Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-02 / 204. szám
6 1951 SZEPTEMBER 2, VASÁRNAP 1950 szeptember 14, 15, 16. és 11-én érdekes jelenséget tapasztaltak Magyarországon s ez alól nem volt kivétel megyénk sem. A történelem nem egyszer emlékezett már meg olyan furcsa jelenségekről, mint például arról, hogy békák és halak hullottak le a felhőkből. Utánajártak a dolognak s kiderült, hogy hatalmas vihar kapta fel a vízből a halakat és sodorta messze magával, míg le nem ejtette valahol. Ezúttal másról volt szó.' A nyíregyházi Magasépítési Vállalat dolgozói, munkásai gyanútlanul rakták a falat, bárdolták a faanyagot, vagy éppen az irodában gépeltek, amikor hirtelen csengő forintok, ropogós százasok, tízesek, húszasok kezdtek hullani. Csodálatos! Knolmájer szaktársnak éppen az járt, az eszében, hogy milyen jó lenne néhány könyvet vásárolni, pénz azonban most nincs nála még magnakvaló sem. Újvári Mariska is hasonlóképen ábrándozott. Torna Péter arra gondolt, hogy éppen ideje lenne egy ünnepi cipőt venni, mert a másik már megkopott. 8 egyszeribe hullani kezdenek a forintosok Knolmájer, Újvári Mariska, Torna Péter ölébe... Hívják azonnal telefonon a szomszédos VáUa- lalot, a dohányfermentáló építőit. Vájjon ott is tapasztalható ez a rendkívül érdekes jelenségf S ime: Hegedűs György és Kémet Ferenc vasbetonszerelők, amint fenn a magasban szerelik a födémet, meglepődve tapasztalják, hogy háromszáz-háromszáz forinttal gazdagabbak. Hegedűsnek éppen gyermeke születik a napokban. Megvan a kelengyére való. Valóságos lázban égett az egész megye! Nyir- kérésén szinte záporoztak a forintok. Csorna Jánosét: nem kevesebb, mint ötvenezer forintot szedték fel. Az asszony nem is teketóriázott sokat, hanem sebtiben kiszámította: bútort, ruhákat, csizmákat vásárolnak, rádiót, könyvet vesznek s meg Bözsinek is jut staférungra... Miféle csoda volt ezekben a napokban* Mint kiderült, semmiféle csoda nem volt! Fagyon is kézzelfogható, természetes dolog történt. A dolgozó nép állama beváltotta ígéretét s megkezdte a lervkölcsöngk kisorsolását ... ...amit most, a közeli napokban folytat! MEGJELENT T az MNDSZ és az Országos Béke- z tanáos kiadásában: X Vádirat a Koreában | garázdálkodó gyilkosok ellen | című füzet. ♦ A füzet, a Nemzetközi Nöbizottság X Jelentését ismerteti meg az olvasóval, ♦ s a kiadvány olvasásán keresztül is X láthatjuk az amerikai és Mszínma- ♦ nista csapatok koreai gaztetteinek X minden szörnyűségét, de a koreai nép X hősi helytállását is, azt, hogy legyőz- X hetetlen az a nép, mely szabadságáért t küzd. Z A füzetet, mely hiteles adataival, X fényképeivel bizonyíték az imperia. ♦ listák ellen, minden becsületes dolgo- * zónák el kell olvasni, ♦ A füzet kapható: a Bákebizottsá- $ goknál, az MNDSZ és a DISZ szerve, X zeteknél, — Ára 30 fillér. Z •V A VILÁG LEGFEJLETTEBB MEZŐGAZDASÁGÁNAK ORSZÁGÁBAN A szalszki sztyeppe celinszki szov- hozdban már javában folyik az őszi szántás- Két öttes- tű elöhántolós ekét húz az „Sz. 80"-as traktor. A szántással együtt a boro- nálás munkáját is elvégzi. A mi földjeinken is rövidesen megkezdődik az őszi szántás. A szovjet példa buzdít arra, hogy ra minisztertanács legutóbbi határozatát végrehajtva, korán, már augusztus végén 22—25 cm. mélyen szántsunk az ősziek alá, s kihasználjuk az 'glőhántolós ekéket. A magyar parasztküldöttek csőd álkozva nézik Grúzia zesztafoni kerületének „Sztálin” kolhozában a hatalmas kukoricát. A gazdag termés titka a szövetkezeti gazdálkodásban rejlik. A szovjet kolhozok a korszerű agrotechnika felhasználásával érik el kiváló eredményeiket. a ★ A minisztertanács JegiutóW>i, növény- termelési határozatának végrehajtásával gépállomásaink a termelő- szövetkezetek még nagyobb segítőivé vál'naik. A szovjet példát követve gépesítjük egyre nagyobb mértékben mezőgazdaságunkat, könnyebbé és eredményezőbbé téve az emberi munkát. — Képünkön a nemrég Szovjetunióban járt pa- rasztküidöttség két DISZ-fiatal tagjának az Embeks Ka- zahszkájai gépállomás egyik traktoristája magyarázza a gépjavító- műhely eszterga- padjának működését. A kolhozokjól felszerelt gépállomásain jól felszerelt gépjavító műhelyek vannak. Tizenkét dohánypajta megyénkben Megyénk területén ebben az évben 12 modem dohánypaita épül: Hodászon, Nyírlugoson három, Nyírmadán, Kemecsén kettő, Nyírtason, Ujfehértón egv-egy. A dohánvoaiták egyenként itíz katasztrális hold föld dohánytermésének befogadására képesek. Sok felesleges szállítástól és időveszteségtől kímélik meg a termelőket és lehetővé teszik, ho-gv e fontos exportáruból még többet, iobb minőségben tudjunk termelni. Jlá fogatán tqjg kátpáfakta/nai MILLIOMOS KOLHOZBAN (A legközelebbi napokban megyénkben üdvözöljük a kárpátukrajnai kolhozok küldötteit, amikor személyesen beszélnek majd boldog életükről!1) Velikije Lucskit régen tatni, mint az egyéni gaz- Nagy-Lucskának hívták s dálkodás. Ebben az év. az emberek általában ben a jelek szerint 18— csak annyit tudtak félő. 19 mázsás lesz az egy fő. le, hogy Kárpátukrajna re eső termésátlag, egyik legnagyobb faluja, A falu szélén folyik el a Latorca. *— Kárpát Ukrajnában ezt a földet tartják a legtermékenyebbnek — mondja Ladányi Anna, a Szocialista Munka Hőse. a „Lenin" kolhoz egyik munkacsapat vezetője. — Tudja, kié volt régen a mi határunk? Schönbom grófé, akinek összesen 232 ezer hektár szántóföldje, sok legelője, rétje és erdeje volt. A faluban a parasztok többsége nála cselédeskedett. Sokan elmenekültek innen szerencsét próbálni Amerikába, de amikor Ízelítőt kaptak az Jamerikai boldogság”, ból, csak visszajöttek. A falu lakosainak majdnem a fele megjárta Amerikát, de valamennyien üres kézzel, a legtöbben betegen tértek' vissza. Itthon pedig újra csak a nyomor és éhezés várt rájuk. Dől. goztunk mi látástól vaku. lásig, de bizony soha nem lábalhattunk ki a nyomorból. Több kérdést teszünk fel. A kolhozelnök, a kolhoztagok minden kérdésre pontosan megválaszolnak. Elmondják mennyire meg. változott a falu képe. Csupán három esztendő alatt 100 új házat ■épi. lettek: minden harmadik ház kőből épült és cseréppel fedett, új épület. Más lett a falu, mások lettek az emberek is. A szovjet hatalom és a. Kommunista Párt a kárpátukrajnai parasztok előtt is meg. nyitotta az utat az új és boldogabb élet felé. — Érdekes számokat kapunk — szólal meg ismét a kolhozelnök. Azelőtt. míg egyénileg gazdálkodtunk, a falu 400 gazdasága talán 500 hek. tárt ha bevetett. Gabonából és kukoricából össze, sen 1500—8000 mázsát ta. hárították be. Minden egyes lakosra 4.1—5 má. zsa gabona esett volna. Ma már sokkalta kedvezőbb a kép: tavaly 678 hektárról 21.113 mázsa gabonát és kukoricát takarítottunk be. az egy. egy lakosra eső átlag már 16 mázsa volt. A kolhoz, gazdálkodás tehát eddig már háromszorta nagyobb eredményeket tud felmuA Lettin“ kolhoz 1941-ben alakult, s egyik kezdeményezője volt Kár- pátukrajnában a kolhoz, mozgalomnak. A falusi kommunisták vezetésével 14 szegényparaszt . cs középparaszt vetette meg a kolhoz alapjait. Azóta példátlan fejlődés követ, kezett be Velikije Lucs- kin. — Kezdetben öt lovunk, három ekénk, négy sze. kérünk volt és 121 hektárnyi szántón gazdálkod. tunk — fűzi tovább a; szót o kolhozelnök. — sok bajunk volt a k.ulákok- kal. Nem csak rágalmaztak, de meg is fenyeget, tek bennünket és minden, féle dajkamesét találtak ki ellenünk. Vaszilij Po- povics házát egy éjszaka fel is gyújtották. Mi azon. ban egyre több segítséget kaptunk a Párttól és a. szovjet kormánytól s ez lelkieröt adott a kolhoz tagjainak. Kolhozunk most már 400 parasztgazdasá. got egyesit és összesen 1530 hektáron gazdálko. dunk. Gazdaságunk fő ágai a földművelés és az állattenyésztés. Terméshozamunk évről, évre emelkedik. Az elmúlt évben a hektáronkinti átlagos terméshozam kukoricából 61.2 mázsa, napraforgóból 25.7 mázsa. burgonyából 244 mázsa és dohányból 11 mázsa volt. Arra a. kérdésre: mi tette lehgfővé, hogy a kol. hoz ilyen magas termés, eredményeket érjen el, Ladányi Anna válaszol. — A magas eredményeket mindenekelőtt a talajjavítás, a vetőmag mi. Hőségének emelése, a fejlett földművelés bevezetése és a nehéz testi műn. kát igénylő folyamatok nagyfokú gépesítése tette lehetővé. Ezt csakis nagy. üzemi, kollektív gazdálkodás útján lehet biztosítani. Vegyük például a ku. koricát: az egyéni gazdák azelőtt legfeljebb 18—20 mázsát tudtak hektáron, kint begyűjteni belőle, a kolhozban a múlt gazdasági évben már 61,2 mázsa volt a hektáronkinti útlagtermás. — Kolhozunk megalapítása óta csapatvezető va. gyök. Igyekeztem bevezetni az összes Micsurint módszert. alkalmaztam sok agrotechnikai újítást, s ugyanakkor szorgalmasan tanulmányoztam az élenjáró mezőgazdasági dolgo zók eddigi tapasztalatait. 1948-ban munkacsapatom hektáronkint 26.5 mázsa, napraforgómagot termelt. A szovjet kormány megbecsülte munkánkat, akkor kaptam a szovjet kormánytól a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, csapatom tagjai pedig megkapták a,z érdemren. det. A következő évben csapatom 10 hektárnyi területen már 30.4 mázsás holdankinti átlagtermést ért el. Ebben az évben a 39 mázsa napraforgóért és a 220 mázsa kukoricáért versenyzünk. Soha nem látott jólétben és egyre javuló kulturális viszonyok között élnek a kolhoz tagjai. Anna Fin. csaknak régen, amíg cselé, deskedett a kulákoknál, alig volt betevő •falatja. A múlt évben már annyi gabonát kapott munkaegységei után_ hogy két évre is elegendő lenne: 31 mázsa kukoricát, másfél tonna burgonyát, 1 mázsa búzát, bort egyéb mező- gazdasági terméket és jelentős pénzösszeget. Ladányi Anna férjével az elmúlt évben 66 mázsa kukoricát, 8.6 mázsa bú. zát, S3 mázsa burgonyát, 7 mázsa napraforgót, 160 liter bort. sok takarmányt és magas pénzösszeget kapott. — Ez azonban még nem minden — jegyzi meg Ladányi Anna. Az alapbéren kívül a terv túlteljesité. séért még kiegészítő jutalmat is kaptunk. Ilyen jutalmat kapott Pjotr Po. povics csoportja is. A terv szerint 14 hektárnyi területen 891 mázsa ku. koricát kellett volna termelnie ennek a csoportnak, de 1312 mázsát ta. karitottak be, terven felül tehát, 414 mázsát. Ezért minden olyan munkaegység után, amelyet a, kukoricái földeken dolgoz, lak le, a csoport tagjai kiegészítésképpen még 12 kg. kukoricát kaptak. Nem csoda, ha évről, évre nő kolhozunk gazdagsága. Az elmúlt évben már milliomosok lettünk. Ez lehetővé tette, hogy hatat, más építkezésekbe kezdjünk. Nagyon sok gépet cs mezőgazdasági felszere, lést vásároltunk, nagy. mennyiségű haszonlállatot cs talajtápsókat szereztünk be. Beszél fiáról is, aki mérnöknek készül. — Nemrégiben eszembe jutott az az idő. amikor fiam még egészen kicsi volt. Emlékszem, hogy megjöttem este a kuldk- tól, kisfiam keserves sírással fogadott: ruha he- lyett rongyokba volt csa. varva kis teste. Egész nap a kuliknál hajladoz, tam azért a falat kenyérért, amit a fiamnak hoz. tam. Csak néztem a gye. veket és elfacsaroiott a szivem arra a gondolatra, hogy belőle is cseléd lesz. Hát nem lesz cseléd! Most már senki sem csodálkozik, ha mérnökként tér vissza a faluba. Számos idevalósi kolhozpa. raszt gyermeke tanul már az egyetemen, van aki ép. pen Moszkvában, a mi űrága Moszkvánkban végzi a főiskolát. Ilyen boldog életet biztosít szd. munkra a kolhozgazdálko. dús. A társas gazdálkodás a leghelyesebb út: ezen az utón vezet bennünket Lenin és Sztálin Pártja. Ennek az útnak a helyességét a mi életünkön kívül millió és millió szovjet paraszt élete is bízó. nyitja. FORINTES©
