többet teremnek. Nemsokára hallottak a tagosításról is. Akkor már úgy vélekedtek: jövőre mégegyszer annyit fognak termelni a csoportban, mint mi. A nagy táblákon, gépekkel munkált földön csak többet lehet elérni, mint a . nadrágszíj’’-on, aminek jó részét még a mesgyék is elveszik. Ekkor már többet beszélgettek a termelőcsoportról a dolgozó parasztok, de még akkor is csak úgy, hogy ,.nem rossz az, több ott a jövedelem”. És még mindig maradtak. Szeptember elején azután úgy került sor. hogy hár. man: Sziics Dezső, Mónus Béla és Mónus Lajos a faluból elmentek Túr- kevére. Itt már egy kicsit jobban beláthattak a küldöttek a jövőbe is. Láttak öntöző területet, hatalmas kiterjedésű táblákat, jól gondozott állatokat és megelégedett csoporttagokat. Hazajöttük után mindezt elbeszélték a dolgozó parasztoknak, Azok csak bólongattak, mert ügy gondolták, hogy az el. mondottaknak az lesz az igazi bizonyítéka, ha a küldöttek aláírják a belépési nyilatkozatot. • Három napra rá ez Is megtörtént. Szűcs Dezső 8 holdas dolgozó paraszt apjával, Szűcs András 11 holdas dolgozó paraszttal aláírta a belépést. Másnap a másik túrkevei küldött, Mónus Béla 10 holdas írta alá. Ezután már sokan jöttek: Szabó Áron. Nemes István és a többiek. Több, mint harmincán egyeszéltek Korlát Józsefről is, aki a kulák gabonáját száraz kenyéren aratta le a 40-es évek elején, mivel a kulák nem adta ki a szalonnát. És hozzátették mindjárt a népnevelők, hogy ezt az időt akar. ja visszahozni a kulák és ezért áskálódik a szövetkezeti gazdálkodás ellen. Ebben mindenben Igazat adtak a dolgozó parasztok a népnevelőknek, egyelőre azonban még nem indult meg a föld”. Azután a betakarítás nesen a III. típusú „ÉJ élet”-be kérték felvételüket, köztük Papp Kálmán, 'Aradi Mihály. Szulics Fe. renc. Szombat reggel megszületett a győzelem: szövetkezeti község lett Tiszaszentmdrton, Vasárnap délután az egész község erről beszélt. A kisvárdal kultúr- csoport szép műsorral köszöntötte az új szövetkezeti falu dolgozóit. Este egy kis megbeszélésre jöttek össze a falu vezetői és az új csoportok elnökei. Az őszi munkáról esett a. legtöbb szó. Szántó Ferenc, a „Győzelem" elnöke és Idős Lázár Bertalan egy pár percig sugdolóztak, majd ünne. pélyesen versenyre hívták a, szintén újonnan alakult ,,Béké'’-t. Az ószi munkák mielőbbi elvégzésére, a lehetőség szerinti legtöbb' közös munkák végzésére szól a kihívás, amit a ..Béke” el is foga. dott. Ctána Lázár Ferenc, a mező. gazdasági szakiskoláról nemrég hazajött III, típusú csoporttag beszélt az agrotechnikáról és a szov-i jet kolhózparasztok tapasztalatai ról. A búza keresztbe-liosszdba való vetését meg is vitatták és úgy ha* távoztak, hogy ahol csak az lehetséges lesz. meg is valósítják. Tavasszal pedig a kukoricát már. négyzetesen vetik. Csak azon sopánkodnak, hogy miért nem határoztak hamarabb,! akkor talán kérhették volna a tagosítást is. De így is fogadkoztak, hogy ahol csak lehet, egy táblába, hozzák össze földjeiket, hogy minél kevesebb mesgye kerüljön a tiszaszentmártonl határba. pass — NAGT REPCETABLA van a tarlóhere mellett. Szavcsenkó elvtársnak Itt is van hasznos tanácsa. — Mi ugarba szoktuk vetni a repcét, szerves trágyát teszünk alá, Maguk mikor vetik a repcétt 1 — Ezt augusztus tizedikén vetettük. — Mi tíz nappal hamarább. Jól beválik. A kicsépelt magkender kőról cső. múban ott hevernek még a kenderföldön. Szavcsenkó elvtárs, a kievi terület mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, afelől érdeklődik, mennyi volt a termés. — öt mázsás holdanként. — Mdlo taváriscsi. Ország András szövetkezeti tag. meg a többiek is bólogatnak. Bizony kicsi, alacsony hozam az ötmázsás. S nagy figyelemmel cső. portosulnak Szavcsenkó elvtárs köré. Feodoszij Ivánovics egy hosszú kenderkórót fogva lehajol egy kendertőhöz, hozzáilleszti a kórót, s úgy magyaráz. — Egyik kolhózunkban a mezőgazdasági kultúrház igazgatója egyszer kísérletezni kezdett. Tíznapos kordban kacsolta, Legyen hazafias békemozgalom a szállítási szerződéskötés A baktai járás már 4 százalékkal túlteljesítette burgonyabegyüjtési tervét Szabolcs-Szatmár megyében a ke- nyérgabonabegyüjtésben való el-, maradást nem igyekszenek eléggé behozni a községek. Pedig most, a békekölcsönjegyzés során kellene igazán megmutatkoznia annak, hogyan akarják megvédeni a békés építés országát a falvak dolgozó parasztjai forintjaik kölcsönadásával, s terményeik eladásával az államnak. A burgonyabegyüjtés eredményei is igen hullámzóak. A baktalórdntházi járás örvendetesen az élen halad terve százalékos túlteljesítésével. A mátészal. kai járás nyomában jár, s a váaá- rosnaményl, csengeri járások Is eredményesen igyekszenek a terv teljesítése felé. Azonban a nagy- kállói, nyíregyházi járások, Nyíregyháza város még a húsz százalékos eredményt sem érték el. Nem lehet Ilyen hatalmas különbség egy-egy járás tervteljesítése között. Kétségtelen, hogy nem a kisebb termés miatt megy e helyeken gyengén a begyűjtés, hanem éppen a politikai munka lazaságai miatt. Bizonyítja ezt az is, hogy az élenjáró járásokban a békekölcsönjegyzés is jól megy, nem ügy a begyűjtésben hátul kullogó járásokban. A baktai járás például burgonya és kukoricabegyüj lésben az elsők közt Tan, de megállja helyét a békekölcsönjegyzésben Is. Mint ahogy a kisvárdal járás, amely 42.5 százalékosan teljesítette a kukoricabegyiijtés tervét, a békekölcsönjegy zésben pedig legjobb a megyében. A járások közti terménybegyüjtési versenyben kialakult sorrend KENYÉRGABONA BURGONYA KUKORICA 1. Baktai járás Baktai Járás 2. Naményi ), Mátészalkai J. 3. Tiszalöki J, Naményi I. 4. Szálkái J. Csengeri í. 5. Kisvárdai J. Cvarmati J. 6. Bátori I. Kisvárdai i. 7. Nagvkállói |. Tiszalöki J. 8. Fehérgyarmati 1, Bátori 1. 9. Komecsei 1. Nyíregyházi J. 10. Csengeri 1. Kemecsei 1. 11. Nyíregyházi 1. Nyíregyháza v, 12. Nyíregyháza v. Nagykállóí 1. százalék Keméosei Járás százalék 104.4 51-7 903 Kisvárdai J, 42.5 88 8 Baktai I, 38.7 71.1 Csengeri J. 34.4 50.0 Bátori J. 30.5 52.8 Nagykállóí J, 27.6 43.0 Naményi I. 24.8 38.9 Nyíregyháza v. 20.8 19.5 Szálkái |. 19.0 18.3 Nyíregyházi ]. 14.2 18.0 Gyarmati J. 12-5 17.9 Tiszalöki J. 10.2 A KENDERTmint a gyapotot szokták, (S mutatja a kezével a kenderkóró dere. ka táján, hogyan nyestek, kacsol- ták a kendert.) — A kacsolás oda vezetett, hogy egy kalász helyett kettő nőtt mindenütt, kétszeres lett a termés. Ország András mindjárt megjegyzi : — úgy is van az. Meg kell próbálni azt a kacsolást. Hisz’ tudnivaló, hogy aminek levágják a tete. jit. nem felfelé, de oldalt nő szaporán^. Haladjon eredményesebben a szállítási szerződések kötése Az ősziek begyűjtésének fontos része a kapáS- fermény-fele siegelt begyűjtése. Kormányunk a szállítási szerződéskötés révén számos kedvezményt biztosít a feleslegterményeiket eladó dolgozó parasztoknak. Mégis —- éppen a kedvezmények ismertetésének elmulasztása miatt — gyengén halad megyénkben a szállítási szerződéskötés ahhoz képest, amilyen eredményeket vár Szaboícs-Szatmár megye dolgozó parasztjaitól az ország. — Eddig 56 vagon 71 mázsa kukoricára és 78 vagon 89 mázsa burgonyára szerződtek a dolgozó parasztok. Itt is meglátszik a felvilágosító munka eredménye. A békekölcsönjegyzésben élenjáró kisvárdai járás a burgonyaszálUtdsi szerződéskötésben is élenjár, 33 vagon burgonya az eredmény. A kukoricaszállí- tási szerződéskötésnél is az elsők közt van, akárcsak a baktai járás. — Szégyenteljesen „produkál” azonban a tiszalöki járás, ahol például mindössze 8 mázsa burgonyára kötöttek szállítási szerződést. S Tiszadada kivételével a kukoricaszállítási szerződéskötés is gyengén halad a járás falvaiban. — 1 Legyen hazafias bákemozgalom a szállítási szerj dödéskötés. Mutassák meg a dolgozó parasztok a '[ Békekölcsön jegyzésével, amellett a szállítási szer- I z őrlések kötésével, hogyan állnak ki a béke ügyéért. Egymillió köbméter földet termeltek ki a szovjet gépek magasépítkezéseinknél Az idén februárban megalakult a földmunkát gépesítő építőipari tröszt, amelynek dolgozói a Szov. jetunióból kapott új gépekkel gyorsan és könnyen végzik el a magasépítő ipar földmunkáit. A Sztálinyec árokásó kisebb típusa egy óra alatt 14 köbméter földet termel ki. Ugyanennek a gépnek nagyobb változata a budapesti Műegyetem építkezésén dől. gozik. Egy óra alatt 18 köbmétert emel ki. Február óta a szovjet gépekkel mintegy egymillió köbméter földet termeltek ki. A gépek jobb kihasználásának fokozására valamennyi gép naponta kétszer 12 órás műszakban dolgozik, egy-egy műszakban két gépkezelővel. «^ZÁZNEGYVENÖTEZER K1LO- ' MÉTER FŐJAVÍTÁS NÉLKÜL * Jaroszlavl főterén van elhelyezve a városi dolgozók érdemtáblája* A táblán látható egyebek között Alekszandr Vasziljevlcs Lobanor gépkocsivezető fényképe, akt 5 ton. nás tehergépkocsiján 145 ezer kilométert tett meg főjavítás nélkül* Lobanov a javításon, az üzemanyagon és a gumin ezalatt 34.000 rubelt takarított meg. Lobanov vállalta, hogy a két főjavítás közötti menettávolságot 200.000 kilométerre emeli.
