Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-22 / 221. szám
1951 szeptember 22, szombat. 3 VONJA BE A BALKANVI,KOSSUTH« A MUNKÁBA A NŐI CSALÁDTAGOKAT Komoly feladat vár termelő- csoportiainkra a bő termést ígérő kapásnövények mielőbbi betakarításánál és az őszi kalászosok határidő előtti elvetésében. Ehhez azonban az szükséges, hoáv termelőcso- portjaink minden munkaerő', mozgósítsanak, úgv mint ezt. az aratás ideién tették. A balká- nyi ,,Kossuth“ termelőcsoportban is arról panaszkodnak, hogy kevés a munkaerő, azért megy gyengén a munka. Nem lenne kevés a munkaerő, ha nagyobb gondot fordítana a csoport vezetősége a családtagok, nők fokozottabb bevonására a munkába. Bár vannak olyan asszonyok, akik a házimunka végzése mellett kiveszik részüket a mezőgazdasági munkából is. Gulyás Ferencné- nek már 140 munkaegysége van. Példát vehet róla Szőlősi Béláné, vagv Nagv Mihályné akiknek gyermekei sincsenek, mégse járnak a csoportba dolgozni. Menyivel TÖBB LENNE A JÖVEDELMÜK, ha 50— 60 munkaegységet ők i> keresnének és a csoportnak se kellene attól rettegnie. liog-'r leszedi a dér a dohanvt! A termelőcsoport vezetőségének, de különösen P. Kiss Sándor üzemi párttitkár elvtársnak a feladata meggyőzni az asszonyokat, hogy az ő érdekük is a munka ideiében való elvégzése ezen keresztül a jövedelem növelése. De Kiss elvtárs erre se talál időt, úgv mint. ahogy nem talál a népnevelőmunka irányítására sem a csoportfej- lesztés során. De nemcsak az asszonyokkal van bai a ,Kos- suth"-ban. A férfiak között sem tartja mindenki szívügyének a munkában való helytállást.. Karsai István csak néhanapján metfv el a csoportba dolgozni. Meg is látszik a munkaegységén: mindössze 40 munkaegységet keresett eddig. Az ilyen emberek szoktak a csoportra fűt-fát beszélni aztán Az őszi kalászosok vetésével nem dicsekedhet a ..Kossuth" tszcs. Eddigi vetésük: 20 hold ős-némából. 10 hold szöszös bükkönyből és 4 hold fűmagból áll. A rozsvetést még rae<s sem kezdték, pedig már a legfőbb ideje lenne, hogv a minisztertanács határozatának megfelelően elvessenek. A CSOPORTFEJLESZTÉSSEL sem sokat törődnek a „Kossuth" tagjai. Népnevelőmunkát nem végeznek az egyénileg dolgozó parasztok között, Azt se számolták még ki hogy mennyit is fog egy-egy tag keresni évi munkája után. Ha végeznek fel- világosító munkát, van is eredmény, Ezt bizonyítja a 16 in belépő, akik Alkotmányunk ünnepén léptek be a csoportba, Azóta, hogv megállt a fel- világosító munka, megállt, a fe; lődés is. Pedig lesz szép eredmény a csoportnál. Nyugodtan beszélhetnének szép termésátlagukról. Burgonyából 90— 100 mázsás átlagra számítanak, cukorrépából is meglesz a 120 mázsa holdankint, a 35 hold napraforgó is széo íövedelmet hoz a csoportnak — ott is elérik a 10 mázsás átlagot. Ezeket a- eredménveket ismertessék az egyéni parasztokkal a csoport tagjai. Számítsák ki, mennyit keresnek ők a csoportban é' hasonlítsák össze jövedelmüket. A közsécf parasztjai tőlük várnak felvilágosítást, tőlük akariák megtudni a csoportbeli életet. Az üzemi pártszervezet végezzen jobb nevelőmunkát a családtagok, nők bevonása ér dekében és akkor több idejük marad a népnevelőmunkára is. Nevelje a csoport tagjait a munkában való lelkiismeretes helytállásra, hogy ezen keresztül megjavuljon a munka a csoportban. Újra megindult u fnrhiteső Erősen „csapadékos éghajlat“ Nagykálló és Nyíregyháza környéke Újra hullani kezdenek a forintok. Itt is, ott is, szerte az ország, ban, a megyében azt veszik észre a dolgozók, hogy tízesekkel százasokkal telnek meg pénztárcáik. Megkezdődött a Békekölcsönkötvények első sorsolása. Alig telt el egy hét azóta, hogy befejeződött ’a Terv- kölcsönkötvényck harmadik sorsolása, amelyen nem kevesebb mint 76 ezer nyereményt, több, mint 72 millió forint értékben sorsoltunk ki a névértékes kötvényekkel együtt. 8 most újra SS millió forint kerül vissza, a dolgozókhoz. Egy hónap alatt_ kereken száztizmillió forintot fizetett vissza az állam. Nemhiába nevezték el dolgozóink az idei szeptembert a „szerencse hónapjának". Persze, ezek a sorsolások nem afféle lutri, szerencsejáték. Az a különös tulajdonságuk ezeknek a. sorsolásoknak, hogy üt mindenki nyer! Bizonyíték kell hozzá? Nézzen mindenki körül községében, városában, az egész országban s meglát, hatja, hogy az új üzemekben, iskolákban, a Dunai Vasműben a mi drágakincsünkben: a tiszalöki Erőműben, ott vannak a mi * forint, jóink- Azonkívül, hogy biztosan ránk kerül a sor a visszafizetésnél még ilyen nagy, magas kamatokat is kapunk a jegyzett összegek után! Nagy kár, hogy nem jegyeztem többet! I v -a a k o Ferenc nagy. káliéi traktorista ötezer forintot nyert 25 forintos kötvényéivé!,. Persze, így ás sokszorosát kapja vissza a jegyzett összegnek, de mennyivel más lett volna, ka nagyobb összeget jegyez! — Nagy kár, hogy nem jegyeztem többet — mondja most mindenkinek. Ivanko Ferenc különben igen derék traktorista. A megyeszerte hírés Boros-brigádban dolgozik. Gépkezelő volt eddig, de szorgalmas munkájával kiérdemelte azt, hogy segédvezető legyen belőle, így hát el lehet mondani, hogy bárhogy is történt, mégis csak kezet fogott Ivanko elvtárssal a szerencse! Nem véletlenül. Azért juthatott el idáig élete pályáján, mert egy olyan országban él, ahová a Szovjetunió hozta el a szabadságot, ahol a nép van a hatalom birtoka, ban. Vájjon kaphatott volna édesapja, a nyolcgyermekes hajdani nincstelen a Lúszló-tanyán 15 hold földet mindezek nélkül? Vájjon tanulhatott volna ő és ráülhetett volna a traktorra? Mindez nem történhetett volna meg. Királyfalvi Jenő nyíregyházi cipész, kinn lakik a Szabadságtelepen- Lassan a hetven felé közeledik, mesterségével azonban még nem hagyott fel. Akkor is ott ült a kis asztalkánál, ahogy bekopogtattak az örömhírrel. Mogorván fogadta az érkezőket: minek Is zaklatják, miféle jót hozhatnának neki, öreg cipésznek? Elég. hogy a fiatalok boldogulnak, az Élek, a Ferenc, Dezső. — Mennyit jegyzett Jenő bácsi? Vállatvont. — Nem mutatná meg a szamát? — Minek azt? Idegenkedve nézte a kiyáncsis. kodókat, aztán a felesége hozta ki a kötvényeket. — Hiszen maga nyert V ötezer forinttal húzták ki a szánját! — kiáltott fel a vendég. Az öreg ott állt háttal a vendégnek, nézett kifelé az ablakon, mintha mondani akarná: tie zavarj engem. S ahogy meghallotta, megrezzent. óvatosan hátranézett, aztán fürgén odatipegett a kötvénye, két tartó fiatalemberhez. ; — ötezer forinttal?! S már kínálja is a sziket, a helyet, feloldódik a nyelve, szaporán beszélni kezd, mintha ;i akarta volna pótolni az eddigieket- Elmondja, hogy ötven forint )t jegyzett, azt is csak ezért, hogy legyen. Hiába erősbödtek a fiai, Hogy hiszen visszakapja nem is egyszeresen azt édesapám” — nem (jegyzett többet. Legyintett: .„tigysej látom többet még az ötven forintejt sem”. Pedig Íme, az igazság ez! A nyeremény megjelent Királyíajvi bá. csiéknál is, hogy elmondja: n Párt, a nép államának szavára lehet épl. teni 1 És nem tudni hogyan, mintha csoda történt volna, olyan bőbeszédű lesz az öreg. hogy csak győzze hallgatni az ember. így van az, amikor vidámság költözik az ember házába. Elsorolja Jenő bácsi, hogy valamennyi fia dolgozik, az egyik lánya ipari tanuló, egyenruhája is van. S még azt is elmondja, hogy a telep új iskolát, óvodát kapott. Aztán, mint az olyan ember, akinek nagy öröme van és uiJ denf ei akar egyszerre mondani, újra az ipari tanuló lányáról beszélt. Bezzeg az én koromban ilyesmi nem volt. Egyenruha? Megélhetés? Tanulás? Tudják.e mi volt a fizetése a cipésztanoncnak? Lábszíj, ha nem volt elég fürge a piacrajárásban, kútrajárásban-.. Egyszóval megváltozott az élet itt is. Nem mentek rossz helyre a forintok — még a Jenő bácsi ötven forintja sem. És ők sem mondhatják, hogy nem kamatoztak ezek a forintok bőségesen, tízszeresen, százszorosán...! „Kossuth Lajos azt üzente».“ Szélvészként száguldott végig az országon 1848-ban a hír: „Veszélyben a haza!" Petőfi és Kossuth lángoló szavakkal hívták a nép fiait a honvédségbe a drága szabadság kivívására, A hívó szó a mi megyénkben is nagy visszhangra talált s Nagvkállóban gyülekezni kezdtek a felkelők. Régi levelek, jelentések soraiból sugárzik felénk a szabadság, a haza forró szeretet. Egy nagykállóí jelentés írja a következőket 1848 október 18-án: „Dobos György, Kacsik György, Dobos József, Maner Miklós, Molnár Miklós, Krámos László, Demeter János, Tadnat József Gyenes Lajos, Diák János — kik magok önként fely lágo- sodván, magokat minden ellenállás- nélkül ajánlották;« Ezt az írást a toborzó kapitányhoz intézték. Hasonló levél futott be Nyírbogdányból is Nagykálló- ba 1848 november 23-án: „Bogdánv küld' a tartozott újoncokat. Többet küldünk eggyel, hogy választhassák." S eztán egy zsellérember ajánlkozása a haza védelmére, A nyilatkozatot nem tudta aláírni, csak kézjegyét, edy keresztet te*t ar írás alá: Sós József nyírmadai lakos, „Én alólírt személyemet kötelezem katonának, mégpedig oly feltételek alatt hogy bármelyik órában kt- vándíák, köteles leszek a vi- zitálás alá bemenni.“ Erről beszéljenek a népnevelők! Dolgozó parasztok véleményei az államkölcsönökről Bariba Károly vámosatya-újtanyai dolgozó paraszt ezeket mondotta a kölcsön jegy zésről: A Tcrvkölcsönjegyzés során 100 forintot jegyeztem. Azért ilyen keveset, mert azt gondoltam, hogy soha vem kapom vissza. Az egyik testvérem horthyék alatt jegyzett egyszer hadikölcsönt s azt soha nem kapta vissza, mégcsak hajlandóságot sem mutattak az urak a pénz visszafizetésére. Most már másként gondolkodok. A legutóbbi Tervkölcsönsorsolásnál 100 forintos kötvényemmel 5 ezer forintot nyertem. Igazán sajnálom, hogy nem jegyeztem többet, mert látom a régi és mostani kölcsönök közötti különbséget. Ködöbös Imre Iákosi termelőszövetkezeti csoporttag 500 .forintot nyert, ö ezeket mondja: „Ettől sokkal többet nyertem, mert községünk az ötéves tervtől olyan betonutat nyert, amelynek értékét mi falusi dolgozók felmérni sem tudjuk. Kaptunk még fúrott kutat, orvosi rendelőt és sok más mindent. Ez mind. beleszámít a nyereménybe.’” Kónya Imre, gulácsi dolgozó paraszt annakidején 500 forintot jegyzett. Legutóbb 1 kötvénnyel nyerte vissza az 500 forintot. Ezeket mondja Kónyáné: „Egy kötvényünkkel 500 forintot nyertünk, de még 300 forint értékben van kötvényünk. Ha alkalom lenne rá, tovább szaporítanánk, mert még a kifizetett nyereményeknél is többet nyert a falu. Húsunk előtt nincs már sártócsa, hanem köveséit. Jó érzés, hogy ehhez a kövesúthoz mi is hozzájárultunk kölcsönjegyzésünk- kei.” ____________________ AMIT MINDEN NÉPNEVELŐNEK TUDNIA KELL Hegy kinek van lova, új háza, kocsija, tehene, rádiója, kerékpárja, motorkerékpárja, varrógépe. Hogy a felemelt ötéves terv mit ad az országnak. Hogy milyen termésátlagot kell elérni az ötéves terv végére a községnek, országnak s hogyan lehet azt megvalósítani s milyen eredményeket kell elérni az állattenyésztési terv teljesítésénél. Hogy a szabadpiac milyen előnyöket nyújt a dolgozó parasztoknak. Hogy a legutóbbi kölosonhü zásoknál kik nyertek, milyen ösz- szegeket. Hogy hány községi dolgozó fiatal tanul felsőbb iskolákban s hány dolgozó paraszt gyermeke katonatiszt, vezetőállású. Hogy melyik az a 8—10 család, akiket állandóan látogat. Hogj’ az általa látogatott családok hogyan teljesítették beadási kötelezettségeiket, hogy végzik a mezőgazdasági munkákat, miben járnak élen, miben maradtak le. Hogy a községben a termelőszövetkezeti tagoknak mennyi a jövedelme, milyen gazdag a csoport. Hogy mit kapott a község a felszabadulás óta s mit kap még az ötéves tervtől s a dolgozók a kölcsön jegyzésekor hogyan járultak hozzá a terv megvalósításúhoz. Hogy az általa látogatott családok sorsa milyen volt a múltban s milyen most. TI SZ ADOB számára igen sok ajándékot hozott már az ötéves terv. A dolgozók szívéhez a legközelebb áll a napköziotthonos óvoda, bölcsőde felállt- tusa, amely nagy segítséget jelent a munkábamonö dolgozó paraszt, asszonyok számára. „Álmodni sem mertünk volna ilyenrőlV' — mond• ják mostanában az anyák. És a többiről? A községi tanács méltó házban széket — tanácsház kijavítása 84 ezer forintba került. A vágóhíd helyreállítása 6 ezer forint. Tiszadobon kutak építésére és javi fására közel 30 ezer forintot, járda javítására közel 4 ezer forintot, villany bevezetésére közel 8 ezer forintot költöttünk. S ott van a pontonhíd, a S0 holdnyi fásítás. S a továbbiak során szép kultúrház épül ebben a községben, másfélkilométercs kövesutat létesítenek s másfélkilométer hosszan kibetonozzák a, járdákat. BŰDSZENTMIHALTON a népi demokrácia egyik legnagyobb létesítménye a gépállomás, amely nagymértékben elősegítette a környékbeli dolgozó parasztok jólétének növekedését. Sokszázezer forintba kerültek a gépállomás erőgépei, gazdasági eszközei. Csak a gépállomáshoz vezető kövesút, új fúrottkút létesítése 40 ezer forintba került. Bővült az Alkaloida is s egyik legfontosabb üzemünké vált. Ebben a nagy községben igen sok baj volt az ivóvízellátással, a belvízzel. Kutak javítására, építésére 360 ezer forintot. Napköziotthon javítására és új felállítására 155 ezer forintot adott a dolgozók állama. Kibővítettük a villany- hálózatot is s végre fény jutott a község külső széleire. Ugyanúgy épül majd három kilométernyi hosszúságban járda ugyanott a külső részeken. S a közeljövőben 100 lakásba vezetjük be a villanyt BU dszentmihál yon. Régen szüksége volt a községnek szociális otthonra, a kulák képviselőtestület azonban erre sem juttatott pénzt. A nép hatalma 176 ezer forintot adott erre a célra. De nemcsak magára a községre gondolt a nép állama, hanem a környező tanyákra Is, amelyek a múltban borzalmas elhagyatottság- ban éltek. BUdszentmihály határában, a Józsa-tanyán épül fel a ta- , nyaközpont, Iskolával, kultúrott- bonnal s minden mással, amely a dolgozók javát szolgálja. A VÁSÁROSN AMÉNYI JAKAB nem a megye legnagyobb járása és mégis közel 12 milliós beruházás történt itt. Az egész járás életét valósággal megbénította az a gyalázatos tett ,amellyel a náci banditák a levegőbe repítették a Tisza- hidat és Krasznahidat. A felszabadulás után a Kra-sznán ideiglenes hid volt, a Tiszán kompon lehetett közlekedni. A nép állama nem feledkezett meg azonban a naményi dolgozók nehéz helyzetéről s megkezdte a hidak felépítését. A Tisza híd nyolcmillió, a Kraszna-híd 1 millió forintjába került az államnak. Ezzel könnyebb lett sokkal a járási székhely megközelítése, különösképen pedig azóta, hogy új műút is vezet arra. Uj autóbuszjáratok is indultak s Lányán új autóbusz- garázst építettünk G ezer forint értekben. Nincs egy község sem a járás területén, amelyik nem kapott, volna, valamit. Tarpa, Esze Tamás híres kuruc fal úja a múltban villany nélkül vakoskodolt. A nép állama vezettette be a villanyt 2j<) ezer forintos költséggel. 32 férőhelyes szociális otthon is létesült s ez nem kevesebb, mint 60 ezer forintjába került az államnak. Az egészségügyi fürdő rendbehozatalára 5 ezer forintot költöttünk, fi ott van Gulács, Bizony sok gyermekes anya dicséri a nép államának gondosságát, amióta 257 ezer forinton étkeztetéses napköziotthonos óvoda létesült.
