Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

/mag ('Világ proletárjai egyesüljetek! A magad hasznára, a haza javára: jegyezz Békekölcsönt! l ________________J AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII, évfolyam, 233. szám. ÁRA 50 FILLÉR 1951 október 6, szombat. A szántás-vetés meg-g-yorsltásával, Békekölcsönjegyzésscl erősítse a falu a Lékét Falun, ahol a hárommillió kol­A záhonyi építkezés dolgozóinak levele Rákosi elviárshoz dós országában cselédként nyo­morgóit, néhányüles parcellán kín­lódott, egyik napról a másikra, örökös létbizonytalanságban élt a paraszt, a felszabadulással megta­nult látni, fény gyűlt körülötte. — Most, hogy a maga gazdája lett a nép, a szántó-vető parasztok útja is egyre fölfelé visz, megtanulnak tovább látni portájuknál, falujuk­nál. Megyét, egész országot látnak be, épülő tiszalöki vizierőmüvet, hatalmas duzzasztógátat a régen félt folyón, épülő Dunapentelét, bányavárosokat, egyre többet ter­melő gépgyárakat — milliomos ter­melőszövetkezeteket, megújuló fa­lusi életet. S a Párt szavára maguk is alkotókká válnak a mun­kásosztály oldalán. Harcosokká a gabonát, kapásterményeket bőség­gel hozó földeken. Megérlelődik tudatukban, hogy kivirul egykori nagyon keserves életük. Megérlelő­dik bennük az elhatározás, hogy soha, de soha nem engednék fel­túrni a nép kivirágzó kertjét, a sok kincsben egyre inkább bővel­kedő hazát. Van aki feltúrná. Hitler, a náci fenevadak nyomába léptek az ame­rikai imperialisták, akik egyre háborúra, új pusztításra készülőd­nek, a népek szabadsága, békéje dien. Az ágyugyárosok háborút akarása pőrén áll a világ népei előtt. A náci hadsereg újjáélesz­tése, a japán militarizmus feltá­masztása, a koreai békés megegye­zést gátló huza-vona, a liaditá- maszpontok, háborús szövetségek állandó szaporítása, Tito janicsár­jainak pénzelése mind nyíltan mu­tatják meg: a Szovjetunió, á népi demokratikus országok ellen élesít fegyvert a halálgyárosok társa­sága. De hatalmas a békemozalom, ha. talmas erő a világ népeinek béke­akarata. Olyan ez a mozgalom, .amelyet nem állíthat meg semmi, mint ahogy nem lehet, hogy ne a nap felé nőjjön a fa, minden nö­vény, mint ahogy nem lehet, hogy valaki békés jólét helyett nyomo­rúságot, szenvedést akarjon ma­gának. A mi falcainkban büszke lehet minden egyes szán'ó vető, Békekölcsönt jegyző dolgozó pa­raszt, hogy tevékeny résztvevőin a békeharcnak, tettekkel szilárdítja a békét,. Mert ezt jelenti a Békeköle-ön- jegyzés, az őszi szántás-vetés pon­tos, idején való elvégzése..A Terv- kölcsön, az első Békekölcsön jegy­zése során kölcsönadott forintokból szaporította meg a nép állama a:i ötéves terv beruházásait, gyorsí­totta meg a fejlett ipart, virágzó mezőgazdaságot teremtő terv meg­valósultát. Most sem egyébről van szó. A második Békekölcsön jegy­zése az ország erősítése, az öté rés terv valósággá válténak elöbbre- hozdsa. A nép kölcsönéből a nép terve lesz valósággá, a nép élete lesz jobb. A szántás-vetés gyors, jóminőségben való elvégzése pedig éppen az ötéves terv harmadik esztendei bőséges termését ala­pozza, növelvén az ország erejét, a béketábor erejét. Könnyen rátör­nek a gyengére, de az erős, a ha­talmas láttán visszatorpan az el­len. Vájjon nem vagyunk-e hatal­masak? De igen. A nagy Szovjet­unió hatalmas ereje, a népi demo­kratikus országok felszabadult né­peinek alkotó, erőtől teljes lendü­lete a béketábor erős támasza. Ebben a béketáborban hogyan harcolnak Szaboles-Szatmár dolgo­zó parasztjai? Nem vagyunk utol­sók a szántás-vetésben. Békeköl­csön-jegyzésben. A megyék közt ne­gyedik helyre került Szaboles- Szatmár a betakarításban, az ősziek vetésében. S nyolcadik hely­re a Békekölcsön-jegyzés nemes versenyében. De vájjon megeléged­het-e a falusi nép ezzel az ered­ménnyel? Vájjon minden lelkiisme- retfurdalás nélkül odaállhat-e a bé­két akarók milliói elé, hogy ^min­dent megtettem már a békéért”? Nem. Mind nagyobb kenyér az ország asztalán, — ez a cél a földműves nép előtt. Számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy minél korábban kerül a földbe (í mag minél job­ban győzi le korai vetéssel, jó mag­ágy készítésével a dolgozó paraszt 'azt időt, a természetet, annál job­ban fizet a föld. Hisz a jó ter­mésnek megadják a módját. De hogy adta meg Szaboles-Szatmár, ha a szeptember tizenötödik! határ­idő után még mindig van árpából vetnivaló, a rozs fele se került' földbe, pedig egy hete, hogy el­múlt október első napja. S őszi búzából se került több eddig a földbe, mint négy százalék. De mit tett a tiszalöki, csengeri, gyarmati, naményi járás a több termésért, a béke erejének növeléséért, mikor utolsó helyütt kullognak a vetés­ben? Mit tettek a nagykállói, nyír­egyházi, tiszalöki kemecsei, gyar­mati, naményi járások az új gyá­rakért, az ország erősödéséért, a béke erejének növeléséért, mikor utolsó helyen kullognak a Békeköl­csön-jegyzésnél, ott, ahol az állam­nak kölcsönadott forintokkal, igaz tettekkel kell kiállni a békéért? Az ország megyéi közt talán Szaboles-Szatmár kapta a legtöb­bet a felszabadulással. Cselédek ez­rei kapták meg ősi jussukat, há­zak ezrei épültek fel a juttatott földeken, 27 gépállomás traktorai könnyítik a föld megművelését, szociális létesítmények sokasága űzi messzire a ,,szabolcsi betegsé­get”, a lüdőbajt, a gyermekhalan­dóságot kultúrházak.. könyvtárak sokasága gyújt fényt a valaha leg­több analfabétát számláló falvak­ban, S négyszáznál több termelő- szövetkezetben számolják nagybol- dogan a szövetkezeti parasztok esz­tendei munkájuk gyümölcsét. Van hát mit meghálálni. A mi pártszervezeteinknek, tanácsaink­nak falusi tömegszerveseteinknek legelsőVendü feladata, hogy a béké­ért való harcos kiállásra mozgósít­sa a falvak dolgozóit. Meggyorsí­tani a kapástermények betakarítá­sát, meggyorsítani a szántás-vetést, melynél alkalmazni kell a miniszter­tanács határozatának agrotechnikai útmutatásait — s megjavítani a Békekölcsön-jegyzést. Nem is lehet elválasztani e tennivalókat, ame­lyek együttesen a szocializmus épí­tésének tennivalói, a magyarorszá­gi békebástya építésének . tenni­valói. Van példa rá Tyúkodon és máshelyütt hogy a falrak dolgozói a Békekölcsön-jegyzés melleit a szántás-vetés, begyűjtés jó eredmé­nyeivel a béke harcos csapatai let­tek. Az most az érdem, az most a hazafiság fokmérője, a béke aka­rásának bizonyítéka, ki hogy vállal ezekből a munkákból. A mi fal­cainkban kirí való élet pedig arra kötelez, hogy a lehető legtöbbet vállaljuk. Drága Rákosi Elvtárs! Mi, a záhonyi külső építkezés dolgozói is készülünk a világ dol­gozóinak legnagyobb ünnepére , a dicsőséges Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 34. évfordulójára. Ez a nap a mi számunkra is nagy ünnep. Az Októberi Forradalomban született meg a világ első szocia­lista állama, az az állam, amely­nek Vörös Hadserege felszabadítot­ta. hazánkat egész dolgozó népün­ket. a fasizmus, a lökések, földbir­tokosok igája alól, ez a nap volt a kiinduló pontja azoknak a sike­reknek, amelyeket felszabadulá­sunk óta elértünk, azoknak a győ­zelmeknek. amelyeket a világ be- keszeretö emberisége Sztálin elv- társ vezetésével elért. Az Októberi Forradalom $-). év­fordulójának megünneplésére a kö­vetkezőket fogadjuk meg Rákosi elvtársnak: 1. A II. 6-a. kétemeletes épüle­tet, amely már 75 százalékban ké­szen van, október 20-ra elkészít­jük. Faragó Béla és Májer Mihály tízfös brigádja. Az I. j-a. egyeme­letes épületet amely már 85 szá­zalékban készen van, október 15-re elkészítjük, fizura Kálmán ötfös brigádja. As V. 2. számú egyeme­letes épületet, amely DO százalék­ban készen van, október 25-re elké­szítjük. Szalóki János és Mester Dezső 12 fős, brigádja. A IV. 1 számú kultúrépülctct, amely 70 százalékban készen van október 20-ra elkészítjük. Lászlófi János 7 fős brigádja. A IV. b. számú földszintes épületet, amely 85 szd-, Dolgozó parasztjaink nagyré­sze becsülettel megállja helyét a Békekölcsönjegyzésben. Kul­csár János tiszarádi középpa­raszt mondotta a népnevelők­nek „Mindig igyekeztem az első között lenni és azok közé szeretek tartozni, akik becsü­lettel eleget tesznek a nép ál­lama iránti kötelezettségnek. Kenyérgabonafczadási kötele­zettségemnek 290 százalékon felül tettem eleget, a burgo­nya-, kukorica- és tojásbeöyüi- tésben sem maradtam le. Haza­fias kötelességemnek tartom a Békekölcsönjegyzésí. is! 400 fo­rintot jegyzek és tisztában va­zalélcban készen van, október 20-ra elkészítjük. Ifjú Májer Mihály 4 fős tanulóbrigádja. A XIX. szá­mú földszintes épületet. amely 50 százalékban készen vau, október 22-re elkészítjük. Szabó István két­tagú brigádja. A VI. f~4. számú épületet, amely már 72 százalék­ban készen van, október 22-re el­készítjük. Drótár Imre 4 tagú ta­nulóbrigádja, A III. .?. számú föld­szintes épületet, amely 30 száza­lékban van készen október 28-ra elkészítjük. Medve Alfréd 6 tagú brigádja. A 111. 3. számú épüle­tet, amelyet október 12-én kez­dünk cl építeni, október 30-ra fel­építjük. Czura Kálmán 7 tagú bri­gádja. A III. 4- számú épületet, amely 50 százalékban van készen, október 29-re elkészítjük. Czura Kálmán 5 tagú brigádja. A IX. a. számú épületet, amely 35 százalék­ban van készen, október 29-re el­készítjük. Koós Zoltán 3 tagú bri­gádja. A XI. a. számú épületet, amely 35 százalékban van készen, október 29-re befejezzük. Kászi Jó­zsef. A XVI. a. számú raktárépü­letet, amelyet október 15-én kez­dünk el építeni, október 30-ra fel­építjük. Lászlófi János 7 tagú bri­gádja. A XX. számú épületet. me­lyet október 8-án kezdünk meg épí­teni, október 30-án átadjuk. Bojér János 6 tagú brigádja. Az építke­zés körülkerítéséhez szükséges ele­meket Oktober. 20-ra elkészítjük, Feriid András 15 tagú brigádja. 2. A munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében a késönjárók,- a munkatelepet munkaidő előtt elha­gyok azzal, hogy az állam nem 400 forintot, hanem annál sok­kal, de sokkal többet fizet vissza nekem. Nincs jobb be­fektetés, mint a nép államának kölcsönadni megtakarított pén­zünket!“ Hasonlóképpen vélekedik Ma­kara János nyírbogdányi dol­gozó paraszt is, aki jegyzéskor a következőket mondotta: ,,A kenyérgabonabeadásomat több, mint 200 százalékra téliesítet­tem. A Békekölcsönjegvzés al­kalmával újra meghallottam a I Párt szavát, amely azí mondja: ] még jobban kell harcolni a bé­kéért. Éppen ezért három napon gyó dolgozók számát a Nagy Októ­beri Forradalom napjáig 20 száza­lékról 10 százalékra csökkentjük. S. A darabtéghik felhasználásá­val 5000 forint megtakarítást, tö­rött mo.zaiklapok felhasználásárai 2000 forint, táblás zsaluzással (tel­jesen hulladékdeszkából) 3000 fo­rint, egyéb anyagtakarékossággal 10.000 forint megtakarítást érünk cl. 4. Kiszélesítjük a technikai mi­nimum tanfolyamokat, a 13 tagú kőműves szakmunkás tanfolyamat 20 tagúra emeljük. A már eddig oktatásban részesült 13 tag a Hagy Októberi Forradalom évfordulójára, sikeresen leteszi a vizsgát. 5. Tervünk végrehajtásának ér­dekében a 100 százalékon aluli dolgozók számát 20 százalékról 10 százalékra csökkentjük. Ezt elvtár­si segítséggel, felvilágosító munká­val érjük el. Záhony 1951 október 5. Elvtársi- üdvözlettel az építkezés dolgozói nevében: GYURCSAN GYÖRGY, • pdrttitkár ' jérénji jáxob, Üb. titkár . gajdos Mihály, építésvezető A legjobb dzlgoz-ák nevébe*: FARAGÓ BÉLA ID. SZOT AK ANDRÁS LÁSZLÓFI JÁNOS belül valamennyi beadási köte­lezettségem teljesítem. így erő­sítem a béke táborát “ Az őszi munkát határidőre fejezzük be A nagyvarsányi lelkeshangu­latú népnevelőértekezleten el­határozták a dolgozók, hogy a faluban győzelemre viszik nem­csak a Békekölcsönjegvzést, hanem a begvüitést is. A bur- gonyabeadási tervet a község már 150 százalékra teljesítette míg a kukoricabeadásnál a 70 százaléknál tartanak. Határidő előtt érik el ezen a téren is a 100 százalékot. Ugyanakkor azt is elhatározták a népnevelők, hogy a község az őszi szántást, vetést is határidő előtt fejezi be. Bányád István 15 holdas kö­zépparaszt, aki Gétfénvben la­kik. 500 forint Békekölcsönt jegyzett. Elhatározta: burgonva- és kukoricabeadását 200 száza­lékon felül teljesíti és az őszi szántást-veiést a határidő előtt fejezi be. Ahol példát mutatnak a népnevelők A kisvárdai népnevelők de- rekas munkát végeznek. A községet a pártszerve­zet 10 körzetre osztotta fel s a körzetek népneve­lői egymással versenyez­nek. Barackai Ferenc népnevelő Dolgozó parasztok újabb és újabb százezrei csatlakoznak a békekölcsönjegyzők táborához A.; üzemekben a Második Békekölcsön jegyzés már befejezés előtt van, A falvakban, a legtávolabbi tanyákon is, az üzemi munkások, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak példáját követve, a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztok újabb és újabb százezrei csatlakoznak a kölcsönjegyzök tá­borához. Növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik — miután jegyzésükkel eleget tettek hazafias kötelességüknek — ma­guk kérik. hogy a békebizottsági tagok, népnevelők felvilágosító munkájába bekapcsolódva, elmondhassák dolgozó paraszttársaiknak: Miért jegyeztek Békekölcsöntt Példájuk nyomán egyre szélesedik, egyre lendületesebbé válik a jegyzésyyüjtők versenye, ezzel a jelszó­val: „Minden dolgozó paraszt jegyezzen Békekölcsönt!” A megyék versenyében a pénteki nap eredményei alapján a kö­vetkező a sorrend: első Hajdú, második Pest, harmadik Zala, negye­dik Veszprém, ötödik Vas hatodik Nógrád, hetedik Heves, nyolcadik, Szabolcs, kilencedik Csongrádi, tizedik Borsod, tizenegyedik Bara­nya, tizenkettedik Győr. tizenharmadik Fejér, tizennegyedik Komá­rom, tizenötödik Békés,' tizenhatodik Somogy. tizenhetedik Szolnok, tizennyolcadik Búcs és a tizenkilencedik Tolna megye. KULCSÁR JÁNOS KöZéPPARASZt: „A beadásban is első voltam, a köicsönjegyzésben sem maradok le“

Next

/
Oldalképek
Tartalom