Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-06 / 233. szám
1951 oktObr-r ö, szombat. Bien aki maga 600 forintot jegyzett, 30.000 forintot jegyeztetett a dolgozókkal. Beránszki Antal 15,000 forintot, jegyeztetett és szintén 600 forintos jegyzéssel mutatott példát. A népnevelők elmondják a községben hogy kik azok, akik becsülettől jegyeztek. Elmondják azt, hogy Bar- kóczi Ferenc középparaszt 1200 forint Békekölcsönt jegyzett, Deák György középparaszt pedig 1000 forintot. Takács Bertalan dolgozó paraszt, aki nvol- cadmagával van, 500 forintos jegyzéssel mutatott példát. Ugyanakkor a népnevelők leleplezik az ellenséget! Balázs Károly volt fakereskedő szóba se akart állani a népnevelőkkel, A népnevelők most szerte a városban hírül viszik, hogy Balázs Károly a béke ellensége! Vannak azonban számos helyen ro§sz népnevelők is, akik nem előre, hanem hátrafelé viszik a Békekölcsön- jegyzés ügv'ét liven például Mentes Miklós tiszacsécsei tanácstitkár, aki 200 forintot jegyzett. Amikor megkérdezték ’tőle: „Hát ez a példamutatás?“ —• így válaszolt: „Elintéztük, «■pgy a község azt higvje. hogy "eljeshavi fizetésem összegét lejegyeztem .. • “ Be akarta csapni a község dolgozóit Mentes Miklós s csalárd módon a „példamutató’ álarcában akart tetszelegni. Nyilvánvaló, hogy effajta példamutatásra semmi szükség nincsen. Fülpösdarócon hasonló a helyzet, ahol a párttitkár, Bojtos Simon nem akar foglalkozni a kölcsönjegyzéssel, mert szerinte az „népszerűtlen" feladat. Nem csoda, ha ebben a községben maga a tanácselnök a kulákok „nincs mit beadni" begyűjtési nó iáját fűi ja. Számos- szegen a párttitkár elvtárs, ahelyett, hogy helytállva irányítaná a népnevelőmunkát, „beteget" jelentett. Tiszanagy- falun maga az MNDSZ ügyvezetője sem jegyzett le. Jól meg kell szívlelnie, minden vezetőnek, népnevelőnek a példa- mutatás jelentőségét s a nép, a béketábor ügyéhez híven kell kiállani. Mindenféle megalkuvás, gyáva magatartás az ellenséget szolgálja, a háborús gyújtogatok terveit segíti elő! A mátészalkai járás megelőzte a baktalórántházit Tiszaszentmárton és Szabolcsbáka vezet az őszi termények begyűjtésében Kövessék mindenütt a békeharcban élenjárók példáját Az őszi kapástermények begyűjtési versenyében Szabolcs-Szatmár •községei közt Tiszaszentmárton és Szabolcsbáka vezet. A tiszaszent- mártoni dolgozó parasztok a kuko- ricabegyiijtés tervének 378.9 százalékos teljesítésével kerültek első helyre. KUKORICABEGyüJTÉSBEN Tiszaszentmárton mögé zárkózik fel a terv 92 százalékos teljesítésével Gyulaháza. Mindkét községben jól halad a Békekölcsön-jegyzés, s ezek az eredmények éppen a jó népnevelő munkának köszönhetők. Nyírtét, Eperjeske, Jéke, Székely, Tivadar, Vaja. Nyiribrony, Ilk, Milota dolgozó parasztjai is az élen haladnak kukoricabegyüjtésben. Nem ott halad azonban Kispalád, ahol még nem gyűjtöttek be kukoricát. Nem ott halad, hanem leghátul kullog Kisar, Kölese, Fül- pösdaróc, Szatmárcseke. Tlszabecs, Nyírmeggyes, Cjfehértó, Oros, Sza- mosszeg Tiszadob, Olcsvaapáti, Be- regdaróc, Marokpapi, Tarpa. Tisza- lök, Kálmánháza, amely községekben még tíz százalékig sem értek el a kukoricabeadásban. 255.9 százalékos. Nyírjákó, Pusztadobos, őr. Ramocsaháza, ófehértó, Szabolcs, Nyírvasvári, Nagyecsed, Ajak Anarcs, Nagyhódos, Tyúkod, Zajta, Kísvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti, Nagyvarsány, Vámosoroszi és Gernzse községekben is jól halad a burgonyabegyiijtés, a tervet ezekben a községekben mindenütt 100 százalékon felül teljesítették a dolgozó parasztok. A megye szégyenére azonban elmaradtak a burgonyabegyüjtésben Tákos, Tiszaadony, Vámosatya, Ti- szakerecsen, Mátyus, Márokpapi, Lónya, Jánd, Hete, Gulács, Gelé- nes, Csaroda. Beregsurány, Barabás és Tisztaberek dolgozó parasztjai, ahol még semmi burgonyát nem gyűjtöttek be az állami raktárba. Alig pár százalékra teljesítette a tervét Tarpa, Napkor, Nyírszöllős, Üjfehérló, Kálmánhá- za, Oros. Nyírpazony, Nyírparasz- nya, Gebe, Papos, Győrtelek, Zsurk és Mezöladány. Az élenjárók példáját kell követniük, behozni a szégyenteljes elmaradást, meggyorsítani a burgonya begyűjtését. A SZABÓ-CSALÁD 2300 FORINTOS BÉKEKÖLCSÖN-JEGYZÉSE akaratukat, a béke. jó katonái. özvegy Szabó Jdnosné kékt dolgozó parasztasszony nemcsak a terménybeadásban jár az élen. Családja összesen 2300 forint Békekölcsönt jegyzett. Fia, aki tísztiiskolán van, ezer forintos, lánya a kendergyárban 400 forintos, másik fia pedig 800 forintos jegyzéssel állt ki a békéért, özvegy Szabéné is jegyzett 100 forintot, s jegyzését azzal toldotta még meg, hogy maga is buzdítja dolgozó paraszttársait. álljanak ki ók is tettekkel a békéért. ICőtis Antal tízholdas kéki középparaszt 200 forint Békekölcsönt jegyzett, ugyanakkor 2 mázsa kukoricára szállítási szerződést is kötött. Elmondja, hogy így erősíti az országot, amelyben három apró gyermeke boldog életre nevelkedik. Balogh András ugyancsak 200 forint kölcsönt jegyzett, s két mázsa kukoricára szerződött. Balogh András cseléd volt a múltban. Arról beszél, mindent megtesz azért, hogy a földbirtokosok, csendőrök uralma soha vissza ne térjen. A járások közötti verseny tovább folvik s az eddig középen levő járások egvre inkább előtörnek s erősen veszélyeztetik már az élen haladó kis- várdai, cs.engeri járások helveit s a harmadik helyen levő Nyíregyháza város helyét. A mátészalkai iárás megelőzte a baktalórántházi járást s ezzel a negyedik helyre küzdötte fel magát. Tovább tör előre a nyírbátori járás is. A hetedik helyről a hatodik helyre lépett előre, megelőzve ezzel a vásárosnaménvi járást. A vásárosnaménvi járás után a fehérgyarmati és kemecsei következik. Az utolsó három iárás változatlanul a tiszalöki, nyíregyházi és a nagvkállói. BURGONYABEGYÜJTÉSBEN erősen Szabolcsbáka nyomában jár Vaja a terv 369.4 százalékos teljesítésével. 18 vágón burgonya helyett 71 vagónt adtak az országnak a vaja iák. Mérkvállaj dolgozó parasztjai har [madiknak sorakoznak fel a burgo- •nyabegyiijtési terv 272.7 százalékos telj esítésével. Laskod eredménye Eredményes a népnevelő munka: A kölcsönjegyzés mellett fokozódik a betakarítás és a szántás-vetés üteme is Magyon A vasútállomástól két kilométerre, dombok között fekszik Magy község. Lakói a felszabadulás előtt, kénye-kedvére ki voltak szolgáltatva a falu két „fejesének”, a 700 holdas Klär István és az 1.500 holdas Molnár Gusztáv földbirtokosoknak. Nem lehetett találni a faluban olyan embert, aki ne függött volna tőlük, A parancsait lesték pribékjei, — a bíró és a faluban többször megforduló csendőrök is. Ott vendégeskedtek a földesúrnál a csendőrök, aztán „megszolgálták” a vendégeskedést, hiszen amit kértek a „nagyságos urak” az nekik nem került pénzbe. Nem került pénzbe Macali József megverése sem, akit azért veretett meg Molnár Gusztáv, mert meg merte mondani, hogy a „tizenharmados ara- tőrész bizony kevés.”. Ott verette meg Molnár Gusztáv Macali Jó-, zsefet a csendőreikkel a többi részesarató előtt, hogy azokat Is megfélemlítse. 1 Sok ilyen esetre emlékeznek a magyi dolgozó parasztok. De az is emlékezetükbe van, hogy a legtöbbször bizony magukba fojtották dühüket, ha valami sérelem érte őket. Nem mertek szólni, mivel féltették azt a kis keresetet is, ami ugyan csak annyi volt, hogy az éh- baláltól mentette meg őket. Féltették, hiszen majd az egész falu pincstclen volt és egy-egy megüresedett helyre húszrharminc jelentkező is volt, hogy megmentsék családjukat az éhenhalástól. így volt a felszabadulás előtt. ÉS HOGY VAN MA? Az egykor egy-két embernek jövedelmező hatalmas birtokokat azok kapták, akik azt azelőtt is művelték, csakhogy most mór a földnek a jövedelme is az egykori cselédeké lett. Földet kapott és ma 10 holdas középparaszt Babály András, az egykori nincstelen dohányos és villany ég házában, két tehén van az istállóban, két hízó az ólban, szs'p szánni baromfi az udvaron. Két fia az állami gazdaság jól fizetett dolgozója. Az idén még egy új házat építtet nősülő fia részére. A felszabadulás előtt húsz évig gürcölt, míg végül össze bírt hozni sok nélkülözés árán 'annyit, hogy egy kis házat fel tudjön •'építeni. De a legszomorúbb, hogy Babály András mindezekről megfeledkezett. Megfeledkezett régi dohányos életéről, a szűkös komraencióról, amit munkája után kapott. Nem emlékszik minderre, pedig ha ezt megtenné, akkor jegyezne Békekölcsönt fiával együtt. Vegyien példát Babály András Mackó Miklósról, aki hozzá hasonlóan szintén dohányos volt a Klár- uradalomban és most 400 forintot jegyzett és mint népnevelő csatlakozott a jegy zésgyüj tőkhöz. Mackó Miklós Is egyike azoknak a népnevelőknek, akik szorgalmasan, türelmes munkát végeznek a jegyzésgyüjtés során. Ha kell, TÖBBSZÖR IS FELKERESI SZOMSZÉDAIT. Először elbeszélget azokról az ajándékokról, amit az ötéves terv czidáig adott a falunak. A villanyról, a telefonról, a két helyreállított iskoláról, a kettőről kilenc főre emelt tanítói létszámról, a fúrott kútról. Emlékezteti a dolgozó parasztokat a múltra és ilyenkor feleleveníti azt is, amitől a múltban borsódzott a hátuk a magyiaknak: ha valami közigazgatási ügy akadt télidőben, a leveleki községházára kellett menni, mert ilyen Magyon nem volt. Most már saját magunk, saját községünkben Irányítjuk dolgainkat, — mondja. De beszél még a további tervekről Is. A tervbevett új iskoláról, új tanácsházról, a postaügynök- ség felállításáról. ami még eddig nincs a községben. JÓ ÜTEMBEN HALAD A KÖLCSÖNJEGYZÉS Megértik mindezt a magyi dolgozó parasztok. Egy-két kivételtől eltekintve, egyemberként írják neveiket a kölcsönjegyzési ívre. melléje írva a tehetségük szerinti őszszeget is. Legyen feladatuk a népnevelőknek, hogy felvilágosítsák azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem jegyeztek le, arról is, hogy kölcsönjegyzésiikkel legclsösor- ban saját maguk javára cselekszenek. Kölcsönadott forintjaikból tégla lesz a községben épülő iskolában, tanácsházban postaépületben. Ha így végzik munkájukat, akkor a Békekölcsön-jegyzés lezárása után is megérdemlik azt a dicséretet, amit a napokban kaptak Győré József elvtárstól, Pártunk Megyei Bizottságának titkárától. A Békekölcsön-jegyzéssel egyszerre mozgósítanak a magyi népnevelők most A BEGYŰJTÉSRE ÉS AZ ŐSZI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE Is. Erre bizony szükség Is van Magyon. Főleg elmaradás van a kapásnövények betakarításában ami persze magával hozza á szántás-vetésben való lemaradást is. A népnevelő munka eredménnyel jár. Napról napra kevesebb a bevetetlen föld. A jó népnevelő munka eredménye az is, hogy a kukoricabegyüjtés jó ütemben halad. Ez persze még köszönhető annak is, hogy a tanács a törvény előírásai szerint jár el a késlekedőkkel szemben. A töréstől 8 napon túl beadásával késlekedő Jablonszki Dániel, Bocskai Károly és még mások beadási kötelezettségét felemelték 5 százalékkal. Hiba azonban az. hogy a szerződéskötést elhanyagolják, összesen eddig G mázsára kötöttek szállítási szerződést a dolgozó parasztok a szövetkezettel. Elengedhetetlenül fontos, hogy a népnevelők foglalkozzanak munkájuk során a szállítási szerződéskötéssel is, mert csak akkor tudnak fogadalmukért helytállni, ha október 10-re kukoricabeadási tervüket 110 százalékra teljesítik. Ugyanakkor pedig fogadják meg Győré elvtárs tanácsát és mielőbb fogjanak hozzá falujuk szói .lista átalakításához, hogy azzal is előresegítséU a többtermelés ügyét, X— pass Az elmaradt községekben legfő- kép, de mindenütt az olyan élenjá* rók példáját kell követniök a dolgozó parasztoknak, akik tettekkel bizonyítják be a Békekölcsön-jegy-, zés, a terménybeadás során béke-' Ugyanerről beszél Telepóczki Mihály is, aki cselédből lett gazda a földosztás után. Most igen büszke arra. hogy fia a Magasépítési Vállalat élmtítkás vasbetonszerelője, megbecsülik, szép élete van. Üzemi pártszervezeteink feladatai az oktatási év elején Néhány nap múlva megkezdődik az 1951—32-es tanulási évad. Azok a párttagok, akiket üzemi párt- szervezeteink politikai iskolára vagy az oktatás bármely formájára jelöltek, lelkesen készülnek, bizalommal és elhatározással várják a tanulási idény kezdetét, az első összejövetelt. A párttagság nagy érdeklődésének az az oka, hogy az üzemi pártszervezetek szakítottak a régi, bürokratikus oktatási előkészítő munkával. Nem papíron, Íróasztal mellett állították össze a politikai 'képzésben résztvevők névsorát, hanem a népnevelő gárda segítségével kutató munkát végeztek, a pártvezetőségi tagok maguk is elbeszélgettek a tagsággal. Megismerték a tagok politikai képzettségének színvonalát és ennek megfelelően végezték a kiválasztást. A tagság világosan látja, mit kap majd a politikai iskolától, hogyan fogja munkáját segíteni a tanulás. Az üzemi pártszervezetek irány- mutatása és példája alapján az üzemi szakszervezetek is jól előkészítették az oktatást. Egyáltalán nem volt tapasztalható olyan jelenség, mint tavaly a Vulkánban, az Alkaloidában, a Nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál, hogy több pártonkívüli dolgozót „kényszerítettek’’ az oktatásban való részvételre. Ez most nem fordult elő, mert a szakszervezeti bizottságok egyéni beszélgetések alapján választották ki, ki milyen fokú oktatásban részesüljön, az aktívák segítségével elmélyítették a párton- 'kívüli dolgozókban annak tudatát, hogy a tanulás nem hasztalan időtöltés, hanem százszoros kamatot hozó munka, aminek legnagyobb hasznát gyakorlati munkánkban látjuk. A jó előkészítésnek köszönhető, hogy párttagságunk és a pártonkívüli dolgozók készen állanak a tanulásra. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy az oktatási munka ezentúl csak az előadók és a hallgatók dolga. Az üzemi pártszervezeteknek ezután is gondot kell viselni a politikai iskolákra, az oktatásra. A jó indulást biztosítani kell,- mert ettől függ, hogy a hallgatóság létszáma állandó legyen, ne legyenek elmaradozások, lemorzsolódás és hogy az iskola valóban betöltse a szerepét. Csak azok a szemináriumok lesznek eredményesek. csak azokról nem fog a hallgatóság elmaradozni, ahol minden hallgató segítséget kap, támogatást a tanti-' láshoz, az anyagot úgy kapja meg az előadótól, hogy azt könnyen felhasználhatja, alkalmazhatja gyakorlati munkája eredményének fokozására. üzemi pártszervezeteinknek ennek érdekében gyakran kell ellenőrizni a politikai iskolákat, hogy az esetleges hibákról azonnal tudomást szerezzenek és az előadónak útmutatást, segítséget adjanak a kijavításához. Nem történhetik meg az új oktatási idényben, ami tavaly megtörtént a Sajószent- péteri Magasépítési Vállalat . fermentáló építkezésénél és a Felsőtiszai Sajt- és Vajtermelő Vállalatnál, hogy a szemináriumi hallgatók egész évad alatt egyszer, vagy kétszer láttak ellenőrt. Az előadókat is magukra hagyták. Ez volt az oka aunak. hogy a politikai iskolák hallgatóságának pgyrésze lemorzsolódott. másik része pedig „felváltva” hiányzott. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a hallgatók el legyenek látva anyaggal és az előadó mindig jól felkészüljön. De ne csak az előadásokra készüljön, hanem magára a szemináriumra is, hogy a kérdéseket úgy tegye fel, hogy azok könnyen érthetők, röviden megválaszolhatók és átfogőak legyenek. Ha az előadó nem készül fel, akkor — általános tapasztalat — az iskolák ideje elhúzódik, sokszor éjszakába nyúlik. Ez is oka lehet a lemorzsolódásnak. A tanulás munkavégzést jelent, vagyis nem könnyű dolog, figyelmet odaadást és időt követel. Azok, akik nehezen tanulnak, vagy nem látják tisztán a tanulás hasznát, ha nem foglalkozunk velük állandóan, . elmaradnak az iskoláról. Különösen fennáll ez a veszély az idősebb párttagoknál. Feladatunk: ezeknek az elvtársaknak több segítséget adni a tanulásban, a jegye zeteltjsben. A jegyzetelésre az előadónak kell gondot fordítani. Nem szabad meghátrálnia a nehézségek elől, meg kell tanítania az idősebb hallgatókat is a jegyzetelésre. Erre szükség van, mert azáltal, hogy leírjuk a hallottakat, vagy a brosúrából olvasottakat, könnyebb és mélyebb az anyag emlékezetünkben való megtartása. üzemi pártszervezeteinknek az a feladata, r.ogy mindezeket a pár- tonkívliliek oktatásában is biztosítsák. A szakszervezeteket irányítsa, vezesse és állandóan tanítsa a pár- tonkívüliek nevelésére, helyes okte fására,
