Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

NÉPEXP 1951 október 7. vasárnap. UTAZÁS AZ ÚJ ARCÚ NYÍRSÉGEN Fent as országhatáron fekszik Csaholc, szocialista község. Új köz­ség minden értelemben. Ez évben szakadt le Kisnaményról, önállóso­dott, a községesedés nagyszerű tar­tozékaival: új szép tanácsházzal, orvoslakással, modern berendezésű rendelőintézettel és bekötőúttal az állami gazdaságii,oz. Valahogyan újak lettek itt az emberek is. Er­ről a változásról a gépállomáson sokat tudnak mesélni. „Kezdetben azért akartak megverni bennünket, ha be akartuk vinni a traktort a faluba, — beszélik cl, — most meg már azért, ha el akarjak hoz­ni a traktort." Persze ebben a sű­rű panaszban több a szemérmes büszkeség mint a panasz. .4: ud­varon ponyvával letakarva áll a kombájn. Az új gépszínbe már nem fért bele — alacsony neki. Mellette éjjel-nappal pipás öreg­ember őrködik. A kombájn a Szov­jetunió ajándéka, — maga lábán jött, ahogyan elmondják. Azaz nem vasúton, vagy teherautón szállítót ták, hanem szépen átsétált a hatá­ron, egyenesen ide. A gépszínben traktorvóntatdsű aratógép (hatvan holdat arat le egy nap, Uzedper- eenként dob ki egy kévét), cséplő­gépek, krumpliszedőgépek és mind­ehhez nagy szerelőműhely. A Nyírség belseje felé tartunk. Egyre több homokdombbal és egy­re több gyümölcsössel találkozunk. .1 gyümölcsösökben rengeteg, terhe alatt roskadozó almafa. Az éghaj­lat, kevesbbé forró, mint Hajdú megyéé, — az Alföldön megszokott északi és délnyugati szelekkel ,— kiválóan alkalmassá teszi a Nyír­séget a gyümölcstermesztésre. Itt terem a legjobb téli alma, hires exportcikkünk, amelyből az elmúlt esztendőben közel kétezer vagon­nyit szüreteltek. Nagyüzemi gyű mölcstermesztést indítottuk el az állami gazdaságok és a tennelücso- portok. Az eddig telepített több, mint háromezer hold új gyümöl­csössel egész gyümölcsövezet nő fel a nyírségi homokon. Mátészalkára menet a város határában fekvő Kocsordon utazunk keresztül. Ez a jelentéktelen falu, a nép egészség­védelmének egyik központja lett. A Nyírségben — mint végig az egész Alföldön — sok áldozata volt a tuberkulózisnak. A homok az oka, — mondták 'az úri Magyarorszá­gon. Különösképpen ez a homok sohasem a vagyonosok, kizárólag a szegény nép köréből szedte áldo­zatait. Mióta niár nem él földesúri iga alatt a nyírségi nép, mióta a pincelakásokból, a penészes vályog- viskókból kijött a napra, — a ho­mok ellenére egyre kevesebb a tébécés megbetegedés. Ebben a ko- csordi kastélyban, amely összes termeivel együtt egy magányos, családtalan' grófé volt, — száz- ,ágyas ingyenes tüdOszanatóriumot nyitottak meg. A kastélyt tizholdas szép park veszi körül, üvegházzal, sok virággal. Hasonló tüdőkórház nyílt meg Baktalórántházán. • %ok autóbusz, — ez az, ami clő- szth- feltűnik Mátészalkán, ötfelé indul innen a vasút is. A város fontos forgalmi csomópontja a me­gyének. Keresztül futva rajta, csak néhány jellemző színfoltját látjuk: pompás emeletes, új SzTK-palotát, szén kultúrTiázat. gimnáziumot. Ki­felé hatalmas gabonamalom mellett haladunk el, amely előtt állvány- sor áll. Mint a táblán elolvassuk, a helyi Építőipari X V végzi az itt folyó építkezést. Ismét apró falvakon fut keresz­tül kocsink. Ezek a kis faluk most valami heves vággyal vetik, bele magukat az életbe. Utakat bocsáj- tanok ki magukból, dohánypajtákat húznak fel, mindenütt történik va­lami. Gebén aszfaltot burkolnak, Szamosszegen túvbeszélőállomást szerelnek, Mérkvállajon iskolát építenek, Székely községben házat emelnek, a tanyákon kutakat fúr­nak. Nyirmaddn épül egy hateme­letes új konzervgyár és hozzá tíz­ezer sertés számára krumplifőző­vei egybekötött modern, új hizlalda. A jakon látszólag nem történik semmi. Csak színes csikót húztak a házak aljára, piros-kék-zöld se­lyemkötényben, pruszlikban, színes népviseletben járnak köznap is a lányok, asszonyok. Valami mosoly­gós derű árad ebből a színes falu­ból. A nép otthonaiban és, a nép szivében kivirult a piros öröm. W j írbog'dány ban hatalmas iparüzemet látogatunk meg: az Ásványolajipari NV t. A telep a piszkos fekete anyag elle­nére, amellyel dolgozik — vagy ta­lán éppen ezért — olyan tiszta és gondozott, mint egg virágoskert. tippen azért. Az üzem a munkál­kodó ember otthona és az ember rendet tart a saját házatájá.n, A berendezések azonban annak sze­mében, aki még nem járt itt, félel­metesek. óriás-csöves toronyszerke­zetek, hőkicserélők, desztillálók, úszófejes rendszerű hűtők, szivaty- tyúk, tároló medencék. Földünk egyik drágakincsét, az ipar hajtó­erejét, a lispei és a, biharnagy- bajomi nyersolajat dolgozza fel ez az üzem. Minuszteremben hűlik, aztán iizzaszt iák. savazzák, derít ik,, szűrik a nyersolajat,, amíg mint végtermék: benzin, petróleum, gáz­olaj, könnyű paraffinolaj cs paraf­fin, — a gyár saját iparvágányán — elhagyhatja a telepet. A dolgo­zók újításaival nagyarányú hiitó- olajmegtakaritást és minőségi ja­vítást értek el az elmúlt évben, öt­ven százalékkal magasabb a telje­sítmény, mint a második világhá­ború idején. Ebben a gyárban Hor- Ihy-Magyarorszúyon tíz munkás közül négy analfabéta volt: u népi Magyarországon a munkásság ki­űzte a tudatlanságot, a sötétséget munkatermeiből és életéből s most önmaga s hazája javára kibontja fényes alkotóerőit. szaladunk at, vaianoi a norrooagy. felső sarkában, mélyen Nyíregyhái-í za alatt. A falu, Büdszentmihály: jelentéktelen, szürke, nem ígér semmi érdekeset. A szélén azonban, kerítésen át, magas épitőállványo kát látunk. A kerítésen belül üzem: magunkban az élmunkások gyára elnevezést adtuk neki. A vállalatvezető, a párt titkár, a fő mérnök — egy sereg ember, vezeti A Békekölcsön jegy­zésének sikeréért foly­tatott harc eredménye­sen folyik Tiszamo- gyoróson. Alighogy ki­bocsátotta kormá­nyunk a felhívást, a ■népnevelők máris meg­kezdték a falu dolgo­zói között a felvilágo­sító munkát. Erre a feladatra alaposan fel­készültek. A pártszer­vezet vezetősége ház­csoportokra osztotta he a falut. Figyelőmbe vették a helyi adott­ságokat is. A „legne­hezebb területekre” küldték -a legerősebb, a legjobban felkészült népnevelőket. A nép­nevelők azóta is gyak­ran találkoznak. Min­den harmadnap üsz- szeülnek, hogy meg­beszéljék munkájuk eredményeit és hiá­nyosságait. A tiszamo- ■gyorósi népnevelők felismerték a múd- szerátadás fontossá­gát is. A népnevelő értekezleten a legjobb agitátorok elmondják módszereiket, ered­ményre vezető érvei­ket. Ésik Sándor például a saját életében ta­pasztalt változásokat szok ta, elmondani nép­nevelő munkája köz­ben. Emlékezetükbe idézi a dolgozó pa­rasztoknak az elmúlt és vissza nem kívánt időket, mikor Forgách grófhoz jártak be MámlokrS' harmados munkára. Ésik Sán­dor is így tengette életét a felszabadulá­sig. De mennyit válto­zott az élete azóta! A földosztásnál neki is jutott, mint annyi százezer nincstelen­nek. A maga gazdája lett. Azt is tudják a ti- szamogyorósi népneve­lők, hogy példamuta­tás nélkül nem végez­hetnek jó munkát. A falu kommunistái el­sőnek jegyeztek Tisza- mogyoróson. Áras De­zső például 30) száza­lékra teljesítette ga- bonabcaodási köteles­séget, úgyszintén be­adta már kukoricáját is, Békekölcsönt pedig )00 forintot jegyzett. --Ír ilyen népnevelőket szívesen követik a dolgozó parasztok. — Ezt mutatja, hogy ház­csoportjában egy ki­vétellel már mindenki jegyzett. Legtöbbször ötéves tervünkről szo­kott beszélni. Elmond­ja, hogy Tiszamogyo- rós is villanyt kap már nemsokára, annál hamarabb, minél több segítséget adunk ter­veink végrehajtásá­hoz. Figyelemmel hall­gatják szavait akkor is, amikor az impe­rialisták aljas hábo­rús szándékairól be­szél, s egyszerűen, min­denki számára érthe­tően megmagyarázza: eredményeink védel­méhez úgy kell -a nép­hadsereg, mint a szép virágos kertnek a ke­rítés. Nagyon helyesen te­szi a pártszervezet, hogy a Békekölcsön­jegyzés mellett nem hanyagolja el a be­gyűjtést sem. Azok a népnevelők, akik a külcsönjegyzést győze­lemre viszik, eredmé­nyesen harcolnak a begyűjtés sikeréért is. Ezért halad Tiszamo: gyorós a begyűjtési verseny élén. Még jobb lesz az eredmény Tiszamrgyo- róson, ha a pártszer­vezet több gondot for­dít az ifjúságra, a DISz-szer vezet re. ko­moly feladatokkal híz­za meg a Bárt legjobb segédcsapatát. — Afro, — és egyszerű dolgozo viseli hajtóká­ján a „Becsület és dicsőség" szép csillagát, az clmtinkás-jelvényt. Mákgubót látunk a raktárban óriás halmazokban. Aztán bonyo­lult csőberendezéseket, laboratóriu­mot, végül aprószemű kockákba préselt, hófehér készárut: a mor­fint. A legmesszebb külföldre ex­portáljuk a felesleget, amelyet kórházaink, orvosaink nem vesz­nek igénybe. A jelentéktelen kis faluban 'az ország egyik legjelentő­sebb üzeme, a legutóbbi évnegyed­ben a gyógyszergyárak között első Alkaloida-gyár dolgozik cs építi még fokozottabb termelésének ott­honait, a modern, új üzemrészeket. Tiszadob egy másik szürke falu, ahová ret­tenetes göröngyös dülöúton lehet bejutni. A falu végén szlnpompás virúg-zöláelö parkban ódon, hatal­mas kastély. A kastély mögött széles, szabad rét fut le, azalatt fénylő nagy iv öleli körül a mezőt, — a holt Tisza-ág, túlpartján re­kettyét és fűzfabozót, azon túl tö­mör lomboserdö. A kastély elvesz­tette komor pompáját s valami za­jos, vidám boldogság árad -belőle a falura, mióta gyermekek laknak benne. Sportszereivel és könyvei­vel, kísérleti műhelyeivel és általá­nos iskolájával itt él g Hajdúbö­szörményből áttelepített gyermek­város. J: elhagyott, vagy nem megfelelő környezetből kiemelt gyermekeket nevelik itt, — állami gondozásban — szabad, boldog em­berekké. Az általános iskola el­végzése után további iskolára kül­dik, vagy a termelő munkában he­lyezik cl a növendékeket, Mozik műsora: BÉKE MOZI Október 6—9-ig POPOV DÓZSA MOZI Október 6—9-íá NAHIMOV TENGERNAGY Erről beszéljenek a népnevelők! Az elmúlt rendszerben a szörnyű nyomor, elnyomatás, az éhség kivándorlásra kényszerítette dol­gozó parasztságunk tízezreit. Megperdült a dől házaik, tal­palatnyi iöldjeik lelett s ki- semmizve vándorbotot vettek a kezükbe, hogy még nagyobb nyomorúságba kerüljenek az Óceánon túl. A hivatalos ada­tok szerint is, mintegy 130 ezer ember vándorolt ki Magyaror­szágról tíz cv alatt. Szabolcs dolgozói közül 1913-ban egy év alatt több, mint 4 ezer ember vándorolt ki. Abban az eszten­dőben a mezőgazdasági nap­számbérek a megyében a kö­vetkezőképpen alakultak: fér­fiaknak 130 fillér, nőknek 95 és gyermekeknek 69 fillér. Ilyen keserű kenyeret juttatott az urak országa a népnek, ha egy­általán juttatott! A dolgozó nép állama a felsza badulás után a Párt irányításá­val véglegesen íelszámolta az országban a munkanélküliséget városon és falun egyaránt. Ma, az ötéves terv első éveiben nemhogy munkanélküliségről beszélhetünk, hanem éppen for­dítva: szakmunkáshiányról, munkaerőhiányról. Egyedül Sza- boícs-Szatmárból mintegy tíz­ezernyi dolgozó paraszt ment el faluról az iparba dolgozni! Hatalmas építkezéseink, gyors­ütemű fejlődésünk azonban újra és újra több munkást kíván. Felemelt tervünkben az erede­titől eltérően nem 480.000 úi munkásra, hanem 600.000 - 650.000-re van szükségünk. Ugyanígy emelkedik a dolgozók bére is, A munkabéralao csak tavaly 3 milliárd forinttal lett nagyobb. Az ötéves tervből: .,Az 1954-ik évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 97 millió négyzetméterrel több pamut­szövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kötöttárut kell előtállítani! Ma már megszokott kép me­gyénk községeiben és falvaiban is a kultúrotthon. Valaha ehhez hasonló nem volt a megyében, legfeljebb a nép bútítására el­nyomására berendezett „levente otthonok“. Azonban ezek nem voltak felszerelve rádióval, jó könyvtárral, mint a mostani otthonok. Népi hatalmunk ezen a téren is sokat adott dolgozó parasztságunknak. Csupán Sza- bolcs-Szatmárban 80 kultúrhá- zat építettünk, rendeztünk be a felszabadulás óta! Vájjon melyik dolgozó juthatott el az elmúlt rendszerben a Mátrába, a Balaton partjaihoz, vagy akár csak Hajdúszobosz­lóra is üdülni? Ma már szerve­zetten gondoskodik az állam a dolgozók üdültetéséről, A haj­dani kastélyoknak, nyaralók nak, fürdőknek ma úi vendégei vannak: az ötéves tervet végre­hajtó, a békét védelmező dol­gos, munkás nép. Október 26-án és 27-én tartják az első országos építési kongresszust A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége agitációs és pro­paganda osztálya ez év áprilisában vitát rendezett, amelyen tervező építészeink megbeszélték építőmü- vészetünk mai állását, fejlődését és célkitűzéseit. A vita során hangzott el Kávai József elvtárs ismeretes összefoglalója. Ez volt az előzmé­nye annak, hogy a Magyar Képző­művészek Szövetsége október 27-re hívta össze az első magyar orszá­gos építészkongresszust. A kongresszus színhelye a Nem­zeti Múzeum lesz. A kongresszuson a Párt és a kormány képviseleté­nek jelenlétében széles nyilvános­ság előtt tárgyalják meg a magyar építőművészet problémáit és meg­alakítják az önálló építőművész szövetséget. A kongresszusra meg­hívták a Szovjetunió és a népi de­mokráciák tervező építészeit is. Ugyancsak a Nemzeti Múzeum­ban a kongresszussal egyídőben épí­tőművészen kiállítást rendeznek. jÉt Ismét utcas-ialun A népnevelők tapasztalatcseréje előrelcmlíti a kölesönjegyzesi munkát Tiszamogyoróson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom