Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

1951 oktObr-r ö, szombat. Bien aki maga 600 forintot jegyzett, 30.000 forintot jegyeztetett a dolgozókkal. Beránszki Antal 15,000 forin­tot, jegyeztetett és szintén 600 forintos jegyzéssel mutatott példát. A népnevelők elmond­ják a községben hogy kik azok, akik becsülettől jegyez­tek. Elmondják azt, hogy Bar- kóczi Ferenc középparaszt 1200 forint Békekölcsönt jegyzett, Deák György középparaszt pe­dig 1000 forintot. Takács Ber­talan dolgozó paraszt, aki nvol- cadmagával van, 500 forintos jegyzéssel mutatott példát. Ugyanakkor a népnevelők le­leplezik az ellenséget! Balázs Károly volt fakereskedő szóba se akart állani a népnevelők­kel, A népnevelők most szerte a városban hírül viszik, hogy Balázs Károly a béke ellen­sége! Vannak azonban számos he­lyen ro§sz népnevelők is, akik nem előre, hanem hát­rafelé viszik a Békekölcsön- jegyzés ügv'ét liven például Mentes Miklós tiszacsécsei ta­nácstitkár, aki 200 forintot jegyzett. Amikor megkérdezték ’tőle: „Hát ez a példamutatás?“ —• így válaszolt: „Elintéztük, «■pgy a község azt higvje. hogy "eljeshavi fizetésem összegét lejegyeztem .. • “ Be akarta csapni a köz­ség dolgozóit Mentes Mik­lós s csalárd módon a „példamutató’ álarcában akart tetszelegni. Nyilvánvaló, hogy effajta pél­damutatásra semmi szükség nincsen. Fülpösdarócon hasonló a helyzet, ahol a párttitkár, Bojtos Simon nem akar fog­lalkozni a kölcsönjegyzéssel, mert szerinte az „népszerűtlen" feladat. Nem csoda, ha ebben a községben maga a tanácselnök a kulákok „nincs mit beadni" begyűjtési nó iáját fűi ja. Számos- szegen a párttitkár elvtárs, ahelyett, hogy helytállva irá­nyítaná a népnevelőmunkát, „beteget" jelentett. Tiszanagy- falun maga az MNDSZ ügyve­zetője sem jegyzett le. Jól meg kell szívlelnie, minden ve­zetőnek, népnevelőnek a példa- mutatás jelentőségét s a nép, a béketábor ügyéhez híven kell kiállani. Mindenféle meg­alkuvás, gyáva magatartás az ellenséget szolgálja, a háborús gyújtogatok terveit segíti elő! A mátészalkai járás megelőzte a baktalórántházit Tiszaszentmárton és Szabolcsbáka vezet az őszi termények begyűjtésében Kövessék mindenütt a békeharcban élenjárók példáját Az őszi kapástermények begyűj­tési versenyében Szabolcs-Szatmár •községei közt Tiszaszentmárton és Szabolcsbáka vezet. A tiszaszent- mártoni dolgozó parasztok a kuko- ricabegyiijtés tervének 378.9 száza­lékos teljesítésével kerültek első helyre. KUKORICABEGyüJTÉSBEN Tiszaszentmárton mögé zárkózik fel a terv 92 százalékos teljesítésével Gyulaháza. Mindkét községben jól halad a Békekölcsön-jegyzés, s ezek az eredmények éppen a jó nép­nevelő munkának köszönhetők. Nyírtét, Eperjeske, Jéke, Székely, Tivadar, Vaja. Nyiribrony, Ilk, Milota dolgozó parasztjai is az élen haladnak kukoricabegyüjtésben. Nem ott halad azonban Kispa­lád, ahol még nem gyűjtöttek be kukoricát. Nem ott halad, hanem leghátul kullog Kisar, Kölese, Fül- pösdaróc, Szatmárcseke. Tlszabecs, Nyírmeggyes, Cjfehértó, Oros, Sza- mosszeg Tiszadob, Olcsvaapáti, Be- regdaróc, Marokpapi, Tarpa. Tisza- lök, Kálmánháza, amely községek­ben még tíz százalékig sem értek el a kukoricabeadásban. 255.9 százalékos. Nyírjákó, Puszta­dobos, őr. Ramocsaháza, ófehértó, Szabolcs, Nyírvasvári, Nagyecsed, Ajak Anarcs, Nagyhódos, Tyúkod, Zajta, Kísvarsány, Olcsva, Olcsva­apáti, Nagyvarsány, Vámosoroszi és Gernzse községekben is jól halad a burgonyabegyiijtés, a tervet ezek­ben a községekben mindenütt 100 százalékon felül teljesítették a dol­gozó parasztok. A megye szégyenére azonban el­maradtak a burgonyabegyüjtésben Tákos, Tiszaadony, Vámosatya, Ti- szakerecsen, Mátyus, Márokpapi, Lónya, Jánd, Hete, Gulács, Gelé- nes, Csaroda. Beregsurány, Bara­bás és Tisztaberek dolgozó pa­rasztjai, ahol még semmi burgo­nyát nem gyűjtöttek be az állami raktárba. Alig pár százalékra tel­jesítette a tervét Tarpa, Napkor, Nyírszöllős, Üjfehérló, Kálmánhá- za, Oros. Nyírpazony, Nyírparasz- nya, Gebe, Papos, Győrtelek, Zsurk és Mezöladány. Az élenjárók pél­dáját kell követniük, behozni a szégyenteljes elmaradást, meggyor­sítani a burgonya begyűjtését. A SZABÓ-CSALÁD 2300 FORIN­TOS BÉKEKÖLCSÖN-JEGYZÉSE akaratukat, a béke. jó katonái. özvegy Szabó Jdnosné kékt dolgozó parasztasszony nemcsak a terménybeadásban jár az élen. Családja összesen 2300 forint Békekölcsönt jegyzett. Fia, aki tísztiiskolán van, ezer fo­rintos, lánya a kendergyárban 400 forintos, másik fia pedig 800 fo­rintos jegyzéssel állt ki a békéért, özvegy Szabéné is jegyzett 100 fo­rintot, s jegyzését azzal toldotta még meg, hogy maga is buzdítja dolgozó pa­raszttársait. álljanak ki ók is tettekkel a békéért. ICőtis Antal tízholdas kéki közép­paraszt 200 forint Békekölcsönt jegyzett, ugyanakkor 2 mázsa ku­koricára szállítási szerződést is kötött. Elmondja, hogy így erősíti az országot, amelyben három apró gyermeke boldog életre nevelkedik. Balogh András ugyancsak 200 fo­rint kölcsönt jegyzett, s két mázsa kukoricára szerződött. Balogh And­rás cseléd volt a múltban. Arról beszél, mindent megtesz azért, hogy a földbirtokosok, csendőrök uralma soha vissza ne térjen. A járások közötti verseny tovább folvik s az eddig közé­pen levő járások egvre inkább előtörnek s erősen veszélyez­tetik már az élen haladó kis- várdai, cs.engeri járások helveit s a harmadik helyen levő Nyíregyháza város helyét. A mátészalkai iárás megelőzte a baktalórántházi járást s ezzel a negyedik helyre küzdötte fel magát. Tovább tör előre a nyír­bátori járás is. A hetedik helyről a hatodik helyre lépett előre, megelőzve ezzel a vásárosnaménvi járást. A vásárosnaménvi járás után a fehérgyarmati és kemecsei kö­vetkezik. Az utolsó három iárás változatlanul a tiszalöki, nyír­egyházi és a nagvkállói. BURGONYABEGYÜJTÉSBEN erősen Szabolcsbáka nyomában jár Vaja a terv 369.4 százalékos tel­jesítésével. 18 vágón burgonya helyett 71 vagónt adtak az országnak a vaja iák. Mérkvállaj dolgozó parasztjai har [madiknak sorakoznak fel a burgo- •nyabegyiijtési terv 272.7 százalékos telj esítésével. Laskod eredménye Eredményes a népnevelő munka: A kölcsönjegyzés mellett fokozódik a betakarítás és a szántás-vetés üteme is Magyon A vasútállomástól két kilomé­terre, dombok között fekszik Magy község. Lakói a felszabadulás előtt, kénye-kedvére ki voltak szolgáltatva a falu két „fejesé­nek”, a 700 holdas Klär István és az 1.500 holdas Molnár Gusztáv földbirtokosoknak. Nem lehetett ta­lálni a faluban olyan embert, aki ne függött volna tőlük, A pa­rancsait lesték pribékjei, — a bíró és a faluban többször megforduló csendőrök is. Ott ven­dégeskedtek a földesúrnál a csendőrök, aztán „megszolgálták” a vendégeskedést, hiszen amit kér­tek a „nagyságos urak” az nekik nem került pénzbe. Nem került pénzbe Macali József megverése sem, akit azért veretett meg Mol­nár Gusztáv, mert meg merte mon­dani, hogy a „tizenharmados ara- tőrész bizony kevés.”. Ott verette meg Molnár Gusztáv Macali Jó-, zsefet a csendőreikkel a többi ré­szesarató előtt, hogy azokat Is megfélemlítse. 1 Sok ilyen esetre emlékeznek a magyi dolgozó parasztok. De az is emlékezetükbe van, hogy a legtöbb­ször bizony magukba fojtották dü­hüket, ha valami sérelem érte őket. Nem mertek szólni, mivel féltették azt a kis keresetet is, ami ugyan csak annyi volt, hogy az éh- baláltól mentette meg őket. Fél­tették, hiszen majd az egész falu pincstclen volt és egy-egy megüre­sedett helyre húszrharminc jelent­kező is volt, hogy megmentsék csa­ládjukat az éhenhalástól. így volt a felszabadulás előtt. ÉS HOGY VAN MA? Az egykor egy-két embernek jö­vedelmező hatalmas birtokokat azok kapták, akik azt azelőtt is művelték, csakhogy most mór a földnek a jövedelme is az egykori cselédeké lett. Földet kapott és ma 10 holdas középparaszt Babály András, az egykori nincstelen dohányos és villany ég házában, két te­hén van az istállóban, két hízó az ólban, szs'p szánni ba­romfi az udvaron. Két fia az állami gazdaság jól fi­zetett dolgozója. Az idén még egy új házat építtet nősülő fia ré­szére. A felszabadulás előtt húsz évig gürcölt, míg végül össze bírt hozni sok nélkülözés árán 'annyit, hogy egy kis házat fel tudjön •'épí­teni. De a legszomorúbb, hogy Babály András mindezekről megfeledkezett. Megfeledkezett régi dohányos éle­téről, a szűkös komraencióról, amit munkája után kapott. Nem emlék­szik minderre, pedig ha ezt meg­tenné, akkor jegyezne Békeköl­csönt fiával együtt. Vegyien példát Babály András Mackó Miklósról, aki hozzá hason­lóan szintén dohányos volt a Klár- uradalomban és most 400 forintot jegyzett és mint népnevelő csatlakozott a jegy zésgyüj tőkhöz. Mackó Miklós Is egyike azoknak a népnevelőknek, akik szorgalma­san, türelmes munkát végeznek a jegyzésgyüjtés során. Ha kell, TÖBBSZÖR IS FELKERESI SZOMSZÉDAIT. Először elbeszélget azokról az ajándé­kokról, amit az ötéves terv czidáig adott a falunak. A villanyról, a telefonról, a két helyreállított iskoláról, a kettőről kilenc főre emelt tanítói létszám­ról, a fúrott kútról. Emlékezteti a dolgozó parasztokat a múltra és ilyenkor feleleveníti azt is, amitől a múltban borsódzott a hátuk a magyiaknak: ha valami közigazga­tási ügy akadt télidőben, a leveleki községházára kellett menni, mert ilyen Magyon nem volt. Most már saját magunk, saját községünkben Irányítjuk dolgain­kat, — mondja. De beszél még a további tervekről Is. A tervbevett új iskoláról, új tanácsházról, a postaügynök- ség felállításáról. ami még eddig nincs a községben. JÓ ÜTEMBEN HALAD A KÖLCSÖNJEGYZÉS Megértik mindezt a magyi dol­gozó parasztok. Egy-két kivételtől eltekintve, egyemberként írják ne­veiket a kölcsönjegyzési ívre. mel­léje írva a tehetségük szerinti ősz­szeget is. Legyen feladatuk a nép­nevelőknek, hogy felvilágosítsák azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem jegyeztek le, arról is, hogy kölcsönjegyzésiikkel legclsösor- ban saját maguk javára cselek­szenek. Kölcsönadott forintjaikból tégla lesz a községben épülő iskolában, tanácsházban postaépületben. Ha így végzik munkájukat, akkor a Békekölcsön-jegyzés lezárása után is megérdemlik azt a dicséretet, amit a napokban kaptak Győré József elvtárstól, Pártunk Megyei Bizottságának titkárától. A Békekölcsön-jegyzéssel egyszer­re mozgósítanak a magyi népneve­lők most A BEGYŰJTÉSRE ÉS AZ ŐSZI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE Is. Erre bizony szükség Is van Ma­gyon. Főleg elmaradás van a kapásnövé­nyek betakarításában ami persze magával hozza á szán­tás-vetésben való lemaradást is. A népnevelő munka eredménnyel jár. Napról napra kevesebb a bevetet­len föld. A jó népnevelő munka eredménye az is, hogy a kukoricabegyüjtés jó ütem­ben halad. Ez persze még köszönhető annak is, hogy a tanács a törvény előírá­sai szerint jár el a késlekedőkkel szemben. A töréstől 8 napon túl beadásával késlekedő Jablonszki Dániel, Bocskai Károly és még mások beadási kötelezettségét fel­emelték 5 százalékkal. Hiba azonban az. hogy a szerző­déskötést elhanyagolják, összesen eddig G mázsára kötöttek szállítási szerződést a dolgozó parasztok a szövetkezettel. Elengedhetetlenül fontos, hogy a népnevelők foglal­kozzanak munkájuk során a szállí­tási szerződéskötéssel is, mert csak akkor tudnak fogadalmukért helyt­állni, ha október 10-re kukorica­beadási tervüket 110 százalékra teljesítik. Ugyanakkor pedig fogad­ják meg Győré elvtárs tanácsát és mielőbb fogjanak hozzá falujuk szói .lista átalakításához, hogy az­zal is előresegítséU a többtermelés ügyét, X— pass Az elmaradt községekben legfő- kép, de mindenütt az olyan élenjá* rók példáját kell követniök a dol­gozó parasztoknak, akik tettekkel bizonyítják be a Békekölcsön-jegy-, zés, a terménybeadás során béke-' Ugyanerről beszél Telepóczki Mi­hály is, aki cselédből lett gazda a földosztás után. Most igen büsz­ke arra. hogy fia a Magasépítési Vállalat élmtítkás vasbetonszere­lője, megbecsülik, szép élete van. Üzemi pártszervezeteink feladatai az oktatási év elején Néhány nap múlva megkezdődik az 1951—32-es tanulási évad. Azok a párttagok, akiket üzemi párt- szervezeteink politikai iskolára vagy az oktatás bármely formájá­ra jelöltek, lelkesen készülnek, bi­zalommal és elhatározással vár­ják a tanulási idény kezdetét, az első összejövetelt. A párttagság nagy érdeklődésének az az oka, hogy az üzemi pártszervezetek szakítottak a régi, bürokratikus oktatási előkészítő munkával. Nem papíron, Íróasztal mellett állították össze a politikai 'képzésben részt­vevők névsorát, hanem a népneve­lő gárda segítségével kutató mun­kát végeztek, a pártvezetőségi ta­gok maguk is elbeszélgettek a tag­sággal. Megismerték a tagok poli­tikai képzettségének színvonalát és ennek megfelelően végezték a ki­választást. A tagság világosan lát­ja, mit kap majd a politikai isko­lától, hogyan fogja munkáját segí­teni a tanulás. Az üzemi pártszervezetek irány- mutatása és példája alapján az üzemi szakszervezetek is jól elő­készítették az oktatást. Egyáltalán nem volt tapasztalható olyan je­lenség, mint tavaly a Vulkánban, az Alkaloidában, a Nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál, hogy több pártonkívüli dolgozót „kényszerí­tettek’’ az oktatásban való részvé­telre. Ez most nem fordult elő, mert a szakszervezeti bizottságok egyéni beszélgetések alapján vá­lasztották ki, ki milyen fokú ok­tatásban részesüljön, az aktívák segítségével elmélyítették a párton- 'kívüli dolgozókban annak tudatát, hogy a tanulás nem hasztalan idő­töltés, hanem százszoros kamatot hozó munka, aminek legnagyobb hasznát gyakorlati munkánkban látjuk. A jó előkészítésnek köszönhető, hogy párttagságunk és a párton­kívüli dolgozók készen állanak a tanulásra. Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy az oktatási munka ezentúl csak az előadók és a hallgatók dolga. Az üzemi pártszervezetek­nek ezután is gondot kell viselni a politikai iskolákra, az oktatásra. A jó indulást biztosítani kell,- mert ettől függ, hogy a hallgatóság lét­száma állandó legyen, ne legyenek elmaradozások, lemorzsolódás és hogy az iskola valóban betöltse a szerepét. Csak azok a szemináriu­mok lesznek eredményesek. csak azokról nem fog a hallgatóság el­maradozni, ahol minden hallgató segítséget kap, támogatást a tanti-' láshoz, az anyagot úgy kapja meg az előadótól, hogy azt könnyen fel­használhatja, alkalmazhatja gya­korlati munkája eredményének fo­kozására. üzemi pártszervezeteink­nek ennek érdekében gyakran kell ellenőrizni a politikai iskolákat, hogy az esetleges hibákról azonnal tudomást szerezzenek és az előadó­nak útmutatást, segítséget adja­nak a kijavításához. Nem történ­hetik meg az új oktatási idényben, ami tavaly megtörtént a Sajószent- péteri Magasépítési Vállalat . fer­mentáló építkezésénél és a Felső­tiszai Sajt- és Vajtermelő Vállalat­nál, hogy a szemináriumi hallga­tók egész évad alatt egyszer, vagy kétszer láttak ellenőrt. Az előadó­kat is magukra hagyták. Ez volt az oka aunak. hogy a politikai is­kolák hallgatóságának pgyrésze le­morzsolódott. másik része pedig „felváltva” hiányzott. Külön gondot kell fordítani ar­ra, hogy a hallgatók el legyenek látva anyaggal és az előadó mindig jól felkészüljön. De ne csak az előadásokra készüljön, hanem ma­gára a szemináriumra is, hogy a kérdéseket úgy tegye fel, hogy azok könnyen érthetők, röviden megválaszolhatók és átfogőak le­gyenek. Ha az előadó nem készül fel, akkor — általános tapaszta­lat — az iskolák ideje elhúzódik, sokszor éjszakába nyúlik. Ez is oka lehet a lemorzsolódásnak. A tanulás munkavégzést jelent, vagyis nem könnyű dolog, figyel­met odaadást és időt követel. Azok, akik nehezen tanulnak, vagy nem látják tisztán a tanulás hasz­nát, ha nem foglalkozunk velük ál­landóan, . elmaradnak az iskoláról. Különösen fennáll ez a veszély az idősebb párttagoknál. Feladatunk: ezeknek az elvtársaknak több se­gítséget adni a tanulásban, a jegye zeteltjsben. A jegyzetelésre az előadónak kell gondot fordítani. Nem szabad meghátrálnia a nehézségek elől, meg kell tanítania az idősebb hall­gatókat is a jegyzetelésre. Erre szükség van, mert azáltal, hogy leírjuk a hallottakat, vagy a bro­súrából olvasottakat, könnyebb és mélyebb az anyag emlékezetünk­ben való megtartása. üzemi pártszervezeteinknek az a feladata, r.ogy mindezeket a pár- tonkívliliek oktatásában is biztosít­sák. A szakszervezeteket irányítsa, vezesse és állandóan tanítsa a pár- tonkívüliek nevelésére, helyes okte fására,

Next

/
Oldalképek
Tartalom