Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

1951 szeptember 16 vasárnap De a szervezett népnevelőmunka az ellenség ellen fordítja a dolgozó parasztokat Nyírbátorban. Valóságos hadlterv szerint munkálkodnak a népnevelők — egy csoporttag és egy üzemi munkás, városi dolgozó, párosával. Hat területre van osztva a község, illetve hat körzetre. Három körzet­ben folyik most erőteljesebb munka. Az Árpád-utca, a Rózsa Ferenc-ut- ca és a Hunyadi-utca helyesebben Krausz Jenő, Balkányi Zoltán és Kádár András elvtársak körzetei­ben. ök körzeti népnevelöfelelősök. Hármójukhoz még 11 alkörzet tar. tozik. Pontosan ismerik körzeteiket, népnevelőik munkáját, ők adják át az Irányítást Turcsik elvtárséktól, a községi pártbizottságtól. Szervezett ,.kerékpáros agitáció" is folyik, a dolgozó parasztokat a határban is felkeresik a népneve­lők. Segítenek a munkában, közben elbeszélgetnek, hogyan is véleked. nek hát a csoportok felől a meglá­togatott gazdák­Ifjabb Katona Elekné, meg töb­ben, K. Makrai Pál is, szívesen beszélgettek el az agitátorokkal. Sőt, hivták őket későbbre is. Hadd halljanak minél többet a csoportról, hadd ismerjék meg egész jól a szövetke­zetét belépés előtt. Vadon Sándorné, meg Vonza Sán- dorné meg egyenesen azt mondták a népnevelőnek: rosszul teszi ám Bátori Pál például, hogy elbújik a népnevelők elől. Hisz azok az igaz­ságot akarják elmondani s a jót hozzák, jó irányba vezetnek... Jó Irányba viszik a dolgozó pa. rasztokat a népnevelők. Az új tel­jes győzelméhez, boldog élethez a termelőszövetkezetekben.., , Negyvenöttagú parasztküldöttség érkezik a Szovjetunióból Népköztársaságunk minisztertanácsának meghívására szep­tember 18-án, kedden este, 45 tagú kolhozparasztküldöttség érkezik a Szovjetunióból. A küldöttség vezetője, K. K. Szug- vadze, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma kollégiu­mának tagja. A küldöttség tagjai élenjáró kolhozparasztok és parasztasszonyok, közöttük 15 a „Szocialista Munka Hőse“, A küldöttség tagjai közül többen kárpátukrajnaiak. A küldött­ség rövid budapesti tartózkodás után az ország különböző vi­dékeire utazik és községeket, termelőszövetkezeteket, gépállo­másokat, állami gazdaságokat, valamint tudományos intézete­ket látogat meg. Megérkezett a tiszalöki erőmű építéséhez a Szovjetunióból a lépkedő kotrógép Mélyépítő iparunk újabb gép­óriással gazdagodott, A tiszántúli hajózható öntözőfőcsatorna építé­séhez a Szovjetunióból megérkezett az első lépkedő rendszerű, nagytel­jesítményű kotrógép. A hatalmas gépet Büdszentmihály mellett sze­relik. A földkotrógép különleges, lépő berendezéssel van ellátva, úgy, hogy olyan talajon dolgozhat, ame. lyen a lánctalpas jármüvei felsze­relt kotrógépek elsüllyednének. A gép teljesítménye havonkint 50 ezer köbméter föld, vagyis ezer ku­bikos munkáját látja el- A kotrógép összeszerelése, mint­egy három hónapot vesz igénybe, így 1952-ben, az ötéves terv har­madik évében már teljes kapacitás­sal dolgozik majd a főcsatorna ki­emelésén. A Békekölcsön-kötvények húzásénak sorsolási bizottsága szeptember 19-én tartja alakuló gyűlését A Békekölcsönkötvénvek első húzásának sorsolási bizott­sága szeptember 19-én d, e, 10 órakor tartja alakuló gyűlését az Országos Takarékpénztár Központjában. A bizottság tagjai sztahánovisták, dolgozó parasztok, kiváló tudósok művészek. A sorsolási bizottsád feladata ugyanaz, mint a Tervkölcsön- kötvények húzásai:a kinevezett bizottságé: a sorsolás techni­kai lebonyolítása, irányítása és levezetése. A bizottság gondoskodik arról, hogy minden számlevélke a szerencsekere­kekbe kerüljön Ellenőrzi továbbá azt, hogy a kerekek jól működnek-e. Az alakuló ülés után a lepecsételt, sorsolásra előkészített kereket csütörtökön délelőtt szállítják át a Zeneakadémiára. Az amerikai és líszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése 2. 1950 augusztus 13-án: a pe­dagógiai fiőskola és a vasúti javí­tóműhelyek, ahol 100 munkás halt meg nyolc „B-29” típusú bombázó­gép támadása következtében; 3. 1950. augusztus 15-én elpusztí­tották a köolajfínomító-gyárat (amelyet augusztus 15-e után is többízben bombáztak) és a hajó­gyárakat ; 4. 1950 szeptember 13-án a 3. számú leányközőplskolát és a tar­tomány központi színházát döntöt­ték romba; 5. 1951 január 25-én pedig a .városi könyvtárat. Vonszanban egyetlen Iskola és egyetlen kórház sem maradt meg. A gyermekek oktatása ki csopor­tokban történik. A tanítók ház­tömbről háztömbre járnak és egy* másután foglalkoznak az egyes csoportokkal. A 38. szélességi fok körül fekvő körzetekben egyáltalán nem ma­radtak lakható házak. Az egész Kanvon tartomány terü­letén 1950 június 25-e és 1951 már­cius 31-e között 2298 asszonyt és 2292 gyermeket öltek meg. 676 gyermek teljesen árván maradt. Azokról a vadállati kegyetlenke­désekről, amelyeket az amerikaiak az 1950 október 9-e és december 11-e közötti megszállás idején kö­vették el, Kvon Csin-Lu a követ­kező hivatalos adatokat közölte a Bizottság tagjaival: Cselvon városában megöltek 1500 békés lakost, ebből 130-at élve te­mettek el egy óvóhelyen, ahová összeterelték őket. Kalma községben (kalmai járás, Cselvon megye) az amerikaiak szu­ronnyal ölték meg Om Dzion pa­rasztot és egész családját, köztük hat gyermeket. Sza Ki faluban (cselvanl járás, Cselvon megye) élve temették el Igen sok békés lakost, köztük egy hároméves gyermeket. Amikor a sirt felnyitották, a gyermek még életben volt. Ok Ton községben (Pjon Kan-t járás) Le Csong-Cso parasztember 23 éves menyét, aki terhességének nyolcadik hónapjában volt, mezte­lenre vetkőztették, közszemlére ál­lították, majd kezénél fogva egy fára akasztották, felvágták a ha­sát és kivették belőle a csecsemőt. Mih Jen faluban (An To járás, An Pjen megye) az amerikaiak Sze Jang-Szon paraszt családjának három nőtagját egy óvóhelyre hur­colták és ott erőszakot akartak rajtuk elkövetni. Miután a nők el­lenkeztek, az amerikaiak levágták a mellüket, majd úgy ölték meg őket, hogy hüvelyükbe izzó vasat dugtak. Cse Ok-Ll 42 éves asszonyon, aki Vonszanban, a Rong Szon-ut- cában lakott, egymásután 14 ame­rikai katona követett el erőszakot. Az asszony él, de súlyos beteg. — Jelenleg Ro Kok faluban él (Ji Tong járás, Cselvon megye). Kim Hju-Szun 32 éves asszonyt 1950 november 3-án gyermekével együtt letartóztatták az ameri­kaiak. Levetkőztették, szuronyokkal szurkálták a hasát, majd agyon­lőtték. A gyermek anyja holtteste mellett halt éhen. Párttítkáraink szerepe az agitáció politikai és szervezeti irányításában A. koreai néphadsereg* hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadserege főpa­rancsnokságának szeptember 14.1 hadijelentése közli, hogy a koreai Néphadsereg alakulatai, a kínai né. pl önkéntes osztagokkal szorosan együttműködve, valamennyi fronton Sikeresen visszaverik az amerikai- angol intervenciósok és a L1 Szin- ÍMan-féle hadsereg támadásait és s, mind emberben, mind hadianyag, ban veszteséget okoznak az ellen­ségnek. Az ellenség repülőgépei szeptember 14-én bombázták és lőtték Thenjan, Nampho, Vonszan, Ilvancsu, Szonnim, Szlnmak és Szarivon békés lakosságát. A Nép hadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészosztagok az ellenség négy re­pülőgépét lőtték Je, Pártunk II- Kongresszusa dolgo. zó népünk felemelkedése, a béke megvédése érdekében nagyszerű fel­adatokat tűzött ki elénk. Ezek kö­zött legdöntőbb a falu szocialista átalakítása. E feladatok érdekében meg kell javítanunk a pártmunkát minden területen, meg kell javítani a pártszervezetek kapcsolatát a tömegekkel. A tömegek részvétele nélkül, feladatainkat nem tudjuk megoldani. Csak napohkénti felvi­lágosító munka segítségével tudjuk dolgozóinkat a Pártkongresszus ha. tározatainak végrehajtására moz­gósítani. Az osztályharo egyre éleződik. Az amerikai imperialisták, csatló­saikkal együtt — köztük népünk legádázabb ellensége, a fasiszta Titó-bandával együtt — eszeveszett dühvei próbálkoznak új világhábo. rú kirobbantásán. Ugyanakkor a szocializmus erőinek előretörésével a belső ellenség, a kulákság, a kle­rikális reakció, a jobboldali szo­ciáldemokraták maradványa, volt horthysta elemek, egyre elkesere­dettebb módon igyekszenek elvesz, tett pozícióikat visszaszerezni. Ez a helyzet is parancsolóan előírja a Párt és a tömegek közötti elszakít­hatatlan kapcsolat állandó szilárdí­tását- Ez követeli meg az agitációs munka megjavítását, kiszélesítését, a népnevelóhálózat megszilárdítá­sát. A Párt a népnevelőkön keresz­tül juttatja el álláspontját a dol­gozókhoz. Népnevelőink ott élnek, dolgoznak a tömegek között s a népnevelők példamutató munkájuk, magatartásuk révén érhetik el. hogy a tömegek hallgassanak is szavukra- A példamutató politikai­lag képzett, a helyi, országos és nemzetközi kérdésekben jártas nép­nevelő, felvilágosító munkájával minden nap erősebbé teszi azokat a szálakat • amelyek népünket Pár. tünkhöz fűzik. így válnak a nép­nevelők a Párt elismert, hivatott szószólóivá. Agitációs munkánk előterében el­sősorban a falu szocialista átalakí­tásáért vívott harcnak kell állnia. Mit vár ezen a téren a Párt, párt. titkárainktól, népnevelőinktől ? A példamutatást! Az a párttitkár, aki maga nem lép be a termelőszö­vetkezeti csoportba, vájjon, mi­képpen tudja irányítani a falu szo­cialista átalakításáért vívott agitá. ciós munkát?! Az ilyen párttitkár nem elősegíti, hanem akadályozza a csoportfejlesztést. De példát kell mutatni elsősorban a kommunista népnevelőknek — mert aki nem így tesz, az vizet prédikál és bort iszik. Rákosi elvtárs világosan rá­mutatott a termelőszövetkezeti moz­galommal kapcsolatban: „A fejlő­dés-.. ma már ott tart. hogy párt. tagjainktól, mint minimumot meg kell követelnünk azt, hogy támogas­sák e téren Pártunk politikáját". Ha párttagjainkkal szemben ez a követelmény, mennyivel inkább kö­vetelmény ez azokkal szemben, akiknek hivatása a párttagokat és pártonkívülieket nevelni, tanítani! Úgy kell cselekedni, mint ahogy Ibrányban tették a kommunista ve. zetők, népnevelők: elsőnek léptek be a termelőszövetkezeti csoportok­ba. S nem olyan opportunista mó­don kell dolgozni, mint, ahogy Bö. könyben dolgozik a pártszervezet. Maga a párttitkár jelentette ki: „Az Itteni dolgozó parasztok nem akarják a tszcs-t, nem is érdemes HctcTÓlnf A f'HfjnnrtfpÁl £>ayf.ó<i Kanvon tartományban, amelynek 130.000 lakosa volt, az amerikaiak és a liszinmanisták 2903 nőn kö­vettek el erőszakot. A Bizottság tagjai még a követ­kező tanúvallomásokat jegyezték föl: Cseng Kjeng-Hua, 49 éves asz- szony, a protestáns egyház misszio­náriusnője, elmondotta a Bizottság tagjainak, hogy sógornőjét, Jun Szun-Dzja 25 éves asszonyt éjjel felzörgették és gépkocsiba tuszkol­ták. Megszökött, a rizsföldeken bújkált, de elfogták, erőszakot kö­vettek el rajta, majd agyonlőtték. Cseng Kjeng-Hua fivérét: Cseng Csung-Kvant és sógornőjét: Pák Kjeng-Rielt repülőgépről lőtték le az utcán 1950 december 24-én, Il­letve 29-őn. Cseng Kjeng-Hua ez- időszerint 6 árvá gyermeket nevel. A Szovjetunió gazdag ajándékok özönével se­gíti dolgozó népünket az ötéves terv. végrehajtása során. Most jött a hír arról, hogy megérke­zett a tiszalöki erőmű építéséhez a Szovjetunióból az első nagy­teljesítményű lépkedő rendszerű óriási földkotrógép. Ez a gép kü­lönleges lépő berendezéssel van ellátva, úgy, hogy olyan talajon is dolgozhat. amelyen a lánc. talpas járművel felszerelt kot­rógépek elsüllyednének. A gép ezer kubikos munkáját látja el! S ugyanakkor, amikor az ország dolgozói a szovjet munkások nagyszerű ajándékáról hallanak hirt, ugyanakkor érkezik a má­sik örömhír is: kedden este negyvenöt tagú kolhozparaszt- küldöttség érkezik a Szovjetunió­ból. A küldöttek között tizenöt oi Szocialista Munka Hőse. Többen jönnek Kárpátukrajna jöldjeiről, kolhozaiból. . Ezek a híradások nemcsak azt jelentik, hogy a Szovjetunió ön­zetlen baráti segítsége nyomán hatalmas lépést teszünk előre a falu szocialista átalakítása, az ötéves terv végrehajtása terén, hanem azt is jelentik, hogy erő­sebb lesz a béka tábora. érdekében meg kell erősíteni a ter­melőszövetkezeti csoportok népneve, lő csoportjait. A legszorgalmasabb, a legtöbb munkaegységgel rendelke­zők legyenek ezeknek tagjai. Másik legdöntőbb feladatunk a népnevelő munka területén a tér- ménybegyüjtés, az őszi begyűjtés szorgalmazása. Ezen a téren me. gyánk az utolsók között vau s ezért felelős minden egyes párttltkár, minden egyes népnevelő, kommu­nista- Mert igaz az: ahol rossz a felvilágosító munka, ott rossz a begyűjtési eredmény Is. Ajak pél­dája bizonyítja. Eleinte nem haladt a begyűjtés, mert a párttitkár elv­társ nem fordított gondot a népne­velőkre. S amióta állandó népneve, lőcsoportokat hoztak létre, amióta megtörtént a területi beosztás s a párttitkár elvtárs hetenkint vitat­ja meg a feladatokat a népnevelők­kel, azóta emelkedett a terménybe, gyütés üteme, azóta már 109 szá­zalékra teljesítették burgonyabe- gyüjtésl tervüket is! S itt is: a népnevelők jó példával járnak elöl a begyűjtésben. Merőben más a helyzet JJjfehér­tón. A község tojás- és baromfibe. adási kötelezettségének elmulasztá­sa miatt ki van rekesztve a sza­badpiaci forgalomból s a termény­beadásban Is alaposan le van ma. radva. Mindez azért van, mert Mi kó elvtárs, a párttitkár nem foglal kozik rendszeresen a népnevelőkkel nem ellenőrzi munkájukat, nem vonja be a munkába a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat- Aho­gyan a termelőszövetkezeti cso­portfejlesztési agitdcióba be keli vonni az újbelépőket, ugyanúgy be kell vonni a terménybegyüjtési ági. tációba az élenjárókat. Természete­sen a két feladatot nem különvá­lasztva kell megoldani, hanem együttesen. Sok helyen lemondanak a dolgozó tömegek állandó nevelé­séről s ez az agitáció során büro­kratikus módszereket eredményez. Fodor elvtárs, a nyíregyházi JB munkatársa úgy akarta ..előkészí. teni” Tímáron a népnevelőértekez­letet, hogy a párttitkár szomszéd- asszonyának hagyott hátra üzene­tet: „A párttitkár elvtárs hívjon össze népnevelőértekezletet”. Párttitkár elvtársainknak meg kell csinálniuk a népnevelócsopor- tok területi beosztását s fel kell mérni a csoportok erejét. Ez nem egyszerűen névsorösszeállításból állv Személyesen kell elbeszélgetni a párttitkárnak a népnevelőkkel, párttagokkal és pártonkívüliekkel együtt. Különösképpen kell törődni a pártonkívüli népnevelőkkel, akik jó munkájuk révén kiérdemelték ezt a megtisztelő megbízatást, Jól meg kell tanulni: az élenjáró pár• tonkivüliek bevonása a népnevelő- munkába, nemcsak a tömegkapcso. latok erősítését jelenti, hanem fon­tos pártépitési munka is. Párttitkár elvtársainknak figye­lembe kell venni, hogy csak ott lehetnek helytálló, éber, harcos, példamutató, dldozatváüaló népne­velők, ahol maga a párttitkár irá­nyítja a népnevelő munkát. A bel­ső ellenség szeretné megakadályoz­ni szocialista építőmunkánkat, sza- botálással. rémhírterjesztéssel, gya. lázatos hazugságokkal- S ebben a harcban csak az éber, a Szovjet­unióhoz, a Párthoz hű népnevelők állják meg helyüket, Kovács Sándor, a Megyei Pártbizottság munka-társa, Öxv. Sxarka Gáborné a fiának üzen.. özvegy Szarka Gáborné háromholdas nyírbátori pa­rasztasszonyt nagy öröm érte a napokban. Levelet hozott neki a posta. Vitte a szom­szédba, olvassák már el neki, bizonyosan a i’ától jött a hír. A „Dózsa“ gyalogostiszti is­kola parancsnoksága írta a levelet. Beleíoglalva, hogy özvegy Szarka Gáborné büszke lehet József fiára, Szarka bajtársra, akit nem­sokára a Néphadsereg tiszt­jévé avatnak. S menien el Szarka néni is az avatási ünnepségre... _ Szarka néni a tanácshoz ment mindjárt nagy örömé­vel, Mencelesz elvtárshoz, megkérni, írjon a nevében egy levelet. Meg szeretné köszönni Rákosi Mátyásnak, a Pártnak, hogy így felemelte őt és a fiát... Tiszt lesz Szarka Józseíből... Milyen nagyot is változott a ví'ág .. Aztán elment Szarka néng majd megint visszajött sze­rénykedve. Újabb kéréssel! „írja meg Mencelesz elvtárs a tiszti iskolába, azt üzenem a fiamnak, hogy beléptem a termelőcsoportba. Ott van az igazi élet. Mi majd ott véd­jük a békét..,“

Next

/
Oldalképek
Tartalom