Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

NÉPLAP 1951 október 7- vasárnap. saság megalapítását minden né­met hazafi szívből támogatta, 1949 október 13-án küldte el Sztálin generalisszimusz a szovjet nép ve­zére a Német Demokratikus Köz­társaság elnökéhez, Wilhelm l’ieek- hez és Otto Grotewohl miniszter- elnökhöz intézett történelmi táv­iratát. amelyben a Német Demo­kratikus Köztársaság megalakulá­sát fordulópontnak minősítette Európa történetében. Heymann ezután emlékeztetett arra, hogy Grotewohl elvtársnak az össznémet alkotmányozó tanr.es megalakulására vonatkozó javas­lata nagy visszhangot keltett Nyu­gatnémetországban. A nyugatnémet lakosság túl­nyomó része békét követel és eluta­sítja Adenauer újrafelfegyverzésl politikáját — folytatta. A nyugat­német népszavazási főbizottság ja­vaslatára a Német Demokratikus Köztársaság területén megtartották a népszavazást Németország retui- litarizálása ellen és az 1951-ben Németországgal kötendő békeszer­ződés mellett. A szavazásra jogo­sultak 95 9 százaléka az újra fel­fegyverzés ellen és az 1951-ben kö­tendő békeszerződés mellett nyilat­kozott. A nyugatnőmetországi sza­vazás minden rendőri és bírósági üldözés ellenére állandóan tovább folyik. A német nép tudja — folytatta, — bogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának sikeres politikáját nem utolsó sorbon a béketábor népeinek elismerése, bi­zalma és barátsága tette lehetővé. Beszéde ibef'jező részében Hey­mann rámutatott, hogy az amerikai háborús gyújtogatok és a velük szövetségben álló német imperialis­ták mindent megtesznek, hogv meghiúsítsák a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának az egységes, liékeszerető Németország megteremtésére irányuló fáradozá­sait. A békeszerető erők Németor­szágban azonban egyre határozot­tabban lépnek fél. A Német Demokratikus Köztár­saság fennállásának második év­fordulója újabb kötelezettséget ró minden németre, hogy még na­gyobb elszántsággal folytassa a békeharcot. Ebben a harcban a Szovjetunió, Magyarország és a (öbbi népi dp- mokratikus államok békeszerető né­peivel való barátság további meg­szilárdítása a legbiztosabb alapja lesz az újabb sikereknek — fe­jezte be beszédét Stefan Heymann. Stefan Heymann nagy tapssal fogadott beszédét kultúrműsor kö- * vette. A koreai néphadsereg hadijeíentése A Koreai Népi Demokratikus I(ól, Kumhvától és Janggutól, vala- Köztársaság néphadseregének föpa-lmint Incszsetől északra megkísé- rancsnoksága október 5-én közölte/reite, hogy áttörje a néphadsereg hogy a koreai néphadsereg alaku­latai, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon továbbra is visszaverik az amerikai-angol be­avatkozók és a llszinmanista csa­patok elkeseredett támadásait, mi­közben emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoznak az el­lenségnek. A középső és keleti arcvonalon a néphadsereg alakulatai sikeresen visszaverték az ellenség dühödt támadásait, amely a legutóbbi na­pokban légi; harckocsi és tüzérségi támogatással Jancsontól, Csholvou­védelmi vonalát. Az amerikai-angol beavatkozók csapatai által megszállt vidékeken működő partizánosztagok fokozott harcot vívnak az ellenséggel szem­ben. A partizánosztagok elkesere­dett harcok során felszabadították Kvanzsian városát. Október 5-én a néphadsereg lég­védelmi lüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek le­lőttek hét ellenséges repülőgépet, amely előzőleg az ország északt ré­szén barbár módon bombázta és géppuskázta a békés lakosságot. A munkaverseny megszervezésével, a kétlakiság megszüntetésével javítson munkáján a magyi állami gazdaság A mssyi állami gazdaság burgo­nyával vetett földjein most szedik fel a termést. Külön tárolják a jövő évi vetőt és külön a szesz­gyár előtt azt, amit a gyár fog fel­dolgozni. A termés szép, csak az a szó- inon/, hogy a szedése késik. A terv szerint a burgonyaföldbe kerül a búza, a rozs. A búza vetést talán Idejében el tudják végezni, de a rozsvetésnek már a földben kellene lennie. Hogy miért késlekednek a mun­kák a magyi állami gazdaságban, annak sok oka vau. Egyik oka A GAZDASÁG DOLGOZÓINAK KÉT LA KI SAGA Alig lehet olyan dolgozót találni a gazdaságban, akinek ne lenne három-négy hold földje. J3z persze azt hpzza magával, hogy a legnagyobb dologidőben so­kan a munkából két-három napra kimaradnak, pedig ezek a kétlakiak saját ma­gukat csapják be. Sem a gazdaság­ban, sem az otthoni földön nem tud­nak repdes munkát, végezni. Erre jött rá Barik Sándor elvtárs párt­titkár is, kinek szintén van 5 hold földje. Becsapom az államot is, magamat is — mondja — egy hold földön G mázsa gabona ter­mett, úgy, hogy még fejadagnak is kevés a családban. És ha nincs földem, a gazdaság biztosítja a fejadagot. Abból a pénzből pedig, amit a földre költöttem, vígan megvettem volna a kenyérnekvalót. Ugyanúgy van a kukoricával, bur­gonyával, mindennel. Az államot meg szintén becsapom, mivel az egy hold földön csak ti mázsa ga­bona termett. Nagyüzemi gazda­ságban 10—fi mázsát is adott •volna. Valahogy úgy van, hogy akik így csináljuk a dolgot két laki módra, tulajdonképp hátráltatjuk az ötéves terv mielőbbi megvalósí­tását. Hosszú idő telt el amíg Barik elvtárs észrevette, hogy milyen nagy terhet jelent számúra a föld és elhatározta, hogy nem küsz­ködik. vele tovább. Anyám észrevette a növényápolás­nál, hogy a kétlakiak elmaradnak. Miattuk nem sikerült a tavasszal felosztani a földet állandó terüle­tekre. Ennek hiánya megint csak hátráltatja a magasabb termés- eredményekért folyó harcot. A másik hiba a magyi állami gazdaságban A MUNKAVERSENY HIÁNYA. Ha volna munkaverseny, ez elő­segítené a betakarítás hamarabbi elvégzését és ezzel együtt a szán­tás-vetési munkák is jobban ha­ladnának. Mindezeket a hibákat . látják már a gazdaság vezetői és éppen ezért határozták el, hogy cg új gazdasági évben már megvalósítják a földterület fel­osztását mu nkacsapa U kra. Azokat a munkacsapatokat, brigá­dokat, amelyek az előírtnál többet fognak termelni földjeiken, a Szovjetunióban jól bevált módon jutalmazni fogják. lersze, hogy ezt megvalósítsák a gazdaságban, szükséges, hogy Tóth György, Bocs­kai Gábor és a többi kétlakl dol­gozó is megértse Barik Sándorhoz hasonlóan, hogy az otthoni hát­három hold föld csak teher a nya­kán, akkor amikor az állami gaz­daságban végzett munkája utá úgy is megkapja a becsületes fizi téít fejadaggal együtt A kétlakiság megszüntetésében, a verseny szervezésében, a föld­terület felosztásában segíts.na pártszervezet is. Ezen kívül legyen gondja a pár szervezetnek A BÉKEBIZOTTSAG MEGALA KITASARA is. Most a Békekölcsön jegyzésne láthatja a párttitkár elvtárs, bog milyen szükség lenne a bökebi zottság jó munkájára. A DISz-né is .van javítani való, az sem vége megfelelő munkát a kölosönjegyzé sikeréért. Nem is végezhet, mikor a DISz titkár sem jegyzett még Bókeköl csont. Vegyenek példát Rózsavöl gyi Józseftől, aki mint kocsis (H.H forintot jegyzett, vagy Ceullt Illésről, aki tizedmagára keres é; mégis 400 forintot adott kölesül az államnak, mondván: ,.Még ígi sem tudtam meghálálni l’ártunk nak és államunknak, hogy megsza badított a régi cselédi élettől.” Az állami gazdaság vezetői pej dig ne féljenek az újtól. Ne félje­nek a szovjet módszerek alkalma zásától már azért se, mert azok a módszerek mind bebizonyították hogy alkalmazásuk a többterme­lést segíti elő. Bátran végezzék már most a gazdaság földjein a gabona vetésnél a keresztbe-liosz- szába való vetést, tavasszal a ku­korica négyzetes vetését, a burgo­nyánál a fészkes ültetési módot, vagy a forgó és burgonya műtrá­gyázását, mert csak így lesz ered­ményes a jövő évben a magasabb terméseredményekért folytatott har­cuk. Madácsi Ferenc, a megye legjobb kovácsa kölcsönt ad az államnak Teljes kudarcba fulladt Titéék g-abonabeszolgráltatási kampánya A tltöisták szeptemberben .ga­bonafelvásárlást hetet” rendeztek, amely teljes kudarcba fulladt. — Mint a Zágrábban megjelenő Vjes- nlk című lap bevallja, ezen a hé­ten egész Horvátországban csök­kent a gabónabeszolgáltatás üteme és szeptember 10—16-ig a tervben előirt mennyiségnek csak hat szá­zalékát szolgáltatták be. A Napjred, a Bulgáriában élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja, új tényeket közöl a jugo­szláv munkásosztálynak a titoisták háborús készülődései ellen folyta­tott harcáról. Hazafias tengerészek balesetet idéztek elő a Crna-Gora gőzösön, amely fegyvert és hadianyagot szál­lított az USA-ból Tito fasiszta klikkje számára. A hajó nagy ká­rokat szenvedett. , Augusztus 24-én hazafias vasuta- sok Belgrád közelében Topcsider állomáson felgyújtottak egy teher- vonatot. Augusztus 2ő-én a bel­grádi kikötőmuukások a szávai ki­kötőben tönkretettek egy nagy emelődarut, amely hadianyagot ra­kott ki és gabonát, valamint stra­tégiai nyersanyagot rakodott be Nyugat-Németország és Ausztria számára. Augusztusban két szabotázs tör­tént a Mali-Kosztelac nagy villany­telepén. Az erőmüvek munkásai által okozott gyakori szabotázsok és a munkások szökése következtében a Rasa-bánya 1951 első hét hónap­jában 55.009 vagónnal kevesebb szenet termelt, mint amennyit a terv előírt. A szénhiány következ­tében sok hadiüzem nem teljesí­tette termelési tervét. 260 mázsás cukorrépatermés a nagyecsedi „Vörös csillag-“ tsz»ben A nagyecsedi „Vörös csillag” ermclőszüvctkezet elnöke és igaz­gatósági tagjai nagy ürömmel szá nolnak be levelükben arról, hogy a gépállomás segítségével, az agro eehnika alkalmazásával cukorrépá­ból eddig soha nem látott termésé..tagot értek el. 10 hold cukorré­pája volt a szövetkezetnek, amelyen holdanként 260 mázsás termést értek el. Ahhoz, hogy ezt a magas termést elérték, nagyban hozzájá­rult Kovács Béla, a nagyecsedi gépállomás vezető mezőgazdászá­nak segítsége, állandó tanácsadása. De nemcsak a cukorrépából ériek el szép eredményt. Az ő javas­latára vetett a szövetkezet 35 hold >u négyzetes vetéssel kukoricát, amin 45 mázsás átlagtermést érte : el, A régi módszerrel vetett 55 holdon csak 30 mázsa volt a termő átlag. A „Vörös csillag’’ tagjai most már látják, érdemes mezőga .dóságunkban az agrotechnikát al­kalmazni. A nagyecsedi gépállomás ezzel is szorosabbra fűzte a kap­csolatot a körzetéhez tartozó térni főcsoportokkal. Lássák a tszcs, agjai, hogy a gépállomások és a mezőgazdászok az ő érdeküket is szolgálják. Kovács Béla mezőgazdászban látják a szövetkezet tagjai a segítőtársat és a jövőben nem húzódoznak az újtól, inert ta­pasztalták saját földjükön ennek előnyét. A többtermeléssel a szö­vetkezet is egyre gazdagabb és a tagok is jobbmódúak lesznek. Igazi ünnepnap dclelöttje. A kis- létei gépállomás komvmühehjébcn- .1 íadácsi Ferenc, a gépállomás öreg kovácsa, kedves vendegeket fogad. A szovjet kolhozokból jöt­tek, legtöbbjük mellén sok kitün­tetés csillan. Hősök a. munkában, amit úgy szeretnek, mint az öreg Madácsi azóta, hogy nem az ura­dalmi kovdcsmühelybcn üti már a vasat. — A megye legjobb kovácsa — mutatják be Madácsi Ferencet Re- bedjuk Jákov Sztyepánovicsnak, a Szocialista. Munka Hősének. Bu- rina Anna Alekszandrovnának, a mihajoni gép- és traktorállomás ve­zetőjének, Rozsnova l'clágeja Iva­novna nak, a Szocialista. Munka Hősének, s a többieknek. Hamar indul a beszélgetés, mint­ha csak rég nem látott testvérek beszélgetnének. Az öreg Madácsi. elmondja, hogy megy a sora, hogy él a családja. Életük úgy válto­zott., mint az egész felszabadult nép élete. Hét gyerekkel élte a Gencsy-uradalom keserves kenye­rén egyik napról a másikra kilá­tástalan életét a Madácsi-család. Mostt — Egyik fiam a Magyar Acél­ban sztahánovista pré,skovács, két lányom vezető helyen van — ■mondja lassan az öreg Madácsi. A harmadik lányom férjnél van Resten, a negyedik gimnáziumba, jár, s még egy fiam tanul. Ipari, tanuló. Fagyon szereti a gépet. — Most építettünk házat, hizla­lunk disznót. Egyszóval jól élünk. Rebadjuk elvtárs, mintha csak azt akarná megtudni, mit is tesz ezért az öreg Madácsi, az üllő mel­lett heverő, előzésre váró ekeva­sakra mutatva megkérdezi: — Hagy megy a munka? — Fagy ekéből negyvenet, kicsi­ből hatvanöt is megélez egy nap alatt — mondják többen is Madá­csi Ferenc, helyett. — Első kovács ö a megyében. Az öreg Madácsi szerényen bólogat. — Minálunk, az ilyen jó mun- Jcások 1G munkaegységet is megke­resnek egy nap alatt — mondja elismerően Rebeijuk elvtárs. Tíz ekeélezésért í munkaegység jár. Fagy becsületük van a kovácsok­nak .... * Becstelcdctt már, az ünnepnap végére jár. Aj öreg Madácsi ott volt mindenütt, ahol a szovjet ven­dégek jártak, minden szavukat jól megjegyezte az értekezleten. Jól megjegyezte, hogyan élnek a szou- jet gép- és traktordllomdsokon, a. kolhozokban, milyen gyönyörű elet bontakozott ki a szovjetrendszer­ben. ti most, ahogy beszélget — nem sok szó embere egyébként az öreg Madácsi —, talán éppen ezért be­szédesebb, mint máskor. Bokszol' gyönyörködött már a volt urásági kastélyból átalakított központi épületben, a tágas, nagy gépszínekben, a szerelőműhelyek­ben, sokszor végigjárta, mini jó gazda, a világos, jól berendezett traktorlsia-szdlldsokat, a fehér- csempés fürdőszobákat, a beépített szinpados kultúrtermet, mindent. Most újból körbemutat. — Lám, ez a miénk. S nézzék ott a sor végén azt a piros, újese- repes házat. Ai it Madácsi csa­ládé. !. — Hej, ilyenkor mindig eszem­bejut a régi keserves világ __ mondja kicsit clgondolkodva. — A házamat, pontosan ott építettem, ahol valaha a Gcnesy-uradalom ko- vácsmühelye volt. Jópáv évtizeddel ezelőtt oda kopogtattam én be az akkori uradalmi kovácshoz.. . S mesél az öreg Madácsi, a me­gye legjobb, legmegbecsültebb ko­vácsa, hogy még jobban lássuk, milyen boldog most az ő élete. — Fcm volt még akkor gyerek, feleség. Úgy egyeztünk ki, hogy a fele kommenciót kapom a mester­től. Ki kellett egyezni, mert hisz az embernek enni kell. Az urada­lom kovácsa úgy lettem, hogy a mester meghalt. .. l<i mázsa ter­mény és . 80 pengő lett az évi bér. De húsz órát is kellett dolgozni, érte naponta. Sokszor, mikor leje. kiidtem, reggelre a karom nem bírtam megmozdítani. — S de sokat szerettem volna, amúgy igazán odaütni a pöröllyel. Fém az üllőre. Hanem, a bitangok­ra, akik kiszívták a cselédség vé­rét. Emlékszem egy húsvét előtt a. cselédség ötven kilónyi terményt kért előlegbe. Húza-rona után ki­mérték, mikor jött Gencsy „nagy­ságosén” s vissza parancsolta a- terményt, az embereket meg bot­tal zavarta cl. — Úgy érzem most, elvtársak — mondja, s kihúzza, magát —, hogy hatvan esztendőmmel fiatalabb vá­gyók, iáiul akkor. Látom, értelme van a munkának. 8 látom, hogy olyan boldog élet, felvirágzó mező­gazdaság felé megyünk, mint ami­lyenről a szovjet elvtársak beszél­tek. Fcm sajnáltam, amikor U00 forint Békekölcsönt jegyeztem. — Most még inkább tudom, hogy jó helyre adtam. B magyarázza, hogy havonta, visszakapja a 000 forintot. Már abban. is. hogy ipari tanuló fiát ruhával tátja cl az állam, még ün­neplő egyenruhája is vau, tanítta­tására semmi gonelja sincs, kosztja a lehető legjobb. Lánya, aki gim­náziumba jár, kollégiumban lakik Fyiregyházdn. Mennyi soí pénzébe kerül az is az államnak. Egyszó­val már ebből a kettőből kijön ha­vonta a hatszáz forint. A többi sok mindent amit megvalósít aa ál­lam a nép kölcsönadott forintjai­ból, nem is számolja. — Megmondom elvtársak, — erősíti, — hogy ipari tanuló fiam­nak, meg gimnazista lányomnak külön küldök pénzt. Jegyezzenek ők is Békekölcsönt. Magam meg meg pót olom aszal, amit ígértem jegyzéskor: a lehető legjobb mun­kával segítem elő itt a műhelyben, hogy a traktorista szaktársak túl­teljesítsék az őszi tervet ... Az öreg Madáchinak nagy része van abban, hogy a kislétai gépál­lomáson eddig jGO forintos jegyzés esik egy-egy dolgozóra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom