Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

1951 SZEPTEMBER 9, VASÁRNAP 7 PÁRT ÉS PARTÉPITÉS Hogyan folyik a cscngeri járásban az 1951 —1952-es oktatási év előkészítése A Politikai Bizottság május 17-i határozata járásunk számára is fontos feladatokat szab az oktatási év előkészítése terén. Annál is in­kább, mivel járásunk dolgozó pa­rasztságának több, mint 75 száza­léka a nagyüzemi gazdálkodás út­jára tért már rá. Az elmúlt okta­tási évben is értünk el sikereket, ezek azonban nem elegendők. Arra kell törekednünk, hogy kiszélesít­sük az oktatást. minél több dolgozó parasz­tot, kádert vonjunk be a szervezett tanulásba. Az elmúlt év tapasztalataiból ki­indulva legfontosabb feladatunk­nak tartottuk a propagandisták ki­válogatását. Az elmúlt évben az is előfordult a lélektelen, bürokrati­kus kijelölések következtében, hogy olyanok Is vezettek politikai isko­lát. akik arra semmiképpen nem voltak alkalmasak. Megtörtént az, hogy a nagygécl Zsenyuk Mihály, '.harmlncholdas kulák fia Csenger- slmán politikai iskolát vezetett. Az ő „vezetésének és nevelésének” lett a következménye, hogy ebben a községben semmiképen nem haladt .előre a termelőszövetkezeti moz­galom. Ezekből a hibákból okulva" a Járási Pártbizottság tagjai .. személyes beszélgetéseken ke­resztül ismerkednek meg cu propagandistákkal. Elértük azt ezen keresztül, hogy az új oktatási évben a politikai iskolavezetők nyolcvan százaléka szo­cialista szektor dolgozója. A személyes beszélgetések segít­ségével értük el azt Is, hogy, azok a legfejlettebb elvtársak lesznek áz iskolavezetők, akik a termelő- munkában Is példát mutatnak tár­saiknak. Biztosítottuk azt is, hogy minden iskolavezetőnek helyettese legyén. A nyolc és kilenchetes tan- : folyamokon több, mint nyolcvan dolgozó vesz részt s ezenkívül az egésznapos három és négyhetes tanfolyamokra 36 elvtársat kiild­■ tünk el. Iskolavezetőkben nem lesz hiányunk. Az iskolavezetők kiváló­ugatását a községi káderbizottságok végezték el, hiszen a politikai is­kolákért elsősorban az alapszerve­zetek felelősek. A Járási Oktatási ■ Bizottság tagjain keresztül azon­ban segítséget nyújtottunk az alapszervezeteknek, különösen ott, ahol gyengén ment a- munka, • Nemcsak az OB tagjait vontuk * be erre a munkára, hanem a már három és négyhetes isko­lát elvégző elvtársakat is. Lehetőleg azt az alapszervezetet patronálják ezek, ahol vezetni is fogják a politikai Iskolát. így már jő előre tájékozódni tudnak az ot­tani viszonyokról, körülményekről az Iskolavezetők, megismerhetik máris a jövőbeli hallgatóikat. Komoly gondot fordítunk az ifjú­BMiMJ iiimwrwaimiiwriim ság nevelésére és oktatá­sára. nrnnrimmn ^ A DISZ tagság harminc százalé­kát bevonjuk az oktatásba és szá­A Pártoktatás Háza hírei ELŐADÁS AZ ŐSZI VETÉS­IÉ AMPANY FELADATAIRÓL Szeptember 10-én, hétíőn este hét órai kezdettel Láposi Gyula elvtárs tart előadást Nyíregyházán, a Pártoktatás Házában „Az őszi vetéskam­pány feladatai" címmel. Az elő­adás különösképen a falusi népnevelőfelelősök, falujáró népnevelők részére szól. mukra előadókat is biztosítunk. — Ugyanakkor a DISZ Járási Bizott­ság Is gondoskodott megfelelő szá­mú képzett propagandistáról. Ezek az eredmények nem jelen­tik azonban azt, hogy maradékta­lanul végrehajtottuk a Politikai Bi­zottság határozatát és már nincs semmi tennivalónk. Követtünk el hibákat is. amelyek még mindig fennállanak. Igen komoly hiba az például, hogy a közel 120 propagandis­tánk közül mindössze kilenc a nö. Ez lebecsülése a női kádereknek. Másik hiba az, hogy az egész nap tanuló propagandistákat más mun­kára vonjuk be, például tanulás helyett falura mennek ki. népne­velőül ra. Ez megakadályozza az el­mélyült, komoly felkészülést. A kdderbizottsdgok sem folytatnak megfelelő munkát kinn az alap- szerveknél, még mindig nem adunk kellő segítséget számukra. Sok he­lyen meg sem kezdte munkáját a káderbizottság s a pártvezetőség nem is ismeri a Politikai Bizottság határozatát. Nem fordítunk kellő gondot a káderképzőtanfolyamok hallgatóinak kiválogatására. Java­soltunk ugyan hallgatókat, elké­szítettük a tervet is — ez azonban gépiesen, bürokratikus módon tör­tént. Anélkül, hogy elbeszélgettünk volna az egyes hallgatókkal, min­den megkérdezés nélkül beosztottuk őket a különböző szakokra s hibás nézetből kiindulva, a leggyengéb­beket a politikai gazdaságtanra. A középkáderek vállára nehezedő nagy feladatok feltétlenül megkö­vetelik, hogy az ő tanulásukkal is sokkal gondosabban, lelkiismerete­sebben bánjunk. Tovább kell nö­velni azt a már meghonosodó szel­lemet, hogy az oktatást nem te­kintjük reszortfeladatnak, hanem közös munkának. Meg kell javí­tani az oktatási bizottság munká­sai, irányítani kell 'az OB-ét, hogy rendszeres tanácskozás, értékelés segítségével menetközben is javí­tani tudjuk az oktatás munkáját. Segíteni kell az alapszervezeteket, azonban vigyázni kell arra, hogy ne sértsük meg alapszervezeteink ön­állóságát, amelyet a PB határozat is előír számukra. A rendszeres, széleskörű munka minden bizony­nyal meghozza eredményeit s még nagyobb léptekkel haladhatunk a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sának útján. Piros Sándor a Járási Pártbizottság ágit. prop. titkára. A Szülői Munkaközösség felhívása a dolgozók családjaihoz A tanulóifjúság családoknál való elhelyezés* érdekében felhívást intéz a nyíregyházi dolgozókhoz a Szülői Munkakö­zösség. A felhívás szövege a következőket mondja: „Pár nappal ezelőtt az iskolák kapui kitárultak mintegy másfélmillió ifjú előtt. Pártunk lehetőséget adott arra, hogy a munkások és dolgozó parasztok gyermekeiből kifejlődhessen az új népi értelmiség. Dolgozó népünk szeretettel tekint az iskolák felé, hiszen leg­drágább kincsünkről, a gyermekekről van szó. Uí diákotthonok épültek és a régieket több férőhellyel bővítették ki, hogy ezzel is elősegítse népi demokráciánk az ifjúság gondtalan tanulását. Annak ellenére, hogy nőtt a diákotthonok száma és ezzel együtt a diákotthonokba lelve ttek száma, mégsem tudná­nak minden vidéki diák számára diákotthoni elhelyezést biz­tosítani. Vannak olyan diákok, akik községükből kénytelenek bejárni a legközelebbi középiskolába. Ezen gyermekek egvrészének tanulását elősegítjük a menzák és tanulószobák felállításával. Gyermekeink a téli idő beálltával nehézségekkel küzde­nek. Vonattal való bejárás igen körülményes és a tanulás ro­vására megy, mivel reggel korán kell lelkelniök és késő est« érkeznek haza. Ezért minden dolgozónak kötelessége a tanuló ifjúság munkáját elősegíteni. Felhívással fordul a Szülői Munkaközös­ség minden dolgozóhoz, adjon lehetőséget ahhoz, hogy 1-2 diák családi otthonukban elhelyezést nyerjen. Az elhelyezési és esetleges ellátási költségeket a szülők megtérítik. Ezért kérjük azokat a családokat, akik. az elhelyezést biztosítani tudták a tanulók részére, a Megyei Tanács okta­tási osztályánál, II. emelet 4. sz. ajtó, megbeszélés végett je­lenjenek meg,“ Ma délelőtt 10 órakor nyitják meg Nyíregyházán a SZABAD NÉP kiállítást A kommunista sajtó története egy a Párt történetével- A ma dél­előtt 10 órakor Nyíregyházán meg­nyíló Szabad Nép kiállítás vissza­tükrözi azt a nagy hősi küzdelmet, amelyet a kommunisták folytattak a magyar dolgozó nép felszabadí­tásáért, felemelkedéséért. Vájjon van-e még újság Magyar, országon, amely oly büszkeséggel teheti ki tíz, vagy húsz évvel ez­előtti cikkeit, mint a Szabad Nép? A kommunisták utat törtek a szövetkezet számára Tiborszálláson — Innen figyelte többször az embereket a jó­szágigazgató — áll meg a tanácsháza lépcsőjén Sán­dor elvtárs. Sose tudta a cselédember, hogy mikor csap rá a veszedelem. Veszett egy ember volt — igy emlékeznek rá a tibor szállásiak, igy emlékszik rá Papp János is. Egy alkalommal, mint a vadállat rontott rá a jószágigazgató. Papp hirtelen haragjában botot emelt rá. Más se kellett! .,vitéz’’ Kiss a többi ha­ramiával, a fiatalabb tiszttartókkal, valóságos haj. tóvadászatot indított. A krumplifőzőbe szorították be végül, ott mentek rá aztán te kihívott csend­őrök. Nincs család Tiborszálláson, aki ne emlékezne vissza hasonló, vagy még különb történetre. Itt nőtt fel ,,gróf" Károlyi Gyula uradalmában Sándor Gáspár is feleségestőb EGY ALKALOMMAL — meséli mcgfeledkez. tem a ..rendről", 42-ben történt. Kőművesmunkát végeztem az istállóknál. Valahogy egy újság került a kezembe. Ott a túlsó fa alatt olvastam —mutat jobbra a hosszú épület végére, amikot Kiss meglő, tott, behívott ide a szobájába, ahol most a tanács, iroda van. A csendőrök is ott voltak. Olcsón meg­úsztam, nem vertek el az újságért, de pakolnom kellett azonnal. Egy percig sem maradhattam a tanyán. A postakirendeltség is a tandcsépületben, ..vitéz’’ Kiss egykori rezidenciáján kapott helyet az elmúlt évben. 23 Szabad Nép. 23 Néplap, 5 Szabad Eöld, 10 Nők Lapja és több Ludas Matyi érkezik * rendszeresen az egykori cselédek részére. Ehhez az is kellett, hogy megtanuljanak olvasni• 45-BEN Vadaskert, Halmos, Pusztaterem. Ti- borszdllás határában is kiláncolták a grófi földe­ket. Nagy családosok 10—12 holdat kaptak — em. lékszik vissza Kovács István — de nem egy akadt köztük, aki először félve utasította vissza, aztán az unszolásra is, csak annyit mondott: ,elég lesz 3 hold is, hátha visszajön a ,,gróf úr”, A „gróf úr" nem jött vissza, de a gyermekko­ruktól beléjük oltott félelem, ma sem tűnt el teljesen. Pedig... Esztendővel ezelőtt pár régi intézői lakás. iskola és a régi nyomorúságos cselédlakdsok fogadták az embert. Dohányos-soron is fennállt még a régi hírhedt cselédlakás, a négyes pitvar, ahol Kovács Istvánck Turbuláék, meg a többiek — még ma is átkozzák az emlékét — harmincketten jártak ki egy ajtón. — Legalább egy képet csináltattunk volna róla, mielőtt lebontottuk — mérgelődik Sándor Gáspár, a tanyaközpont építkezési ellenőre. Látnák a most felnövő gyermekek, hogy hol éltek szüleik, honnan szaporodott évről, évre a temetőben dom­borodó kis sirhalmok száma• Turbulánó IS gyerme­ket hozott a pilágra, hét maradt életben közülük, Három még a másfél évet sem élte meg, Itt állunk most TÜRBÜLAÉK VJ HAZA előtt: Kies *jószágigazgató annak idején elzavarta költözködési kérelmével az uradalom semmibevett kondását. A demokrácia a 9 hold mellett új házat biztosított Turbuláéknak. Vj a szomszédé, de a másodiké, harmadiké, az összesé az egész soron. Uj utca nőtt ki a földből egy év óta, de nem csak egy utca, hanem sok. Pontosan 164 új ház! Ha az ember beér az egykori elmaradott tanya helyén cpiilt új faluba és végig néz a sok. sok vidám, cseréptetős, ragyogó házon, hát valami clszorítja belülről. „Milyen erős is a mi hazánk. hogy ilyen sokat tud adni" — mondja ki valamennyiünk gon­dolatát Sándor elvtárs. Turbuláék előtt állunk. Sötétedik már és az emberek a házak előtt és az udvarokon a hangos híradót' majd a rádió zenéjét hallgatják• A napok­ban szereltetett fel a tanács négy hangszórót, négy utcában és azóta igen megnőtt a beadást jól tel­jesítők becsülete. Nem egyszer hallják nótájukat a hangszóróból. Most a tervkölcsőnsorsolds eredmé­nyét közlik. A távolból TRAKTOR HANGJÁT hozza a szél. A falubeli Mezei Sándor szánt a határban a nagyecsedi gépállomásról. Igen meg. becsülik a munkáját. Sándor elvtárs karja szélesen lendül előre. Itt less az új kultúrhdz — mutat a szemközti házsor mögötti térségre. Mellette lesz az orvosi rendelő, orvoslakás, gyógyszertár. Lassan barátkoznak a dolgozók az újjal■ Ahogy a földtől féltek, ahogy az építkezésben, az új falu­ban nem hittek eleinte, úgy húzódoznak a terme­lőcsoporttól is. De megtört a jég! Kommunisták törték meg. Legutóbbi taggyűlésükön heten alakí­tották meg az előkészítő bizottságot, kezdve Katona. Ferenc párttitkáron, aztán Sándor elvtár. son, aki felcségestől lépett be az előkészítő bízott. Ságba, Idős Pálinkás Gyula 12 holddal, Szabó Sándor 11, Tóth Sándor a pártelnök meg 7 hold­dal csatlakozott. Utánuk meg a 7 holdas Kovács József, a 2 holdas Halász Mihály, meg Makrai József elvtársak írták alá. A TIBORSZÁLLÁSI, meg halmosi kommunis­ták bátran követik a Párt szavát, de szívósan kell magyarázniok a többieknek is. A határ földje már hozott azelőtt is 16 mázsa krumplit holdankint. Ezt kell túlszárnyaíniok. 44-ben aki nem volt szé- gyellős, hogy átvegye a .,szovjet mezőgazdaság tapasztalatait, már gumipitypanggal is próbálko­zott a „gróf" hasznára. Most a sajdtukéra termel­hetnék- üresen várják a hosszú istáVAk a tehén, disznó törzseket. Látja ezt, Kovács István is, de még jel az újtól. Eélnek Turbuláék és félnek a többiek. A kommunisták messzebb látnak, segítsenek nekik. Mutassák meg a kolhozparasztok boldog életét, mutassák meg saját ragyogó jövőjüket is. Nincsen ilyen újság, egyedül a£ kommunisták lapja! S a magyar dolgozó nép szeretete még inkább elmélyül a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Iránt, ha megismer­kedik annak hősi múltjával Is. Otfi vagyunk a lap születésénél s megiL letődve nézzük azokat, a példány- számokat, amelyekre Horthy vér­ebes kopói dühödten nyomoztak. El akarták hallgattatni a Párt szavát- Nem tudták, mintahogy a Pártot sem tudták legyőzni! Élt a Párt ég szólott a néphez. Harcra mazgósí- tott minden becsületes embert, aki­nek szent a szabadság és béke. Rákosi elvtárs írta 1945 március 2ő-én a Szabad Nép első szabadon megjelenő számában: ,,A Szabad Nép minden sorában ott lüktessen az élettől duzzadó, erejében és céljaiban biztos országvezető PártJ friss, egészséges érverése’’. S az új­ság minden száma, cikkel azt tük­rözik, hogy a Párt lapja betölti ezt a hivatást. Olvasd a Szabad Nép számait s olvasod akkor a fel­szabadult nép hőstetteit- Kiemelke­dő győzelmeinket Rákosi elvtársnak egy-egy cikke jelzi: „A következő láncszem”, „A Párt: élcsapat”, ,.A népi demokrácia néhány problémá­járól’’, „A tanácsválasztásokról" a még számos más. Szoros és eltéphetetlen kapcsolat szövődött a Párt lapja és a dolgozó nép között. Erről beszélnek a mun­kások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek levelei. Tóth László, a bu. dapesti századosúti kenyérgyár sztahánovistája így Ír: „Kedves elvtársak, meg fogom mutatni bri­gádommal együtt, hogy élüzemzász. lónkat egykönnyen nem engedjük ki kezünkből”. A külkereskedelmi minisztérium költségvetési osztálya Szabad Nép Baráti Köre kéri. hogy közölje rendszeresen a Szabad Nép, a „Ne feledjük 1” rovatot. Kulcsár Bálint tagjelöltfelvételi Ugye a Szabad Népen keresztül került tisz­tázásra. Tízezrével ömlik a levelek sokasága a Szabad Nép szerkesztő­ségéhez s ugyanakkor, mint a gra. fikon is mutatja, levelek sokasága jelenik meg a sajtó hasábjain Is. Nem kevésbbé bizonyítja a dolgozó nép szeretetét a kommunista sajtó iránt, a hatalmas sikerű gyűjtési mozgalom a Szabad Nép Házára. Nagy érdeklődéssel tekintik meg a nyíregyházi IV. számú iskolában a dolgozók ezt a kiállítást. Nem csak a Szabad Nép történetével Ismerkednek i»eg, hanem azzal Is, hogy miként készül el az újság, hogy írják a riportot s hogyan lesz egy munkáslevélből cikk. Tanít és nevel ez a kiállítás. Uj erőt ad a békeharchoz, a szocializmus győ­zelmes felépítéséhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom