Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-11 / 211. szám

Mai számunkból A Tcrvkölcsönsorsolás eredmé­nyei (2, old.) — így dolgoznak a népnevelők Nyírbátorban (3. old.) — Ötven dolgozó paraszt lépett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára Pátyodon (4. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZAT MÁR MEGYE í PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ARA 50 FILLER 1.951 SZEPTEMBER 11, KEDD («romiko elvtárs újabb nagyjeleiitőségíí felszólalása a sanfraiieiseái értekezleten Az imperialista államok és csatlósaik aláírták a japán „békeszerződést" SAN FRANCISCÓ, szeptember 9. (tASZSZí Szeptember 8-án a Japánnal kötött úgynevezett „béke- szerződés“ aláírása után végétért a saníranciscóí értekezlet. A szerződés amerikai-angol tervezetét aláírták azok az országok, amelyeknek hatalmas többsége nem is vett részt a Japán ellen vívott háborúban és ezerkilométerre van Japán­tól. A Szovjetunió, Lengyelorsz ág és Csehszlovákia küldöttsé­ge — határozottan elutasítva az amerikaiak által diktált szerződést, amely nem a béke hanem a háború előkészítésé­nek szerződése — nem vett részt az ülésen. Mint ismeretes, a legnagyobb ízsíaí országok közül egyik sem vett részt a szerződés aláírásában. (Mill. langol tervezetét. Ennek az indít­ványnak szószólói minden eszköz­zel igyekeznek megszavaztatni a japán békeszerződésnek az USA-ra nézve előnyös tervezetét. Közben durván megsértik a nemzetközi ér­tekezletek elemi elveit. Ennek kö­vetkeztében az értekezletet szuverén A TASZSZ különtudósítója a sanfranciscói értekezlettel kapcso­latban megállapítja, hogy az érte­kezlet során teljesen nyilvánvalóvá vált: az Egyesült Államok kormá­nyának az volt a célja, hogy ne engedje meg a szerződés amerikai, angol tervezetének lényegbeli meg­vitatását. Az amerikai küldöttség nyomására több olyan ország kül­döttei, amelyeknek komoly kifogá­saik vannak a szerződés amerikai- angol tervezete ellen, jobbnak lát. ták, ha kifogásaikról csak az érte­kezlet folyosóin beszélnek. Acheson, az értkezlet elnöke durván félbe­szakította a szónokokat, ennek ellenére nem sikerült megaka­dályoznia. azt, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország küldöttei mélyreható és igazságos bírálatban részesítsék az amerikai­angol tervezetet. Gromiko nyilat, kozata az értekezlet egész tartama alatt a folyosón folytatott beszélge­tések és viták főtémája volt. A küldöttek felszólalásának a végén Gromiko megkérdezte az elnöklő Achesont: szándékában van-e megvitatás és határozat- hozatal céljából az értekezlet elé bocsájtani a Szovjetunió küldött­sége által előterjesztett módosító és kiegészítő javaslatokat és ami. kör Acheson az egyenes válasz elöl azzal akart kitérni. hogy a tervezettel kapcsolatos szovjet mó­dosító és kiegészítő javaslatok nem tekinthetők ,,olyan javaslatoknak, amelyeket megvitatás céljából for­málisan az értekezlet elé terjesz­tettek’’ — Gromiko rámutatott arra, hogy a szovjet javaslatok azoknak a nyilatkozatoknak részét képezik, amelyeket a Szovjetunió küldöttsége tett és egyidejűleg és külön, külön is előterjesztették. Acheson arra hivatkozott, hogy az értekezletet csak a szerződés alá­írására hívták össze és hogy a szovjet javaslatok megvitatása, valamint a szovjet küldöttség ja. vaslataivál kapcsolatos határozatok hozatalára irányuló követelés ,.nem szerepel a napirenden”. Ekkor A- A. Gromiko, a Szovjetunió küldötte, miután rámutatott az elnök hatá­rozatának képtelenségére, nyilat­kozatot tett, amelyben egyebek között kijelentette: világos, hogy az arra Irányuló Indítvány, hogy ne hozzanak döntést a megvitatás alatt levő japán békeszerződés-tervezet­tel kapcsolatos módosító és kiegé­szítő javaslatok ügyében, azt a célt szolgálja, hogy diktátum for­májában, minden változtatás nélkül az értekezletre kényszerítsék a japán békeszerződés amerikai­Erdemes Dunapenteléért harcolni Ki volt Kövesül György elvtárs? — 1941.ig „gróf” Dessewffy bére­se, majd amikor elzavarták az ura­dalomból a büdszentmihályi Alka­loida salakkihordó napszámosa lett. Akkor aztán csak távolról figyel­te a gyárakban folyó élet szülő- anyját. a nagy gőzkazánt. Sztálin katonái, a Párt, a mélyből felke. rült új emberek, új vezetők kel­lettek ahhoz, hogy őt is észreve­gyék. Észrevették, mert többet akart az eddiginél. Fűtő lett. Szerette a kazánt, szerette a munkáját és Igyekezett megismerni. A tapasztal­tabbak szavát figyelte és követte, de nem restelte kézbevenni a szak­könyveket sem. Nem volt könnyű, mert írni, olvasni is jóformán a Párt _ tanította. Az újért harcolni is a Párttól tanult, mert harcot jelentett számára az új módszerek alkalmazása, harcot még egyes munkatársai, a maradiakkal szem. ben is. Kövesdi elvtárs kommunis­ta. Megállta a helyét- Ma már ha­vonta 100 mázsánál több szenet ta­karít meg dolgozó népünk államá­nak, az ország legjobb kazánfűtői, nek értekezletén adta át legutóbb tapasztalatait. És Kövesdi elvtárs ma már nemcsak a havi 200 forin­ton felüli prémiumért tanul, ku­tat tovább, hanem azért is. mert a Párt megtanította látni. Túl a ka- zánházon. Látja az egész gyárat, amely élüzem lett, látja Dunapen- telét, Tiszalököt, de túl lát az or­szág határán is. Látja a volgai erőműveket, a romániai Duna—Fe­ketetengeri, épülő csatornát, de tud Koreáról is. Tud arról, hogy Titóók- nak nem traktorokat és kombájno­kat szállítanak wall-streeti barátai, mint nekünk a Szovjetunió, hanem lökhajtásos repülőgépeket és tanko. kát. Kövesdi elvtárs tudja, hogy a megtakarított vagon szenek Tito tankjai előtt kemény falat építe­nek. Felnyitotta szemét a Párt. Felnyitotta ifjú Lukács Andrásét is, A varjúlaposi tszcs elnöke sem gondolkozott cselédkorában a négy­zetes kukorica vetésről, vagy a fész­kes burgonyaijltetésről- Mit is ért volna vele. Igaz, pár holdas újgaz­da korában sem sokat hasznosítha­tott volna a szovjet kolhozok, szov- hozok tapasztalataiból. De azóta, hogy a Pórt szavára, Rákosi elvtárs szavára megtalálták a régi elmara­dottságból kivezető utat és megala­kították a varjúlaposi ,,Győzelem” tszcs.t, azóta folyvást nagyobbodik az új győzelme a maradiság fölött. Lukács elvtárs nem azért komffiu. nista, hogy meghátráljon. Saját apja is a négyzetes kukorica, a pótbeporzás ellen volt a többiek­kel, Ma ő a legbüszkébb a várható (10—05 mázsás kukoricatermésre, vagy arra, hogy fészkes burgonya ültetésük hoUlunkinti 200 mázsás burgonyatermést hoz. Már nem volt ellenvetés a 23 centis ősziszán­tással szemben, tudják, hogy az idei 1718 kilós búzaátlag után a jövő évi 20 mázsás termést alapozzák. A szovjet agrotechnika segítsége, a Párt szavának követése segítette, hogy nem egy csoportbeli családnál már új ruhásszekrényről is gon­doskodni kellett a rekamié mellett, úgy, mint Lukács elvtárséknál. Mutassanak Truman és pribékjei olyan munkást, olyan dolgozót or­szágaikban, aki olyan büszke öröm. mel figyeli saját munkája eredmé­nyét, mint a mi munkásaink száz­ezrei,, mnt a szovjet emberek-mil­liói, a szocializmust építő országok államok — vitatott kérdések igaz­ságos és mindenki számára el­fogadható megoldása - céljából — San Franciscóba érkezett képvi­selőinek összejövetelét, a japán békeszerződés amerikai-angol ter­vezetét megszavaztató formális el­járássá változtatják. Ha az érte­kezleten képviselt kormányok kö­zött akadnak olyanok, amelyek hajlandók beleegyezni abba, hogy ilyen helyzetbe hozzák őket. ez az ő dolguk. A Szovjetunió küldött­sége azonban nem lép erre az útra. Teljesen 'nyilvánvaló, hogy az USA ilyen eljárása csak azzal magya­rázható, hogy fél a japán béke- szerződés amerikai-angol tervezeté, vei kapcsolatban előterjesztett szov. jet módosító és kiegészítő javas­latok mindenoldali nyilvános meg­vitatásától. Ez a tervezet ugyanis, amint ezt a szovjet küldöttség előző felszólalásában már részletesen ki. fejtette — nem a távolkeleti tartós béke megteremtésére, hanem arra irányul, hogy Japánt amerikai ka­tonai támaszponttá változtassa. Arra irányul továbbá, hogy Japán emberi erőit és a japán gazdasági forrásokat az USA távolkeleji poli­tikájának érdekében használják fel. Ez a politika a japán militarizmus feltámasztását, az új háború ki­robbantását célozza­Gromiko a továbbiakban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szov­jet módosító és kiegészítő javas, latok — a japán békeszérződés amerikai-angol tervezetének mos. tani formájától eltérően — meg­felelnek minden békeszerető nép, yle különösen az ázsiai és távol­keleti népek, köztük a japán nép érdekeinek. Ezek a javaslatok meg. felelnek az egyetemes béke és biz­tonság érdekeinek is. Gromiko ml-- után kijelentette, hogy tiltakozik az elnök határozata ellen, köve- telte, hogy az értekezlet döntsön az elnök határozata fölött. Majd ami. kor az amerikai-angol tömb szó. többséggel megszavazta a képtelen elnöki határozatot, Gromiko újból szólásra emelkedett. Kijelentette: az USA küldöttsége az értekezlet kezdete óta állandóan arra töre­kedett, hogy lehetetlenné legye a japán békeszerződés-tervezettel kap. csolatos bármely kérdés lényegébénl megvitatását. Ez a tervezet azon­ban egyáltalán nem kielégítő. A tervezet kijelöli a japán militariz­mus fejlődésének útját. Nem biz­tosítja a japán állam szuverénitá. süt, mivel kötelezi Japánt, hogy az USA-val kössön kétoldalú egyez­ményt. amely feljogosítja az Egye­sült Államokat, hogy csapatokat tartson Japánban. A szerződés-fer. vezet ezenkívül arra is irányul, hogy az USA monopóliumai foko­zott mértékben leigázzák Japánt. Gromiko részletesen bírálta a tér. vezet ezzel kapcsolatos rendelke- zéseit. A% imperialisták arcátlan provokációi láttára a béketábor még jobban tömöríti sorait Szokolovszkij marsall beszéde Szófiában a bolgár felszabadulási ünnepségen Bulgária felszabadulásának év­fordulója alkalmából a szófiai Nép­színházban beszédet mondott Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársa­ság minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára­— Hetedik alkalommal ünnepel- f jük annak a ragyogó napnak év­fordulóját — mondotta Cservenkov — amelyen a hős Szovjet Had­sereg felszabadította hazánkat . az idegen imperialistáktól való függő­ség és a fasiszta elnyomás alól. Népünk erőit Hazafias Arc- volnalba tömörítve, élén a munkás, osztállyal és a Kommunista Párt­tal, hét évvel ezelőtt kezébe vette sorsát, hogy a jövőben csakis a ka. rátának és életérdekeinek megfele­lően irányítsa és szervezze. Cservenkov beszédében hangoz­tatta. hogy a felszabadult bolgár nép a háború által lerombolt nép­gazdaság újjáépítése és a szocia­lizmus építése terén elért eredmé. nyelt a Szovjetunió gazdag, önzet­len és állandó baráti segítségének köszönheti. Dimitrov még a máso­dik világháború idején rámutatott, hogy a bolgár-szovjet barátság az egyetlen út Bulgária megmentése számára. Ezután a miniszterelnök részle­tesen foglalkozott a Bolgár Nép. köztársaságnak az elmúlt hét év folyamán elért hatalmas eredmé­nyeivel. Rámutatott arra, hogy olyán új iparágak létesültek az or­szágban, amilyeneket 1944 szep­tember 9-e előtt nem ismertek. hangsúlyozta a mezőgazdaság gyö. keres átalakulásának tényeit és je­lentőségét. A mezőgazdaságban egyre szélesebb körben alkalmaz­zák a gépeket, az agrótechnikai és földjavítási eljárásokat, aminek kö. vetkeztében nagyobb less a termés és emelkedik a parasztság jóléte. Az állami gazdaságok, a traktor- és gépállomások megerősödéséről szólva elmondotta, hogy ez évben először 550 szovjet kombájn dől. gozott Bulgária földjén. Beszéde végén Cservenkov üd­vözölte a szovjet küldöttség tag­jait. akik eljöttek a bolgár nemzeti ünnepre. Kérte őket, tolmácsolják a nagy Sztálinnak: a bolgár nép híven követi és teljesíti halhatat­lan Georgij Dimitrovjának vég­akaratát, fovább szilárdítja a bolgár.szovjet barátságot, lanka­datlanul harcol a békéért. Ezután V- D. Szokolovszkij, a Szovjetunió marsallja emelkedett szólásra és a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Bizottsága nevében és megbízásából a szovjet nép fegyveres erői és személyesen Sztálin nevében tolmácsolta a szovjet küldöttség testvéri üdvöz­letét. Emlékeztetett a felszabadu­lás történelmi fényeire, majd a következőket mondotta: — Sztálin elvtárs rámutatott, hogy a népek, amelyeket a Szov­jetunió felszabadított a fasiszta iga alól, megkapták a lehetőséget arra, hogy demokratikus alapokon építsék fel állami életüket, meg. valósítsák történelmi vágyukat. fiai. Próbáljanak ők muukaver- senyt, Sztahánov.mozgalmat szer­vezni azokban az üzemekben, ahol minden gondjuk az elnyomorított munkások sztrájkjainak megakadá­lyozás». A mi-munkásainknak,-a mi -dol­gozó parasztságunknak, minden be­csületes dolgozónak a Párt szava mutatja az utat, a célt, amelyért érdemes harcolni- Érdemes küzdeni azokért a célokért, amelyeket a Párt felemelt ötéves tervünk szám­adataiban tűzött elénk. Érdemes Dunapenteléért, • az- inotai Erőmű, ért. Tiszaiakért, uz új gyárak százaiért, minden falu villamosítá­sáért, az új szocialista faluért, azért, hogy a kövesdiek, a luká­csok. valamennyiünk élete szebb, boldogabb legyen, mint bármikor ezelőtt. Ezért dolgozni, harcolni egyet jelent a békéért, lövőnkért, családunkért harcolni. Ezen az úton testvéri segítséget kapnak a Szovjetuniótól. A Szov­jet Hadseregnek a fasiszta Német, ország felett aratott történelmi je­lentőségű győzelme és a bolgár nép fegyveres felkelése eredmé­nyeképpen Bulgária történelmében új korszak kezdődött. Szokolovszkij <nar»all beszédé, ben méltatta azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket Bulgária a szocializmus építése terén elért. Rámutatott arra, hogy a Szovjet, unió és a népi demokratikus orszá. gok politikája a béke és népek közti együttműködés politikája. Ezután foglalkozott az imperialista hatalmak zavartkeltő háborús mes­terkedéseivel. A Balkánon az ame­rikai imperialisták az új háború kirobbantásának ügyét a júdás Titóra. készséges szolgájukra, Ju. goszlúvia népeinek véreskezü hó­hérára bízták. Ez az imperialista ügynök, aki meg akarja szolgálni gazdáinak bizalmát, minden ere. jövel arra törekszik, hogy megmér­gezze a politikai légkört a Balká­non. feszültséget tartson fehn békeszerető szomszédaival, viszá­lyokat és villongásokat provo­káljon határaikon. Semmi kétség afelől, hogy végére jár a türelme Jugoszlávia népeinek, amelyeket a Titó-klikk gyötör és kirabol. Az imperialisták arcátlan provo­kációinak láttán a béke és demo­krácia Szovjetunió.vezette tábora még jobban tömöríti sorait, még szilárdabb és kitartóbb lesz. Egy pillanatra sem csökkenti éberségéi és minden erejét a békéért vívott szent harc szolgálatába állítja. Az ünnepségen felszólaltak a ba­ráti országok képviselői is, A ma­gyar nép üdvözletét Házi Árpád belügyminiszter tolmácsolta a fel- szabadulását ünueplö bolgár nép­nek gggy (Világ, fif &letúrjai egyesülhetek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom