Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-20 / 219. szám

---------------------------_---------------­Mai számunkból Szántó Rezső: „A népek meg' védik a békét“ (2. oldali — Rohod dolgozó parasztjainak van mit meghálálni [3. oldal) — Hogyan készül a vajai pártszer­vezet a vezetőségek újraválasz­tására 14. oldal) A Z MDP SZABÓ LCS-S Z AT M A R M EGYE I PÁR T BI ZOTT S AG AN AK LAPJA VII. éviolyam, 219. szám ÁRA 5© FILLÉR 1951 szeptember 2C. csütörtök. Megőrizzük a békét Ma délután kezdődik a Békekölcsön Erről beszéljenek első sorsolása A Békekölcsönkötvények első sorsolását szeptember 20-án, ma délután négy órakor ünnepélyesen kezdik meg a zeneművészeti főiskolán. A húzásokat szeptember 21.én. 22-én és 23-án folytatják. Hogyan történik a sorsolást A zeneművészeti főiskola színpadán négy sorsolási kereket állítanak fel, amelyekbe helyettesítő számlevélkék és a nyeremények összege kerül. Három kerékből sorsolják ki egyenkénti húzással a 25, 10 és 5 ezer forintos nyereményeket. Az 50 ezer forintos nagy nyeremények és a százezer forintos főnyeremény sorsolását is egyenkénti húzással végzik■ Az ezer. ötszáz és háromszáz forintos nyereményeknél az egyenkénti húzás nem alkalmazható, mert ezeknek a nyereményeknek szórná igen nagy, csaknem S3 ezer darab. A sorsolás meggyorsításá­ra ezeket a nyereményeket sorozathúzással sorsolják a negyedik kerékből. Így egyszerre száz kötvényt tudnak kisorsolni. Milyen nyereményeket sorsolnak ki napontaT Szeptember 20.án, 21-én és 22-én, naponta, négy 50 ezer forintos és hetven 25, 10 és 5 ezer fo­rintos nyereményt húznak ki. Vasárnap, szeptember 23-án sorsolják ki a százezer forintos főnyereményt, ezenkívül hat darab ötvenezer forintos nagy nyeremény és kettőszáznyolc 25, 10 és 5 ezer forintos nyeretmény kerül ki. sorsolásra. A négy nap alatt összesen csaknem kilencvenötezer SOO, 500 és 'ezer forintos nyereményt húznak ki. Hol vehetik fel a nyereményt a nyertesekt Az Országos Takarékpénztár — ugyanúgy, mint a Tervkölcsönkötvények sorsolásain közvetlenül a helyszínen is kifizeti a nyereményeket. A hivatalos nyereményjeyyzék kibocsátása után. szeptember 2j-én már a vidéki OTP fiókok és az ország összes postahivatala is megkezdi a nyeremények kifizeté­sét, A százezer forintos főnyereményt és az ötvenezer forintos nagynyereményeket, csak az országos takarékpénztár központjában, Budapest, 7., József Attila-u. 2—k vehetik át a nyerők. A sorsold? eredményeiről naponta gyorslistdt készítenek. melyet a rádió és a sajtó közölni fog. A sorsolás befejezése utáni napon már megjelenik a hivatalos nyereménylista, amelyet az ország minden részébe eljuttatnak. Ezenkívül minden üzemben és helyi tanácsoknál, sorsolási tanácsadó szolgálatot szerveztek meg. amely a sorsolással kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást ad és értesíti az üzem dől. gozóit arról, ha kötvényüket nyereménnyel kihúzták. Csu En-Laj külügyminiszter nyilatkozata a sanfranciscói különbékeszerződésről 1950 szeptember 28-án a Magyar Népköztársaság kor­mánya felhívást intézett a dol­gozó néphez Békekölcsönjegy­zésre: „Ötéves tervünk és ha­talmas beruházásaink teljesí­tése és túlteljesítése igen ko­moly erőfeszítéseket kíván tő­lünk. Tervünk teljesítésének és meggyorsításának külöpös jelentőséget ad az imperialista kalandorok egyre fokozódó há­borús uszítása és gyalázatos támadása békés népünk ellen. A magyar nép megértette, hogy a békéért világméretek­ben folyó harcból neki is ki kell venni részét... a béke- tábor támogatása, a hála a Szovjetunió iránt megerősítette népünkben azt az elszánt aka­ratot, hogv munkában és tet­tekben helytáll a békeiront ránk eső szakaszán“. Elhangzott a felhívás s az egész dolgozó magyar nép egy- emberként állott ki Békeköl­csönjegyzéssel a béke szent ügye mellett, A nyíregyházi lakatosüzemben egy óra le­forgása alatt valamennyi dol­gozó lejegyzett) A nyíregyházi Magasépítési Vállalat lakatos­tanulója, Bakó Zoltán, aki ma' a Néphadsereg tisztje, 100 fo­rinttal többet jegyzett, mint a Tervkölcsönnél. „Mi szabadon, békében akarunk élni és al­kotni, ezért nem sajnáljuk pén­zünket“ — íria levelében Se­res László nyomdász. Jónás , Lajos, a tíszalökl vízműépítke- zés gépkocsivezetője 3600 fo­rintot jegyzett. „Az amerikai imperialista banditák — íria levelében — le szeretnék rom­bolni azt az erőművet, amelyet legjobb tudásával és munkájá­val épít dolgozó népünk, hogy energiája gépeket hajtson, hogy gazdagon termő földeket öntöz­zön. Mi azonban nem akarunk rombolást) Ezért jegyeztem a tervkölcsönjegyzésem hatszo­rosát, 3600 forintot békeköl­csönre!“ Méltó válasz volt ez a há borúra spekuláló imperialisták­nak és aljas belső ügynökeik­nek, akik mindent megpróbál­tak, hogv megakadályozzák a békekölcsönjegyzés sikerét. Igv próbálkozott Bállá András dombrádi hatvanholdas kulák is, aki azt a hírt terjesztette: „sohasem fizetik vissza a köl­csönt ... “ A nép gyalázatos ellenségei azt próbálták elhi­tetni. hogy a Békekölcsön is hasonlatos a horthysta fasisz­ták háborús spekulációihoz, a Darányi-féle hírhedt fegyverke­zési kölcsönhöz, az „Erdélyí- kölcsön“-höz, az „Erdélyi Nye- reménykölcsön"-höz — amelyet nem is fizettek és nem is akar­tak visszafizetni. S íme; a mai napon megkez­dődik a Békekölcsön első sorsolása. Újra a _ Pártnak, a nép államának lett igaza. Most, a Békekölcsön-sorsolás kezde­tén arra gondolnak dolgozóink, hogy azóta már nagyszerű lendülettel épül a Dunai Vas­mű, a Tíszalöki Erőmű és sok más békemű az országban. Arra gondolnak a dolgozók, hogy egv esztendő alatt na­gyobb jólét, nagyobb vidám­ság költözött be minden egyes családi hajlékba. S mindehhez hozzásegítette az országot, a dolgozókat a Béke- kölcsönjegyzés nagy sikere. Ta­más Lajos, a nyíregyházi tej­üzem teimestere íria most le­Peking, (Uí Kínai Csu-En-Lái, a Kínai Népköz­társaság központi népi kormá­nyának külügyminisztere szep­tember 18-án nyilatkozott ar­ról a „békeszerződésről", ame­lyet az Egyesült Államok és csatlósai San Franciscóban Ja­pánnal aláírtak. A nyilatkozat elején Csu-En- Lái emlékeztetett arra a hosszú harcra, amit Kína népe folyta­tott a Japán fegyveres agtes,z- szió ellen az 1931 szeptember 18-án történt mukdani inci­dens óta és rámutatott, milyen nagy része volt Kínának a ja­pán imperializmus leverésében. Ezután megállapítja: „Az Egye­sült Államok kormánya azon­ban valamennyi nemzetközi egyezmény nyílt megsértésével kirekesztette a Kínai Népköz- társaságot a,z 1951 szeptember 4-re San Francíscóba összehí­vott konferenciáról, amely konferencián monopolhelyzetet foglalt el és szeptember 8-án különbékeszerződést írt alá Ja­pánnal. Az egész kínai nép ki­fejezi felháborodását emiatt az eljárás miatt és ellenzését a különbékeszerződéssel szem? ben." A továbbiakban Csu-En-Lái leszögezi, hogy a Kínai Néo- köztársaság részvétele nélkül, az USA kormányának nyomá­sára kötött különbékeszerző- dés semmiképpen sem lehet őszinte s mindenoldalú, s an­nak célja a japán militarizmusi újjáélesztése. Ugyanezt a célt szolgálja a,z amerikai-japán „biztonsági" egyezmény is. A nyilatkozat további részében Csu-En-Lái kijelenti: „felmérhe­tetlen bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya újabb — még nagvobbméretű — agressziói háborút készít elő Ázsiában és a Távolkeleten". Ezután rámu­tatott arra, hogy a sanfrancis­cói konferencia és az ott aláírt japán különb ákesz er,ződés két­ségtelenül feszültséget terem­tett Ázsiában és az egész vilá­gon. Az a fegyveres beavatko­zás, amelyet az amerikai kor­mány Koreában folytat, — mondotta — elszánt ellenállás­ra talált a világ minden részén, elsősorban az ázsiai népek kö­zött. A nyilatkozat ezután felhív­ja a figyelmet arra, hogy a san­franciscói „békeszerződés" és az amerikai-japán kétoldalú biztonsági egyezmény lényegé­ben háborús szerződés, Japán­nak úi agresszív háborúba való taszítására és a japán nemzet romlásba döntésére irányuló kísérlet, ami csak arra ösztö­nözheti a japán népet, hogv még fokozottabban harcoljon az amerikai imperializmus ag­resszív politikája és a japán nép árulói ellen. Nyilatkozatának befejező ré­szében Csu-En-Lái hangsúlyoz­za, hogy a kínai nép békében akar élni a japán néppel, ba­rátságban akar együttműködni vele a távolkeleti béke megvé­déséért. A kínai nép rokon- szenvvel kíséri a japán nép­nek az áruló sanfranciscói szerződés elleni harcát s meg­győződése, hogy e harc eléri a végső győzelmet. A Kínai Nép­köztársaság központi népi kor­mánya újból kijelenti — mutat rá végül a nyilatkozat, — hogv a Japánnal kötött sanfranciscói különbékeszerződést — mint­hogy azt a Kínai Népköztársa­ság részvétele nélkül készítet­ték elő, szövegezték meg és írták alá — törvénytelennek és érvénytelennek tekinti és sem­miképpen sem ismerheti el." Telében: „Két hónap óta tei­mester vagyok. Tudom, ho<*y amikor megkaptam a tejraes- terí beosztásomat, akkor lénye­gében a Békekölcsön alkalmá­val jegyzett {ormijaimmal ta­lálkoztam. Hiszen azért voll szükség több tejmesterre, mert bővült, tágult, nőtt az üzem!“ Hatalmas léptekkel haladtunk előre a Szovjetunió szüntelen támogatása nyomán a békés alkotómunka területén. Ui élet cpül városainkban, ialvaink- ban, s az úí élet építésének hősei a munkások, dolgozó pa­rasztok, becsületes értelmiségi dolgozók, akik dolgoznak, köl­csönöket jegyeztek, szüntele­nül harcolnak a jobb eredmé­nyekért. S az új életet meg kell őriz­nünk) Cseppet sem lohadt az amerikai imperialisták vér- szomja. A nyugati külügymi­niszterek washingtoni tárgya­lásai, a szégyenteljes sanfran- ciscóí értekezlet mutatja, hogv nem adták lel terveiket az úi háború kirobbantására, hanem éppen ellenkezőleg: fokozták a fegyverkezési kiadásokat s egyre leplezetlenebből rúgják fel a béke megőrzését szolgáló nemzetközi megegyezéseket. Borzalmas rémtetteket visznek véghez Koreában s ezeket a rémtetteket szeretnék véghez­vinni az egész világon. Ezért szövetkeznek Francóval s a leggyalázatosabb árulóval, a fasiszta Tito-bandával. Éber­ségre figyelmeztetnek bennün­ket ezek a mesterkedések! Arra figyelmeztetnek, hogy még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a béke megőrzése érdekében. S népünk nem saj­nál áldozatokat, népünk jól tudja kötelességét, amely a béke megvédésében reá hárul. S most, a Békekölcsönsorsolá­sok kezdetének napján, ezen az ünnepen népünk valamennyi becsületes fia és lánya erős fo­gadalmat tesz; Megőrizzük a békét! a népnevelők! „Petrilla Aladár dr. érdekes könyvet írt az ország egészség­ügyi viszonyairól. Ebben a könyvben kimutatja a szerző, hogy Szabolcs azok közé tar­tozik, ahol az országos átlag fölé emelkedik a gyermekhalá­lozás, a tuberkulózisban elhal­tak arányszáma.“ (Nyírvidék Szabolcsi Hirlap 1938 május 1.1 * A nép állama széleskörű szociális beruházásokkal gon­doskodik a dolgozókról, Nyír­bátorban bölcsődét építettek a hasonló bölcsődéket kap Ti- szalök, Kemecse és még szá­mos járási székhely. Úgyszólván nincsen község a megyében, ahol napközíotíhonos óvoda ne lenne. Fehérgyarmaton az ország egyik legmodernebb óvodáját építették fel. A me­gyében régen nem volt tüdő­szanatórium, ma már kettő van s Nyíregyházán felépül a tüdő­betegek kórháza. * „Az értelmiségiek kormány­biztosa rendeletet adott ki, amely szerint a községi jegy­zők mellé egy megfelelő kép­zettségű értelmiségi munkanél­külit kell alkalmazni. Ezek az alkalmazottak csak ideiglene­sen alkalmazhatók és felvéte­lűk a vármegye alispánja útján történik. Az ideiglenes alkal­mazottak kelheti felmondási idővel elbocsáthatók. Ezeket az értelmiségi munkanélkülie­ket esetleg egyik vagy másik községhez is be lehet osztani, ott kell dolgozniok, ahol éppen szükség mutatkozik munkaerő­ben, Fizetésük havi nyolcvan pengő lesz.“ (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1939 május 15-1 * „ ,., a megnövekedett célki­tűzéseknek megfelelően nő a végrehajtásukhoz szükséges munkások, alkalmazottak szá­ma is. Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480.000 új munkást cs alkalmazottat tar-, tottunk szükségesnek. A meg­emelt tervekhez ennél sokkal több, 600.000- 650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köz­tük 11.000 új mérnök, több, mint amennyi mérnök ötéves ter­vünk kezdetén volt és 17.000 új technikus..." (Rákosi elvtárs kongresszusi beszéde.) * „Akik falun laknak, bizony sok­szor csak pirulva látják, m'*jren nyomorúságosak a cselédlaká­sok. A törvény előírhatja az átépítést, de nem él gyakran szigorával.“ (Nyírvidék Szabolcsi Hirlap 1938 május 13.) * „Az ötéves tervről szóló tör­vényünk 180.000 úi lakás építé­sét írja elő, melyből 90.000 a városokra és 90.000 a falvakra fut. Ui. módosított ötéves ter­vünkben 220.000 úi lakás épí tését javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány változatlan maradjon.“ (Gerő elvtárs kongresszusi beszédéből.) ggj (Viláq proletárjai eqj^esiÜjfiek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom