Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-23 / 222. szám
1951 szeptember 23. vasárnap. í* a Hozza be a lemaradást a begyűjtésben és a vetésben Nagyecsed A gabonacséplés kezdetén ragasz, ották ki a nagyecsedi tanács dol- ozói azt a plakátot ami még most 9 ott van a tanácsház homlokza. án. Ez van ráírva: „Községünk állalta, hogy gabonabegyiijtési terét augusztus 20-ra 160 százalékán teljesíti”. Szép volt ez a vállalás, csak •nnyi a hibája, hogy nem teljesí. ették. A község a mai napig is •supán 80 százaléknál tart. A gyenge teljesítés, a rossz nép. levelő munkának és a tanács ha- íyag munkájúnak következménye. 1 gyenge népnevelő munkát bizo- lyítja az, hogy a községben még uindíg 4 vagon felesleges termény ■an kint a gazdáknál. Ezenkívül ánt van mintegy 120 gazdánál a »telező beadási mennyiség is, ami ijabb 1 vagon terményt tesz ki. Celemen Bálint padlásán például najdnem 6 mázsa fölös termény an, „0" jegyre viszont eddig csak 132 kilót adott be, tehát, csak 110 áló ,,G” őrlésre jogosult. Vájjon niért nem keresik fel Kelemen Bá. intőt a népnevelők és miért nem nondják el neki. hogy ha 242 klót „C”re bead, a többit megőröl- leti" és lisztjével szabadon rendel- ;ezik?l S ugyanígy a többi feles, eges terménnyel rendelkező gazdádat Is fel kellene keresni és ümondant nekik, hogy saját magúdat csapják be, ha terményeiket a padláson tartogatják. Abban pedig egfőként a tanács hibás, hogy úján sok azoknak a száma, akik nég a kötelezőt sem adták be. Figyelmen kívül hagyták a miniszter. ;anácsnak azt a rendelkezésést, hogy akik .állami kötelezettségük eljesítésével 8, illetve 13 napot késlekednek, felemelik beadásukat. A népnevelők gyenge munkája és a tanács hanyagsága a kapásaüváiftS begyűjtésénél is megmaradt. Újra csak ez az oka a kukorica begyűjtésben való lemaradásnak. Mintegy három hete folyik a község határában a kukqricatörés és a kukoricatermés közel 80 százaléka a gazdák padjain van már. Ellenben a földmü. vesszövetkezet kukoricára ki árában csupán 150 mázsa gyűlt össze ez- idáig. Pedig volna miből teljesíteni a kötelezőt és volna miből eladni az államnak „C'-jegyre is, hiszen ilyen kukoricatermésre nem igen emlékeznek a nagyecsediek sem. Több, mint. 30 mázsát törnek le egy.egy hold földről. Hiba volt a tanácstól, hogy, a kö-' telezettségük teljesítésével késlekedőkkel szemben nem alkalmazta a törvényt: a kötelezettség felemelését. Sokan gondolkoznak úgy a faluban. mint Bujáki Sándor, aki szintén betakarította kukoricáját két hete, de beszolgáltatást kötelezettségét még nem teljesítette. Ellenben már egy szekér kukoricával elakart indulni Mátészalka | felé, hogy ott értékesítse.. Ugyan- ügy gondolkoznak Németi Lajos, Pataki Lajos, Szováti Gusztáv Is, akiknél szintén padláson van máikét hete a kukorica. Hz sszi munkák jó és időben való elvégzéséért sem tesz semmit a tanács. A mai napig sincs fel. bontva a község vetési terve egyénekre, holott az árpa és keverékíé lék vetési ideje már lejárt és rohamosan közeledik szeptember 30, a rozs elvetésének határideje is. Nem végeznek népnevelő munkát a csá- vázás érdekében, pedig a tavalyi példák felhozásával megértenék a dolgozó parasztok, bogy a jövő évi többtermés eléréséért erre szükség van. Beszéljenek Sarkadi Gyula holdankint 370 kilót adó üszkös búzájáról, ami a csávázatlan vetőmagnak volt „köszönhető”. Legyen feladata inostmár a párt- szervezetnek és a tanácsnak, hogy a vállalt kötelesség teljesítését elősegítsék. A liúsz családonkint beosztott állandó népnevelő párok beszéljenek az ötéves tervtől kapott 2 fúrottkútról, a községi jégveremről. a rendbehozott iskoláról, beszéljenek a nemsokára megkezdődő kultúrházépftésről és a jövőre megnyíló napköziotthonről. Mondják el, hogy ezekért az állammal szemben a község dolgozóinak is vannak kötelezettségei. Legelőször is a begyűjtési terv túlteljesítése. Mondják el a nagyecsedi népnevelők a dolgozó parasztoknak, hogy milyen előnyükkel jár a kukoricáielesleg „C’t- jegyre való beadása. Mondják el, hogy minden mázsa „C’-jegyre beadott kukorica után, Í0 forint felárat és 25 forintra szó. ló vásárlási utalványt kapnak, amire teljes egészében pamutárut és. lábbelit vásárolhatnak. A szállítási szerződést kötők pedig 35 forintra kapnak vásárlási utalványt. A tanács feladata legyen: érvényt szerezni a törvénynek. Akkor bátran vállalhatják a nagyecsediek azt, amiről a keuyérgabo- nabeadásukat túlteljesítő dolgozó parasztok most még csak beszélnek, hogy: „Uukoricabeadási versenyre hívjuk a megye községeit, hogy ezzel is segítsük ötéves tervünk síké- rés végrehajtását”. —Vass— Kerüljön Balkány i$ az elsők közé az őszi munkák végzésében Fokozott népnevelőm unkát követéi meg községi- pártszervezeteinktől és tanácsainktól az őszi szántás-vetés és termény begyűjtés sikeres teljesítése. A balkányi tanácsháznál a községet felosztották húszas házcsoportokra. Mégse megy úgy a munka, ahogy kellene. Ka- róczkai elvtűrs párttitkár mi., is mondja őszintén ennek az okát. — Nálunk a népnevelő munka csak papíron van. Karóczkai elvtársnak tudnia kell, hogy ezért elsősorban ő a felelős. Kétszázhatvannégy párttag van Balkányban. Kilencvenhét olyan dolgozó paraszt van a községben, aki a kenyérgabonából 200 százalékon felül adott be a nép raktárába. Karóczkai elvtárs mégis egyedül érzi magát, ha munkáról van szó. Lemondóan szokott leginteni: ,,Nem akarnak azok népnevelőmunkára jönni, hiába mondjuk nekik, hogy jöjjenek.” Az eredmények nem születnek maguktól, hanem szívós, kitartó munkán keresztül valósulnak meg. Ez hiányzik a balkányi pártszervezetnél, mert ha egyszer-kétszer beszélnek egy dolgozóval, azt már elegendőnek tartják. Meg is van a rossz munka „eredménye” Balkányban: az árpavetést, aminek a határideje már lejárt, a község mindössze hatvan százalékra teljesítette. A rozs vetésénél még' csak 15 százaléknál tartanak. Szöszüsbükkönyből 240 hold a község előirányzata és ebből csak harmincöt holdat vetettek el. A begyűjtés sem megy jobban mint a vetés. Burgonyából a község előirányzata 171 vagon. Ebből begyűjtötték 28 vagonnal. Még szégyenteljesebb a tengeribegytijtési eredmény. Egy mázsa az összes begyűjtött mennyiségi!) A tanácsnál, ha felvetik, hogy a község lemaradt, az elnök elvtársnak az a véleménye, hogy: „mit akartok tőlünk, nem megy az jobban a járás többi községeiben sem.” Hosszúné elvtársnöueK, a járási tanácselnöknek is hasonló a véleménye.. „Bul- káuy nem rossz község” — mondja. Persze, csak járási viszonylatban, mert a nagykállói járás maga sem dicsekedhet nagy eredményekkel. Ha valaki meg szeretné tudni, kik azok a dolgozó parasztok, akik tapasztalatból tudják:, érdemes idejében vetni, mert magasabb a termésátlag — es már be is fejezték az árpa és rozsvetést, a tanácsnál nem tudnak ilyet mondani. Pedig Balkányban is vannak a munkában harcosan helytálló dolgozó parasztok, csak az a hiba, hogy a tanácsnál és a pártszervezetnél az íróasztal mellől irányítanak. Nincsenek eleget ott, ahol a munka folyik. Karóczkai elvtárstól, ha kérdezik, ez a felelet: „Én ezt nem tudom, majd az elnök elvtárs fog tudni mindenről.” Az elnök elvtárs szintén hasonló „jártassággal” rendelkezik: _,A titkár elvtárs érti ezeket a dolgokat, hisz a jelentést is ő adja le. A ta. nácstitkár elvtárs azonban így válaszol : ,,Én honnan tudjam, hisz én járok legkevesebbet a községben, mert az irodai munkát is én végzem.” A végén kisül, hogy egyikük sem ismeri a községet, a munkák állását. j A legjobb agitációs érv lenne pedig számukra, ha a lemaradóknak megmutatnák: Látod, ezek és ezek nem várnak az esőre, már el is vetettek.” tíhhez azonban az szükséges, hogy a tanács is hagyjon fel a siránkozással, „száraz a föld, azért nem megy a vetés.” Le miért nem megy akkor a terménybegyüjtés?! Annak is á „száraz föld” az oka? Nem, hanem a bürokratikus munka. Sok hibát kell kijavítani Balkányban. Éhhez pedig a jó felvilágosító munka szükséges. Megmagyarázni a község dolgozóinak, hogyha előbb vetnek, többet aratnak és többet is adhatnak a hazának, meg többet adhat a községnek is az ötéves, terv. Van már eddig is mit meghálálni a tervnek Balkány községben. Huszonnyolc új típuslakást kaptak a dolgozó parasztok, kibővítették a villanyhálózatot, körülkerítették a vásárteret. Kaptak gépállomást, vágóhidat, gyermekvárost, amelyben mar eddig is 70 elhagyatott gyermeket nevelnek, de kibővítik 200 gyermek részére. Nem feledkeznek meg ám a 1L0U0 h‘old( földről sem, amit a felszabadulás hozott számukra. Nem is lehet, hogy a balkáuyi dolgozó parasztok az utolsók között legyenek az őszi munkák végzésében. Nem lehetnek hálátlanok azért, mert a Párt lehetővé tette, hogy községükből nyolc parasztfiatalDol Néphadseregünk tisztje lett. Ne feledjék el mindezeket a balkányi dolgozó parasztok. Végezzek úgy az Oszt munkákat, hogy ne kelljen szégyenkezniük a Párt és a dolgozó nép előtt. A pártszervezet és a tanács foglalkozzon többet a dolgozó parasztokkal, hogy az élenjáróknak példáján serkentsék a lemaradókat. Kerüljön Balkány község is az elsők közé. Antalóczi Klára. A koreai néphadsereg hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága szeptember 21-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon továbbra is kemény harcokat vívnak és visszaverik az amerikai-angol beavatkozók csapatainak és a liszinmauista csapatoknak támadásait. Az arcvonal középső szakaszán a Csolvontól és Kimhvától délre lévő térségben a néphadsereg egységei továbbra is kemény harcot vívtak az amerikai 3. és 25. hadosztály elleti ,amely igyekezett áttörni a néphadsereg védelmi vonalait. A néphadsereg egységei emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. fi Békekölcsankötvények kiosztásakor munkahetyiikli! lavat volt dolgozok ssivenyei is rtszivesznek a mostani sorsolásban Azoknak a dolgozóknak a kötvényeit, akik a Békeköl- csönkötvénvek kiosztásakor munkahelyüktől ideiglenesen távol voltak, az Országos Ta karékpénztárnál kellett az illető dolgozó részére letétbe helyezni, a dolgozo nevének lakcímének, valamint a kötvények számának és névértékének pontos megjelölésével. Ezek a letétbehelvezett köt vények rcsztvesznek a sorsolásban és amennyiben a kötvényt nyereménnyel sotsolnák ki, úgv a nyeremény összege az Országos Takarékpénztárnál a nyerők és doloozók ren delkezésére áll. A doigezó kötvényeinek számait munkahelyének Békekölcsönfelelősétől bármikor megtudhatja. A kötvények átvétele üg’-ében a dolgozónak a munkahelyén a Bc- kekölcsönfelelöshöz kell fordulnia. A Titó-fasiszták visszaadják az elkobzott házakat a burzsoáziának A jugoszláv politikai emigrán sok „A szocialista Jugoszláviáért” című lapja írja. A belgrádi hatalombitorlók nemrégen különböző népellenes rendeleteik és határozataik között új rendeletet léptettek élet be, amely szerint felszámolják az állami ingatlankezelési alapot. Ez az állami ingatlankeze lési alap a háború után alakult, amikor a f^sisztí megszállás együttműködőitől elkoboztak a házakat Az úi határozat értelmében ezeket a házakat most privát személyeknek adíák el Csupán Belgrádban körülbelül e,zer ilyen nagy lakóház kerül eladásra. A titóista fasiszta kormány úi „határozata” az állami ingatlankezelési alap felszámolásáról az úi jugoszláv burzsoázi kívánságára jött létre, Kulá- kok, városi burzsoak, legkülönbözőbb spekulánsok és a titóista bürokrácia a néptől r - bolt nagvösszegü pénzt, ..ingatlanba” akaria fektetni. Az ingatlanvásárlási láz különösen a dinár elértéktelenkedése miatt egyre fokozódik. A Tito-banda tehát, hogy a burzsoáziának kedvében járion, életbe lép tette ezt a rendeletét. A házak felvásárlásához nagy hiteleket is bocsátanak a burzsoázia rendelkezésére. E házak atvándor- lása privát háztulajdonosok kezeibe. fokozni fogia a lakás- krizist. amellyel Titóék úiabb csapást mérnek a jugoszláv dolgozók amúgyis_ nvomorűsá- gos életkörülményeire. Amerikai katonai építkezések Jugoszláviákén A Der Abend című lap „Az amerikaiak légitámaszpontokat építenek Jugoszláviában” című cikkében belgrádi jelentést közöl. Teljesen megbízható forrásokból származó értesülések szerint — hangzik a jelentés — az amerikaiak a jugoszláv és az amerikai kormány között 1951 májusában létrejött titkos egyezmény értelmében jogot kaptak arra, hogy katonai berendezéseket, stratégiai utakat és repülőtereket építsenek jugoszláv területen. Ez a katonai építkezés a Washingtonban kidolgozott tervek alapján folyik. Jugoszláviát — amelyet a Tito- klikk teljes egészében eladott a nyugatnak — az amerikaiak terve szerint á Szovjetunió és népi de. mokratikus országok elleni katonai felvonuló területté akarják változtatni. Sokan követik Tóth Béla nyírbátori középparasztot a szövetkezeti gazdálkodás útján A nyírbátori dolgozó parasz tok bizony kissé csodálkoztak mikor a tanácsháza előtt lévő hangszóró hírül adta, hogy Tóth Béla 14 holdas középaiaszt is a szövetkezeti gazdálkodási választotta. Csodálkoztak azért mert Tóth Béla ezelőtt méo nem beszélt belépésről, igaz azt se monata soha, hogy ellene van, hogy nem jó a tszcs. Meggondolt, körültekintő, óvatos ember, Ha a „Vörös csillag” eredményeiről hallott, valamit, meghallgatta de utána saját szemével is meggyőződött annak igazságáról, lgv győző • dött meg, hogv i csoportnak mindenből jóval nagyobb a hoidankíntí termésatiaea, mint neki, Búzából a csoport 10 é-- fél mázsát termelt, míg neki csupán 8 mázsa volt holdan kint. Rozsból 2 mázsával múlta felül a „Vörös csillag” a» o 7 mázsás termését. És így volt e a többi termést redményekkel is. Ekkor már érlelődött benn; az elhatározás, Belátta, hog 14 holdián, ami éopen 14 du rabban van, nem tud úgv termelni, mint a „Vörös csillag’ vagy más termelócsoportok Nem tudja alkalmazni kesken földdarabiaín a tiaktori, vag- az agrotechnikát (kukoricánál a négyzetes vetést, búzán ál a keresztsoros vetéstl, am, pedig legfőbb alapja a többiermel’*s- nek. Felesége azonban még nehe zen hajlott a csoportba hivó szóra. Összehasonlítást tettek egy este a csoport és az ő terméseredményeik között. Az asszony elismerte, hngv többet termel a „Vörös csillag”, csak arra volt kíváncsi, hogy m> lesz a tagok jövedelme egész évi munkájuk után? lóth Béla erre is választ tudott aani pár nap múlva feleségének. Megtudta. hogy például Hegedűs Béla két Kislányával 40 mázsi. aenvéroaoonai., zzj kilo arpa*. 731 kiló zabot, 16 kiló mákot 4U mazsa szálastakarmánvt. 56 mázsa burgonyát, 24 mázsa kukoricát, 480 liter bort, 8 mázsa almát, 240 kiló szilvát é.» még más zöldségfélét keresett 7476 torint mellé, Hol van e •, az ő egészevi jövedelméhez! Este mikor az asszonynak elmondta flegedüs Béla jövedelmét, mindjárt szembehelvezték 35 mázsa kenyérgabonájukkal, ami termett. Számolták a többit is, a 2 és léi maz*a zabot 9 mázsa kukoricát 40 mázsa szálastakarmánvt. 60 mázsa burgonyát s 100 liter bort, Ennyi az egész. Nincs árpa nincs mák, És a téliruhára valót is ezekből kell elszakítani, nem úgy. mint Hegedűs Bélának, aki 7476 forint tiszta pénzt kap amiből felruházkodhat szépei családja. Ez tetszett Töthnénak és másnap, mikor az ura haza jött, ő maga állt elébe, hogv „menj fel reggel és írd alá a belépési nyilatkozatot". Ugv is történt. Tóth Béla aláírta a beléoési nyilatkozatot, s két nap múlva barátja Bánki Gyula követte. Bánk’ Gyulát Dedig követték a többiek: Papp László. Aranyos István, Pálóci János és sokan mások. Most már Tóth Béla Bánki Gyula és a többi csoporttag együtt iár a népnevelőkkel. buzdítani a tétovázókat. hogy „velünk együtt íöi- _ ietek a boldogabb élet felé szövetkezeti gazdálkodás út ján“.
